Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-28 / 75. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ISffS. rrA**m M. Tanácskozott a szejm Tegnap délelőtt 10 órakor Varsóban folytatta plenáris ülését a március 21-én meg­választott szejm (parlament). A lengyel parlament napi munkaterve szerint a kép­viselők meghallgattak a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, majd a kormány törvény javaslataid a legfelr söbb államigazgatási szer­vekre vonatkozóan. Napi­renden szerepelt az új mi­nisztertanács tagjai szemé­lyének jóváhagyása is. A miniszterelnök előter­jesztése alapján végül a szejm! kinevezte a Miniszter- tanács tagjait és ezzel az ülés végétért Szovjet pártkiildöttség érkezett Szófiába Tegnap délben Szófiába érkezett az SZKP-nek a BKP hétfőn kezdődő XI. kongresszusán résztvevő küldöttsége. A delegációt Fjodor Kulakov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. Tagjai között van Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titkára is. A szovjet küldöttséget a szófiai repülőtéren Todor Zsivkov, a BKP KB .első tit­kára, Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, miniszterelnök és a BKP KB Politikai Bizott­ságának más tagjai fogad­ták. A BKP KB meghívására eddig a bolgár fővárosba ér­kezett a Bolíviai Kommunis­ta Párt küldöttsége Jorge Colle Cuelo-nak. a Központi Bizottság első titkárának ve­zetésével; a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítás! Front küldöttsége Nguyen Van Thien vezetésével; a Zam­biai Egyesült Nemzeti Füg­getlenségi Párt küldöttsége Samuel Mbilisi vezetésével; az Izraeli Kommunista Párt küldöttsége David Khenin- nek, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának vezetésével; az Indiai Kom­munista Párt küldöttsége Manuel Delikado vezetésé­vel; a Jemeni Nemzeti Front küldöttsége Abdul Izmail vezetésével, a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt küldöttsége Eduardo Mora Valverde vezetésével. az Uruguayi Kommunista' Párt küldöttsége Rodney Aris- mendinek, a KB első titká­rának vezetésével és a Ja­pán Kommunista Párt dele­gációja Szeicsi Isida vezeté­sével. A fonta programja a nép érdekeit szolgálja Az Argentin KT nyilatkozata Az Argentin Kommunista Párt nyilatkozatban elemez­te a március 24-i katonai puccs után kialakult helyze­tet A nyilatkozat megállapítja, hogy a katonák hatalomra jutása néni volt váratlan ese­mény, hiszen a feszültség el­érte a tetőpontját és szinte büntetlenül garázdálkodó fa­siszta bandák terrorizálták az országot A súlyos válság oka min­denek előtt az volt, hogy Pe­ron asszony kormánya eluta­sította azoknak a társadalmi és gazdasági átalakításoknak a megvalósítását, amelyekre a nép az 1973-as választáso­kon szavazatát adta. A válság az argentin társadalomnak két korhadt pillérén — a Mozgósítalak Mint Belrutban, mind Da­maszkuszban ismét fokozód­tak a libanoni válság politi­kai rendezésre irányuló kí­sérletek. A libanoni főváros­ban az elmúlt 24 órában szá­mos konzultációra és kapcso­latfelvételre került sor veze­tő politikai személyiségek kö­zött, miközben Husszein jor- dániai uralkodó Damaszkusz- ban Hafez Asszad szíriai el­nökkel tárgyalt a libanoni válságról. Tegnapra virradó éjszaka változatlan hevességgel foly­tatódtak a harcok a szélső­földesurak és a nemzetközi monopóliumok uralmán — nyugvó egész társadalmi és gazdasági struktúráját érin­tette. A katonai junta program­nyilatkozataiban meghirde­tett célkitűzések közül több végső soron a nép sürgető ér­dekeit szolgálja. így például azok az ígéretek, amelyek szerint törekedni fognak az egyenlőség elvén alapuló par­lamenti demokrácia megte­remtésére és az alkotmányos hatalom hatékonyságának helyreállítására. Az Argentin Kommunista Párt azonban — hangsúlyozza a nyilatkozat — a hatalomra került kato­nákat