Szolnok Megyei Néplap, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. április 21. Hozzajarslás az eaybilés elnrélyiséta Szovjet jegyzék az atomfegyvef-kísérleiek eiiiiiásáril A szovjet kormány megbí­zásából Jakov Malik. a , képviselője jegyzéket nyúj­tott át Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának az- atomfegyver-kísérletek álta- . lános és teljes eltiltásáról' szóló szerződés megkötésé­ről. A szovjet kormány megál­lapítja: a nukleáris háború veszélye kiküszöbölésében és a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésében különös jelen­tőségű az atomfegyver-kí­sérletek általános és teljes eltiltásának problémája. E probléma fontosságát és/ an­nak szükségességét, bogy minden lehetőt meg' kell tenni az atomfegyver-kísér­letek általános és teljes megszüntetéséről szóló nem­zetközi szerződés megköté­. séért ismét aláhúzta Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra Szovjetunió Kommunista ■ Pártjának XXV. kongresszu­sán. Az ENSZ-közgyűlés 30. ülésszaka döntő szavazat- többséggel a Szovjetunió ja­vaslatára jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely felhívással fordulj, minden nukleáris fegyverrel ren­delkező államhoz, hogy kezdjenek tárgyalásokat az atomfegyver-kísérletek álta­lános és teljes eltiltására vo­natkozó megállapodás eléré­se céljából. A Szovjetunió kijelenti, hogy kész résztvenni az atomfegyver-kísérletek álta­lános és teljes eltiltásával foglalkozó tárgyalásokon a közgyűlés szóban forgó ha­tározatának megfelelően. Egy oi.yan nemzetközi szerződés megkötése, amely törvényen kívül helyezne minden nukleáris fegyver­kísérletet, hallatlan mérték­ben hozzájárulna a fegyver­kezési hajsza korlátozásá­hoz, és ezzel elősegítené az enyhülési folyamat további fejlődését és elmélyülését, a nukleáris konfliktus veszé­lyének elhárítását — hang­zik a jegyzék. A Szovjetunió ENSZ-kép- viselője kérte, hogy a köz­gyűlés hivatalos dokumen­tumaként terjesszék a jegy­zéket és vegyék fel azt az ENSZ-közgyűlés 31. ülés­szakának előzetes napirend­jére. PolinszSiy Károly Jugoszláviád Dr. Polinszky Károly okta­tási miniszter tegnap Trpe Jakovlevszkinek, a Jugoszláv Szövetségi Tudományos és Művelődési Bizottság elnöké­nek (miniszter) meghívására néhány napos látogatásra Belgrádba érkezett A két miniszter megbeszélést foly­tat Magyarországnak és Ju­goszláviának az oktatás terü­letén való együttműködésé­ről, s tájékoztatják egymást a két ország oktatási rendsze­réről és reformjairól. Dr- Polinszky Károlyt Belgrádban fogadta dr. An­ton Vratusa, a jugoszláv kor­mány alelnöke. A magyar—jugoszláv mi­niszteri tárgyalások tegnap megkezdődtek a jugoszláv fővárosban. Gmiko Párizsba látását Tegnap Moszkvában köz­leményben jelentették be, hogy Gromiko szovjet kül­ügyminiszter a hónap végén hivatalos látogatásra Párizs­ba utazik. Moszkvai politikai körök Gromiko a kétoldalú kap­csolatok és a nemzetközi helyzet néhány időszerű kér­dését tekinti majd át a írancia vezetőkkel. A Gromiko-látogatás a szovjet—francia politikai együttműködés szilárdságá­nak és folytonosságának biztos jele, s nyilvánvalóan annak a deklarációnak szel­lemében kerül sorra, amelyet Leonyid Brezsnyev és Gis­card d’Estaing írt alá Moszkvában az elmúlt év októberében. A nyilatkozat­ban a felek kinyilvánították eltökélt szándékukat „az egyetértés és együttműködés irányvonalának folytatására, s arra, hogy mindent meg­tesznek az enyhülés politi­kájának a nemzetközi viszo­nyokban való meghonosítása érdekében, továbbá azért, hogy az enyhülést konkrét anyagi tartalommal töltsék meg. különösképpen az alap­vető nemzetközi kérdések megoldásához és a válság- helyzetek elhárításához való együttes hozzájárulásuk erő­sítése útján”. A forradalmi eszmél győzelmi! nem lebet meiállífiii; Fidel Castro beszéde a Playa Giron-i győzelem évierdslőján A Playa Giron-i győzelem úgy került be a történelem­be, mint az amerikai impe­rializmus első veresége La- tin-Amerikában — jelentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Forradalmi Kormány minisz­terelnöke az . imperialista zsoldosok felett aratott győ­zelem 15. évfordulója alkal­mából Havannában rendezett ünnepi nagygyűlésen. Fidel Castro részletesen foglalkozott az amerikai im­perializmus agressziós cse­lekményeivel a nyugati fél­gömbön és más országokban, valamint az Egyesült Álla­mok Kubával szemben alkal­mazott politikájával, amely­nek tetőpontját az 1961. áp­rilisában végrehajtott fegy­veres intervenció jelentette: Az imperializmusnak —• hangsúlyozta a KKP KB el­ső titkára — néha sikerül feltartóztatni a felszabadító folyamatokat egyes orszá­gokban, ahogy ez Chilében is történt, és sikerül egyes kormányokat árulásra bírni a forradalmi erők elnyomása érdekében, ahogy ez az arab nacionalista mozgalomban történik. Ezt a stratégiát sze­mérmetlenül támogatják azok, akik a forradalmi moz­galom soraiban — a pekingi klikkhez hasonlóan — hiú­ságból, ideológiai gyengeség­ből, személyi ambícióktól ve­zéreltetve elárulták a prole­tár internacionalizmus alap­elveit. Azonban sem az imperia­lizmus politikája, sem a gyá­vaság és az árulás nem ké­pes megállítani a népek győ­zelmes felemelkedését. a forradalmi eszmék győzel­mét. Az emberiség jövője a szocializmusé, a marxizmus —leninizmusé, az internacio­nalizmusé. Fidel Castro a továbbiak­ban rámutatott, hogy a Playa Giron-i események fényesen demonstrálták a kubai nép rendíthetetlen elszántságát a szocialista forradalom meg­védésére. Ezek az események — mint mondotta — nagy hatást gyakoroltak a latin­amerikai felszabadító moz­galmak kibontakozására. A KKP KB első titkára részletesen foglalkozott az angolai eseményekkel is. Az angolai nép győzelme az im­perializmus számára afrikai Playa Giron-ná vált — mon­dotta. Az angolai győzelem az egyik legfényesebb lap a Fekete-Afrika felszabadító mozgalmának történetében. Az elmúlt években — hangsúlyozta Fidel Castro — Kuba a Szovjetunióhoz fű­ződő megingathatatlan ba­rátságra támaszkodva, sok­kal nagyobb sikereket ért el, mint bármelyik más latin­amerikai ország. Forradalmi fegyveres erő­ink most összehasonlíthatat­lanul erősebbek, mint a Pla­ya Giron-i ütközet idején voltak — jelentette ki a ku­bai vezető. Laoszi párt- és kniflIÉtiség tárgyal Moszkvában Az SZKP KB és a szovjet kormány meghívására tegnap hivatalos látogatásra laoszi párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába Kaysone Phomvihanh-nak, a Laoszi Forradalmi Néppárt Közpon­ti Bizottsága főtitkárának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké­nek vezetésével. Tegnap a Kremlben meg­kezdődött szovjet—laoszi tár­gyalásokon megvitatták az SZKP és a Laoszi Forradal­mi Néppárt, a Szovjetunió és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság közötti barátság és együttműködés további fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket, valamint a köl­csönös érdeklődésre számot- tartó nemzetközi problémá­kat. A szovjet fél tájékoztatta a laoszi küldöttséget, az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak teljesítéséről, az SZKP és a szovjet állam külpolitikai tevékenységéről, amely a béke biztosítására, a népek biztonságának, a sza­badságra. a függetlenségre és a társadalmi haladásra való jogának a szavatolására irá­nyul. A laoszi küldöttség beszá­molt azokról a gyökeres vál­tozásokról, amelyek a laoszi nép életében a nemzeti de­mokratikus forradalom győ­zelmének eredményeképpen végbementek, kifejezte nié’y háláját az SZKP-nak, a Szovjetunió kormányának és népének azért a sokoldalú és hatékony segítségért, amelyet a laoszi népnek harca minden szakaszában nyújtott. A tárgyalásokon részt vesznek: a szovjet fél részé­ről Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, külügyminiszter, Andrej Grecsko, az SZKP Politikai • Bizottságának tagja, honvé­delmi miniszter, valamint több más hivatalos személyi­ség; laoszi részről annak a párt- és kormányküldöttség­nek a tagjai, amelyet Kay­sone Phomvihanh, a Laoszi Forradalmi Néppárt Közpon­ti Bizottságának főtitkára miniszterelnök vezet. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány tegnap a Kremlben vacsorát adott a laoszi párt- és kor­mányküldöttség tiszteletére, emelven Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke és Kaysona Phomvihanh pohárköszöntőt mondott. Az SZKP üdvözlete az KOK komiüHRistáiiioz A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága üdvözölte a Német De­mokratikus Köztársaság kommunistáit, összes dolgo­zóit a Német Szocialista Egy­ségpárt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Az üzenet hangsúlyozza: Az NDK minden téren végbement megszilárdulása, dinamikusan fejlődő szocia­lista állammá való alakulása, a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emel­kedése, az új ember kialakí­tásában — mindez a NSZEP vezető tevékenységének ered­ménye. — A szovjet kommunisták — állapítja meg üzenetében az SZKP Központi Bizottsága — a XXV- pártkongresszus történelmi jelentőségű hatá­rozataitól vezéreltetve, a ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés elveit követve a jövőben is szilárdítani és fej­leszteni fogják » Szovjetunió és az NDK testvéri szövetsé­gét a két országban élő né­pek javára, a szocializmus és a béke érdekében. Fokezédik a spanyol demokraták harca Mao Ce-fiBf fogadta az egyiptomi alelnökit Mao Ce-tung Kínai Kom­munista Párt KB elnöke teg­nap délután fogadta a kor­mányküldöttség élén Peking- ben tartózkodó Haszni Mu­barak egyiptomi aleinoköt. A kora délutáni órákban Mao elnökkel történt talál­kozója előtt, Mubarak újabb tanácskozást tartott Hua Kuo-feng miniszterelnökkel. A megbeszélésen katonai és gazdasági kérdésekről volt szó. Mint ismeretes, az egyip­tomi aleinoköt kísérő kor­mányküldöttség tagjai között hat tábornok és a hadiipari miniszter is helyet kapott. A delegáció a délelőtti órákban egy kínai légitámaszponton tett látogatást A spanyolországi helyzet kiéleződése arról tanúsko­dik, hogy nem váltak való­ra a spanyol hatóságok által ígért demokratikus átalakí­tásokhoz fűzött remények — írta tegnapi számában a Pravda. Az elmúlt hónapok eseményei szemléletesen bi­zonyították, hogy a hatósá­goknak nem áll szándékuk­ban lemondani a Franco-re- zsim módszereiről, és csupán arra törekednek, hogy a valóban demokratikus átala­kításokat olyan jelentéktelen reformokkal helyettesítsék, amelyek nem érintik a rend­szer lényegét. Spanyolország haladó erői a rendőri terrorra a demok­ratikus változásokért vívott harc fokozásával válaszol­nak. Erősödik a munkásmoz- ga'om. Az elmúlt hónapok­ban a sztrájkolok száma el­érte a 400—500 ezret. A dol­gozók gazdasági, valamint a közélet demokratizálására és a politikai foglyoknak nyújtandó amnesztiára vo­natkozó politikai követelései a sztrájkokat gyakran nagy demonstrációkká változtat­ták. Ho Dam életrajza H-o Dóm, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere 1929. már­cius 6-án született. A felsza­badulás előtt bányamunkás és esztergályos volt. A fel­szabadulás után fejezte be egyetemi tanulmányait. 1955 óta felelős párt- és állami funkciókban tevé­kenykedik. 1961-től 1970 jú­niusáig külügyminiszterhe­lyettesként, illetve a külügy­miniszter első helyetteseként dolgozott. 1970. júliusa óta külügyminiszter. A Koreai Munkapárt V. kongresszusán a párt KB tagjává válasz­tották. 1972. decemberéber. választották meg a KNDK legfelsőbb népi gyűlésénél tagjává, a legfelsőbb nép gyűlés V. periódusának má sodik ülésén pedig a KNDK Központi Népi Bizottság-, tagjává. 1972. februárjában nevezték ki a KNDK mi­niszterelnök-helyettesévé. A párt- és az állami munkában szerzett kima- Kimagasló érdemeiért Ho Dam Kim ír Szén érdemren­det és több állami kitünte­tést kapott. Száz éve történt1 A helyér nemzeti fellelés A italado gyományok közt tartják számon Bulgá­riában az 1876. áprilisi nem­zeti felkelést, a török uralom elleni függetlenségi harcot. A közel öt évszázadig tö­rök iga alatt élt bolgárság­ból sohasem sikerült — a Porta minden kísérlete elle­nére sem — kiirtani a nem­zeti érzést, a ragaszkodást a nyelvhez és szokásokhoz, a függetlenségi törekvéseket. A szegénylegények — haj- dukok —1 szabadcsapatainak elszigetelt akciói után a múlt század második felében jött el a történelmi pillanat, a nemzeti erők egyesítése a meggyengült és belső válsá­gokkal küszködő török feu­dális birodalom ellen. A nemzeti mozgalomban a korabeli haladó értelmisé­giek — Vaszil Levszki, Hriszto Botev — mellett részt vett a bolgár társada­lom minden rétege. A for­radalmárok 1875 végén Gyurgyevóban (a mai romá­niai Giurgiuban) gyűltek össze, ahol megalakították a Központi Forradalmi Bizott­ságot. Tudatosan készültek a harcra: négy felkelési kör­zetet jelöltek ki Timovo, Szliven, Vraca és Plovdiv központtal. Mindegyik kör­zet élére politikai vezetőt — vagy ahogyan a forradalmá­rok szóhasználatában élt — „apostolt” neveztek ki. A szervezés ezzel nem ért véget. 1876. április 14-én a Panagjuristéhez közeli Obo- riste helységben a forradal­márok megtartották a bol­gár történelem első igazi né­pi gyűlését, amelyen az or­szág minden vidékéről érke­zett felkelők vettek részt. A 300 forradalmár Oboristé- ben elhatározta: 1876. május 1-re tűzi ki a felkelés meg­indításának időpontját. Hogy mégsem így történt, abban közrejátszott az is. hogy a török porta tudomást szer­zett az összejövetelről és a dátumról. A törökök sok házafit le­tartóztattak. Mielőtt még a szervezkedést felgöngyölí­tették volna, a vezetők ki­adták a jelszót a felkelésre. Április 20-án Koprivstica környékén .két felkelő cso­port megtámadott egy török konakot, helyőrséget. Bulgá­riában elsőként Koprivstica lakói szabadultak fel az öt­száz éves török iga alóL Egy hónapig tartott ország­szerte az egyenlőtlen erők­kel folytatott küzdelem. A harc egyik leghősibb fejeze­te Hriszto Botev, a forra­dalmár költő, a bolgár Pe­tőfi nevéhez fűződik. Sza­badcsapatával május 20-án érkezett Észak-Bulgáriába, Vraca környékére egy elfog­lalt osztrák hajón, a Radetz­kyn. Hősies harc után, jú­nius 1-én ellenséges golyótól találva hősi halált halt. A túlerőben levő török csapatok a felkelést egy hó­nap múltán leverték. Véres megtorlás következett. A forradalmárok nagy részét kivégezték. másokra kis- ázsiai száműzetés várt. A szabadság gondolatát azon­ban a török fegyverek sem voltak képesek kioltani. äkkßri Eur°Pa nagy UHnUI I rokonszenv- vel figyelte a kis nép hősi harcát. Charles Darwin. Os­car Wilde, Giuseppe Gari­baldi, Tolsztoj, Turgenyev, Dosztojevszkij és a korabeli szellemi élet megannyi ki­válósága emelte fel szavát előbb a bolgár szabadság- harc ügye mellett, majd később a török megtorlások ellen. Az áprilisi felkelés — az „aprilázkoto vasztanie” ■— elbukott. A felszabadulás azonban nem váratott so­káig magára. Az 1877—78-1 orosz—török háború nyomán Bulgária elnyerte független­ségét. Az igazi szabadságra azonban még várnia kellett. 1944. szeptember 9-ig ... M I N D EN FÉLŐ L SZÓFIA A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága hétfőn a Szófia melletti Bojana kormányrezidencián plenáris ülésen vitatta meg a Bulgá­riában május végén sorra- kerülő nemzetgyűlési és ta­nácstagi választások előké­születeit. HANOI Le Thanh Nghi, a Vietna­mi Demokratikus Köztársa- saság miniszterelnök-helyet­tese Hanoiban találkozott a szovjet párt- és kormánykül­döttséggel, amely Ivan Ar- hipovnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel tartózkodik a VDK-ban. HAVANNA Havannában megkezdő­dött a KGST országok mun­kaügyi szervei vezetőinek VIII. ülése. A magyar dele­gációt Karakas László mun­kaügyi miniszter vezeti. BUENOS AIRES Hamarosan bíróság elé ál­lítják Isabel Perón volt ar­gentin elnököt, akit a kato­nai junta a március 24-i puccs óta háziőrizetben tart. A volt elnökasszony ellen hivatalosan még nem emel­tek vádat, de a közpénzek­kel való visszaélések ügyé­ben folyik eljárás ellene és kormánya volt tagjai ellen. BANGKOK A legutóbbi thaiföldi vá­lasztásokon győztes négy kon­zervatív párt vezetői a 70 éves Széni Pramodzsot, a thaiföldi demokrata párt ve­zetőjét választották meg az ország új miniszterelnökévé. ÜJ-DELHI Indiai kezdeményezésre ha­marosan tárgyalásokat kez­denek India és Pakisztán közötti vitás kérdések meg­oldásáról, beleértve az 1971- es háború idején megszakadt diplomáciai kapcsolatok, fel­újítását is. WASHINGTON Az amerikai külügymi­nisztérium bejelentette, hogy Henry Kissinger külügymi­niszter a közeli napokban megkezdi körutazását az af­rikai kontinensen és ennek során hét országot fog meg­látogatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom