Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. március 2. 4 ELŐTERJESZTETTÉK A SZOVJET NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZETÉT Ausztráliába indul a Báha-$!0ifi9r aranon Jássalsószentgyörgyön a cipőfelsőrész-készítő üzemben jelenleg kismama- és kosári abdacípo-felsőrészeket ké­szítenek napi ezer-ezer darabot. Képünkön Urbán Ignác- né fcjtiíző és Hegedűs Mária művezető munka közben Az elrepült öntözőgépek, avagy miből élünk? (Folytatás a 3. oldalról.) tudományos-műszaki fej­lesztés meggyorsításában. Az egész anyagi termelés műszaki színvonala emelé­sében és minőségi mutatói­nak javításában a legelső szerep a gépgyártásé, és mindenekelőtt a munkaesz­közök gyártásáé, amely utóbbi öt év alatt hozzáve­tőlegesen 1,6-szeresére nö­vekszik. Eközben kiemelt növéke- . dést irányoztak elő az atom-, a fémkohászati- és ' vegyi gépgyártásnak, vala­mint az elektronikai, a rá­dióelektronikai iparnak, a szerszámgépgyártásnak és a műszeriparnak. Az energetikai gépgyártás terén, az elmúlt öt évben or­szágunkban megkezdték az atomerőművek számára szükséges gépek gyártását. A következő években az energetikai gépgyártás gyor­sított ütemben fejlődik. Az ezer megawattos reak­torok gyártása mellett 1500 megawattos reaktorokkal működő atomenergia blok­kok komplex berendezésé­nek kidolgozását. Az ener- " getikai gépgyártás üzemei 500, 800, valamint 1000— 1200 megawattos turbinákat- és generátorokat, valamint * 250 megawattos gőz- és gáz * berendezéseket fognak gyár­- tani. A mezőgazdasági gépgyár­tás az ötéves tervidőszakban csaknem 1,5-szer több gépet gyárt, mint a megelőzőben. * A földművelés számára az- eddiginél több 150 és 300 '-■lóerős traktort gyártanak. Jelentősen növelik a „Ko- losz” a „Nyiva” valamint a ,.,Szrbirjak” típusú gaborta- kombájnok gyártását, ame- ~ lyeknek előállítását az ei- ' múlt ötéves tervidőszakban 1 indították be és amelyek ~ termelékenysege másfélszar- 1 kétszer nagyobb, mint a ko- ? Tábbi gyártmányoké. Intéz- ; kedéseket foganatosítottak, '■hogy 'tovább növeljék a gé- pék megbízhatóságát, élet- 'tartamát, gazdaságosságát. Bővül a fémkohászati be-' rendezések gyártása. Erre a célra 2,4-szer annyi beruhá­- zást irányoztak elő, mint a legutóbbi ötéves tervben, A nehézgépgyártás fejlesz- . tése lehetővé teszi belső- szükségleteink kielégítését s- külföldi szállítási kötele­- zettségeink teljesítését A Szovjetunió a világ , egyetlen olyan ipari nagy- > hatalma, amely gazdaságfej - : lesztésében saját energetikai és tüzelő készleteire támasz­kodik. Ez gazdaságunk ko­moly előnye és szakadatlan fejlődésének fontos előfelté­tele, de hogy ezt az előnyt teljes mértékben kihasznál­hassák, el kell érni a kész­letek racionális és gazdasá­gos kiaknázását. A folyó öt­éves tervben fektetik le az alapokat ahhoz, hogy a to­vábbiakban energetikai po­tenciálunk növekedése fő- - leg a hidroenergia, az atom és az olcsó szén irányában fejlődjön. Az ország, — egyebek között a keleti kör­zetek — fűtőanyag- és elek- tromosenergia ellátásában növekvő szerepet kezd be­tölteni a szén. Már a tizedik ötéves terv­ben jelentősen bővül az ekibasztuzi és a kan-acsinsz- kx szén felhasználása elek­tromos áram termelésre. Az Ural és a Volga-vidék szá­mos nagy hőerőműve pedig pakura helyett szénre tér át. E célból tovább fejlesztik a