nem szavaik, hanem tetteik alapján fogja meg­ítélni. a falengisták Jobboldali erők és a libanoni nemzeti mozgalom egységei között Beirut térségében és az ország más részeiben is. A jobboldali erők által elle­nőrzött területeken megkez­dődött az az általános moz­gósítás, amelyet a falangista párt jelentett be. A párt köz­lése szerint az elmúlt 24 órá­ban kereken 20 000 személyt mozgósítottak. Nem végleges adatok sze­rint az elmúlt napokban egyedül Beirutban ötszáz em­ber vesztette életét az össze­csapások során. MINDENFELŐL KAIRO Szadat egyiptomi elnök, egy katonai támaszponton tett látogatása alkalmából el­mondott beszédében bejelen­tette, hogy kínai fegyverek és alkatrészek érkeznek az orzságba. NEW YORK A Biztonsági Tanács pén­teken a késő éjszakai órák­ban kezdte meg az Angola ellen elkövetett dél-afrikai agresszió kérdésének megvi­tatását. A tanácskozáson az Angolai Népi Köztársaság kormányának képviselője, Pascal Luvualu utazó nagy­követ mellett meghívottként részt vesz Kuba, Egyiptom, Guinea, Kenya a Malgas Köztársaság, Nigéria, Sierra Leone, Szomália és Jugosz­lávia képviselője is. BANGKOK Több mint háromszáz ame­rikai katona hagyta el Thai­földet az élmúlt hét nap­ban. Az amerikai katonai személyzetnek július 20-dg kell elhagynia az ország te­rületét. Csupán kétszázhet­ven katonai tanácsadó ma­rad az országban az 1950-ben létrejött katonai egyezmény alapján. ' ROMA Rómában Giuseppe Sara- gatot — a párt egyik alapí- tóját-választották meg az Olasz Szociáldemokrata Párt (PSDI) főtitkárává. A 77 éves Saragat e tisztségében Mario Tanassi volt hadügyminiszter utódja, aki belekeveredett a Lockheed botrányba. Saragat 1964-től 1971-ig az Olasz Köztársaság elnöke volt Nemzeti jövedelem (Folytatás az L oldabróL) a IV. ötéves tervidőszak­ban a nemzeti jövedelem fo­lyamatosan és viszonylag egyenletesen nőtt, évi átlag­ban a tervezett 5,5—6 száza­léknál nagyobb mértékben 6,2 százalékkal. A növekedés öt év alatt összesen 35 szá­zalék volt. az 1971—1975-ben megtermelt nemzeti jövede­lem összege — 1968. évi ára­kon — megközelítette az 1600 milliárd forintot és mintegy 400 milliárd forinttal több volt az előző öt évinél. öt év alatt a termelő ága­zatokban együttvéve a terme­lékenység több mint 33 szá­zalékkal, a nemzeti jövedelem növekedését megközelítően emelkedett, a termelő álló­eszközök állománya 41 száza­lékkal bővült, az egységnyi termeléshez a korábbinál több állóeszközt vettek igény­be. A fajlagos anyagi ráfordí­tás számottevően nem válto­zott. A nemzeti jövedelem növe­kedésében meghatározó sze­repe továbbra is az iparnak volt. Az ipar aránya a nem­zeti jövedelemből 1968. évi árakon az 1970. évi 42, 6 szá­zalékról 44,9 százalékra nőtt. Az építőipar részesedése 1970- ben 11,9 százalék, 1975-ben 11,7 százalék, a mezőgazdasá­gé pedig 16,8 százalék, illetve 14,5 százalék volt. 1975-ben a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználásának volumene 29 százalékkal, ezen belül a fogyasztásé 28 száza­lékkal, a felhalmozásé 32 szá­zalékkal haladta meg az 1970. évit. A fogyasztás a tervezetet megközelítő ütemben, a fel­halmozás az előirányzatnál nagyobb mértékben emelke­dett. A belföldi felhasználá­son belül a fogyasztás és fel­halmozás aránya 1975-ben, 1963. évi árakon 75 : 25 száza­lék volt, hasonló az 1970. évi­hez. Az előző ötéves időszak­hoz képest a felhalmozás ki­sebb hányada szolgálta a készletállomány növekedését, és nagyobb része növelte az állóeszközáliományt. A kész­letfelhalmozás azonban az öt éven belül egyenetlen volt, ami kedvezőtlenül hatott a gazdasági hatékonyságra és az egyensúlyi helyzetre. Ipar Az Ipari termelés a terve­zett 32—34 százalékkal szem­ben 37 százalékkal, éves át­lagban 6,5 százalékkal nőtt. A munkatermelékenység — egy foglalkoztatottra számít­va — több, mint 35 százalék­kal emelkedett, jóval gyor­sabban az előirányzottnál. A termelésnövekedés 97 száza­léka származott a termelé­kenység emelkedéséből, .a ter­vezett 75—80 százalékkal szemben. A termelés egysé­gére jutó anyagráfordítás csökkent. Mindebben jelentős szerepe volt a termelési szer­kezet változásának is. Az ipar állóeszközállomá- nya öt év alatt 39 százalékkal bővült. Minden ágazatban sor került kapacitásbővítő, kor­szerűsítő beruházásokra, az ipari beruházások 22,8 száza­léka jutott a bányászatnak és a villamosenergia iparnak, 7,7 százaléka a kohászatnak, 16,2 százaléka a gépiparnak, 18,9 százaléka a vegyiparnak, 8,6 százaléka az épótőanyag- iparnak, 13,3 százaléka a könnyűiparnak és 11,2 száza­léka az élelmiszeriparnak. A gépek és berendezések ki­használása nem változott szá­mottevően. A szocialista iparon belül az állami ipar termelése 36 százalékkal, a szövetkezeti iparé 52 százalékkal nőtt. A budapesti ipar aránya az ipa­ri termelésen belül az 1970. évi 34 százalékról 31 százalék­ra csökkent, a vidéki iparé 66 százalékról 69 százalékra emelkedet Az ipari ágazatok többsége a tervezett ütemben növelte termelését. Legnagyobb mér­tékben a vegyipar és a gép­ipar teljesítette túl tervét. Szá­mottevően elmaradt az elő­irányzattól az építőanyag­ipar. Az ipari termelés szerke­zete főleg a központi fej­lesztési programok végrehaj­tása, valamint a nemzetközi kooperáció fejlődése révén korszerűsödött; A tervidő­szak folyamán fokozódtak a termákszedkezet korszerűsí­tésére, a változó piaci igé­nyek kielégítésére irányuló Vállalati (kezdeményezések! A szénhidrogének aránya a népgazdaság energia fel - használásán bel/ül az 1970. évi 43 százalékról 1975-ben 57 százalékra emelkedett Ez a széntermelés 10 százalékos csökkenése, az 1970. évinél 4 százalékkal több kőolajter­melés és 49 százalékkal több földgáz termel és mellett kö­vetkezett be. A szénhidro­gének: importja jelentősen nőtt a kőola jé csaknem két­szeresre, a földgázé négysze­resre. 1975-ban a felhasznált energiahordozók 25 százalé­ka importból származott, az 1970. évi 18 százalékkal szemben. A növekvő import lebonyolítására az ötéves tervidőszakban edkészült a Barátság II. kőolajvezeték és a Testvériség szovjet—ma­gyar földgázvezeték I. sza­kasza. — A villamosenergia termelése öt év alatt 41 szá­zalékkal nőtt A hengerelt acéltermelés 31 százalékkal emelkedett Ennél nagyobb mértékben nőtt a magasabb feldolgo- zottságú termékek termelése, például a hegesztett csőé kétszeresre, a hidegen vont csőé kb. másfélszeresre. Az alumíniumprogram ke­retében. a bauxiit termelés 2 millió tonnáról 2,9 millióra, a timföldé 441 ezer tonnáról’ 756 ezerre, az alumínium- fólgyártmányoké majdnem 60 százalékkal nőtt Az egy főre jutó alumínáumfeihasz- nálás 1970-ben 9,6 kg, 1975- ben több iránt 12 kg volt A közúti járműprogram végrehajtása során. gyors ütemben nőtt az autóbuszok és részegységek termelése. Egyidejűleg csökkent a trak­tor és tehergépkocsi gyártás, így a termelés szerkezete gazdaságosabbá vált, jelentő­sen bővült az export 1975- bem 10 700 autóbuszt készí­tettek, 70 százalékkal töb­bet, mint 1970-ben a Rába- MAN motorok gyártása az 1971. évűnek több mint 3,5- szenesére nőtt A számítástechnikai prog­ramnak megfelelően a szá­mítástechnikai termékek gyártása többszörösére emelkedett Jelentősen nőtt az edetrónikus elemek, al­katrészek termelése is. Eszterga-, maró- és fúró­gépekből kevesebbet termel­tek, minit 1970-ben. A KGST országokkal együtt­működve több új, gazdasá­gos mezőgazdasági gépíajta . sorozatgyártását kezdték meg. Lényegesen meghalad­ta az 1970. évit az orvosi műszerek gyártása és ex­portja. A gépipari fogyasztá­si cikkek közül a háztar­tási villamos hűtőszekré­nyek termelése 1,8-szerese, a háztartási villamos tűz­helyeké 3,5-szierese, a mag­netofonoké 43 százalékkal •nőtt A gépiparban az új ■termékeik bevezetése mellett számos korszerűtlen tennék termelését megszüntették, a tanmékcserélődés üteme azonban nem volt kielégítő. A petrolkémiád prosram alaplétesítménye, a Tiszai Vegyi Kombinát új olefin- műve 250 ezer tonna mű- anyiaigfeldod'gozó kapacitással megkezdte üzemszerű terme­lését. A PVC por termelés csaknem 3-szorosra, a vegyi százaléka több mint 2-szeres- re emelkedett. A gyógyszer- ipar termelése öt év alatt 92 százalékkal nőtt A vegyipa­ron belül a termékszerkezet korszerűsítése a gyógyszer- iparban és a gumiiparban volt a leggyorsabb. A mű­trágyatermelés ■— hatóanyag tartalomban — 22 százalék­kal emelkedett. Az építőanyag ipari termé­kek közül a cementtermelés 1975-ben 36 százalékkal, a vasbeton födémgerpndáé 21 százalékkal, a húzott sík­üvegé 55 százalékkal volt több mint 1970-ben, a fal- buTkolócsemoe-ferrneíés csaknem meghatszorozódott. Az énítési technológia vál­tozásával egyidejűleg a tég­la és a cseréptermelés csök­kent. Egyes építőanyagokból Jelentős volt az import is. A bútoriparban és a ruhá­zati iparban végrehajtott re­konstrukció eredményeként modernizálódott a géppark, a termelési technológia, nőtt a termelékenység, javult a termékszerkezet, fokozódott a korszerű anyagok felhasz­nálása. A bútoripar terme­lése 64 százalékkal nőtt, ha­sonló méretű termelékeny­ség emelkedés mellett A textilipar 24 százalékos ter­melésnövekedésén bélül a kötszövőipar 1975. évi terme­lése 43 százalékkal volt több, mint 1970-ben. Az élelmiszeripar ágazatai közül legnagyobb mérték­ben a hús- és a söripar ter­melése nőtt,' 39. illetve 48 százalékkal.. 1974-ig még a leggyorsabban fejlődő ágaza­tok közé tartozott * tartó­sítóipar, termelése azonban 1975-ben, egyes növények kedvezőtlen terméseredmé­nyei miatt, visszaesett 1975- ben a tejipar termelésének volumene 24 százalékkal, a malomiparé 7 százalékkal volt több az 1970. évinéL A szocialista ipar 1975- besn 1 745 200 főt foglalkoz­tatott 1 százalékkal többet, mint 1970-ben. 5 százalék­nál nagyobb volt a létszám­növekedés a viKiamosener- gia iparban. A víüLamosgép- iparban, a híradástechnikai iparban a műszeriparban, a vegyiparban és az élelmi­szeriparban, csökkent a létszám a bányászatban és egyes könnyűipari ágazatok­ban. Építőipar Az országos építési-szere­lési tevékenység a IV. ötéves tervidőszakiban az előirány­zottnál jóval’ kisebb mérték­ben, 28 százalékkal, éves át­lagban 5,1 százalékkal nőtt A növekedés 1972—1973- ban — a beruházások növe­kedését mérséklő intézkedé­sekkel összefüggésben —las­sult A tervidőszak másik három évében, köztük 1975- ben is élánkebb volt Az épí­tőipari vállalatok 45 száza­lékkal, az építőipari szövet­kezetek 18 százalékkal nö­velték termelésüket. A tsz- ek építőipari közös vállal­kozásai 1975-ben lényege­sében ugyanannyit termel­tek, mint 1970-ben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma a •tervezettnél mérsékeltebben emelkedett, a termelés növe­kedésének a tervezettnél na­gyobb hányadé származott a termelékenység emelke­déséből. Ebben a gépesítés fokozódásának, az előregyár­tás széleskörű elterjedésén élte volt danitö szerepe. Debre­cenben, Szegeden és Buda­pesten a tervnek megfelelő­en, Veszprémben és Kecske­méten az eredeti terven felül házgyár létesült Az építő­ipari gépek teljesítőképessé­ge másfélszeresre nőtt. Min­den fontosabb munkafolya­mat gépesítettsége emelke­dett. Növekvő, a tervezett­nél azonban kisebb mérték­ben került alkalmazásra a könnyűszerkezetes építési mód. Az építkezések anrageHáJhá- sa javult Ebben az építő- anyagipar és más Iparágak termelésnövekedésén kívül szerepe voílt annak, hogy egyes építőipari szervezetek is fokozták építőanyag tee- meilésiüket öt év alatt 43S .