Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-06 / 82. szám
I u. SZÖL!TOK SIEGTE! KEFLAP rarrr. ap; ua «» TUDOMÁNY—TECHHIKA A prognosztika lehetőségei A jövőbe tekintés vágya valószínűleg egyidős az emberiséggel. Napjaink technikai-technológiai eredményei, tánsadai- mi-politikai változásai, a tervezés és a tervgazdálkodás megjelenése világunk és földünk alaposabb megismerése határozottan felfokozta a jövő birtoklásának vágyát és lehetőségeit. ». fejlett kapitalista országokban született futurológia befolyásolta kezdetben ez eredményeket. Természetes volt, hogy a polgári tudomány csak saját alapjairól képes vizsgálódásokat végezni, s bár jelentős részeredmények is születhetnek, a világtörténelmi folyamat egész , jövőjét alkalmatlan bemu- ’ tatni. • A szocialista országokban tapasztalt kezdeti és általánosító bizalmatlanság is ebből a jogos kritikából fakadt. Mindenesetre tény, hogy mar több mint egy évtized telt él a jövendőkutatás szervezett kezdetei óta a szocialista országokban is. (Nálunk a polgári futurológiától való megkülönböztetés érdekében prognosztikának nevezik az új tudományt.) Ez alatt az idő alatt a Jsell-e prognózis?’’, «.Tudomány-e a jövő művelése?”, „Van-e, létezhet-e marxista jövőkutatás?” kérdéseinek kapcsán dúló vitáktól egyetemi, akadémiai ku- ta tócsaportok kialakításáig, folyóiratok, szakmai egyesületek alapításáig, sőt a jövővel kapcsolatos vizsgálódások gazdaságtudomány-, és társadalompolitikánkba integrálódásáig jutott unit. Az új tudományág formálódása esetén gyakran jelentkező bizonytalanságot és bizalmatlanságot hamarosan az ugyancsak szokásos lelkesedés váltotta feL Ügy tűnt, hogy a jövő társadalma, gazdasága, teohnikája csak egy 'karnyújtásnyira van, g e mi- ■ nimális távolság legyőzésében is mindössze néhány matematikai vagy logikai módszer kidolgozatlansága vagy korlátái akadályoznak meg bennünket. Ezért nagy erőfeszítésekkel kezdték a módszertant fejleszteni; számos olyan új, eredeti és fontos technika született, amelyek nemcsak a jövő, hanem a jelen vizsgálatát is megköny- nyítik. Most már feltehetjük a kérdést: hova vezettek az elmúlt 10—15 év jövőkutatásának erőfeszítései? Hol értünk el eredményeket és hol tűnik ma a megoldás még távolabbinak. mint a prognosztikai munkák kezdeti szakaszában? A legegyértelműbb sikerekről a műszaki-technológiai jövőképek kapcsán beszélhetünk. A -műszaki prognózisok zseniális prototípusa az 1920—22-ben készült1GOEL- RO-terv, a Szovjetunió villamosításának-nagyszerű víziója. A vállalati vagy termék- szintű előrejelzések is már az 50-eis évek elején kialakultak a fejlett tőkés államokban. Ma már többé-ke- vésbé előre tudjuk vetíteni technológiai paraméterek változását, egy termék élettartamát, vagy a műszaki újdonságok elterjedésének sebességét. Ezen a bonyolultsági szinten gazdasági prognózisaink is hatékonyak. - Az itt és egyáltalán a -prognosztikában alkalmazott módszerek viszonylag 'egyszerűek, s három csoportba oszthatók: az eddigi adatsorok előrevetítésén alapulókra: a hozzáértők eddig kialakult felfogásénak valamilyen összegezését hasznosító un. szakértői véleményezésekre; s végül az értékelések általánosítását és rendszerezését elősegítő matematikai technikák alkalmazására. Lécftgesn tsSí bon van az egész földgolyót és az emberiség sorsát érintő prognózisok kidolgozása. S itt nem a tudományos-fan- tasztika más világokba indított űrexpedícióra * gondolok, bár ezek a iehetőiségek, s ez a messzi-messzi jövő korántsem tartozik csak a képzelet birodalmába, öt éve, 1971 szeptemberében már a Szovjetunió