Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-11 / 60. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. március 11. Testvéri együttműködés Az Orenburg! gáz nemcsak a legolcsóbb, hanem egyedülálló komponenseit tekintve is. Az új gázvezetéken — teljes hossza 2750 kilométer lesz — a KGST országok 24 milliárd köbméter orenburgi gázt kapnak. A KGST tagországok közös erővel, egyenlő mértékben vesznek részt az építkezésben. 1978 végére az új vezetéken megindul a gáz a KGST országokba. Körül­belül 3 milliárd köbméter gáz érkezik majd Magyarországra a Szovjetunióból. (Magyarország évi földgáztermelése jelen­leg kb. 6 milliárd köbméter.) Ezeken a csöveken jut el a gáz a KGST országokba. (Foto: Az SZKP XXV. kongresz- szusára az egész világ oda­figyelt, mert az egész világ számára volt mondanivalója. Különösen nagy érdeklődés kísérte a szocialista orszá­gokban — köztük hazánkban is — a kongresszuson elhang­zottakat, mivel olyan testvé­ri országokról van szó, amely a lenini párt vezetésével, ve­lünk közös úton halad, s amellyel mind ideológiai, mind gazdasági vonatkozás­ban a legerősebb kötelékek fűznek össze bennünket. Ez a figyelem azonban — és ezt alá kell húzni — köl­csönös: az SZKP vezetői is megkülönböztetett módon tö­rődnek mindazzal, ami a szo­cialista országokban történik. Leonyid Brezsnyev szépen, tömören fogalmazta meg ezt a tényt: „Hozzánk, kommu­nistákhoz, a mi agyunkhoz és szívünkhöz a világnak az a része áll a legközelebb, ahol testet öltenek a kommunista eszmények...” A központi bizottság be­számolója és a vita felvázolta annak körvonalait is, hol tar­tanák ma a testvéri orszá­gok az együttműködés elmé­lyítésében. Ebből a tükörkép­ből egyértelműen megállapít­ható, hogy az elmúlt öt év alatt a szocialista országok — közöttük hazánk — tervsze­rűen építették tovább az új társadalmat, töretlen ütem­ben fejlesztették gazdaságu­kat, emelték a nép életszín­vonalát, erősödött nemzetkö­zi pozíciójuk. Társadalom- és gazdaságépítő munkájukban egyre több a közös elem, s nem nehéz a gyakorlatban felfedezni azt az igazságot, hogy „a szocialista országok egymáshoz való fokozatos közeledésének folyamata ma egész határozottan, törvény­szerűségként nyilvánul meg”. A kongresszus légköre, minden felszólalás, a gazda­sági együttműködés vala­mennyi ismertetett adata az egész világ előtt meggyőzően bizonyította, hogy mennyire a proletár internacionalizmus hatja át az SZKP-nak a ba­ráti országokkal kapcsolatos politikáját, szétzúzva azokat a rágalmakat, amely szerint az együttműködés csak a Szovjetuniónak lenne elő­nyös, Az elmúlt évek gyakor­latából és a kongresszuson megerősített irányvonalból egyértelműen kivehető: az SZKP a szocialista országok­hoz fűződő viszonyában kö­vetkezetesen tartja magát a kipróbált elvekhez, ,.az iga­zi egyenjogúság szellemében és az egymás sikereihez fű­ződő érdekeltség szellemében jár el”. S hogy ez így van, azt a magyar—szovjet kap­csolatokból is számtalan pél­dával lehetne illusztrálni. Az ideológiai együttműkö­désben, az egyeztetett külpo­litikán túlmenően, a szocia­lista országok integrációja is egyre inkább elmélyül. Ez­zel kapcsolatban az SZKP fő­titkára megállapította: „A komplex program végrehaj­tásában végzett munka azzal az eredménnyel járt, hogy máris lényegesen elmélyült gazdaságainknak egymásra gyakorolt hatása, fokozódott országaink gazdaságainak egymást kölcsönösen kiegé­szítő jellege — mindegyi­künk nem csekély hasznára”. Amikor erről a haszonról beszélünk, akkor mi, magya­rok elsősorban azokra a je­lentős együttműködési szer- z élésekre gondolunk, ame­lyek nyersanyag szükségle­tünket biztosítják, amelyek egy-egy iparágunk világszín­vonalra fejlesztésének a lehe­tőségeit teremtik meg. Milli­árdos befektetéseket és csak milliárdokkal kifejezhető elő­nyöket takarnak mindkét fél számára ezek a szavak, prog­ram elnevezések: Barátság és Testvériség vezeték, olefin program, timföld-alumínium egyezmény, járműgyártási kooperáció, Orenburg, Viny- nyica—Albertirsa, Uszty— Ilim és így tovább»« Ha APN—KS) visszatekintünk az elmúlt év­tizedekre, joggal állapíthat­juk meg: a magyar nép élet­körülményeit közvetlenül ja­vító, legnagyobb hazai léte­sítményeink megteremtésé­ben közreműködött a Szov­jetunió. S a magyar ipar jó hírét vitték el ( szovjet föld­re a különböző komplex vegyi- és élelmiszerüzemek, a híradástechnikai berendezé­sek, az Ikarus autóbuszok és sok-sok más gyártmányunk. Ma már barát és ellenség egyaránt elismeri: az, hogy a tőkés országokat sújtó nyers­anyagválság a szocialista or­szágokat nem rázta meg, en­nek az erősödő gazdasági ösz- szefogásnak köszönhető. A terv-koordinációk, a hosszú távra szóló szerződések ve­tették meg az alapját annak, hogy a szocialista országok ma 1980-ig, sőt a századfor­dulóig speciális terveket ké­szíthetnek. A szocialista integráció erősödése azonban nem auto­matikusan megy végbe, az érdekek egyeztetése .minden országtól nagy felelősséget, előrelátást igényel. Ebből a szempontból joggal mondhat­juk példamutatónak, ahogy ezt a kérdést a szovjet párt és kormányvezetés kezeli. „Természetes — mondotta az SZKP főtitkára kongresszusi beszédében —, hogy ilyen nagy és újszerű munkában bonyodalmak is adódnak. Mi nem egyszer megvitattuk ezeket a kérdéseidet a Köz­ponti Bizottság ülésein, a Po­litikai Bizottságban. Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem rop­pant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen, közösségünk anyagi alapjá­nak a megerősítéséről. A KB Politikai Bizottsága pontosan így kezeli ezt a kérdést. Azt tartjuk, hogy a testvéri or­szágok által közösen elhatá­rozott intézkedések végrehaj­tása, a velük szemben vállalt kötelezettségeinknek szigorú és pontos teljesítése szent kötelessége az Áüami Terv­bizottságnak, a minisztéri­umoknak, az egyesüléseknek és vállalatoknak, mindazok­nak, akik ezzel a munkaterü­lettel kapcsolatban állnak”. A magyar párt, a magyar kormány is látja ebbe a vo­natkozásban a feladatait és őszintén törekszünk az együttműködésben rejlő elő­nyök és tartalékok kihaszná­lására. Erőfeszítéseket te­szünk annak érdekében, hogy a különböző szerződésekben vállaltaknak maradéktalanul, jó minőségű termékek szállí­tásával eleget tegyünk. A gyakorlat, a már megkötött két és többoldalú szerződé­sek, az újabb és újabb ko­operációk igazolják azt, amit Kádár János a XXV. kong­resszuson is hangsúlyozott felszólalásában: teljes erővel részt veszünk a szocialista gazdasági integráció prog­ramjának megvalósításában. Keserű Ernő A ugusztus császár lako­máján „rózsaesőt” hullatott, rózsatenger borítot­ta az asztalt, termet, már annyi sziromlevél pergett le, hogy elállt a vendégek lé­legzete. Sokan megfullad­tak ezen a lakomán, mely nem volt más, mint merény­let a császár életére törő unokabátyja ellen. Nos, ezzel a jelenettel lép be a rózsa a világtörténelem­be. A tulipán-őrület, az orchi­dea-láz csak halovány másai annak az őrületnek, amely- lyel a római a természetet és ennek legszebb és legtökéle­tesebb alkotását, a rózsát sze­rette. Kleopátra rózsapadlót készít­tetett, föléje hálót feszített, hogy rugalmasan járhasson rajta. Néró egy tonna ara­nyat fizetett a tél közepén Egyiptomból gyorsjáratú ha­jón hozott rózsákért. Rózsa koszorúzta az írók homlokát, az isten szobrát, mindenek­előtt Aphroditéét, akinek a rózsát szentelték. Rózsák kí­sérték a gazdagokat bölcsö­Bulgária Hz öntözés fejlesztése A Duna völgyében új ön­tözőrendszer épül, s ezzel Bulgária öntözhető területei 640 ezer hektárra nőnek. A hetedik ötéves terv legna­gyobb öntözéses talajjavrtá- si rendszere a Szovjetunió segítségével készül. A beru­házások összege 1,7—1,9 mil­liárd leva. A szivattyúállo­mások összes teljesítménye eléri majd az 1430 mega­wattot. Az óriás méretű építkezési munkálatokban 600 exkavá­tor, 250 buldózer, 300 tala j- gyalu, 2000 dömper vesz majd részt. E gépek nagy- részét a Szovjetunió bocsát­ja rendelkezésre. Az új du­nai öntözőberendezések épí­téséhez a Szovjetunió hosz- 6zúlejáratú hiteleket bizto­sít, résztvesz a tervek kidol­gozásában, speciális szivaty- tyúkat szállít. A közelmúltig az öntözé­ses talajjavítás terén Bulgá­ria és a Szovjetunió együtt­működése elsősorban a tudo­mányos témák, műszaki fel­adatok közös kidolgozásában, az információk és tapaszta­latok rendszeres cseréjében nyilvánult meg. A jövőben a bolgár hidrotechnikai és talajjavítási intézet fokoza­tosan integrálódik a moszk­vai testvérintézettel. Az in­tegráció egyik lépcsője a hetedik ötéves terv folyamán a bolgár dunai öntözői'end- szer építése lesz. Ma az öntözött földek a művelhető terület 23 száza­lékát teszik ki országosan, s az össztermés 45 százalékát adják. Az új rendszernek köszönhetően az öntözhető területek 80—100 százalékkal megnőnek. A rendszer lehe­tővé teszi a termőterületek vízigénvónék biztosítását a legaszályosabb években is. Á csehszlovák felsőoktatás Csehszlovákiában jelenleg 17 városban 36 egyetem és főiskola működik. A háború előtti adatokkal összehason­lítva a diákok száma hat­szorosára növekedett, s a külföldi ösztöndíjasokat és az esti tagozatosokat is bele­értve eléri a- 144 300-at. Az 1974/75-ös tanévben a nappa­li tagozatos diákok száma 113 533 volt. A diákok szá­mának emelkedésével együtt növekszik az oktatóik lét­száma is: az 1974/75-ös tan­évben az egyetemi és főis­kolai oktatók száma 21 000 volt. Mivel a lakosság minden szociális csoportja számára lehetővé vált a tanulás, megváltozott a diákság ösz- szetétele is. Jelenleg a mun­kás- és parasztszármazású diákok aránya 55 százalék. Az integráció hétköznapjai A vetőmagtól a konzervgyárig A magyar—NDK e£z: tető tárgyalások során szá­mos megállapodás született az 1976—80 közötti, sőt az azt , követő időszakra is. Az államközi egyezmények so­rából értékét, és korszerű szemléletét térintve kiemel­kedik a mező-, erdő-, élel- miszergazdasági, agrokémiai, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártá­si együttműködési megálla­podás. Az egyezmény-rendszer legértékesebb vonása a komplexitás, az összetettség­re való törekvés, hiszen a teljes technológiai, folyama­tot koordinálja a nemzetközi munkamegosztás keretében; a szakosítást és a kooperá­ciót a teljes újratermelési folyamatban szervezi, a ku­tatástól a fogyasztásig. Az egyezmény programot tartalmaz a növénytermesz­tésben az új, nagyhozamú (búza, kukorica, cukorrépa, burgonya lucerna) fajták és hibridek megosztott, illetve együtt végzett , kutatására. Megállapodás van új, nagy­hatékonyságú technológiák közös kialakítására a nö­vénytermesztés további fej­lesztéséhez, a szántóföldi nö­vények tárolásához, a gyü­mölcs és zöldség fajták ter­mesztéséhez. Az állattenyésztésben ugyancsak a korszerű te­nyésztési módszereik és tech­nikai rendszerek megosztott fejlesztése és gyártási koope­rációja kezdődik majd el az egyezmény alapján. A mezőgazdasági gépgyár­tásban az NDK és a ma­gyar fél egyaránt 9—9 új ■géptípus,fejlesztését és gyár­tását vállalta egymás számá­ra. (Az NDK például az arató-cséplőgépek, a burgo­nya- és zöldségbetakarító­gépek, fejőberendezések; a magyar gépgyártás a többi közt, az NDK arató-cséplő­gépeihez kapcsolható kuko­ricaszedő és morzsológépek és a napraforgószedő adap­terek fejlesztését vállalta.) Az élelmiszeripari gép­gyártásban úgyszintén szé­leskörű fejlesztési szakoso­dás és erre építve termelé­si együttműködés bontakoz­hat ki a következő 5—10 év­ben. Például az NDK szál­lítja. majd a részünkre a kakaó és a csokoládéipari gépeket, tejfeldolgozó beren­dezéseket, Magyarországra tartozik a vágóhídi, a hús és zöldségfeldolgozó és a sütő­ipari berendezések jelentős része. Az érintett alágaaatokban több alapkutatási téma sza­kosítására is sor került. Az így összekapcsolt kutatási, fejlesztési, termelési szako­sítás és kooperáció révén mindkét ország számára mód nyílik arra, hogy az anyagi, szellemi erőket a fejlesztési témáik egy-egy csoportjára összpontosítsa, hiszen a szükséges fejlesztési műn- ikák másik részét a partner ország végzi el. így a fej­lesztési idő jelentősen rövi­díthető. Nagy előny ezek­ben a kapcsolatokban, hogy a termelési kooperáció a szakosított kutatási, fejlesz­tési programokra épülhet. Ezzel1, mintegy automatiku­san, a kutatási eredmények megszületésének tempója szerint, közvetlenül épülhet és terjedhet a kooperáció a növénytermesztésben, az ál­lattenyésztésben, a gépgyár­tásiban, az agrokémiai cik­kek előállításában. A megállapodások szerint születőben levő magyar— NDK együttműködés a me­ző-erdőgazdaság és az éiel- mtiszeripar komplex és gyors ütemű, hosszú távú fejleszté­sében egybeesik a Komplex Program menetrendjével is, amely — a legfontosabb feladatok sorában — a nyers- és fűtőanyagok ki­termelése és az energetikai rendszerek fejlesztése mel­lett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közös és in­tenzív fejlesztését irányoz­za elő a KGST tagországok számára. A KRQT legutóbbi, buda- ilUw I pesti üléssza-' kán ezt a feladatot már így fogalmazták meg: rövid idő alatt el kell érni, hogy a KGST tagországok nagy biz­tonsággal önellátók legyenek a mezőgazdasági és élelmi­szeripari termékek teljes választékából. A magyar— NDK komplex megállapodást e feladat végrehajtásának; egyik jelentős fejezeteként is értékelhetjük. A magyar népgazdaság számára pedig ez a program — haigyomá- nyaink és adottságaink foly­tán — különösen előnyös. Gerencsér Ferenc jüktöl a koporsójukig. Rózsa díszítette az egész életet, és hogy e kedvenc virágot soha se kelljen nélkülözni, a meg­hódított Egyiptom nagy terü­leteit rózsakertté varázsol­ták, s Itália legjobb szántó­földjeinek nagy részét, hogy éhínség idején zúgott miatta a tömeg. Szimbóluma volt a hellenizmusnak, tehát vele együtt kellett buknia. A keresztény papok Hel- lászban és Itáliában rózsa­kerteket pusztítottak, és a kedvenc virágnak el kellett hagynia az embert, mert az a hit terjedt el, hogy a földi lét csak előkészület a halál­ra. Most nem mint a lét örö­me, az élet ékszere, hanem mint gyógynövény vonul be az életbe. Nagy Károly Kapituláréi- ban első helyen szerepel a rózsa. Ürüggyel, cselfogással csempészték be a kertekbe, hogy alig két évszázad múl­va újra hevítse a sziveket a rózsa regénye. Ez a szép vi­rág megőrzi elsőbbségét a csipkerózsamesében, és a né­met népnek egyik legszebb mondája szól Laurinról, a törpék királyáról és rózsa- kertjéről. A keresztes háborúk újra felelevenítik a rózsakultuszt. Ezek a hadak hozták maguk­kal Perzsia rózsaerdeiből új­ra Európába a virágot. Az embernek a rózsával kötött új szövetségét az egyház is megértő mosollyal nézte, s Aphrodité virága most Mária képét keretezte. A hildeshei­mi székesegyházban zöldellő rózsa törzse 30 centiméter vastag, az egész fa 7 méter széles és 12—13 méter magas. A legnagyobb rózsatő a Wehrlé kertben található, jú­niusban 10t-15 ezer virág nyílik rajta. A már elpusztult touloni rózsafa 50—60 ezer rózsával pompázott, ma több mint 6 ezer fajtaváltozata él, a világ minden táján. Már az ókorban készítettek rózsaillatú olajat, de valódi rózsaolajat először Perzsiá­ban állítottak elő a kilence­dik században. A perzsák al­kalmazták először a desztil- lációt. A tizedik században az arabok eljuttatják Spa­nyolországba a készítési mó­dot, majd egész Európában elterjedt. A rózsaolaj terme­lésének főhelye ma Bulgária, különösen Kazanlik vidéke. A rózsa hűségesen végigkí­sérte az embert minden út­ján. Az elfajzás virága volt, a lovagok és szentek virágjá­vá lett, a költők virága volt és ma a természet rajongóié. u zs. Á rózsa története

Next

/
Oldalképek
Tartalom