«ser lakás épült, 38 ezerrel több a ter­vezettnél, és ezzel az 1961— 1975 évre eMnányaott 1 mil­liós lakásépítési terv IS. ezerrel túlteljesült. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termé­kek termelése folyamatosan, évről évre emelkedett és öt év alatt összesen 18 száza­lékkal, évejs'átlagban 3,4 szá­zalékkal volt több mint az előző öt évben. A terv öt év­re' 15—16 százalékos terme­lésnövekedést irányzott élű A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek termelése 1971- 1975-ben 23 százalékkal volt több, mint az 1966—1970 években. A háztáji és kisegí­tő gazdaságok, valamint az egyéb kistermelés termékei­nek mennyisége az előző öt évhez képest 12 százalékkal nőtt. Ennek a termelés egyes ágaiban — például a sertés- és baromfitenyésztésben, a zöldség- és gyümölcsterme­lésben — volt fontos szere­pe. A mezőgazdaság az alap­vető élelmiszerekből — a cukor kivételével — kielégí­tette a lakosság növekvő szükségleteit. Jelentősen^ fo­kozódott a mezőgazdasági termékek kivitele is. A termelés növekedése tel­jes egészében a termelékeny­ség emelkedéséből adódott, a mezőgazdasági keresők szá­ma csökkent. A növénytermelés az elő­irányzott 14—15 százalék he­lyett 16 százalékkal haladta meg. az 1966—1970 évit. A szemestermények, különösen a két fő termény, a búza- és a kukoricatermés növeke­désének döntő szerepe volt a nagyüzemi módszerek el­terjedésének. 1971—1975-ben évente átlagosan 4,3- millió tonna búza és 5,9 millió ton­na kukorica termett, (majd­nem másfélszerese a III. öt­éves tervidőszak mennyisé­gének) a búza hektáronkén­ti terméshozama 33,2 q, a kukoricáé 41,7 q volt, mint­egy 10—10 q-val több az elő­ző öt év átlagánál és 4—5 q- val több a tervezettnél A gabonatermesztésben el­ért kiemelkedő eredmények mellett a hazai fogyasztás, valamint az export növelése szempontjából egyaránt fon­tos zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés mérsékelteb­ben emíkedett Az állattenyésztés termelé­se gyorsabban emelkedett, mint az előző tervidőszak­ban. A termelés növekedése a tervezett 16—17 százalék helyett 21 százalék volt Az 1975. évi vágómarha- termelés 378: ezer tonna volt, 17 százalékkal több, mint 1970-ben és a tervezettnél is nagyobb. A szarvasmarha- és a tehénállomány 1975. vé­gén megközelítően annyi volt, mint öt évvel koráb­ban, a tejtermelés az elő­irányzott 20 százalék helyett 6 százalékkal emelkedett. A vágott baromfi terme­lés 1975-ben 350 ezer tonna volt, 25 százalékkal több az 1970. évinél. A tojástermelés az 1970. évi 3,3 milliárd da­rabról 1975-ben 4 milliárd darabra emelkedett Az erdőterület öt év alatt 75 ezer hektárral nőtt és az időszak végén 1 545 000 hek­tár volt. az ország fölterüle­tének 16,6 százaléka. Az 1975. évi 6850 ezer köbméter fa- kitermelés 14 százalékkal ha­ladta meg az öt évvel ko­rábbit. A közüzemi vízművek 1970-ben 520 millió köbmé­ter, 1975-ben mintegy 700 millió köbméter vizet ter­meltek. A tervidőszak végén közműves vízellátásban ré­szesült a lakosság 66 száza­léka, az 1970.-évi 55 száza­lékkal szemben, és a lakások ?8 százaléka volt bekapcsol­va a közcsatorna hálózatba. Az öntözésre berendezett terület 1975. végén 487 ezer hektár volt. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok: 1975-ben 23 százalékkal több árut szállítottak, mint 1970- ben. Az áruszállításban to­vább nőtt a közúti és a cső- vezetékes szállítás aránya. A vasút áruszállítása 12.2 szá­zalékkal. a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 30,5 százalékkal volt nagyobb az 1970 évinél, a csővezetéken szállított árumennyiség meg­kétszereződött. Mind a távolsági, mind a helyi, személyszállításban to­vább nőtt az autóbuszközle­kedés, valamint a személy- gépkocsik szerepe. Üjabb településeket kapcsoltak b* (Folytatás a 3. oldalon*) ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom