Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

ELŐTERJESZTETTÉK A SZOVJET NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZETÉT (Folytatás a 2. oldalról.) teások és alkalmazottak mi­nimális bér-, fizetés- és kere­set-emelésének új szakasza, A párt politikája előirá­nyozza a város és a falu kö­zött meglévő szociális-gazda­sági és kulturális különbsé­gek következetes megszün­tetését. A jeleíjdegi ötéves terv időszakában a kolhoz- parasztoknak, a közös gazda­ságból szár/i'iazó jövedelmei 24—27 százalékkal emelked­nek miyfd, vagyis gyorsab­ban növekszenek, mint a , múlások és alkalmazottak á'/hgos keresete. A kolhozok- ' ban a munka díjazása a ter- , itnelékenység növelése alap- ' jján emelkedik majd. A lakosság számára a tár­sadalmi fogyasztási alapokból történő kifizetések és jutta­tások öt év alatt 28—30 szá­zalékkal emelkednek és érté­kük 1980-ban elérik a 115 ? milliárd rubelt. Egész sor új szociális intézkedés valósul majd meg ezeknek az ala- f póknak terhére. Ezek közül az egyik lefjitm- 1 tosabbnak tartjuk, hogv a nők: | gyermekük egy éves, koráig * részlegesen fizetett szülési t szabadságot kapjanak. Az I egyéb intézkedések között meg kell e/nlíteni a munká­sok és víkalmazottak, vala- mint a bolhozparasztok mini- § reálig öregségi nyugdíjának * emelését. „ Az ötéves terv előirányoz- J fe az áruforgalom növekedé­si sének magas ütemét: volu­mene 27—29 százalékkal emelkedik. Különösen gyor­san emelkedik a lakosság tar- , tós fogyasztási cikkekkel va- ’ ló ellátása. Az ötéves terv végére például gyakorlatilag minden szovjet családnak lesz televíziós készüléke, rá­diója, hűtőgépe. A jövedelmek érték-állan- idóságát az alapvető fogyasz­tási cikkek szilárd állami , kiskereskedelmi árának fenn­tartása esetleges csökkentése szavatolja, egyik vívmánya ez tervgazdálkodásunknak^ amely védve van az összes kapitalista országra kiterje­dő infláció hatásáról. Az új ötéves terv időszaká­ban folytatódik az ország­ban a nagyirányú lakásépítés. Ezekben az években összesen 545—550 millió négyzetmé­ternyi lakóterület épül fel. Javul a lakások minősége, kényelmesebbek, jobban ter­vezettek lesznek, a lakások döntő többségét — mint ed­dig is — az állam építi. A lakásépítéssel közvetlenül összefügg az óvodai és a böl­csődei hálózat kiterjesztése. Megfelelő összegeket irányo­zunk elő gyermekintézmények építésére. Rendszerünk, szo­cialista társadalmunk huma­nizmusa mindenkor, még a legnehezebb időkben is szem­beötlően megnyilvánul a munka körülményekről, az egészségvédelemről a szovjet emberei\ műveltsége es kul­turális színvonala emeléséről való gondoskodásban. A ti­zedik ötéves terv is nagysza­bású szociális intézkedéseket irányoz elő e téren. Az új ötéves terv idősza­kában jelentősen növekszik a társadalmi tényezők szerepe a termelés fejlesztésében és kátékonyságának növelésé­ben. A káderek szakképzett­ségének színvonala, a kollek­tívák gyakorlatias, alkotó szelleme és az egészséges szo­ciális-pszichológiai légkör, a dolgozók megfelelő életkö­rülményeiről való gondosko­dás, a vállalatoknál a kultu­rális intézmények és sport- komplexumok létrehozása — mindez érdekesebbé és tar­talmasabbá teszi az ember életét, kedvezően hat a ter­melés eredményeire. Az ötéves terv időszakában tovább fejlődik az általános iskola intézménye. A tanin­tézetek minden kategóriájá­ban javulni fog az anyagi bá­zis, tökéletesedik az oktatási folyamat, hogy a fiatal nem­zedék mind mélyebb és szi­lárdabb ismereteket szerez­zen, s a kommunista öntudat és erkölcs szellemében nevel­kedjék. A X. ötéves terv éveiben tovább fejlődik majd a mű­vészet minden ágazata és az irodalom, erősödni fog a kulturális intézmények anya­gi bázisa. A fő irányok tervezete előirányozza a termelés mé­reteinek további növelését és a kellő kiegyensúlyozott­ságot a népgazdaság fejlesz­tésében. ..-M 0 fejlődés útja: ésszerű beruházási politika Az új ötéves időszakban az tpari termelés növekedésé­nek 1 százaléka a volumen több mint 5 milliárd rubeles emelkedését jelenti, vagyis 1,4-szer többet, mint a IX. és 2,1-szer többet, mint a VIII. ötéves tervben. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére ki­tűzött feladatokat, és gon­doskodjunk az egész gazda­ság dinamikus és hatékony fejlődéséről, jelentős felhal­mozás és a termelés gyors növekedése szükséges a ter­melési eszközök: a munka­eszközök, a vegyi anyagok, a fűtőanyagok, a fémek előál­lításában. Ennek megfelelően a nehézipari termelés növe­kedési előirányzata 38—42 százalék. A nehézipar gyorsabb üte­mű növelése nem jelenti azt «— mint Leonyid Iljics Brezs- nyev a decemberi plénumon megállapította —, hogy csök­ken a figyelem a közfogyasz­tási cikkek termelésének le­hető legnagyobb bővítése iránt. A fogyasztási alap az ország nemzeti jövedelmében gyor­sabban nő majd a felhalmo­zási alapnál, és 1980-ra 27— 29 százalékkal emelkedik, vagyis 71—78 milliárd,' ru­bellel 1975-höz képest. A fogyasztási alap rész­arányának növekedése a társadalmi termelés végső eredményei növekedésének és hatékonysága fokozódásá­nak egyik mutatója Ugyan­akkor ez meggyőzően bizo­nyítja szocialista államunk békepolitikáját. A népgazdaságot az inten- zifikálás útján fejlesztve kü­lönösen szigorúan ügyelnünk kell a helyes népgazdasági és ágazati arányokra. Ezt a feladatot szolgálja annak az irányvonalnak a folytatása, amelynek célja a felhalmo­zás lényeges mértékű átcso­portosítása a mezőgazdaság javára. A mezőgazdaságnak a népgazdasági beruházások egész összegéből való része­sedése 18-ról 23 százalékra nő. A népgazdaság kiegyensú­lyozott fejlődését jelentős mértékben alá kell támasz­tani az ésszerű beruházási politikával is, az építkezés egész gyakorlatának lénye­ges megjavításával. Az új építkezést általában akkor kell megkezdeni, ami­kor az biztosítja az elvileg új tudományos-műszaki meg­oldások alkalmazását. A gazdaság kiegyensúlyo­zott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel való megnyugtató ellátott­sága A Szovjetunió igen nagy, gyakran páratlanul ér^ tékes nyersanyag-lelőhe­lyekkel rendelkezik. A nép­gazdaság dinamikus növeke­dése azonban a különböző ásványi nyersanyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő. Terveinkben elő fogjuk irányozni az ásvány- vagyon-feltárásnak a kiter­meléshez képest gyorsabb emelkedését. A szovjet gazdaság ará­nyos fejlesztésének egyik legfőbb feltétele a X. és a következő ötéves tervek éveiben a munkaerőtartalé­kok ésszerű felhasználása. Minél dinamikusabb a nép­gazdaság egyebek közt fi­gyelembe kell venni továbbá, hogy a 80-as években csök­kenni fog a munkaerőtarta­lékok természetes gyara­podása. Uymódon az ország mai, valamint hósszútávú fejlő­désének érdekei megkövete­lik a termelés sokoldalú in- tenzifikálását, a tudomá­nyos—műszaki haladás meg­gyorsítását, a munka terme­lékenységének növelését, amelyek a termelés haté­konysága emelésének döntő tényezői. A párt gazdaságpolitikája abból indul ki, hogy a nép­gazdaság intenzív fejlesztér sének megoldásában fontos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés in- tenzifikálásának meggyor­sítása érdekében tervgazdál­kodási rendszerünk lehetővé teszi az egységes műszaki politika alkalmazását, amely- lyel el kell érni a tudomány és a technika összes fejlesz­tési irányainak egybehango­lását A tudományos—műszaki haladás olyan irányai kö­zül, amelyek különleges sze­repet töltenek be a X. öt­éves tervben és meghatároz­zák a gazdaság fejlődésének hosszútávú perspektíváit, ki lehet emelni: A munkaeszközök terme­lésében — munkaigényes termelési folyamatok gépesí­tését és automatizálását, mindenekelőtt olyan ágaza­tokban, ahol a munkások nagy számban nehéz fizikai munkát végeznek, valamint a földalatti és az egészségre ártalmas egyéb termelési körülmények között végzett munkákban; A már alkalmazott tech­nológiai folyamatok tökéle­tesítésével együtt lerakjuk az elvileg új technika és technológia alapjait. Tudó­saink erőfeszítései arra irá­nyulnak majd, hogy meg­gyorsítsák olyan problémák megoldását is, mint az irá­nyított termonukleáris reak­ció és a szupervezetés. A társadalmi termelés ha­tékonysága nemcsak tudo­mányos—műszaki, vagy ter­melési-gazdasági probléma, hanem hatalmas társadalmi feladat is. A lehető legna­gyobb mértékű takarékosko­dás a népgazdaság minden dolgozójának ügye. A jelen­legi körülmények között kü­lönleges hangsúlyt kap az a lenini gondolat, hogy a kommunizmus akkor kezdő­dik, amikor a dolgozók nap mint nap óvnak minden egyes púd fémet és gabonái, gondoskodnak a munka ter­melékenységének növelé­séről. A X. ötéves tervben meg­valósítandó műszaki-politi­ka megteremti a feltételeket ahhoz, hogy emelkedjék az állóalapok értékének min­den egyes rubeljére jutó ter­melés, másszóval: emelked­jék az alapok hozama. Ha a most meglevő állóalapokból származó termelés csupán egy százalékkal növekedne, akkor ez öt év alatt olyan összegű pótlólagos nemzeti jövedelmet eredményezne, amelyből két—két és fél mil­lió család számára lehetne lakást építeni. S természetesen különös figyelmet kell fordítani a munka termelékenységének növelésére. Az. egész nép­gazdaságban a termelékeny­séget az 1971—75-ös 23 szá­zalékhoz képest mintegy 27 százalékkal tervezzük nö­velni. Ez 26 millió dolgoz» munkájának megtakarításá­val egyenértékű. Az új ötéves tervben, a tervezési szervek, miniszté­riumok és főhatóságok, a gazdaságtudomány feladata az, hogy a társadalmi terme­lés hatékonyságának növelé­sére törekedve lényegesen fokozzák a terv minőségi mutatóinak szerepét. Kitartó­an kell keresni az olyan mu­tatókat, amelyek fokozzák a tervnek a termelés műszaki színvonala és a termékminő­ség emelésére, a munkater­melékenység növekedési üte­mének meggyorsítására, az áll óal apók, az anyag- és pénzügyi erőforrások gaz­daságosabb kihasználására való hatását. Szükséges, hogy az egész tervben vörös fonalként hú­zódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi terme­lés minden ágazatának, az élenjáró tudománnyal való szerves kapcsolata. Az új ötéves tervhez ná­lunk első ízben készítettek a legfontosabb tudományos- műszaki problémák megol­dására vonatkozó konkrét programokat. A Tudományos és Műszaki Állami Bizott­ságnak biztosítania kell e programok teljesítésének rendszeres ellenőrzését. A Szovjetunió Állami TervWzottságánate. a X. ot­A technológiai folyamatok tökéletesítésében — a kevés műveletű, progresszív tech­nológia fejlesztését (például a nagyolvasztó nélküli ko­hászat, az orsó nélküli fonás és a vetélő nélküli szövés), valamint olyan technológia kifejlesztését, amely a lehe­tő legnagyobb mértékben megtakarítja az elsődleges nyersanyagot, a fűtőanyagot és egyéb anyagokat és biz­tosítja a környezet védelmét; Az energetikában — a vil­lamos atomenergetika gyor­sított fejlesztését, vízierőmű­vek és olcsó szenet használó hőerőművek építését; Az anyagok termelésében — a minőségi acélok terme­lésének növelését, az alu­mínium, a titán, a polime­rek részarányának növelé­sét a szerkezeti anyagok ter­melésében ; Az előre meghatározott sa­játosságokkal rendelkező szintetikus anyagok terme­lését éves tervben a komplex programok kidolgozását a népgazdasági terv ágazati és területi megoszlásával össz­hangban kell megvalósítania. Az elsők között kell kidol­gozni az atomenergetikai termelési bázis fejlesztésié­nek programját a nagy te­rületi-termelési komplexu­mok kialakítására vonatko­zó programokat Már jelentős részben el­végeztük az új ötéves terv összeállításának előkészíté­sét. Jóváhagytuk az 1976-ra, a X. ötéves terv első évére vo­natkozó tervet. A tervhaió- ságoknak lehetőségük nyílik arra, hogy rövidebb idő alatt állítsák Ö6sze az évek­re lebontott ötéves tervet és egyidejűleg a népgazdaság 1977. évi fejlesztési tervét Ez elvi jelentőségű, mivel lehetővé teszi, hogy kikü­szöböljük tervezésünk egyik legnagyobb hiányosságát, a népgazdasági tervek terveze­tei hosszadalmas összeállítá­sának gyakorlatát. A X. ötéves tervben foly­tatódik a pórt által az irá­nyítás szervezeti rendszeré­nek javítására kidolgozott irányvonal megvalósítása. Már jóváhagytuk egyes iparágak általános irányítá­si sémáit Ezekben az ága­zatokban megkezdődött a termelői és ipari egyesülé­sek létrehozása, Miktattak főigazgatóságokait, lerövi­dült az irányítási láncolat Az egyesülések minőségi­leg új jelenséget képvisel­nék az ipari termelés irá­nyításában. Nem a vállala­tok mechanikus egyesülésé­ről, hanem egységes terme­lési gazdálkodási komple­xumról van szó, amelyben szerves egységbe fonódik’ a tudomány és a termelés, magas színvonalú a szako­sodás és a kooperáció. A mezőgazdaságban széles kör­ben fejlesztik a gazdaságközi kooperációt és az agrár­ipari integrációt, s ezen az alapon hatalmas szakosított vállalatokat és egyesülése­ket hoznak létre. Tevékeny­ségük szabályozására megfe­lelő javaslatokat kell kidol­gozni és elfogadni. Az ipari termelési egyesü­lések létrehozása, az építési- szerelési szervezetek növelé­se, a mezőgazdaságban ki­alakítandó gazdaságközi ko­operáció és agráripari in­tegráció megfelel a gazda­ságfejlesztés jelenlegi sza­kasza sajátosságainak, s javítja a népgazdaság és az irányítás szervezési rend­szerét Az ötéves terv szociális és gazdasági feladatai kap­csán, az irányelvek terveze­te kifejti az anyagi termelés további fejlesztésének, struk­turális tökéletesítésének, a termék minősége és műszaki Az új helyzet és az új fel­adatok figyelembe vételével tökéletesíteni fogjuk gazda­sági mechanizmusunk más oldalait is. A termelési egye­sülések megteremtése lehe­tővé teszi az olyan szilárd (öt évre szóló) gazdasági nor­matívák szerepének növelé­sét, mint az eszközlekötési járulék és más költségvetési befizetések, a nyereség el­osztási normatívák és a bér­alapképzés. , A IX. ötéves tervben mint­egy 500 milliárd rubel nye­reség képződött, ami másfél- szerese a VIII. ötéves tervé­nek. Ez bővítette és erősítet­te a Szovjetunió állami költ­ségvetésének bevételi bázi­sát, javította szerkezetét, más részről pedig erősítette a költségvetés hatását a vál­lalatok és egyesülések tevé­kenysége pénzügyi eredmé­nyeinek javulására. A vál­lalatok és egyesülések nye­reségének és más forrásai­nak terhére több mint száz milliárd rubelt fordítottak a gazdasági ösztönzési alapok képzésére. Ezeket az össze­geket a termelés fejlesztésé­re és műszaki megújítására prémiumok és jutalmak ki­fizetésére, a dolgozók szociá­lis- és életfeltételeinek javí­tására fordították. A X. öt­éves tervben ezekre a célok­ra még nagyobb összegeket fordítanak. Szélesebb körben fogjuk- alkalmazni az anyagi ösz­tönzés progresszív formáit, egyebek között a végtermé­kekért, illetve befejezett ob­jektumokért járó teljesít­ménybért, a munkautalvány nélküli rendszert, a Mváló minőségű termékek Msebb munkáslétszámmal történő gyártásának ösztönzését. A jutalmaknak az eddiginél nagyobb mértékben kell elő­segíteniük a munka termelé­kenységének fokozását, a termelési kapacitások gyor­sabb üzembe helyezését, a meglevő berendezések M- használásának javítását, az új technika bevezetését, a nyersanyag-, és anyagtakaré- kosságot, a termékek minő­ségének, fejlesztését. A legnagyobb figyelmet továbbra is a szocialista or­szágokkal megvalósított együttműködés fejlesztésé­nek és erősítésének szentel­jük. A szocialista gazdasági integráció húsz évre szóló komplex programja a sok­oldalú integrációs intézke­dések egyeztetett terve, amelyet a KGST először 1975 nyarán fogadott el, még nagyobb jelentőséget ad együttműködésünkneM Számos nagyon fontos nép- gazdasági problémát csak közös, egyesített erőfeszíté­sekkel lehet megoldani, hosszútávú komplex együtt­működési programok alap­ján, amelyek kidolgozásá­hoz a szocialista országok­nak már a legközelebbi jö­vőben hozzá kell látniuk. A testvéri szocialista oc- szágoíkkal való kereskedel­münk különleges jellegű. Tükrözik azokat a szilárd gazdasági kapcsolatokat, amelyek a szocialista építő­munka és a kölcsönös együittmüködés folyamatá­ban születtek. Ezek a kap­csolatok, amelyek tartóssá­gát a szocialista közöség országainak politikai egysé­ge és barátsága szavatol­ja, a nyersanyag- és anyag­termelés, a berendezések előállítása, a tudom ányee- műszaM tapasztalat és mindannak forrásaként szol­gál, ami feltétlenül szüksé­ges valamennyi testvéri ár­színvonala javításának, il­letve emelésének program­ját. Az egész társadalmi ter­melés növelésének méreteit illetően a tizedig ötéves terv jelentősen túlhaladja bármelyik ötéves tervet A népgazdaság tervszerű fejlesztése, az áruforgalom növelése és az árak stabili­tása alapján gondoskodni fogunk országunkban a pénz- forgalom további megszilár­dításáról és a szovjet rubel vásárlóerejének állandósá­gáról. A gazdasági mechanizmus tökéletesítésében a párt min­dig fontos szerepet tulaj­donított a gazdasági káderék kezdeményezőkészsége, kez­deményezési és szocialista szellemű ötletessége, vállal­kozókedve fejlesztésének. A mai szovjet gazdasági ká­dertől megköveteljük az új tudományos és műszaki meg­oldások, a korszerű munka­szervezési és irányítási mód­szerek aktív felhasználását, a termelési tartalékok alko­tó felkutatását, a változó szükségletek és a kereslet gondos figyelembevételét A X. ötéves terv jellemző, vonása lesz, hogy népgaz­daságunkat mélyebben kap­csoljuk be a nemzetközi munkamegosztásba, tovább folytatjuk a külgazdasági együttműködés átállítását hósszútávú alapokra. Ezért a nemzetközi gazdasági kap­csolatok hatékonyságának növelése szintén egyik fon­tos feladatunk lesz. E fel­adat megoldása érdekében tervszerűen kívánjuk bőví­teni az ország exportpoten­ciálját, mind a hagyomá­nyos árucikkek, mind az új termékfajták vonatkozásá­ban. Minthogy a külkereskedeU lem a népgazdaság fontos ágazatává lebt, felvetődik a kérdés, hogy számos esetben exportra szakosított, külföl­di piacok különleges köve­telményeinek kielégítésére képes üzemeket kell létre­hozni. Ez elősegíthetné, hogy külkereskedelmünk jőve-; delmezőbb legyen és foko­zódjék a népgazdaság egé­szére gyakorolt kedvező ha­tása. A nemzetközi kérdésekben követett pártpolitikának megfelelően az összes or­szággal fejlesztjük külke­reskedelmi kapcsolatainkat, III. Az anyagi termelés fejlesztése a hatékonyság növelése és a minőség javítása alapján A szocialista országokkal való együttműködés erősítése szág népgazdasága gyors és határozott fejlődéséhez. A Szovjetunió érdekelt ab­ban, hogy a fejlődő orszá­gokkal való együttműködése a tartós és kölcsönös elő­nyös munkamegosztás jelle­gét öltse. Ezeknek a célok­nak felel meg az elmúlt években számos ázsiai, afri­kai és latin-amerikai ország­gal kötött hosszútávú gazda­sági együttműködési meg­állapodás és szerződés. A fejlődő országokkal folytatott együttműködést demokrati­kus és igazságos alapokon fogjuk fejleszteni, hozzájá­rulunk gazdasági önállósá­guk megszilárdításához. A nemzetközi feszültség enyhülésének viszonyai kö­zött új minőséget kapnak a fejlett tőkés országokhoz fűződő gazdasági kapcsola­taink, amelyek sikeresen fej­lődhetnek az európai bizton­sági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányában rögzített élvek alapján. Kereskedelmi és gazdaság gi kapcsolataink természete­sen gyorsabban fejlődnek majd azokkal az országok- gal, amelyek őszinte készsé­get mutatnak az együttmű­ködésre és szivükön viselik a fejlesztéshez szükséges normális, egyenjogú feltéte­lek biztosítását. Csak ebben az esetben lehetséges való­ban széleskörű és szilárd gazdasági kapcsolatok kiala­kítása, amelyek népgazdasági terveinkben is tükröződnek. Az ipari termelés öt év alatt 35—39 százalékkal nö­vekszik Teljesen fennma­rad a nehézipar meghatáro­zó helyzete, különösen a lFolytatás a 4. oldalon ) Tudományos-műszaki ftaiadás, intenzív gazdasági fepesztés t \

Next

/
Oldalképek
Tartalom