Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

i€dRi§|r@ssxus Szófiában A legutóbbi öt esztendő társadalmi és gazdasági épftőmun­kájában elért eredmények összegezése, az új feladatok kijelölése: ezek a legfontosabb napirendi pontjai a Bol­gár Kommunista Párt holnap kezdődő XI. konrgesszusának. Bolgár testvérpártunk nagy jelentőségű tanácskozását pártértekezletek, az ország valamenyi dolgozó rétegét átfogó eszmecsere előzte meg, amelynek résztvevői felmérték a X. kongresszus óta megtett utat, felelősséggel foglaltak állást a kongresszusi dokumentumok főbb megállapításait és célki­tűzéseit illetően. A különféle szintű tanácskozásokon meg­nyilvánuló nyílt, alkotó szellemű légkör arról tanúskodik, hogy az ország dolgozó népe személyes ügyének tekinti a fej­lett szocialista társadalom építését, az irányelvekben megha­tározott feladatok gondos megvalósítását. Nyilvánvaló, hogy az össznépi vitában megmutatkozó magabiztosságot és derű­látást a párt világos, a gyakorlati élet által bizonyított politi­kája alapozta meg, amely lehetővé tette, hogy Bulgária elma­radott országból fejlett ipari-agrár országgá váljék, továbbá, hogy a párt az országot átalakító nagy munka közepette sem feledkezett meg a dolgozók életkörülményeinek állandó javí­tásáról, a szocialista demokrácia fejlesztéséről. A társadalmi és gazdasági építőmunka eredményei szem- betűnőek, jelentőségük azonban fokozódik, ha összevetjük őket az ország felszabadulásakor uralkodott állapotokkal. A harminckét esztendővel ezelőtti viszonyokra jellemzőül hadd említsük meg, hogy akkor az ország gazdaságának alap­ját a felaprózott és primitív mezőgazdaság alkotta, amely a nemzeti jövedelem 65 százalékát termelte, a gyengén fejlett ipar pedig mindössze 15 százalékát. Bulgária ma fejlődésének ütemét tekintve Európában az elsők között van, az átalaku­lást jól érzékelteti, hogy a nemzeti jövedelem 56 százalékát ma már az' ipar termeli. A töretlen fejlődés jellemezte a X. kongresszus óta eltelt öt esztendőt is. 1971—1976-ban 46 százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem, a dolgozók reáljövedelme 32, a fogyasztási alap 48 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves szakaszban. Különösen sokat tettek az alacsQny fizetésűek és a dolgozó nők körülményeinek könnyítésére, tovább javultak a dolgo­zók lakáskörülményei, emelkedett a kulturális színvonal. Ennek a figyelemreméltó eredménynek csakis a szocialista országokkal való sokoldalú együttműködés fenntartásával és bővítésével születhettek. Amint arra a kongresszusi előkészü­letek során tartott egyik pártaktíva-értekezleten Todor Zsivkov is rámutatott: a szocialista integráció már eddig is Bulgária harmonikus fejlődésének legfőbb zaloga volt és az marad a jövőben is. A BKP XI. kongresszusa minden bizonnyal megerősíti és újabb elemekkel gazdagítja majd a párt jól bévált politikai irányvonalát, amelynek fő iránya a testvéri szocialista orszá­gokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval való szoros együtt­működés, a nemzetközi élet és a gazdasági építőmunka min­den területén. Bennünket, magyar kommunistákat, valamennyi dolgozót őrömmel tölt el az a tudat, hogy a marxizmus—-leninizmus eszméi alapján egyre erősödnek a kapcsolataink, teljes az egyetértés és az egység minden fontos elvi és politikai kér­désben. A magyar nép soha nem feledi, hogy felszabadításá­ban a szovjet harcosok oldalán részt vettek a bolgár nép leg­jobb fiai is. Barátságunkat az ő kiontott vérük pecsételte meg, s e barátság az elmúlt több mint három évtized alatt számos kézzelfogható eredményt hozott politikai, gazdasági és kultu­rális területen egyaránt. a Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusának küszöbén újólag megerősítjük azt az elhatározásunkat és közös törekvésünket, hogy a jövőben is egyesítjük erőinket az élet minden területén a magyar és a bolgár nép. a szo­cializmus, a béké javára. A magyar kommunisták, országunk valamennyi dolgozója sok sikert kíván a Bolgár Kommunista Pártnak, a testvéri bolgár népnek országépítő szocialista munkájában. (KS) M §f@igp©üfi StaiSsztilcaí Hivatal |ataat#ea B társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről a IV- ötéves terv időszakában (1971-1975) A IV. ötéves tervidőszak­ban a termelés a tervezettnél gyorsabban emelkedett, a nö­vekedés majdnem teljes egé­szében a munka termelékeny­ségének emelkedéséből szár­mazott. A foglalkoztatottság teljes körű volt. A beruházá­sok jelentős bővülése révén gyarapodtak a népgazdaság állóeszközei, emelkedett a ter­melés műszaki színvonala. A termelés szerkezete korszerű­södött. Javult a termékek mi­nősége és választéka. Bővül­tek nemzetközi gazdasági kapcsolataink, fokozódott részvételünk a szocialista nemzetközi gazdasági integ­rációban. A gazdasági fejlődéssel együtt a lakosság életszínvo­nala rendszeresen és jelentő­sen emelkedett. A reálbérek és. reál jövedelmek a tervezett mértékben növekedtek. A bér- növekedés tervszerűségét és a bérarányok javítását közpon­ti intézkedések is segítették. A munkavégzésből származó jövedelmek folyamatos emel­kedése mellett nagymérték­ben nőttek — mindenekelőtt a pénzbeni — társadalmi juttatások. A népesedéspoliti­kai intézkedések és a demog­ráfiai tényezők hatására a népszaporodás meggyorsult. Javultak a lakosság egészség- ügyi és kulturális körűiméi nyei. A lakosság vásárlóereje és az árualapok lényegében összhangban növekedtek. .A beruházások a tervezettnél nagyobb mértékben emelked­tek. A külkereskedelem egyen­súlyi helyzete, elsősorban kül­ső tényezők hatására, a terv­időszak második felében a tervezettől eltérően, kedvezőt­lenül alakult. A világpiaci ár­változások jelentős vesztesé­get okoztak a népgazdaság­nak. Az állami költségvetés mérsékelte a termelésre és a fogyasztásra gyakorolt kedve­zőtlen hatásokat, ez állami költségvetés terhei ezért foko­zódtak. A népgazdaság fejlő­dése a tőkés világ gazdasági válságának kedvezőtlen hatá­sai ellenére töretlen vplt. A IV. ötéves terv fő előirányzatainak teljesítése terr tény az 1975. év az 1970 \ százalékában Nemzeti jövedelem 130—132 135 Nemzeti jöv. belföldi felhaszn. 130—132 129 Ezen belül: 1 Lakosság fogyasztása 129—130 128 Felhalmozás 131 132 Ipari termelés 132—134 ' 137 Építőipari termelés 141—143 128 Mezőgazdasági termelés, 1971—1975 évek az 1966—1970 évek százalékában 115—LW 118 Munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 116—118 118 Lakosság egy főre jutó reáljövedelme 125—127 125 Kiskereskedelmi forgalom volumene 140 135 As 1971—1975. években összesen Mennyiségben a lakásépítés, 1000 db 400 438 a szocialista szektor beruházásai milliárd Ft 480—500 574 (Folytatás a 2. oldalon.) Hazaérkezett Helsinkiből az MSZMP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége a Finn Szociáldemoikrata Párt meghívására, 1976. március 21—26 között látogatást tett Finnországiban. A küldöttsé­gét Focik Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, parlamenti képviselő vezet­te. A küldöttséget fogadta Urho Kékkőnen, a Finn Köz­társaság elnöke és Mart ti Miettumen miniszterelnök. A delegáció ellátogatott Tur­ku ba. Az MSZMP küldöttsége hivatalos megbeszélést foly­tatott a Finn Szociáldemok­rata Párt küldöttségével, amslynak vezetője Kaiévá Sorsa, a Finn Szociáldemok­rata Párt elnöke volt. A megbeszélésükről közös köz­leményt adtak ki. Az őszinte, baráti légkör­ben lezajlott megbeszélésen a. két párt képviselői köl­csönösen tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről és pártjaik tevékenységéről, valamint véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zet időszerű kérdésedről. Az MSZMP képviselői ma­gyarországi látogatásra hív­ták meg a Finn Szociálde­mokrata Párt küldöttségét, a meghívást őrömmel elfo­gadták. Foek Jenőnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésé­vel hazaérkezett Helsinki­ből az MSZMP küldöttsége. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára fogadta. A nap híreiből Magyarországra látogat Sztanko Todorov Lázár Györgynek, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének meghí­vására Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke áp­rilis elején hivatalos baráti látogatásra a Magyar Nép- köztársaságba érkezik. Koszorúzás Rákóczi szobránál Tegnap délelőtt az Ország­ház előtti Kossuth Lajos té­ren koszorúzási ünnepséget tartottak II. Rákóczi Ferenc szobránál — abból az al­kalomból, hogy 300 évvel ez­előtt — 1676. március 27-én — született nemzeti történel­münk e kimagasló személyi- E égé. Nagyszámú közönség jelenlétében felcsendültek a himnusz hangjai, majd dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mondott beszédet. Rákóczi lovasszobrának márvány talapzatán a párt-, állami és tömegszervezetek nevében helyeztek el koszo­rút Elutazott Borisz Bratcsenko Tegnap elutazott Budapest­ről Borisz Bratcsenko, a Szovjetunió szénbányászati minisztere, aki vendéglátó­jával, dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszterrel áttekintet­te a magyar—szovjet szénbá­nyászati együttműködés helyzetét. A szovjet minisz­tert fogadta Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes is. Borisz Bratcsenko megis­merkedett a magyar szénbá­nyászat távlati fejlesztésének kérdéseivel és tárgyalópart­nereivel meghatározták a további együttműködés irány vonalát. A szovjet minisz­ter fölkereste a tatabányai és oroszlányi szénbánya válla­latot, megtekintette az Or­szágos Bányagépgyártó Vál­lalatot és meglátogatta » Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetét is. Üdvözlő táviratok Losemczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, újraválasztá­sa alkalmából táviratban üd­vözölte Henryk Jablonskit, a Lengyel Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnökét. Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke Piotr Jarosze- wieznek, a Minisztertanács elnökének, Apró Antal, az országgyűlés elnöke pedig Stanislaw Gucwanák, a szejm elnökének küldött üd­vözlő táviratot . i Társadalmi munkával Belső átalakítási munkála­tokat végeznek a kisújszállá­si József Attila városi mű­velődési házban. A munkák során falak kibontásával egy tágas előcsarnokot alakíta­nak ki várakozó- és öltöző- helyiség, valamint elárusító- hely számára. A közel 20 ezer forintba kerülő átalakí­tást a Vas- Fa-, és Építő­ipari Szövetkezet dolgozói társadalmi munkában végzik. IskoSanao A névadó II. Rákóczi Fe­renc születésének 300. év­fordulója alkalmából isko­lanapokat rendez a szolnoki Rákóczi úti Általános Iskola. A rendezvénysorozat prog­ramjában több ek kö zott meg - emlékeznek a névadóról, nyílt tanítási órák, kulturá­lis bemutatók, sportverse­nyek követik egymást, ápri­lis 4-én pedig ünnepélyes csapatgyűléssel ünneplik ha­zánk felszabadulásának 31. évfordulóját. Egy mondatban — J. Neumann, a csehszlo­vák atomenergia bizottság elnöke március 24—26 között tárgyalásokat folytatott Bu­dapesten Osztrovszki György- gyel. az Országos Atom­energia Bizottság elnökével s a megbeszélések alapján műszaki-tudományos együtt­működési munkatervet írtak alá. — Dr. Rakonczay Zoltán­nak az Országos Természet- védelmi Hivatal elnökének vezetésével magyar delegáció utazott Nairobiba az ENSZ nemzetközi környezetvédelmi programja (UNF.P) soron kö­vetkező igazgatótanácsi ülé­sére. Vetésre var 150 ezer hektár A gépek készen állnak (Tudósítónktól.) A tavasz nemcsak a nap­tár, hanem úgy látszik, hogy az időjárás szerint is itt van. A márciusi havazás, esőzés jó kéthetes kiesést okozott a mezőgazdaságban, ezért ahogy lehet, most már min­den percet ki kell használ­ni. A megyében csaknem 150 ezer heiktáron kell viszony­lag rövid idő alatt elvetni. A mezőgazdasági üzemek A vetőmagon A gondos és szakszerű ta­lajmunka mellett döntő je­lentősége van annak, hogy milyen vetőmagot használ­nak. A Középmagyarországi Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat felikészült a mezőgazdasági üzemek igé­nyeinek 'kielégításéjpe. Az idén is a kukoricát termesz­tik a legnagyobb területen a tavasziak közül. A tervek szerint 75 ezer hektáron kell kukoricát vetni. Az ellátás Tavaszi árpából 8 ezer hektár a vetésterület, ezre a megye gazdaságai 100 vagon vetőmagot kértek. Ebből na­gyobb az igény a szokásos^ nél. mert a gyengébb búza- vetésekre is felülvetést ter­veznék. Az árpavetőmag mi­nősége a rossz betakarítási körülmények miatt gyen­gébb a szokottnál ezért en­gedményes vetőmag is került forgalomba. Burgonyából 48 vagont rendeltek, ebből 32 vagon a termelőszövetkezeteké, 6 vagon a háztáji gazdaságoké, 10 vagon pedig az ÁFÉSZ - ebé. A búrgonyavetőmag szállítása még' csak most kezdődik, ami természetes Is, hiszen várni kellett arra, hogy ne legyen fá.gyveszély. Fűmagból 6 vagont, szu­műszakilag felkészültek a nagy munkára — ha gon­dokkal is — kijavították a gépéket, eszközöket,' így munkáira készen áll a megye mezőgazdasági üzemeiben 4 ezer 300 erőgép. 250 vető­gép. 700 teherautó. 30 pa- lántázógép, 760 szántóföldi műtrágyaszóró, 15 repülőgép. Ez biztosíték arra, hogy ha az idő engedi, gyorsan vé­gezzenek a vetéssel, melyet már a korábbi hetekben né­hány helyen megkezdték. is sok múlik A mezőgazdasági üzemek igénye 130 vagon hibrid ku- korioavetömag. Ez mintegy 20 vagonnal kevesebb az el­múlt évinél. A különbségre kevés a magyarázat, hiszen az előző évhez hasonló te­rületen tervezik a vetést. Az idén 45 fajtából válogathat­nak a termelők. Örvendetes, hogy a múlt évinél jóval na­gyobb az érdeklődés a ma­gasabb hozamú, hibridfajták iránt. kielégítő dání fűből 4 vagont, takar­mányborsóból 10 vagont, lu­cernából pedig i 2 vagont vá­sárolnak az üzemek. Lucer­namagból sajnos nem tud minden megrendelésnek ele­get tenni a vállalat, mert a múlt évben kevés vetőmag termett. Az új lucernások telepítésekor gazdaságosan kell bánni a vetőmaggal. Ha jó minőségű vetőágyat készítenek a szokásos 30 kilogrammos hektáronkénti vetőmag helyett 20—25 kilo­gramm Is elegendő. A spe­ciális aprómag vetőgépek kyl (TÁV—3-as) még ,15 jrflo- grairam is elegendő egy hek­tár lucerna telepítésére. A luoemavetőmag drága is, kevés ás. ezért nagy fisye1- met kell a vetésre fordítani. V. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom