Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-11 / 60. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. március 11. Testvéri együttműködés Az Orenburg! gáz nemcsak a legolcsóbb, hanem egyedülálló komponenseit tekintve is. Az új gázvezetéken — teljes hossza 2750 kilométer lesz — a KGST országok 24 milliárd köbméter orenburgi gázt kapnak. A KGST tagországok közös erővel, egyenlő mértékben vesznek részt az építkezésben. 1978 végére az új vezetéken megindul a gáz a KGST országokba. Körülbelül 3 milliárd köbméter gáz érkezik majd Magyarországra a Szovjetunióból. (Magyarország évi földgáztermelése jelenleg kb. 6 milliárd köbméter.) Ezeken a csöveken jut el a gáz a KGST országokba. (Foto: Az SZKP XXV. kongresz- szusára az egész világ odafigyelt, mert az egész világ számára volt mondanivalója. Különösen nagy érdeklődés kísérte a szocialista országokban — köztük hazánkban is — a kongresszuson elhangzottakat, mivel olyan testvéri országokról van szó, amely a lenini párt vezetésével, velünk közös úton halad, s amellyel mind ideológiai, mind gazdasági vonatkozásban a legerősebb kötelékek fűznek össze bennünket. Ez a figyelem azonban — és ezt alá kell húzni — kölcsönös: az SZKP vezetői is megkülönböztetett módon törődnek mindazzal, ami a szocialista országokban történik. Leonyid Brezsnyev szépen, tömören fogalmazta meg ezt a tényt: „Hozzánk, kommunistákhoz, a mi agyunkhoz és szívünkhöz a világnak az a része áll a legközelebb, ahol testet öltenek a kommunista eszmények...” A központi bizottság beszámolója és a vita felvázolta annak körvonalait is, hol tartanák ma a testvéri országok az együttműködés elmélyítésében. Ebből a tükörképből egyértelműen megállapítható, hogy az elmúlt öt év alatt a szocialista országok — közöttük hazánk — tervszerűen építették tovább az új társadalmat, töretlen ütemben fejlesztették gazdaságukat, emelték a nép életszínvonalát, erősödött nemzetközi pozíciójuk. Társadalom- és gazdaságépítő munkájukban egyre több a közös elem, s nem nehéz a gyakorlatban felfedezni azt az igazságot, hogy „a szocialista országok egymáshoz való fokozatos közeledésének folyamata ma egész határozottan, törvényszerűségként nyilvánul meg”. A kongresszus légköre, minden felszólalás, a gazdasági együttműködés valamennyi ismertetett adata az egész világ előtt meggyőzően bizonyította, hogy mennyire a proletár internacionalizmus hatja át az SZKP-nak a baráti országokkal kapcsolatos politikáját, szétzúzva azokat a rágalmakat, amely szerint az együttműködés csak a Szovjetuniónak lenne előnyös, Az elmúlt évek gyakorlatából és a kongresszuson megerősített irányvonalból egyértelműen kivehető: az SZKP a szocialista országokhoz fűződő viszonyában következetesen tartja magát a kipróbált elvekhez, ,.az igazi egyenjogúság szellemében és az egymás sikereihez fűződő érdekeltség szellemében jár el”. S hogy ez így van, azt a magyar—szovjet kapcsolatokból is számtalan példával lehetne illusztrálni. Az ideológiai együttműködésben, az egyeztetett külpolitikán túlmenően, a szocialista országok integrációja is egyre inkább elmélyül. Ezzel kapcsolatban az SZKP főtitkára megállapította: „A komplex program végrehajtásában végzett munka azzal az eredménnyel járt, hogy máris lényegesen elmélyült gazdaságainknak egymásra gyakorolt hatása, fokozódott országaink gazdaságainak egymást kölcsönösen kiegészítő jellege — mindegyikünk nem csekély hasznára”. Amikor erről a haszonról beszélünk, akkor mi, magyarok elsősorban azokra a jelentős együttműködési szer- z élésekre gondolunk, amelyek nyersanyag szükségletünket biztosítják, amelyek egy-egy iparágunk világszínvonalra fejlesztésének a lehetőségeit teremtik meg. Milliárdos befektetéseket és csak milliárdokkal kifejezhető előnyöket takarnak mindkét fél számára ezek a szavak, program elnevezések: Barátság és Testvériség vezeték, olefin program, timföld-alumínium egyezmény, járműgyártási kooperáció, Orenburg, Viny- nyica—Albertirsa, Uszty— Ilim és így tovább»« Ha APN—KS) visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, joggal állapíthatjuk meg: a magyar nép életkörülményeit közvetlenül javító, legnagyobb hazai létesítményeink megteremtésében közreműködött a Szovjetunió. S a magyar ipar jó hírét vitték el ( szovjet földre a különböző komplex vegyi- és élelmiszerüzemek, a híradástechnikai berendezések, az Ikarus autóbuszok és sok-sok más gyártmányunk. Ma már barát és ellenség egyaránt elismeri: az, hogy a tőkés országokat sújtó nyersanyagválság a szocialista országokat nem rázta meg, ennek az erősödő gazdasági ösz- szefogásnak köszönhető. A terv-koordinációk, a hosszú távra szóló szerződések vetették meg az alapját annak, hogy a szocialista országok ma 1980-ig, sőt a századfordulóig speciális terveket készíthetnek. A szocialista integráció erősödése azonban nem automatikusan megy végbe, az érdekek egyeztetése .minden országtól nagy felelősséget, előrelátást igényel. Ebből a szempontból joggal mondhatjuk példamutatónak, ahogy ezt a kérdést a szovjet párt és kormányvezetés kezeli. „Természetes — mondotta az SZKP főtitkára kongresszusi beszédében —, hogy ilyen nagy és újszerű munkában bonyodalmak is adódnak. Mi nem egyszer megvitattuk ezeket a kérdéseidet a Központi Bizottság ülésein, a Politikai Bizottságban. Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen, közösségünk anyagi alapjának a megerősítéséről. A KB Politikai Bizottsága pontosan így kezeli ezt a kérdést. Azt tartjuk, hogy a testvéri országok által közösen elhatározott intézkedések végrehajtása, a velük szemben vállalt kötelezettségeinknek szigorú és pontos teljesítése szent kötelessége az Áüami Tervbizottságnak, a minisztériumoknak, az egyesüléseknek és vállalatoknak, mindazoknak, akik ezzel a munkaterülettel kapcsolatban állnak”. A magyar párt, a magyar kormány is látja ebbe a vonatkozásban a feladatait és őszintén törekszünk az együttműködésben rejlő előnyök és tartalékok kihasználására. Erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a különböző szerződésekben vállaltaknak maradéktalanul, jó minőségű termékek szállításával eleget tegyünk. A gyakorlat, a már megkötött két és többoldalú szerződések, az újabb és újabb kooperációk igazolják azt, amit Kádár János a XXV. kongresszuson is hangsúlyozott felszólalásában: teljes erővel részt veszünk a szocialista gazdasági integráció programjának megvalósításában. Keserű Ernő A ugusztus császár lakomáján „rózsaesőt” hullatott, rózsatenger borította az asztalt, termet, már annyi sziromlevél pergett le, hogy elállt a vendégek lélegzete. Sokan megfulladtak ezen a lakomán, mely nem volt más, mint merénylet a császár életére törő unokabátyja ellen. Nos, ezzel a jelenettel lép be a rózsa a világtörténelembe. A tulipán-őrület, az orchidea-láz csak halovány másai annak az őrületnek, amely- lyel a római a természetet és ennek legszebb és legtökéletesebb alkotását, a rózsát szerette. Kleopátra rózsapadlót készíttetett, föléje hálót feszített, hogy rugalmasan járhasson rajta. Néró egy tonna aranyat fizetett a tél közepén Egyiptomból gyorsjáratú hajón hozott rózsákért. Rózsa koszorúzta az írók homlokát, az isten szobrát, mindenekelőtt Aphroditéét, akinek a rózsát szentelték. Rózsák kísérték a gazdagokat bölcsöBulgária Hz öntözés fejlesztése A Duna völgyében új öntözőrendszer épül, s ezzel Bulgária öntözhető területei 640 ezer hektárra nőnek. A hetedik ötéves terv legnagyobb öntözéses talajjavrtá- si rendszere a Szovjetunió segítségével készül. A beruházások összege 1,7—1,9 milliárd leva. A szivattyúállomások összes teljesítménye eléri majd az 1430 megawattot. Az óriás méretű építkezési munkálatokban 600 exkavátor, 250 buldózer, 300 tala j- gyalu, 2000 dömper vesz majd részt. E gépek nagy- részét a Szovjetunió bocsátja rendelkezésre. Az új dunai öntözőberendezések építéséhez a Szovjetunió hosz- 6zúlejáratú hiteleket biztosít, résztvesz a tervek kidolgozásában, speciális szivaty- tyúkat szállít. A közelmúltig az öntözéses talajjavítás terén Bulgária és a Szovjetunió együttműködése elsősorban a tudományos témák, műszaki feladatok közös kidolgozásában, az információk és tapasztalatok rendszeres cseréjében nyilvánult meg. A jövőben a bolgár hidrotechnikai és talajjavítási intézet fokozatosan integrálódik a moszkvai testvérintézettel. Az integráció egyik lépcsője a hetedik ötéves terv folyamán a bolgár dunai öntözői'end- szer építése lesz. Ma az öntözött földek a művelhető terület 23 százalékát teszik ki országosan, s az össztermés 45 százalékát adják. Az új rendszernek köszönhetően az öntözhető területek 80—100 százalékkal megnőnek. A rendszer lehetővé teszi a termőterületek vízigénvónék biztosítását a legaszályosabb években is. Á csehszlovák felsőoktatás Csehszlovákiában jelenleg 17 városban 36 egyetem és főiskola működik. A háború előtti adatokkal összehasonlítva a diákok száma hatszorosára növekedett, s a külföldi ösztöndíjasokat és az esti tagozatosokat is beleértve eléri a- 144 300-at. Az 1974/75-ös tanévben a nappali tagozatos diákok száma 113 533 volt. A diákok számának emelkedésével együtt növekszik az oktatóik létszáma is: az 1974/75-ös tanévben az egyetemi és főiskolai oktatók száma 21 000 volt. Mivel a lakosság minden szociális csoportja számára lehetővé vált a tanulás, megváltozott a diákság ösz- szetétele is. Jelenleg a munkás- és parasztszármazású diákok aránya 55 százalék. Az integráció hétköznapjai A vetőmagtól a konzervgyárig A magyar—NDK e£z: tető tárgyalások során számos megállapodás született az 1976—80 közötti, sőt az azt , követő időszakra is. Az államközi egyezmények sorából értékét, és korszerű szemléletét térintve kiemelkedik a mező-, erdő-, élel- miszergazdasági, agrokémiai, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártási együttműködési megállapodás. Az egyezmény-rendszer legértékesebb vonása a komplexitás, az összetettségre való törekvés, hiszen a teljes technológiai, folyamatot koordinálja a nemzetközi munkamegosztás keretében; a szakosítást és a kooperációt a teljes újratermelési folyamatban szervezi, a kutatástól a fogyasztásig. Az egyezmény programot tartalmaz a növénytermesztésben az új, nagyhozamú (búza, kukorica, cukorrépa, burgonya lucerna) fajták és hibridek megosztott, illetve együtt végzett , kutatására. Megállapodás van új, nagyhatékonyságú technológiák közös kialakítására a növénytermesztés további fejlesztéséhez, a szántóföldi növények tárolásához, a gyümölcs és zöldség fajták termesztéséhez. Az állattenyésztésben ugyancsak a korszerű tenyésztési módszereik és technikai rendszerek megosztott fejlesztése és gyártási kooperációja kezdődik majd el az egyezmény alapján. A mezőgazdasági gépgyártásban az NDK és a magyar fél egyaránt 9—9 új ■géptípus,fejlesztését és gyártását vállalta egymás számára. (Az NDK például az arató-cséplőgépek, a burgonya- és zöldségbetakarítógépek, fejőberendezések; a magyar gépgyártás a többi közt, az NDK arató-cséplőgépeihez kapcsolható kukoricaszedő és morzsológépek és a napraforgószedő adapterek fejlesztését vállalta.) Az élelmiszeripari gépgyártásban úgyszintén széleskörű fejlesztési szakosodás és erre építve termelési együttműködés bontakozhat ki a következő 5—10 évben. Például az NDK szállítja. majd a részünkre a kakaó és a csokoládéipari gépeket, tejfeldolgozó berendezéseket, Magyarországra tartozik a vágóhídi, a hús és zöldségfeldolgozó és a sütőipari berendezések jelentős része. Az érintett alágaaatokban több alapkutatási téma szakosítására is sor került. Az így összekapcsolt kutatási, fejlesztési, termelési szakosítás és kooperáció révén mindkét ország számára mód nyílik arra, hogy az anyagi, szellemi erőket a fejlesztési témáik egy-egy csoportjára összpontosítsa, hiszen a szükséges fejlesztési műn- ikák másik részét a partner ország végzi el. így a fejlesztési idő jelentősen rövidíthető. Nagy előny ezekben a kapcsolatokban, hogy a termelési kooperáció a szakosított kutatási, fejlesztési programokra épülhet. Ezzel1, mintegy automatikusan, a kutatási eredmények megszületésének tempója szerint, közvetlenül épülhet és terjedhet a kooperáció a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, a gépgyártásiban, az agrokémiai cikkek előállításában. A megállapodások szerint születőben levő magyar— NDK együttműködés a mező-erdőgazdaság és az éiel- mtiszeripar komplex és gyors ütemű, hosszú távú fejlesztésében egybeesik a Komplex Program menetrendjével is, amely — a legfontosabb feladatok sorában — a nyers- és fűtőanyagok kitermelése és az energetikai rendszerek fejlesztése mellett a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közös és intenzív fejlesztését irányozza elő a KGST tagországok számára. A KRQT legutóbbi, buda- ilUw I pesti üléssza-' kán ezt a feladatot már így fogalmazták meg: rövid idő alatt el kell érni, hogy a KGST tagországok nagy biztonsággal önellátók legyenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek teljes választékából. A magyar— NDK komplex megállapodást e feladat végrehajtásának; egyik jelentős fejezeteként is értékelhetjük. A magyar népgazdaság számára pedig ez a program — haigyomá- nyaink és adottságaink folytán — különösen előnyös. Gerencsér Ferenc jüktöl a koporsójukig. Rózsa díszítette az egész életet, és hogy e kedvenc virágot soha se kelljen nélkülözni, a meghódított Egyiptom nagy területeit rózsakertté varázsolták, s Itália legjobb szántóföldjeinek nagy részét, hogy éhínség idején zúgott miatta a tömeg. Szimbóluma volt a hellenizmusnak, tehát vele együtt kellett buknia. A keresztény papok Hel- lászban és Itáliában rózsakerteket pusztítottak, és a kedvenc virágnak el kellett hagynia az embert, mert az a hit terjedt el, hogy a földi lét csak előkészület a halálra. Most nem mint a lét öröme, az élet ékszere, hanem mint gyógynövény vonul be az életbe. Nagy Károly Kapituláréi- ban első helyen szerepel a rózsa. Ürüggyel, cselfogással csempészték be a kertekbe, hogy alig két évszázad múlva újra hevítse a sziveket a rózsa regénye. Ez a szép virág megőrzi elsőbbségét a csipkerózsamesében, és a német népnek egyik legszebb mondája szól Laurinról, a törpék királyáról és rózsa- kertjéről. A keresztes háborúk újra felelevenítik a rózsakultuszt. Ezek a hadak hozták magukkal Perzsia rózsaerdeiből újra Európába a virágot. Az embernek a rózsával kötött új szövetségét az egyház is megértő mosollyal nézte, s Aphrodité virága most Mária képét keretezte. A hildesheimi székesegyházban zöldellő rózsa törzse 30 centiméter vastag, az egész fa 7 méter széles és 12—13 méter magas. A legnagyobb rózsatő a Wehrlé kertben található, júniusban 10t-15 ezer virág nyílik rajta. A már elpusztult touloni rózsafa 50—60 ezer rózsával pompázott, ma több mint 6 ezer fajtaváltozata él, a világ minden táján. Már az ókorban készítettek rózsaillatú olajat, de valódi rózsaolajat először Perzsiában állítottak elő a kilencedik században. A perzsák alkalmazták először a desztil- lációt. A tizedik században az arabok eljuttatják Spanyolországba a készítési módot, majd egész Európában elterjedt. A rózsaolaj termelésének főhelye ma Bulgária, különösen Kazanlik vidéke. A rózsa hűségesen végigkísérte az embert minden útján. Az elfajzás virága volt, a lovagok és szentek virágjává lett, a költők virága volt és ma a természet rajongóié. u zs. Á rózsa története