szénbányászatot, különösen növelik a külszíni fejtést, az ekibasztuzi, a kan-acsinszki, a kuznyeci, valamint a dél- jakutiai szénmedencékben. A földgáztermelés a kilen­cedik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva, körülbelül más- félszeresére, technológiai célokra történő felhasználá­sa pedig mintegy kétszere­sére növekszik. A kőolajfel­dolgozás 25—30 százalékkal emelkedik. A X. ötéves tervben a gazdasági tevékenység mé­retei a korszerű technológiai folyamatok sajátossága az iparban és különösen olyan ágazatokban, mint a fémko­hászat és a vegyipar, külön­leges intézkedéseket tesznek szükségessé a környezetvén delemben is. Ezekre a célok­ra az ipari ágazatok többsé­gében nagy összegeket irá­nyoztak elő. Gyakorlati al­kalmazást nyernek a légkör­szennyeződés elleni harc új eszközei és módszerei. A X. ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésére 171,7 milliárd rubelt, vagyis a beruházási összvolumen több mint egynegyedét for­dítjuk. Jelentős anyagi esz­közöket fordítunk azokra az ipari ágazatokra, amelyek gépekkel, műtrágyával és más anyagi-műszaki _ eszkö­zökkel látják el a falut. A kolhozok és a szovhozok nagymennyiségű új techni­kát és szállítóeszközt kap­nak. Ilymódon az X. ötéves tervben jelentős mértékben hozájárulunk a mezőgazda­ság fejlesztéséhez. Az ötéves tervben előirányzott intézke­dések alapján a mezőgazda­ság évi átlagtermelésének 14—17 százalékkal kell nö­vekednie. A gabonatermelés­nek évi átlagban 19—21 szá­zalékkal kell emelkednie és az 1976—1980-as időszakban el kell érnie az évi 215—220 millió tonnát. A mezőgazdasággal szoro­san összefügg a könnyű- és élelmiszeripar fejlődése. A X. ötéves tervben a terme­lés ezen a téren 26—28 szá­zalékkal növekszik. Egészé­ben véve a közszükségleti cikkeket előállító ágazatok­ban a termelés 30—32 szá­zalékkal emelkedik. A IX. ötéves tervben a könnyűipar és a közfogyasz­tási cikkeket gyártó más iparágak fejlesztésére nagy­összegű beruházásokat haj­tottunk végre. Ennek ered­ményeképpen számos olyan áru, amely nemrég még hi­ánycikknek számított, jelen­leg elegendő mennyiségben található a kereskedelemben. A X. ötéves terv előirá­nyozza minden közlekedési ágazat teherforgalmának 30 százalékos és az utasszállí­tás 23 százalékos növelését. A vasúti közlekedésben nagyszabású intézkedéseket Nem egészen fél évszázad óta a Szovjetunió gazdasági fejlődését ötéves tervek ha­tározzák meg. A szovjet em­berek több nemzedéke szá­mára az ötéves tervek a kommunista nevelés nagy­szerű iskoláivá váltak. A X. ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének nevezzük. A szovjet gazda­ság elérkezett ahhoz a kor­szakhoz, amikor az emberek szükségleteinek jó minőségű fogyasztási cikkekkel történő kielégítése, továbbá a leg­újabb technikának és tech­nológiának a termelési folya­matban való alkalmazása a további előrehaladás feltéte­lévé válik. Egész munkánk minőségé­nek növelése a társadalmi vagyon ésszerűbb és gondo­sabb felhasználását szolgál­ja majd. Megvan minde­nünk, hogy sikeresen teljesít­sük az új ötéves terv által kitűzött feladatokat. A szovjet nép mélységesen bízik a pártban, hisz abban, hogy a párt által kitűzött célokat elérjük, újabb tanú- bizonyságként szolgál erre az alkotó szellem és politikai aktivitás és eredmények, amelyekkel a szovjet nép a A Kádár János