Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f Ára* 80 fillér XXVII. évi. 91. sz. 1976. április 21., szerda Termek születik | azánk minden tíz lakosára jut valamilyen belföldi gyártású árucikk, s ez annyit tesz. hogy egymillió termékféle kerül a hazai előállítóktól a forgalomba. Elgondolkoztatóan nagy szám, még akkor is, ha tudjuk, hogy a termékcsaládok mennyisége ennél jóval kisebb. Fontos-e ezek után, hogy termék szülessen, kutató intézetekben és kí­sérleti műhelyekben, gyártmány-tervezők rajztábláján, köz­gazdászok íróasztalain? A termékcserélődés alapvető jellem­zője az ipari fejlődésnek, s menete gyorsul. Amit lehetővé tesz a tudományos és technikai haladás, szükségessé pedig a változó igény, a használati értékivei szemben támasztott magasabb követelmény. Fejleszteni kell — ma ez parancsként hangzik minden termelőhelyen. Kérdés azonban, hogy az újat napvilágra hozó embernek, közösségnek segit-e a szervezet egésze? Egysze­rűbben szólva: megfelelően szolgálja-e a vállalat belső me­chanizmusa az újdonságok mielőbbi gyártásút? A magunk fo­galmazta kérdésre nem tudjuk megadni az egyértelmű vá­laszt Mert általában a lehetőségek adottak arra. hogy a szer­vezet egy irányban működjék, mégsem így törtéjiik, s ha mégis, akkor vontatottan. A jogos kívánalom naiv, hogy az új és életképes termék mielőbb gyártásra kerüljön, nem lehet néhány intézkedéssel érvényt szerezni. Az alkotó* bonyolult folyamatát összhang­ba kell hozni a termelőtevékenység racionalitásával. Mérlegel­ni szükséges milyen jövő, értékesítési remény vár az újdon­ságra, előállításához melyek a meglévő, s melyek a hiányzó feltételek — az anyagtól a szerszámon át az energiaigényig — mekkorák a költségek s így tovább. A pontos és alapos vizsgálódáshoz elengedhetetlenek a szubjektív szándékok is, azaz, hogy minden érdekelt akarja a megoldást, ne a többlet munkát, terhet, hanem a siker Ígéretét lássa abban. Van olyan vállalati szervezet, ahol kialakultak ezek a kö­rülmények. Nem véletlen, hanem törvényszerű, hogy a jól szervezett, demokratikus légkörű termelőhelyeken, meggyorsul a termékfejlesztői tevékenység, ahogy ennek a fordítottja szintén igaz. A szervezetlenség, a parancsolgatással kísért kapkodás ritkán hoz létre tartós eredményeket a gyártmányok korszerűsítésében. Napjainkban a vállalatok fő figyelme az ún. folyó ter­melést követi nyomon, s a törődésnek csupán morzsája jut a fejlesztőknek. Szerény erkölcsi, anyagi megbecsülésükhöz társul a váLlalati szervezet egyenetlensége, kuszasága, az — egyebek között —. hogy nincs kialakult rendje, módszertana a fejlesztőmunka irányításának, a fejlesztési eredmények el­bírálásának, s emiatt a megengedhetőnél nagyobb a bürok­rácia, a szubjektivitás, vele a féltékenység, az irigység szerepe. Területenként ugyan eltérően, de átlagosan harmada, negyede csupán a gyártás- és gyártmányfejlesztők hazai lét­száma annak, amit a nemzetközi összehasonlításban megfe­lelőnek tartanak. S ami súlyosbítja a gondot, ők sem töltik teljes munkaidejüket azzal, ami a dolguk lenne, hanem admi­nisztrálnak, anyag után futkosnak, napi termelési feladatok megoldását segítik helyettesként, stb. Joggal levonhatjuk te­hát azt a következtetést, hogy az adott szellemi erők haszno­sítása is gyatra, s ezt a vállalati szervezet kuszasága könnyen elfedi. A párhuzamosságok, a vezetési, irányítási hatáskörök tisztázatlanságából származó viták, felelősség áthárítások ezek után végképp lefékezik a holnapba törő igyekezetét. T úl komor lenne a kép? Szándékosan a gondokat állí­tottuk a középponttá, s nem azt, hogy a nehézségek ellenére mi mindenféle gyártmány, új termék szüle­tett. (Hiszen öt év alatt csupán a nehéziparban meghaladta az ezerkétszázat a friss technikájú, technológiájú termékcsa­ládok száma.) E gondok ugyanis most még inkább éreztetik súlyukat, hiszen a versenyképes termékek számának gyarapí­tása elengedhetetlen a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Ami magyarázatot ad arra is, miért fontos, hogy a termék hogyan születik. A „hogyan” vizsgálata olyan válla­lati kötelesség és érdek, melyet mellőzni csak nagy ár meg­fizetésével lehet. m. a MA: A történelmi hivatás tudatában Publicisztika az SZKP XXV. kongresszusán megfogalmazott, pártunk számára is hasznos elvekről Folyosói pillanatképek Ami a KISZ küldött- gyűlés tudósításából kimaradt 3. oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal A tv képernyője előtt Jegyzet a televízió elmúlt heti műsorairól Táborozás előtt Hogyan segítik a mun­kahelyek a kisdiákok nyári táborozását 5. oldal A KISZ-kongresszus tiszteletére Kommunista műszakok a megyében A fiatalokhoz az idősebbek is csatlakoznak Megyénkben a fiatalok ez­rei tették magukévá a KISZ Központi Bizottság felhívá­sát, s ennek szellemében az ifjúsági mozgalom IX. kong­resszusának tiszteletéi-e e hét végére kommunista műsza­kokat szerveztek. Nagyon sok üzemben, városban az idő­sebb korosztály is csalako- zott a nagyarányú akcióhoz. Így például a jászberényi Hűtőgépgyár, Apritógópgyár teljes kollektívája foglalja majd el helyét a munkapa­doknál 24-én, csakúgy mint Szónak valamennyi nagyüze­mének dolgozói, egyebek kö­rött a Járműjavítóban, ahol a megyében elsőként hirdet­ték meg a kongresszusi kom­munista műszakot A megye- székhely nem üzemi jellegű KISZ-szervezetei társadalmi munkát végeznek a városi tanács által javasolt terüle­teken. I A jászberényi járás köz­ségeiben mindkét napon dolgoznak a fiatalok, rendbehozzák a parko­kat, az óvodák és játszó­terek felszereléseit. Jászfényszarun, a kalapgyár minden munkása csatlakozott a kommunista műszakhoz, hasonlóan a jászapáti MÁV és a Kötöttárugyár munká­saihoz. A szolnoki járásban is ha­sonló munkaakciók lesznek. Rákócziújfaluban úttörőhá- zfet alapoznak, Kenderesen ifjúsági parkot csinálnak, Kunhegyes mindegyik üzemében kommunista műszakot tartanak. A Héki Állami Gazdaság tereprendezési, parkosítási munkáinál nemcsak az üzem KISZ- és párttagjai dolgoz­nák, de a szolnoki járási párt- és KISZ-apparátus is. A martfűi Cipőgyárban nem tartanak üzemi műszakot, helyette a község területén végeznek társadalmi munkát. A kunszentmártoni járás­ban tizenegy helyen társa­dalmi munkát, négy helyen (pl. BVM) kommunista mű­szakok szerveznek. A több mint ezer fiatal munkájá­nak, ellenértékét óvodák és bölcsődék építésére, bővíté­sére ajánlják fel. Kisújszállás üzemei is han­gosak lesznak a hét végén a munka zajától, néhány he­lyen, így a téglagyárban, tejüzemben, a Vas- és Fa­ipari Szövetkezetben mind­két napon dolgozik a teljes kollektíva. Minden dolgozója osala­kozott a KISZ-fiatalok akciójához a Nagykun Tsz-nek, MEZŐGÉP Vál­lalatnak. A tiszta, virágos Kisújszál­lásért az egész város meg­mozdul. éppen úgy. mint a szomszéd várban, Karcagon. A Kunság fővárosának szépíté­séért mintegy 2 ezer KISZ- íiatal és ezer úttörő vállal munkát. K. L. Magyar—koreai külügyminiszteri tárgyalások Budapesten Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására, hétfőn lúvatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Ho Dam, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök- helyettese es külügyminisz­tere. A Budapesten tartózkodó Ho Dam, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökhelyettese és kül­ügyminisztere tegnap dél­előtt a Hősök Terén megko­szorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Az eseményen jelen volt Rácz Pál külügy­miniszter-helyettes, Fajkos Aladálrné, a Fővárosi Tanács titkára és Farkas Mihály ez­redes budapesti helyőrségpa­rancsnok. Tegnap délelőtt — a Kül­ügyminisztérium épületében — megkezdődték a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság közötti külügyminisz­teri tárgyalások. A hivata­los megbeszéléseken Púja Frigyes külügyminiszter ve­zetésével részt vevő magyar tárgyalócsoport tagja Rácz Pál külügy miniszter-helyet­tes és Szabó Ferenc, hazánk phenjani nagykövete. Ho Dam, a KNDK miniszterel­nökhelyettese és külügymi­nisztere vezeti a koreai tár­gyalócsoportot, amelynek tagja Ko Szón Szuj külügy­minisztérium i tanácsos és Kim Ze Szűk, a KNDK bu­dapesti nagykövete. Az első tárgyalási szakasz­ban szívélyes hangulatú ba­ráti légkörű eszmecserét foly­tattak a két ország közötti baráti kapcsolatok tovább­fejlesztéséről, áttekintették a nemzetközi politikai életidő­szerű kérdéseit Miniszteri szemle Kazincbarcikán és Leninvárosban Miniszteri szemlét tartot­tak tegnap Kazincbarcikán és I.eninvárosban, a terüle­ten folyó négy nagy beruhá­zás. a Borsodi Vegyi Kombi­nát PVC IIL üzeme, a Tiszai Köolajfinomitó, a Tiszai Hő­erőmű, valamint a Tiszai Ve­gyikombinát polipropilén gyárának megtekintése cél­jából. A Borsod megyei pártbi­zottság kezdeményezésére megtartott miniszteri szem­lén részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára, Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Simon Pál ne­hézipari miniszter és a két tárca több más vezető mun­katársa, valamint a négy be­ruházásban érdekelt építő­ipari, tervező és beruházó vállalatok képviseiőL Ügyészi küldöttség utazott Moszkvába Dr. Szíjártó Károly, a Ma­gyar Népköztársaság legfőbb ügyésze vezetésével Komán A nap híreiből Andrejevícs Rudenkonak, a Szovjet Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság legfőbb ügyé­szének meghívására tegnap ügyészi delegáció utazott Moszkvába, hogy tanulmá­nyozza a Szovjetunió ügyész­ségi munkáját. A küldöttsé­get a Ferihegyi repültőtéren dr. Katona Zoltán a legfőbb ügyész első helyettese bú­csúztatta. Magyar—görög kamarai megállapodás Magasrangú görög kamarai delegáció élén Budapestre érkezett Khrlsztosz Pana- gosz, az athéni kereskedelmi és iparkamara elnöke. Teg­nap a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában a gö­rög regionális kereskedelmi és ipar kamarák képviseleté­ben aláírta az athéni és a Magyar Kereskedelmi Ka­mara közötti együttműködé­si megállapodást, melyet ma­gyar részről Kallós Ödön el­nök irt alá. Zalka Máté-emlékülés Zalka Máté születésének 80. évfordulója alkalmából tegnap emlékülést tartott a Magyar Partizán Szövetség, valamint a Hadtörténeti In­tézet és Múzeum. Ráth Ká­roly nyugalmazott nagykövet a spanyol szabadság ixarc egy­kori önkéntese nyitotta meg az emlékülést, amelyen részt vettek Zalka Máté katonái, a spanyolországi nemzetközi brigádok magyar önkéntesei is. Zalka Máté harcos életé­ről Györkei Jenő alezredes a történelemtudományok kandidátusa tartott előadást. Számítógépek a fuvarozásban A kocsik üres futásának további csökkentése érdeké­ben az üzemszerű próbák után májustól már számító­gép szervezi országszerte a Volán teherszállításában a fuvarokat. Az országban 160 szállítási csomópontot jelöl­tek ki. Ezekről rendszeresen jelentik a fuvarfeladatokat a Volán elektronika számító­gépébe. amely a gépkocsive­zetők telexen leadott kérésé­re közli, hogy a tartózkodá­si hely közelében hol talál­ható a kocsi célállomásának körzetében fuvarozandó szál­lítmány. A számítógépes fuvarirá- nyitással megközelíthető a teherautók optimális kihasz­nálása. így szinte lehetetlen, hogy egy kocsi is üresen tér­jen ■ vissza kiindulási helyére. Egy mondatban — Gáspár Sándor, az MSZMP KB tagja,- a SZOT főtitkára tegnap Tátralom- nicra utazott a Szakszerveze­ti Világszövetség végrehajtó irodájának ülésére. — Wladislaw Lorenc len­gyel kulturális- és művészet- ügyi miniszterhelyettes a magyar művészetoktatás ta­nulmányozására tegnap ha­zánkba érkezett — Dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter meg­hívására tegnap Magyaror­szágra érkezett Rudolf Sal- linger, az osztrák szövetségi mezőgazdasági kamara el­nöke­A honvédelmi törvény végrehajtásáról Czinege Lajos sajtótájékoztatója A honvédelem egész rend­szerét irányítási rendjét, az állami és a gazdasági szer­vek, szövetkezetek, és társa­dalmi szervezetek kapcsoló­dó feladatait, valamint az állam-polgárok személyes kö­telezettségeit egységbe fog­laló új honvédelmi törvény­ről és végrehajtási rendeleté­vel összefüggő kérdésekről tájékoztatta tegnap az új­ságíróikat a Parlamentben Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. A saj­tótájékoztatón hangsúlyosan esett szó a törvényben, illet­ve a végrehajtási rendele­tekben foglaltak értelmezé­séről. A honvédelmi miniszter rámutatott: az új törvény hasznosítja a korábbi előírá­sok megalkotása óta eltelt másfélévtized tapasztalatait. Örömmel adott hangot an­nak, hogy különösen hasz­nosnak bizonyultak a lakos­ság legszélesebb rétegeit közvetlenül érintő módosító, kiegészítő jogszabályok. Ne­vezetesen : a hadkötelezett­séggel, a polgári védelem tevékenységével foglalkozó paragrafusok éppúgy kedve­ző társadalmi visszhangra leltek, mint a honvédelmi. kötelezettségüket teljesítők és hozzátartozóik érdekvé­delmét, erkölcsi, anyagi meg­becsülését rögzítő törvény­szakaszok. Méltatta, hogy a törvény jelentőségének megfelelően szabályozza a honvédelmi is­meretek általános és kötele­ző jellegű oktatását is. Az újságírók kérdéseiből kitűnt, hogy a figyelem előterében állnak a hadkötelezettséggel összefüggő módosítások. A honvédek, tisztesek és tiszt- helyettesek hadkötelezettsége felső korhatárának felemelé­se, a sorkatonai szolgálati idő 24 hónapra történő le­szállítása mellett számottevő, hogy a törvény szabályozza a szolgálathalasztással kapcso­latos rendelkezéseket is. Fő jellemzőjük: tanulmányi, fontos népgazdasági, illetve személyi érdekből kiindulva lehetőség nyűik a szol­gálathalasztás idejének egy-két évre történő meg­hosszabbítására. A nők had­kötelezettsége a jövőben sem lesz általános, csak azokat a 18—45 éves nőket érinti, akik egészségügyi, híradó, számí­tástechnikai, forgalomszabá­lyozó és ellátó szakképzett­séggel rendelkeznek. Önjáró silökombájnok magyar—csehszlovák együttműködéssel Gyümölcsöző együttműkö­dést alakított ki középtávon a BMG törökszentmiklósi gyára és a csehszlovák AG- ROSTROJ PROSTEJOV Vál­lalat Az 1980-ig szóló szer­ződés az SPS—420 jelű ön­járó siklókombájn és adap­tereinek fejlesztésére, közös gyártására és szállítására szól. A szerződés alapján ta­valy elkészítették a minta­szériát. majd megkezdték á sorozatgyártást. A török­szentmiklósi silókukorica és felszedő adapterekből az idén 1100 darabot exportál­nak, ezenkívül 500 szállító csigát küldenek. Csehszlo­vákiából viszont ez évben 160 darab önjáró silókom­bájn és ugyanennyi pillan­gós vágóadapter érkezik ha­zánkba. Az ötödik ötéves tervben mintegy 20 millió rubel értékben 4100 felszedő és ugyanennyi silóadaptert, továbbá 3600 darab csigát szállítanak a törökszentmik­lósi termékekből. A cseh­szlovák vállalat 500 darab önjáró silókombájnnal segíti a magyar mezőgazdaság bér takarítási munkáik

Next

/
Oldalképek
Tartalom