és az USA tudományos akadémiái egy örmény- országi obszervatóriumban összehívták a nemföldi eredetű civilizációkkal foglalkozó első tudományos konferenciát, ahol világhírű szakemberek vitatták meg a más naprendszerek értelmes lényének feltételezett létét és a kialakítható kapcsolatokat érintő kérdéseket. Itt azonban valami sokkal közelebbiről, s ugyanakkor valamennyiünket sokkal közelebbről érintőről van szó. Megjelentek és azonnal óriási vitát robbantottak ki az ún. világmodellek,- vagyis Földünk ipari potenciálját, mezőgazdaságát, népességnövekedését és a széles értelemben vett környezetet (energia, vízkészlet, nyersanyagok) egy rendszerbe ösz- szekapcsoló konstrukciók. A jelenlegi évi 5 százalékos növekedés mellett a világgazdaság a jövő század végére valóban a jelenlegi volumennek 500- szorosára növekedne. Csakhogy a Föld valamennyi ma ismert nyersanyagforrása már jóval előbb kimerülne. Nyilvánvaló, hogy az effajta növekedés nem folytatódhat a végtelenségig, annál is inkább, mert a gazdasági tevékenysége a föld különböző részein egyenőtle- nül oszlik meg. Az iparilag fejlett tőkés országokban rákos daganat módjára burjánzik. míg más térségekben a gazdasági elmaradottság következtében emberek milliói nyomorognak és éheznek. A jelenlegi válság tehát nem magából a növekedésből, ahogy azt egy sor polgári jövőkutató, futurológus állítja, hanem annak anarchikus és kiegyensúlyozatlan jellegéből fakad. S megoldásként sem csupán az egész földkerekségre kiterjedő gazdaságfejlesztési program, a Föld különböző térségeinek eltérő adottságaival is számoló fejlesztési modell kidolgozását kell szorgalmazni, hanem olyan együttműködési rendszer megteremtéséről is szólni kell, amelynek kialakításához egyaránt hozzájárulhatnak a tagok gazdasági és kulturális értékeikkel, nyers- anyagtartalékaikkal. De magúk a problémák is „globalizálódtak”. A tudomány, a gazdaság, a demográfia, a szociológiai problé- mák. vagy a mezőgazdaság egymással összefüggő kérdések komplexumává vált Egyik kérdést sem lehet a többitől függetlenül tanulmányozni, s még kevésbé megoldani. Így az élelmiszerválságot pl. nem lehet csupán a mezőgazdasági termelés növelésével felszámolni. A termelés növelése olyan tényezőit függvénye, mint a birtokviszonyok, a műtrágya- ellátás, a talaj termelékenysége, a demográfiai helyzet, a meteorológiai viszonyok, az oktatás stb. * az orvostudomány ma már embermilliok életét képes megmenteni, s ugyanakkor a gyermekhalandóság világméretű csökkenésével olyan demográfiai robbanást idézett elő, amely a gazdasági, társadalmi, politikai viszonyok változása nélkül ugyancsak milliós tömegeket fenyeget éhhalállaL Itt jelentkezik, s ebben kell bogy a szocialista prognosztika minőségi előnye, humántana, összetettebb látásmódja fokozottabban megnyilvánuljon. S így járulhat hozzá jövőkutatásunk a jövő közvetlen alakításához is. Tamási. Pál MTI Szociológiai Kutató Intézet Hasonlóan Csillagvizsgáló a felhők felett Miközben világszerte egyre nagyobb, több méter átmérőjű csillagászati teleszkópokat építenek, a szerényebb méretű obszervatóriumi műszerek sem veszítik el jelentőségüket. Mint például az — a képen látható — mindössze 48 centiméter türairátmérőj ű teleszkóp, amelyet az Alma-Ata közelében, a tengerszint felett 3000 méter magasságban épült asztronómiai intézetben használnák. Élve a kedvező légköri viszonyok adta lehetőségekkel, az intézet munkatársai szinte egész evben megfigyeléseket végezhetnék. Tanulmányozzák a Napot, a Holdat, ultraibolya spektrumban a távoli csillagokat. A világon először ez a csillagvizsgáló mérte be fototelevíziós-optikai berendezésekkel a Luna automatikus űrállomások helyváltoztatási paramétereit. E viszonylag kis teleszkóppal sikerült vizuálisan követniük a szovjet Szonda űrállomás útját, amikor a Földtől 328 ezer kilométerre megkerülte a Holdat. A műanyagipar két és fél évtizeden át a vegyipar legdinamikusabban fejlődő ága volt. 1930-ben a világ mímnyagterme- lése még mindössze 1.5 millió tonnát tett ki, s a 10 millió tonnás szintet 1903-ban lépte túl. A 80 millióra már csak öt esztendeig, a 30 millióra három esztendeig, a 40 millióra mindössze két esztendeig kellett várni, mivel 1971—1973 között a termelés 9 millió tonnával nőtt. Az elmúlt két esztendőben azután hirtelen lelassult, megtorpant ez a fejlődési ütem, legalábbis a vezető tőkés országokban (USA, Japán, NSZX, Franciaország. Olaszország, Anglia). A szocialista országokban viszont jóval dinamikusabb volt a termelés növekedésének üteme, mint korábban bármikor. A müanyagelőállílásban évi 2,5 millió tonnával a Szovjetunió vezet, ahol két esztendő alatt 25 százalékkal nőtt a termelés, 1970 óta pedig 50 százalékkal. A hatalmas szénhidrogén-tartalékok további növelést tesznek lehetővé, s a Szovjetunió 1975-ben már meg is előzte a világranglista 4. és 5. helyén álló Olaszországot és Franciaországot. Gyep — egy nap alatt A szív segítője űrhajós öltözethez hasonló védőruhát kaptak nemrég a moszkvai mentőszolgálat orvosai. A különleges ruhát, többek között, szívizom infarktusban szenvedőkre adják, hogy a ruháit belül áramló léghullámok elősegítsék a szív intenzivebb működését. így a betegeknek mór út közben, a mentöko- csiban is hatékony segítség nyújtható. A ruhához kapcsolt készülékek lehetőségei igen széleskörűek. Létrehozói szerint a különleges ruhát a hosszabb időn át mozdulatlanul dolgozó emberek is használhatják. Ilyenkor a szív segítőtársa c szükséges időben bekapcsolódik és ösztönzi a szív működését, pótolva a mozgáshiányt. Hogyan szagolunk? Bár a sz^g tószerv felépítését és működését igen alaposan és sokoldalúan vizsgálták. még ma sem tudjuk, hogyan tudja az orr szagokat éraékelő nyálkahártyája a különböző szagokat megkülönböztetni, differenciálni. Erre vonatkozóan lényegében három elmélet terjedt el. melyekben közös vonás, hogy nem az ingerfelfogó idegvégződések különbözőségével, hanem sajátos fizi- kokémiai jelenségekkel próbálják a kérdést megválaszolni. Az ún. szterikus elmélet azt feltételezi, hogy a különböző vegvületeket alkotó molekulák egyes .csoportjai (arómás csoportok) térbeli jelleg olyan, hogy befolyásolja a molekula egyes részeinek egymáshoz viszonyított mozgását és ezáltal megváltoztatja annak fizikokémiai sajátosságait is. Egy másik elmélet szerint a zsírnemű anyagok (Upi- dek) és a víz határfelületén lejátszódó jelenségek, valamint a molekulanagyság játszik döntő szerepet a szagok megkülönböztetésében. Végül a hullámhossz-elmélet szerint összefüggés van a szagroánőség és az anyag infravörös fényben mutatott abszorpciós viselkedése között. Most egy új elmélettel bővült a sor. Mazziotti nevű kutató szerint a szagminőség kapcsolatban áll az anyagok forráspontjával. A forráspont ugyánis az anyag molekulák közötti kötéseinek a mértéke. Feltehető, hogy ez a kötés-erő felelős a szagminőségért. Ha pedig igaz az előbbi feltevés, hogy a szagló éraőidegvégződé- sekben fehérjelánc található, akkor felállítható egy olyan elektrosztatikus modell, amelynek alapján eldönthető, hogy a különböző szag- anyag-molekulákiban a töltéseloszlás ehhez a lánchoz avagy a másikhoz kötődik. Füves felületeken a víz vagy a szél alig okoz szembetűnő károsodást mélyedéseik, vágatok, illetve felületkiemelkedések, torlaszok formájában. Ennek magyarázata, hagy egy négyzetméternyi felületen 20—50 ezer fűnövény telepedhet meg, így rugalmas szőnyegre emlékeztető élő védőborítást képeznek a csapadékvíz lemosó, felülettömörítő és a szél felszínkoptató, elhordó, mozgató hatása ellen. Gyökérzetük valósággal lehorgonyozza a felsőbb földréteget az alsókhoz és közöttük megindítja, illetve fenntartja az egészséges víz, valamint tápanyag forgalmat. Ezekután érthető, hogy egyre inkább törekednek az útépítés, területrendezés, építkezések, külszíni bányászat, szemétlerakás, és. bármilyen rfiás okból keletkező csupasz felületek, kopár földszínek mielőbbi összefüggő gyepesítésére. Akár egyik napról a másikra gyepesíthetek a parkok. kiállítási és egyéb területek is gyepszönyeggel. Az üzemszerű gyepszőnyeggyártás több helyen is megindult már. Ehhez rendszerint betonozott felületet választanait, vagy egyszerűbben, sík Területen ledöngölik és műanyagfóliával lefedik a talajfelszínt, a gyártás megindításához. Erre az alapra annyi ’ tőzegkorpát terítenek, hogy többszörösen léhengerezve kb. hároni cm vastag legyen. A felszínére sűrűn vetnek fűmagot, amit legfeljebb fél cm vastagon betakarnak jóminőségű földdel, és hengerezés után megöntözik finoman porlasztóit vízzel, hogy az egész tőzegréteg alaposan átnedvesedjen. A továbbiakban is legfontosabb á rendszeres öntözés. Amikor kikelt a gyep, és a fűszálak magassága meghaladta a nyolc cm-t, 3—1 cm-re lenyírják, amit ismét hengerezés követ. Ezután újra öntözés következik, ez alkalommal azonban műtrágyákkal kiegészített vízzel, amit hetenként megismételnek. A második vagy harmadik kaszálás után, a vetéstől számított öt—nyolc hét elteltével, már felhasználható az így előnevelt gyep a gondosan előkészített felületek borítására. Körülbelül másfél méter széles sávokra vágják fel és fahengerre szőnyegszerűen felgöngyölítve szállítják a helyszínre. Kétségtelenül érdekes, de csáli mint aktív biológiai hatás nélküli felületborító, az újabban feltűnt műgyep. Elsősorban polietilénből készítenek fröccsöntéssel a hagyományos gyeptéglák, illetve a nagyobb gyepszőnyeg- sávok mintájára olyan műanyaglapokat, amelyek minden négyzetméternyi felületén legalább öt-hat körülbelül 2,5 cm-es szál áll ki. Ezek a ledöngölt földfelszínre, vagy szilárd burkolatú felületekre egyszerűen lefektethetek és facövekekkej, illetve ragasztással rögzíthetők is. Tulajdonságaikat, mint a hajlékonyság, színtartósság, csapadékvízzel, taposással szembeni ellenállóság, nagy hőmérséklethatárok között —18 C° -tói +54 C° -ig, csaknem változatlanul megtartják. Karbantartásuk azért nem okoz gondot, mert moshatók és porszívóval portalaníthatók is, aminek elvégzése után üde gyepnek tűnhet az összefüggő felületük. Ha az alapozásukat sikerül olyan rugalmasan megoldani, hogy ne pattanjon fel róluk másképpen a labda, mint a természetes gyepfelületről, előnyösebb is lehet a műgyepes pálya a valódi gyepfelületűnél. Ezenkívül nagyon hasznos lehet a műgyep benzinkutak: környékén és autópályáit mentén, illetve az elválasztó sávokon, ahol élő növényzet már nem tűri a füstártalmat, üzemanyagszennyeződést. Ezeknek a korszerű eljárásoknak, illetve megoldásoknak a terjedését legnagyobb arányban a költségességük szabja meg. Ahogy csökkenthető a költségük a gyártási folyamatok, alkalmazási technológiák tökéletesítésével, úgy válhat egyre szélesebb körűvé a hasznosításuk. Műgyep a sportpályán \ ü