vezette magyar és a Sztane Dolanc vezette jugoszláv pártkül­döttség tegnap Moszkvában, a Kongresszusi Palotában ta­lálkozott. A küldöttségek nyílt, elvtársi légkörű meg­beszélést folytattak az MSZMP és a JKSZ kapcso­latairól, a két ország együtt­működéséről, valamint a nemzetközi helyzet és a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom időszerű kér­déseiről. teszünk az átbocsátó és szál­lítási képesség bővítésére, a konténeres szállítás fejlesz­tésére, amely nagy megta­karítást tesz lehetővé, vala­mint a közlekedés műszaki színvonalának emelésére. A terv szerint körülbelül 3 000 kilométer új vasútvonalon indul meg a közlekedés. Mint ismeretes, nagy mun­kaprogramot irányoztunk elő a Bajkál—Amúr vasútvonal építésében. Ennek a vasút­vonalnak egyes szakaszai ezekben az években üzem­be lépnek. Az autóközlekedés több százezer új típusú teherautót . kap a Kamaz, a Zil, és a Belaz autógyárakból. A hír­közlés minden ágazata fej­lődik. Az interurbán tele­fonvonalak hossza 1,6-szere­sére, a városi és falusi tele­fonkészülékek száma 1,4- szeresére emelkedik. A beruházások megszerve­zése nagyban meg fogja ha­tározni az ipar, a mezőgaz­daság és a közlekedés min­den ágazata elé kitűzött fel­adatok megoldását. Az új ötéves tervben a be­ruházások volumenének szi­gorú összhangban kell len­nie pénzügyi és anyagi erő­forrásainkkal. Éppen ezt a felfogást rögzíti a Központi Bizottság által jóváhagyott a fő irányokra vonatkozó tervezet. A termelőerők területi el­helyezése. A Szovjetunió egységes gazdaságának kere­tében a X. ötéves tervben jelentősen megszilárdulnak az ország szövetséges köz­társaságai és körzetei között gazdasági kapcsolatok, foko­zódik a munka területi meg­osztásának hatékonysága, növekszik minden köztársa­ságnak, minden körzetnek az összállami feladatok megol­dásához való hozzájárulása. A párt lenini nemzetiségi politikájával összhangban mód lesz minden szövetséges és autonóm köztársaság, gaz­dasági körzet, terület és nemzetiségi körzet jelentős gazdasági fellendülésére. párt XXV. kongresszusát köszöntötte. A XXV. kong­resszus meggyőzően példáz­za a kommunista párt bél­és külpolitikájának egységét. Jellegét és célkitűzéseinek összességét tekintve az új ötéves terv a béke, a nem­zetközi enyhülés további el­mélyítésének ötéves terve. Az emberiség számára ismét tanúbizonyságként szolgál arra, hogy a szovjet nép mélységesen érdekelt a bé­kés építésben s a kommu­nista párt és a szovjet ál­lam békeszerető politikát folytat. Előttünk a kommunista társadalom szovjetunióbeli felépítésének új ötéves ter­ve. A párt, az egész szovjet nép alkotó és teremtő mun­kája ezekben az esztendők­ben arra irányul, hogy tel­jesítse a XXV. kongresszu­son kitűzött magasztos fel­adatokat. Kongresszusunk menete még inkább elmélyí­ti azt a meggyőződésünket, hogy az ötéves tervet a hős munkásosztály, a dicső kol­hozparasztság és a népi ér­telmiség új történelmi sike­rei fémjelzik, nagy lenini kommunista pártunk esz­méinek diadalaként. Tegnap Moszkvában talál­kozóra került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára és Enrico Berlinguer, az Olasz KP főtitkára, a XXV. kongresszuson részt vevő olasz pártküldöttség vezetője között. A találkozón részt vett Mihail Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Borisz Ponomarjov, a Po­litikai Bizottság póttagja, a KB titkára is. A találkozót a barátság és a kölcsönös megértés légköre jellemezte. Nagy útra indult Győrből egy banánzöldre festett Rá- ba-Steigar erőgép. A mint­egy 16 ezer kilométeres út végállomása Ausztrália lesz. A győri Rába magyar Va­gon- és Gépgyárnak ezt a leg­újabb gyártmányát a távoli földrész egyik mezőgazdasá­gi üzemében tesztvizsgálat­nak vetik alá. Két Rába- Steiger erőgépet a szomszé­dos Csehszlovákia egyik ha­tármenti gazdaságában is ki­próbálnak. Az új mezőgaz­dasági erőgépet egy éve gyártja sorozatban a győri Rába-gyár. Az első néhány- száz gép jól vizsgázott az ál­lami gazdaságokban és a ter­melőszövetkezetekben. Az új gép — nagy teljesítménye miatt — elsősorban az ipar- szerű termesztési rendszerek erőgépe. Teljesítményére jel­lemző, hogy kedvező feltéte­lek mellett óránként 4—5 hektárnyi terület felszántá­sára képes. — A nagy telje­sítményt elsősorban a 245 lóerős ugyancsak Győrött gyártott Diesel-motor garan­tálja. A következő időszak­ban még erősebb. 275 lóerős motorokkal szerelik fel eze­ket az erőgépeket, ez által még nagyobb lesz a telje­sítményük. Nem mindennapi ese­ményről adunk hírt olva­sóinknak, valóságos szenzá­cióról, csodáról... De men­jünk sorjában! A CK-cikion A kisújszállási Tisza II. Tsz AC-telepén olyan közös gazdaságok szakemberei gyűltek össze, akik hasonló öntözőtelepet akarnak építe­ni a közeljövőben. Hallgat­ták a helyi FAO modellgaz- tíaság vezetőinek magyará­zatát: a téesz szántóföldjei­nek 80 százaléka öntözhető, a most bemutatásra kerülő öntözési módhoz ennyi meg ennyi ember szükséges, csak ennyibe kerül... Miközben a nyomásközpontban atmosz- féráka préseltek a vezeték- rendszerbe, elmondták mire kell az AC-telep építésekor ügyeim, milyen problémákra számítsanak, és milyen ered­ményeket várhatnak... Akkor a hídrácsokra rá­kapcsolták a CK—100-as ön­tözőberendezéseket, a 75 mé­teres forgószámyak körül­fordultak, egyre gyorsabban pörögtek és... és csodák csodája: felemelkedtek mint a helikopterek és zárt kötelékben eltűntek a felhőik között. A meteorológiai in­tézet sokáig nyomon követ­te útjukat: amerre szálltak, eső volt. Sőt: esőfront. A CK-ciklon végigsöpört az Alföldön. Icike-picike csodák Először beszéljünk „papí­rul”. Az a védnökség, amit a KlSZ-szervezetek vállaltak a kiskörei vízlépcső építése és öntöző rendszerei kifejlesz­tése fölött, egyre inkább az öntözővíz hasznosítására vo­natkozik. Egyszóval a látvá­nyos dolgok helyett ilyen „varázsszavak” állnak a vál­lalások élén: gazdaságosság, hatékonyság. A Tisza II. Tsz KISZ-alapszervezete védnökséget vállalt a taka­rékossági terv végrehajtása fölött, mivel tavaly megle­hetősen papírízű volt az a terv. És ők nem szeretnek „papírul” beszélni. Nos, lássuk ugyanezt „éle­tül” ! Gulyás István szarvasmarha-tenyésztési ágazatvezető és Hajdú Jó­zsef sertésteiep-vezetó törte a fejét. A takarékossági terv­be 50 ezer forintot írtak az abraktakarmány megtakarí­táshoz. Alikor hát hogyan is? ... A sertéstelepen az első két évben a mennyiség volt a döntő, most a minő­ség, a jobb tenyésztés, kivá­lasztás 1.. A vályúkra rá­csokat szereltek, mert a ser­tések addig belefürdöttek, sok takarmányt elpocsékol­tak. Az első tapasztalatok: 4,3 kilóról 4 kilóra csökkent az egy kilogramm hízósertés előállításához szükséges ab­rakmennyiség. A szarvasmarhák egytize- dének gyulladásos volt a tőgye tavaly. Baj volt a tisz­tasággal, azért. Bevezették a rendszeres fertőtlenítést, azóta volt — nincs gyulla­dás. És ugye mindjárt má­sok a tejhozamok. No meg a takarmány hasznosítása is. És az sem mindegy, rend­szeresen almoznak-e a tehe­nek alá. A váltás ugyan­úgy gondozza-e őket, minta társa? Ugyanabban a sor­rendben fejik-e őket? Bi­zony, ilyen apróságokon mú­lik. És az apróságok az ága­zatvezetőn is múlnak. Vagy: 1975. végén meg­vizsgálták, mennyit fogyasz­tottak és hány normálhek­tárt teljesítettek a gépek? Bizony akadt, amelyik a megengedettnél két és fél­szer többet fogyasztott. Te­hát itt is meg lehet fogni jó summa pénzt. Végezetül: a közgazdász csoport. Ha idő­ben adnak jó elemzéseket, akkor mód nyílik az esetle­ges beavatkozásra, a bajok megelőzésére. Vagyis a ká­rok elhárítására, a pénz „megfogására”. Az itt emlegetett szerep­lők különös ismertető jele: mindannyian KISZ-tagok, akik „életül” fogalmaznak a takarékosságról és szemlé­letváltozást honosítottak meg a kisújszállási Tisza II. Ts z-ben. Azaz: iciri-picirí csodákat Ugyanaz, prolongálva Oktatás a KISZ-klubban, éveken át Ma már elegendő öntöző szakmunkás van a téeszben, úgyhogy a KISZ- fiatalok tavaly már nem járták végig az általános is­kolákat, nem „fűzték” a végzősöket, hogy „gyertek hozzánk”. ■ Az idén azonban újra mennek: szarvasmarha* tenyésztőkre van szükség.' Igaz, a munkakörülmények nem túl vonzóak, elavultak az istállók. Mielőtt a nyol­cadikosok igent mondaná­nak, bemutatják ezeket a telepeket az érdeklődő gye­rekeknek, nehogy utólag be­csapottnak érezzék magukat Persze, a telepeket felújít­ják, újakat is építenek, de- hát ez még odébb van. A gépműhely KISZ-esei a korábbi években készítet­tek tizenegy házilag terve­zett, alacsonyan gördülő, önjáró Öntözőberendezést Ezekhez tavaly kis kocsikat szerkesztettek, ezeken von­tatják egyik helyről a má­sikra a berendezést. Nem kell szétszedni áttelepítés­kor. így ezzel nem is ron­gálódhat; hevesebb ember kell, jelentéktelen az öntö­zésből kiesett idő, olcsóbb ... Ugyanezt az idén meg akar­ják oldani a CK—100-as be­rendezéseknél is. Telepítéskor ne legyen balesetveszélyes, ne essen ki potyára fél nap ... Hát ezen törik a fe­jüket a kisújszállási védnö­kök, a KISZ fiataljai. És ugyebár mindez tagadhatat­lanul fontos, hiszen ebből élünk Mert az öntözőberen­dezések mindegyike sem re­pült el. Sőt: egyetlen egy sem. A bevezetőben leírt csoda ugyanis úgy kezdő­dött, hogy kitaláltam. É<s úgy végződik, hogy tovább gondolom. Leszállnak az öntözőgépek Miután a CK-ciklon' vé­gigsöpört az Alföldön, elfo­gyott belőle a víz. Akkor az öntözőberendezések (zárt kö­telékben) visszarepültek Kis­újszállásra és leereszkedtek az AC-telepem Vége az ön­tözési bemutatónak, a je­lenbe tér a pillanatra elka­landozott képzelet ás. A Ti­sza II. Tsz vezetői még ma­gyaráznak az egybegyűlt szakembereknek, hogy az öntözővíz hasznosításáért hirdetett „Kiváló védnök­ség” mozgalomba az itteni KISZ-esek előkelő helyen végeztek tavaly; hogy az idén ők rendezhetik meg az öntöző szakmunkások orszá­gos versenyét... Egyszóval picinyke csodákról esik sz& Mert igazak. 0 minőség és a hatékonyság ötéves terve Kádár—Dolanc, Brezsnyev—Berlinguer találkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom