Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-27 / 74. szám

SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 1978. március 27. Kötött kabát férfiaknak A modell hossza 68 cm, meübősége 114 cm. Kb 480 gramm fonalat igényel. Köthetjük fésűs gyapjúfo­nalból, 3 és 3V2-es tűkkel. A patent részeket egy sima egy fordítottal kötjük. A minta leírása, a szélszeme­ket nem jelöljük. Első sor: * 6 sima, egy for­dított. 4 sima. egy fordított, 6 sima. egy fordított, * ismételjük. 2—8 sorok: simára simát, fordítottra fordítottat kö­tünk. 9. sor: * 6 sima, egy for­dított, a következő 2 szemet segédtűre vesszük és a mun­ka mögé tesszük és lekötjük a következő 2 szemet, majd a segédtűn levő szemeket is simán, egy fordított. 6 sima, egy fordított — ismételjük. 10. sor: simára simát, for­dítottra fordítottat kötünk. E tíz sor ismétlésével dol­gozunk. Munkánkat a hátrésszel, 126 szemmel kezdjük egy sima, egy fordított kötéssel. 4 cm után kezdjük a min­tás részt, itt az első, sorban arányosan 8 szemet beszapo­rítunk. A karöltőig egyene­sen kötünk, itt fogyasztunk mindkét szélen egyformán 1X4, 1X3, 3X2 és 3X1 sze­met, 21 cm magasság után a vállfogyasztást kezdjük 3X8 és 1X5 szemet fogyaszt­va, a második vállfogyasz- tással egy sorban kezdjük a nyakfogyasztást, középen egyszerre fejezzünk be 16 szemet, innen már két rész­ben kötünk és a nyakhoz még kétszer 7—7 szemet fe­jezünk be. Zseb: két azonos darabot kötünk, 27 szemmel kezd­jük szintén simán, bal ol­dalán fordítottan kötünk 20 cm magasságot, nem fejez­zük .be. hanem biztosító tű­re szedjük a szemeket. Eleje (jobb): 72 szemmel kezdjük, a hátával azonos módon kötünk, 4 szemet sza­porítunk az első sorban. A minta beosztását közép felé eső szélétől kezdjük: egy szélszem, 10 sima, egy for­dított, 6 sima. egy fordított, 4 sima, egy fordított, 6 sima, egy fordítottat ismételjük. 11 cm mintás kötés után a ka­bát oldalvarrásától számítva 15 szemet kötünk rendesen a minta szerint, majd 27 szemet biztosító tűre sze­dünk és az előre megkötött egyik zsebet vesszük ide és azon folytatjuk a mintát. A bal elején a gomblyukakat is belekötjük. Ujja: 64 szemre kezdjük 5 cm-es egy sima egy fordí­tottal kötünk és a mintát úgy kezdjük, hogy a közép­ső 4 szemen megyünk végig ,a mintával. Mindkét szélén szaporítunk a megfelelő bő­ségig és hosszúságig, majd kerekítjük mindkét szélén egyformán 1X4, 2X3, 3X2, 8X1, 2X2, 2X3 és 1X3, a maradékot egy soron fejez­zük be. Ha készen vagyunk az egyes darabokat kitűzzük, átgőzöljük, majd összeállít­juk. A zsebek kezdő sorát összekötjük a biztosító tűn levő szemekkel és 3 cm ma­gas 1 sima, 1 fordított pa­tentkötésű részt kötünk és befejezzük a simát simán, a fordítottat fordítottan. A zse­bek oldalait összevarrjuk és a patent részt hozzávarrjuk a kabáthoz. A gomblyuka­kat körüihurkoljuk, a gom­bokat felvarrjuk. A model­len az egyes darabok nem varrva. hanem összehorgol­va vannak. Á gyerek és a múzeum MEGPRÓBÁLOM felidéz­ni magamban, mit is jelen­tett számomra a múzeum gyermekkoromban. Minde­nekelőtt egy nagy épületet, amelyben mindenféle talál­ható. hol érdekes, hol meg érdektelen dolog, jobbára ri­asztó a maga áttekinthetetlen sokaságában. Persze, képze­letem sommás, hiszen több- fele múzeumban jártam s mindegyik más-más volt a maga módján. Nemcsak mai képzeteíem, de akkori tudá­som sem volt képes rendet teremteni az emlékek halma­zában, összefolyt egymással a kőkori szakoca meg, a ró­mai mécses, \a ■„ középkori lándzsahegyekkel. Emlékei­men valami agyagbarna és patinazöld derengés ük Emlékeim nem hiszem hogy egyediek lennének, va­lószínűleg e kissé nyomasztó képek ösztönözhették kortár­saimat arra, a falszabadulás után, hogy a múzeum cím­szava rnpgé másfajta külsőt és másfajta tartalmat he­lyezzünk. És mindenekelőtt rendet. A szellem rendjét Magyarán: rendszert Olyat, amelyben az egymástól elszi­getelt természeti objektumok és emberteremtette tárgyak megtalálják az egymás kö­zötti hidat, egyik magyaráz­za a másikat, s a tárggyal együtt föltárulhat a nézőben annak az értelme is, amit lá­tott Következő lépésként az­után szükségessé vált a mú­zeumi tárgy és a szemlélő ember kapcsolatának egy másfajta elrendezése is. Ez az elrendezés látszólag csu­pán belsőépítészeti. Lényege szerint azonban annál sokkal fontosabb, nem csupán kül­sődleges térszervezésről, vagy & tárgyak esztétikusán ható, dekoratív elrendezéséről van szó, hanem arról, hogy mú­zeumi tárgy és ember ne áll­janak idegenként egymással szemben, hanem hogy a mú­zeumi tárgy mintegy az em­ber környezetét alkossa. És . ezáltal meghittségi viszonyba kerüljön vele. A mai gyerekek teljesen másfajta múzeummal talál­koznál:, mint mi annakide- i jén. Mondhatnánk azt is, I hogy tulajdonképpen a mú- f zeumok hatalmas képes- ,, könyvvé változtak, olyanná azonban, amelyben nem áb­rákat, hanem magukat a tár- | gyakat találjuk. Ez* a gyerek f számára is új minőségű vi­szonyt tesz lehetővé. Ma már ■ — jó esetben — a gyerek úgy mehet a múzeumba, mintha saját képzeletbeli otthonának optimális lehetőséggel beren­dezett gyermekszo&ájában járna: baráti tárgyak veszik körül. Azt hiszem, itt az ug­rópont. KÉTSÉGTELEN, hogy az iskolai oktatásnak — ebben is mekkora a különbség a tegnappal szemben! — kise­gítője, támogatója lehet a múzeum. Ilyen esetekben azonban a múzeum csupán megelevenített tananyag És az is biztos, hogy a múzeum nem nélkülözheti a didakti­kai, népművelési szemponto­kat. Egészen más a helyzet azonban akkor, ha a gyerek a szüleivel megy a múzeum­ba, vagy ha nélküle is, min­denképpen önként azonban. Az önkéntes múzeumlátoga­tás élményszerűen hat a gye­rekre. Nem is baj, — különö­sen az alsóbb korosztályok­ban — ha nem szerez magá­nak enciklopédikus művelt­séget, hanem engedi, s vele együtt a szülő is, hogy az iz­galmasnak tűnő részletek hassanak. A hatás élmény- szerűsége révén ragadja'meg ugyanis a gyereket és ez az emócionálás kiindulópont fel­tétlenül szükséges ahhoz, hogy később mozgásba tud­jon jönni a gyerek rendsze­rező intellektusa. Hadd kó­boroljon hát a gyerek, tallóz­zon találomra, biztos, hogy talál olyat,\ami érdekű majd. A MÚZEUMLÁTOGATÁS élményszerűvé tételére azon-, ban „hivatalosan” is kísérle­tek történtek. Elegendő ta­lán, ha a Budapesti Szépmű­vészeti ’ Múzeum példájára . hivatkozunk. Itt a gyerekek- l nek afféle „pamacsolő szo- , bát” csináltak, tele rajzasz­talokkal, kis székekkel, íes- tőszerekkel és festőanyagok­kal. A gyerekek, miután vé­gignézték a kiállítás vala­mely szabadonválasztott, vagy előre eltervezett részle­tét, ide jöhetnek, hogy sza­badon rögzítsék élményeiket, em 1 ékképeiket Pontosan ugyan még a múzeum kuta­tói sem tudják azt, hogy mi­lyen végkövetkeztetésre jut­hatnak majd, mindenesetre azonban szorgalmasan gyűj­tik az itt készített anyagokat. Ezek alapján vonják majd le a gyermekpszichológiai és mú zeumszoc iol óg ia i követ­keztetéseket. Ez a múzeum­nak joga, sőt kötelessége. Azt hiszem azonban, hogy jobb ha a szülők nem igyekeznek szakképzett lélektanásszá, vagy szociológussá válni. Ha­nem megelégszenek azzal, ha a gyerekeiket arra tudják ösztönözni, hogy úgy menje­nek élményt szerezni a mú­zeumokba, mintha moziba, vagy focipályára mennének. Bojár Iván Színek a kozmetikában Mitől szép egy fürdőszoba ? A fürdőszoba azok közé a helyiségek közé tartozik, amelyeknek berendezése a falakkal, a vízvezetékkel együtt születik. A ház építé­se — ma már az esetek nagv többségében — fürdőszobával együtt történik. A fürdőszo­ba szépségét — mint minden, környezetünkben lévő hasz­nálati tárgyat — elsősorban hasznossága adja. A jó és a szép az ottho­nunkban együttjáró fo­galmak. A testápolásra szolgáló he­lyiség — amely gyakran ad helyet a tisztálkodáson kívül a mosásnak is — berendezési tárgyai már önmagukban, is szépeik, tartósak. Kicserélé­sük nein olyan egyszerű, mint a lakás bútoraié Ezek a tár-, gyak hordozzák elsősorban a fürdőszoba szépségét fia módunkban áll ma­gunknak kiválasztani a für­dőszoba e tárgyait, mindig egységeset válasszunk, egy­ségeset színben és a fal fes­tésével illetve csempéivel összhangban. A színes csem­pék sokaságából! válogathat a vevő. Jó, ha a csempével együtt ugyanolyan színben beszerzi a csempével együtt beépíthető szappantartót, ka­paszkodót, fogast. Az egyszí­nű csempék mellett mintásak is kaphatók; hangulatossá te­szi a fürdőszobát az egyszínű csempével borított fal szélén egy-egy azonos színű, de mintás csík. A berendezési tárgyak — fürdőkád, mosdó — többféle méretben és szín­ben) is hozzáférhetők. Ha szí­neset választunk, legyen pon­tosan ugyanolyan színű mindegyik. A fürdőszoba falának a színe —„akár csempével bo­rított, akár festett, — m&g- , hat|rpzza hangulatát. Sőt, bizonyos mértékig . még hő­mérsékletét is! A világoskék fürdőszobában mindig hűvö­sebb van, mint a rózsaszínű­ben. Ha napos oldalra néz, ha meleg a fürdőszobánk, uralják a hideg színek — kékes, zöldes árnyalatok — ha hűvös, északi fekvésű, ak­kor a vörösek, sárgák. A fürdőszobai tükör nem kizárólag a borotválkozás vagy a fésülködés eszköze, dísz is. Két szemben lévő fa­lon elhelyezett tükör megnö­veli a fürdőszoba terét és vi­lágosságát. Ma a kádak rend­szerint beépítve készülnek, ami azt jelenti, hogy oldalu­kon a fa] csempeborítása iut tovább. A mosdókagylók áll­ványon vagy lábon állhat­nak. A polc, a fogas, a törül­közőtartó, a gyógyszeres, vagy piperecikkes szekrény­ke is feltétlenül olyan anyag­ból készüljön, vagy nyerjen olyan védőréteget, amely bírja a hőt, a nyirkosságot Otthonossá, igazán széppé -a fürdőt mégsem ezek a be­rendezési tárgyak teszik. A fürdőszobai apró holmik tud­nak a fürdőszobában igazán jó hangulatot teremteni. A fürdőszoba, ha használ­ják, soha nem üres. Törülkö­zők, szivacsok, szappan, fog- mosó-pohár, fogkefe, fésű és ezernyi apró holmi kap he­lyet benne. Ezek között az apró tárgyak között is . meg kell tanulnunk a - fürdőszoba szépsége érdekében válogat­ni. A törülközők egységes szí­ne — egyik héten piros, má­sikon kék, az egész család minden tagja számára, más­más mintával — máris meg­teremti az alaphangulatot. A fogmosópoharak műanyaga lehet a csempéhez, vagy a kád és mosdó színéhez ha­sonló, de követheti a törül­közők színét. Természetesen az ember hordoz magával sok jó textíliát, amelyet nem dob ki. De az új beszerzéseknél mar gondolhat a fürdő­szoba színharmóniájára is. Fontos, hogy a fürdőszo­báink ne, csak jp, , hanem szép Is legyen, mert itt készülünk ez éjjelre és a napra; ez ad­ja meg éjszakai nyugalmunk alapját, s ez- segít megterem­teni nappali hangulatunkat T. A. Nemcsak az öltözködésben,’ 'a kikészítésben, a kozmeti­kázásban is igen fontos a színek harmóniája. Az, hogy a kendőzéshez használt fes­tékek. porok, púderok színét egyéniségünkhöz, szemünk és hajunk színéhez illően válasszuk meg. De nam ha­nyagolhatjuk el a ruhánk, öltözékeink színéhez is jól illeszkedő választást. Mindenek előtt gondol­junk arra, hog'y hiába diva­tos a bordó rúzs — ha na­rancs vagy ciklámen vagy más árnyalatú piros blúzt, ruhát viselünk. Ilyenkor leg­szebb, ha az arcunkhoz kö­zel viselt ruhadarab színével azonos rúzst használunk. Ugyanez.íi helyzet a szemíes- tássel. Akkor szép, ha szem­héjunk színe ruhánk vala­melyik színével harmonizál. Ha kék pulóverhez kék szemhéjfestéket használunk, ha zöld blúzunk színét zöld, a liláét lila szemfesték­kel ismételjük. Fekete, fe­hér ruhadarabjainkat jól egészíti ki az ezüstös csillo- gású szürke szemhéjfesték. Alapszabály az is, hogy nappalra, munkahelyen, ut­cára ne fessük, túl magun­kat. Az erős színek, a sok festék, a vastagon kent ala­pozó. a sötét színű arcpúder öregít. S míg a diszkrét ken­dőzés eltünteti az apróbb szépséghibákat, ráncokat, a túlkozmetikázás éppen fel­hívja a figyelmet e hibákra. Az arcpúder színe lehető­leg alkalmazkodjék az arc­bőr eredeti színéhez. Tehát világos bőrűek világos pú­dert, sötét bőrűek sötétebb púdert használjanak. Nyá­ron, a lesült arcbőrre hasz­nálhatunk sötétebb púdert is. * Az arcrúzst általában az arc kiemelkedő részein al­kalmazzuk, mert vörös szín­árnyalataival az arcot mé­lyíti. Fontos, hogy a i;úzso- zás az arcszélek felé fokoza­tosan halványuljon és ol­vadjon össze a bőr termé­szetes színével. Nappalra halványabb szí­neket, kevesebb festéket használjunk. Az esti kiké­szítéshez nyugodtan alkal­mazhatunk merészebb szí­neket. De ekkor is vigyáz­nunk kell az öltözékünk és alapszíneink összhangjára. II. Rákóczi Ferenc MOTTÓ: Háromszáz éve, 1676. március 27-én szü­letett 11. Rákóczi Ferenc , a magyar történelem egyik kimagasló egyéni­sége. Rákóczi felkelésre szólító felhívásából — mely a jobbágyokhoz szólt — idézünk a víz­szintes 1. és függőleges 26. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet el­ső része (Zárt betűk: £, R, G.), 11. Argon vegyjele, 13. Útbur­kolásra használatos kőzet, 14. A cirkuszi műsor egyik szereplő­je, 15. Román és német gépko­csik nemzetközi jelzése, 16. Rá­bukkan, 18. Ö, öreg, régi a kínai nevekben, 19. Szolmizációs hang fordítva, 20. Ismer, 22. Annyi, mint semmi, 25. . . .form, alta­tó és oldószer, 26. Ókori lovas- nomád nép, 28. Csúszós, 30. Ké­tes ! 31. Műanyag horgászzsineg, 33. itag, 34. Valaminek régi, avult volta, ósdi dolog, 37. Ál­lóvíz, ford. 38. Nyereg része, 40. Szemerkélő, 41. Régi labda­játék, 42. Ebből ért a magyar ember, 43. Kézi szerszám, 44. Népszerű szovjet táskarádió, 45. Kicsinyítő képző, 46. Leránt, 49. Az ókori rómaiak nyelve, 52, Személyes névmás, 54. Mit- rea. . . útja, Sadoveann arany­érmes regénye, 56. Ismeret, ta­nítás ford., 57. Itt detronizálták a Habsburgokat, 60. Alom köze­pe, 61. Einsteinium és kén vegy­jele, 62. Híres illuzionista, 63. Mássalhangzó kiejtve, G4. A falu felső végét így is nevezték, 67. Amerikai űrrepülő, részt vett az első Holdra-szállásbam. FÜGGŐLEGES: 1. Meredek vízpart, 2. Hirtelen gerjedt ha­rag, düh, 3. Norvég és német gépkocsik nemzetközi jelzése, 4. A rajzoló neve mellett álló rö­vidítés (papírpénzeken is). 5. Mutatószó, 6. Észak-Afrika leg­nagyobb folyója, 7. Hangtalanul fut, 8. Lyuk szélei, 9. Elé betűi, 10. Török eredetű mintás sző­nyeg, ii, Kicsi, de erős fűszer névelővel, 12. Itt halt meg a Fe­jedelem, 17. Becézett női név, 21. Szarvasfajta, 23. Lúd, 24. AO. 26. Az idézet második része (Zárt betűk: Z, S, E, D. K.) 27. A győzelem istennője az ókori görög mitológiában, 29. ízesí­tek, 32. Szemmel való érzékelés, 35. Pénzt, értéktárgyat külföld­re csempész,36. Magyar csa­ládnév, 39. Kettőzve az egyik’ szülő neve, 40. Számol, 41. Ato­mok, molekulák bizonyos mennyisége, 42. Vagy meg. . ., vagy megszöksz, 44. Kisdorog, Tolna megyei község közepe, 45. Kilátásba helyezni, 47. Az erdei munka irányítója, 48. A nyomo­zókutya jelzője (két szó), 50. Mostanában gyakran emlegetett afrikai ország, 51. Skóciai, folyó. 53. Közismert olasz politikus ford. 55. Helytelen tartás miat. az evező megakad a vízben, ak­kor mondjuk, hogy ezt fogott. 58. , „ .lag, fehér virágú kúszó növény, $9. Érvényes, rendben van közhasználatú idegen szó­val, 65. A széleken les, 66. Gal- licum vegyjele, 67. Százegy, ró­mai számmal* 68. Személyes névmás, forcL BEKÜLDENDŐ a vízszintes !L és függőleges 26., valamint a vízszintes 57. és függőleges 12. számú sorok megfejtése, április 6-ig. Március 13-án megjelent „A mozgalom mindenese” c. rejt­vényünk helyes megfejtése: A jövő nemzedék védelme és a háború, A közegészségügy irá­nyítója. — Könyvet nyert: Nagy Aítiláné, Üj szász. (A könyvet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNY SZELVÉNYE 1976, március 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom