Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

-a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 197«. áprilta 21. A szerkesztőség postájából Böngészkedők, árdrágítók és a többiek... 10ftÁPEVff Vetélkedőinkről az egyik iiregytn Tudod; mondja a Berlin­ben tanuló magyar diák; az oktatás itt sokkal racionáli­sabb, mint otthon. Elsősor­ban gondolkodni tanítanak. Lexikális tudást, tárgyi isme­retet csak annyit követelnek meg, amennyi elengedhetet­len az összefüggések felisme­réséhez. S berlini barátunk nem matematikát tanul kint — történésznek készül. No; mondja a Verdi mű­veltségi verseny csapatdön­tője zsűrijének elnöke; eny- nyit nem is kívántunk volna. Mondja ezt akkor, amikor a versenyző csodálatra méltó magabiztossággal sorolja a meghallgatott zeneművel kapcsolatos tényeket, adato­kat Igen: a zsűri nem is kí­vánt volna ennyit Néha viszont valamivel többet. Mert ezek a gimna­zisták; feltehetően (néhány Vérdi-szalkértőt leszámítva) ma a zeneköltő legjobb is­merői az országban; nos ezek a mindentudó diákok akkor, amikor jellemezni kell e|y-egy hőst, amikor magya­rázni kell egy-egy operai szi­tuációt — bizony elbizony­talanodnak. Tetszett nekem ez a vetél­kedő. Tetszett, mert kiérez­hető volt a műsort szer­kesztők és a zsűri elképzelé­se: nem elég tudni, érteni is kell, mégpedig gondolkodva érteni. Ma még nem mindén rádiós vetélkedőre jellemző ez. még azokra sem, amelyek nem ennyire szűk témakör­ben mozognak. Sajnos — ez a másik, meg­győződéssé kövesülő benyo­másom — ezeknek a közép- iskolásoknak szokatlan az ilyenfajta' faggatózás. Mint­ha - túlságosan is elég lenne — nem itt, másutt, mondjuk a gimnáziumban — a bebif­lázott adathalmazok áradata: és biztos a jeles. Ilyen vetélkedők apró je­leiből következtetek: el kell, mihamarabb el kell juttatói oktatásunkat módszertanilag, felfogásbelileg addig, hogy elsősorban gondolkodni ta­nítsák meg a fiatalokat. Mert nekem is, szinte szó szerint, az a véleményem a versengő gimnazistákról, mint a Berlinben tanuló le­endő történésznek magyar egyetemista kollégáiról: „Meglep, mennyi tényt, ada­tot tudnak és meglep, hogy mennyire nem látják, meny­nyire nem képesek végig­gondolni az ezek között fenn­álló összefüggéseket”. Oj műfaj? Mintha új műfaj szület­ne... Előbb Nemes György kísérletezett — sikerrel — azzal, hogy a rádióban . már elhangzott műsorokból saját ízlése, gondolati építkezése szerint válogasson; most ha­sonló szerkesztési móddal Ju­hász Judit műsorvezető állí­tott’ össze szombaton csak­nem egy órát. Családban ma­rad ___címmel. ö tletesen válogat, az után kutatva, vajon kisebb-na- gyobb botlásainkat takargat­va nem vétünk-e a közösség ellen. Mindehhez hatalmas „kincsesbánya” áll rendelke­zésére. több hét riportanya­ga amelyek így, egy megha­tározott koncepció fényénél más megvilágítást kapnak — az sem túlzás, mélyebbek, többet mondóak lesznek. Egy-egy jó műsor, riport kapcsán a rendszeres rádió- hallgatóban felmerül: kár el­veszni hagyni. Nos, ez az „új” műfaj — nevzehetnénk talló­zásnak, bár annál jóval több — a rádió legjobb adásai­nak, a „csemegéknek” meg­mentésére szövetkezik — s ezért csak üdvözölni lehet minden ilyen próbálkozást. — trömböczky — Közömbösség? Április I3-án egyéves kis­fiámért utaztam volna Szen­tesre, a kórházba. A délelőtt 8.50-kor induló, Budapest— Békéscsaba között közlekedő buszt Cserkeszőlő Fürdő megállóhelynél többen vár­tuk. Miután körülbelül hat­nyolc utas leszállt a buszról, a gépkocsivezető közölte, hogy a jármű telve van, egyetlen utast sem vesz fel. A várakozók közül többen nagyon fontos ügyben utaz­tunk volna, legalább Kun- szentmártonig. Kértük, hogy annyi személyt vegyen már fel, ahány leszálló volt. Kö­nyörögtem én is, megmutat­tam a kisfiam ruháit, érte mennék a kórházba, ahol ko­rábban műtötték... S Kun- szentmártonból 9 órakor in­dul a személykocsi, amely a gyereket hazahozná. Az em­ber nem is gondolná, hogy ezek után nemet tudna vala­ki mondani. A kalauznő is bekapcsolódott a vitába, s megoldotta a problémát. Ki­nyitotta az ajtót, megfogta a karom és lelökött a kocsiról. A többieket pedig, akik föl­tolakodtak, tovább vitték. Sírva mentem a közeli élel­miszerboltig, annak a vezető­je vitt be Zsiguliján Kun- szentmártonba. R. K.-né Cserkeszőlő Gondok — bajok Alcsiszigeti lakosok va­gyunk. Többségünk állattar­tó. Korábban volt egy tápos- takarmány lerakat a 4-es sz. főút mellett, Csapó István­nál. Ez részünkre megfelelő volt, mert az állami gazda­ság felől meg lehetett köze­líteni kerékpárral, lovasko­csival. Mióta a lerakatot meg­szüntették, nagy gondban vagyunk; hol, hogyan szerez­zük be a takarmányt? Hat éve nagy öröm ért T. F. jászberényi olvasónk azt írja, hogy 1962. február 16-tól 1975. január 3-ig állt munkaviszonyban egy válla­latnál. Géplakatos! munka­körben dolgozott. Munkavi­szonyának megszűnése után a döntőbizottsághoz benyúj­tott panaszában azt kérte, hogy az 1974 után járó év vé­gi részesedésének kifizetését rendelje el a döntőbizottság. A munkaügyi döntőbizott­ság a panaszt elutasította. Határozatainak indoklásában megállapította: a kollektív szerződés szerint az év végi részesedésre csak az a dolgo­zó jogosult, aki a, tárgyévben a vállalatnál január 1-től de­cember 31-ig munkaviszony­ban állt, munkaviszonya az év végi részesedés kifizetésé­nek napján is érvényes és nem áll felmondás alatt. Az elutasító határozat el­len beadott keresetet a mun­kaügyi bíróság is elutasítot­ta. Az ügyben végső fokon, ügyészi óvás alapján a Leg­felsőbb Bíróság döntött, s megállapította, hogy az óvás alapos: A munkaügyi bíróság íté­lete helytállóan állapította meg, hogy a vállalati kollek­tív szerződés idézett rendel­kezése nem törvénysértő. A munkaügyi miniszter és a SZOT áltál a kollektív szer­ződések megkötéséhez ki­adott irányelv az év végi ré­szesedés felosztására vonat­kozóan ugyanis kimondotta: „A munkahelyhez való hű­ség biztosítása érdekében a kollektív szerződés azt is elő­írhatja, hogy a dolgozónak az év végi részesedés fizeté­sére jogosító éven túl is mun­kaviszonyban kell állnia ah­hoz, hogy év végi részese­désre jogosult legyen.” Elkerülte azonban a mun­kaügyi bíróság figyelmét, bennünket. Villanyt kaptunk. Sajnos, nem mindegyik ka­róra került lámpaernyő. Amelyiken van, azon sem ég a villany. Kiégtek az izzók. Két éve építik a járdánkat. Olyan ütemben készül, mint a Luca-széke ... Gondunk van egy-két Holt-Tisza parti lakossal is. Az utat szemétdombnak né­zik. A ház körül összegyűlt valamennyi szemetet az útra hordják. Így nem hogy ke­rékpárral, személykocsival, de lovaskocsival sem lehet közlekedni. 27 aláírás Szolnok Szavalóverseny Szavalóversenyre készül­tünk, amelyet a klubkönyv­tárban rendeztek április li­án. A résztvevők két-két ver­set tanultak meg. Sokan kíváncsiak voltak a tizenegy felnőtt és a tizen­egy gyermek versenyzésére. Az izgalmas vetélkedő után alig vártuk, hogy a zsűri ki­hirdesse az eredményt. A felnőttek közül Németh Er­zsébet, a gyerekek közül Né­gyest Sándor 3. osztályos ta­nuló lett az első. Tóth Piroska Szapárfalu Vendégségben a Május 1. Ruhagyárban A szolnoki ipari szövetke­zetek nyugdíjas klubjának tagjai — ezúttal harmincket- ten — a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységébe láto­gattak, amelyet az üzem ve­zetősége április 13-ra enge­délyezett. Már a fogadtatás is kelle­mes érzásit váltott ki. Az üzemvezető tájékoztatott bennünket terveikről, mun­kájukról, gondjaikróL Ez­hogy az említett irányelvek­hez csatolt tájékoztató kife­jezetten a munkahelyhez va­ló hűség biztosítása érdeké­ben tette lehetővé, hogy a kollektív szerződés az ismer­tetett feltétel hiánya esetén kirekessze a dolgozót az ev végi részesedésből. A mun­kahelyhez való hűség azon­ban nem kívánja meg azt, hogy a dolgozó egész életé­ben ugyanazon a vállalatnál dolgozzék. A közfelfogás és a törzsgárda szabályzat álta­lában az 5 évet meghaladó munkaviszonyt úgy tekinti, hogy ez az idő megfelel a munkahelyhez való hűség követelményeihek. A felperes 12 évet megha­ladó munkaviszonyát szün­tette meg, ezért a munka­ügyi bíróság akkor járt vol­na el helyesen, ha a munka­ügyi döntőbizottság határo­zatát megváltoztatja és a vállalatot a részesedés kifi­zetésére kötelezi, állapítot­ta meg a Legfelsőbb Bíróság. • • » A továbbtanuló dolgozók kedvezményeiről szóló 23/1974. sz. rendelet szerint a tanulmányi szabadság a dolgozónak az őt megillető rendes szabadságon felül jár. Nem adható ki utólag a ta­nulmányi szabadságnak az a része, amelyet a dolgozó a tanévre vonatkozó vizsgái si­keres letételéhez nem vett igénybe. Kivétel, ha a dolgo­zó tanévet ismétel, és koráb­ban nem vette igénybe az őt megillető 'teljes szabadságot. Ilyenkor kérésére a fennma­radó szabadságot ki kell ad­ni. Ka a dolgozó munkaviszo­nya a tanévre előírt öisszes vizsga sikeres letétele előtt szűnik meg, akkor a ki nem adott tanulmányi szabadsá­után megnéztünk minden műhelyrészt. Az üzemlátogatás után ká­véval vendégeltek meg ben­nünket házigazdáink. Eköz­ben sok kérdést tettünk fel, amelyre részletes választ kaptunk. Ismét egy kellemes napot tölthettek el a nyug­díjas klub tagjai. P. K. Szolnok Sok az alkohol! A Néplap április 10-én megjelenő számában érdek­lődéssel olvastam ,.Az alko­hol és a család” című írást, amelynek szerzője megálla­pítja: az alkohol idegméreg, sok károsodást okoz a szer­vezetben. Tudjuk, hogy az alkoholiz­mus, az alkoholfogyasztás ellen küzdenek szóval, írás­ban, a kívánt eredmény azonban elmarad. Közgazdászok is megálla­pították, hogy az állam^tasz- na a szeszesital eladásából nem több, mint amennyi az italfogyasztás káros követ­kezménye: kiesett munkana­pok, táppénz, családi életek megromlása, gyermekek tra­gédiája — és még sorolhat­nánk. Kevesebb italt kellene árusítani. Csetneki Sándor Szolnok Szerkesztői üzenetek N. K. Törökszentmiklós: A termelőszövetkezeti közös földekből háztáji föld hasz­nálatára a tsz tagja jogosult, ha a szövetkezet által meg­határozott munkamennyisé­get teljesítette. Az öreg, rok­kant vagy tartósan munka- képtelen tsz-tagot a háztáj: föld a munkavégzéstől füg­getlenül megilleti. E szabály­ból következik az is, hogy ak: nem tagja a szövetkezetnek, az nem kaphat háztáji föl- • det got a dolgozó „munkaválla­lói igazolási lap”-jára fel kell jegyezni, mert e feljegy­zés alapján új munkahelyén illeti meg a dolgozót a ki nem adott tanulmányi szabadság. A dolgozó tehát elveszt' jogosultságát a tanulmány szabadságra, illetőleg anna bizonyos részére, ha a vizs­gái letételéhez nem, vagy nem teljesen vette azt igény­be. A tanulmányi szabadsá­got a munkaviszony megszű­nésekor nem lehet pénzben megváltani. A jogszabály fenti rendel­kezései azonban csak akkor alkalmazhatók, ha a dolgozó önszántából, illetve saját hi­bájából nem igényelte a ta­nulmányi szabadságot Nem eredményezhet jogvesztést, ha a tanulmányi szabadság igénybevételére azért nem került sor, mert a munkál­tató és a dolgozó között vita volt, vagy a vállalat jogsza­bályellenesen tagadta meg a szabadság kiadását. A mun­káltató jogellenes magatartá­sa következtében azonban a dolgozót hátrány nem érhe­ti. Ilyen esetben a dolgozó, az őt megillető tanulmány1 szabadságának átlagkereset­tel való kifizetését kérheti, kártérítés címén. A dolgozónak ugyanis az­zal keletkezett kára, hogy az évi rendes szabadságát kel­lett igénybe vennie tanulmá­nyi szabadság helyett, vagy fizetés nélküli szabadságot kellett kérnie. Kára megálla­pítható abban az esetben is, ha a tanulmányi szabadság megtagadása miatt egyéb szabadságot nem kért, hanem saját pihenő idejét fordította tanulásra, — állaoította meg a Legfelsőbb Bíróság az ügyészi óvás alapján hozott határozatában. Dr. Cs. L Iskolakerülés, kontárko­dás, önkényes beköltözés, csendháborítás, árdrágítás, engedély nélküli építkezés, kisebb értékű lopások... Valamennyi szabálysértés. Olyanfajta törvényszegés, amely még nem bűncselek­mény, annál kisebb súlyú a társadalmi veszélyessége. Ezekről — a huszonegy éve még kihágásnak nevezett és a bíróság által büntetett — szabálysértésekről és követ­kezményeikről volt szó töb­bek között a szolnoki Váro­si Tanács Végrehajtó Bizott­ságának legutóbbi ülésén. Egészen pontosan a sza­bálysértések egy szűkebb — az igazgatási osztály hatás­körébe tartozó — csoportjá­ról, mert nemcsak a taná­csoknál foglalkoznak sza­bálysértési ügyekkel. — Az illetékhivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, a rendőrség, a KÖJÁL, a ke­reskedelmi felügyelőség, a PM Bevételi Főigazgatóságá­nak területi szerve foglalko­zik például effajta ügyekkel. Persze a profiljuknak meg­felelően. Bizonyos fokig jó is, hogy megoszlik ez a munka, — mondta ár. Ba- zsonyi Lőrinc, a városi ta­nács vb. igazgatási osztály- vezetője. — Csak az a baj, hogy semmit sem tudunk egymás munkájáról. A vb- ülésen fel is vetettem, hogy több szempontból jó lenne, felmérést végezni, átfogó képet kapni a szabálysérté­sekről. Ma még a számukat sem tudjuk. Azt sem, hogy vannak-e átfedések, hogy az elbírálásnál, a bírságolásnál hol, milyen gyakorlatot kö­vetnek. így hát nem volt összehas*nlítási alapunk sem a saját ügyintézésünk értékelésekor. — Tavaly 7 41 feljelentést iktattak az igazgatási osztá­lyon. Sok? — Abszolút számokban több mint az előző eszten­dőkben. De ha figyelembe vesszük a Szolnokon élők számának növekedését, az egy lakosra jutó törvénysér­tés kevesebb lett. Ennél az adatnál azonban még többet elárul, hogy az egészen be­iül hogyan alakultak a kü­lönböző törvénysértő maga­tartások. 1972 óta majdnem háromszorosára nőtt a tulaj­don elleni szabálysértések száma. Ezen belül az önki­szolgálóbolti lopások és az úgynevezett böngészkedések szaporodtak el. Álma-, sző­lőszüret, kukoricatörés, cu­korrépa-betakarítás után el­árasztják a földeket a zsá­koló böngészkedők. Régi ’.•ossz szokás. Sokan úgy tartják, nem is bűn, úgyis kárba veszne. A tsz-ek sem nagyon törődnek vele. Az elmúlt évben megje­lent az addig ritkán előfor­duló szabálysértés, az önké­nyes beköltözés. A szanálás­ra. vagy eladásra váró üres lakásokba se szó, se beszéd, bepakolnak. Évről évre több feljelentés érkezik a piaci árusok ellen is. A házirend megsértése miatt tavalyelőtt három, tavaly már tizenöt renitenskedő ellen indult szabálysértési eljárás. Vala­mennyivel kevesebb viszont az iskolai mulasztás. Kon­tárkodás miatt az elmúlt két évben mindössze két-három alkalommal kellett eljár­nunk. — Vannak-e speciális, csak a szolnokiakra kötelező szabályok? — A szabálysértésekről szóló törvény és kormány- rendelet mellett, . Szolnokon öt tanácsi rendelet, többek között a köztisztaságról, a lakóházak rendjéről, a vásá­rokról és piacokról, a fásí­tott és parkosított területek védelméről szóló helyi jog­szabály tartalmaz szabály­sértési rendelkezéseket. Las­san egyik is, másik is módo­sításra szorul, elsősorban az alacsony bírságolási tarifa miatt. — A szabálysértések leg­súlyosabb szankciója a pénz­bírság. Gyakran allcalmaz­zák? — Nem törekszünk min­denáron „zsebbenyúlós” büntetésre. Bár ez a leggya­koribb szankció, főleg azok­ban az esetekben, ha az el­követő tettét az anyagiasság motiválta. Az ügyek elbírá­lásánál sok mindent mérle­gelünk, a kort, a személyi körülményeket, és nem utol­sósorban a „kihágás” sú­lyosságát. Sok esetben fi­gyelmeztetés, vagy munka­helyi fegyelmi a következ­mény. Jó szándékú törekvé­seink ellenére is gyerekcipő­ben jár még a szabálysérté­sek okkutatása, Márpedig hg nem ismerjük az okokat, ha nem látjuk tisztán, mi min­den késztetett egy öregem­bert, vagy egy tizenötéves kamaszt a lopásra, nehéz megtalálni a leghatásosabb büntetési módot. Többek kö­zött ebben is szeretnénk előbbre jutni. De nem csu­pán a szankció módján, ha­nem a gyorsaságán is múlik a hatása. Hát ezen a téren is van még mit tenni. — Megragadta a figyelme­met a vb-határozaban meg­fogalmazott teendők egyike. A lényege, hogy az igazga­tási osztálynak a szabálysér­tések megelőzése és felderí­tése érdekében még szoro­sabb kontaktust kell kiala­kítani a feljelentésre jogo­sult szervekkel. — Sok minden rejlik eb­ben. Mondok egy példát: meggyőződésem, hogy a Vá­sárlók megkárosítása sokkal gyakoribb, mint amennyire fény derül. A vevő röstell reklamálni, ha kilép az üz­letből bizonyítani sem igen tud, az ellenőrzés sem elég rendszeres ..; Mi a felderí­tés javításáért nem sokat te­hetünk. A szabálysértések megelőzéséért már igen: a gyors, és jó, — ha kell szi­gorú — felelősségre voná­sokkal, kapcsolataink széle­sítésével, a rendszeresebb jogpropagandával, a lakos­ságot érintő szabályok meg­ismertetésével, amelyhez az eddiginél gyakrabban igény­be vesszük majd a készsé­ges tanácstagok, lakó- és utcabizottságok segítségét. K. K. A HERENDI PORCELÁNGYÁR 150. évfordulóját ünnepli az idén. A ma már 1350 dolgozót foglalkoztató gyár a világ 45 országába exportálja termékeit. Képünk az új csarnokban készült fi joggggiferaligr saeránt A nyereségrészesedésről és a tanulmányi szabadságról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom