Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-27 / 74. szám
im. március 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Képek kavicsokból Szikra Zoltán kiállításán Szikra Zoltán karcagi kiállítása több, régóta esedékes kérdést vet fel, amelyről ez alkalommal szeret- ■ nénk szólni. Megyénkben az utóbbi években egyre szélesebb körben terjed az amatőr művészeti mozgalom. Nemcsak többen és többen lelik örömüket az alkotásban. . de az eddig magányosan tevékenykedők keresik egymást, különféle csoportok alakulnak fiatalokból, idősebbekből egyaránt. Ha szem előtt tartjuk az ilyen irányú tevékenység közösségalakító, emberformáló hatását, ha figyelembe vesszük, hogy a művészet humanizál, hogy az ilymódon gazdagabb életet élő ember viszonya más lesz embertársaihoz, napi munkájához — mindenképpen örülni kell az amatőr alkotó tevékenység virágzásának. Arról sem szabad megfeledkezni. hogy a képzőművészet iránti fogékonyság tágabb körben és közvetlenebbül ébred fel egy mikroközösségen belül, ha ismerősök az alkotók, s a vizuális meg fogalmazás egyszerűbb fokon történik. Éppen ebből az elvből kiindulva jutunk el másik gondunkig, az -ilymódon keletkezett művészeti alkotások sorsáig. Feltételezzük, hogy például a művelődési házak felügyelete alatt működő alkotókörök szakmai irányítással dolgoznak, tehát ugyanezen irányító, egy-egy művész korrektor az elkészült munkák műbírálatát Is kielégítően el tudja végezni. A válogatott képek, rajzok, hímzések. faragások, kerámiák felhasználásával nemcsak az alkotó csoportok anyagi befektetése térülne meg á fenntartó szervnek, de eredeti alkotásokkal lehetne díszíteni a művelődési házak falfelületeit, iskolákat, irodahelyiségeket, illetve segíteni lehetne mindazon in- tézriiények díszítő gondjain, amelyeknek nem áll módjukban nagyobb összeget fordítani egy-egy műalkotásra. Mindezeket figyelembe véve ha alaposabban körülnézünk saját portánkon, rájövünk, hogy mennyi figyelemre méltó érték kallódik el. mennyi kínálkozó lehetőség kerüli el a figyelmünket. Szikra Zoltán Déryné Művelődési Központban rendezett kiállítása jó példát nyújt a fentiekhez. Különböző formájú, méretű kavicsokból, kiegészítő anyagokból komponálja alkotásait. Ősi technikával készített mozaik képeinél döbben rá az ember: milyen gazdag változatokat produkál színben, formában, felülethatásban a kavics. Szikra Zoltán ezt az apró kövekből rak'ott világot évek óta építi, formálja. Gondolatait ha úgy kívánja a téma. festői valő- röltkel képes közvetíteni. Az új nála ebben a technikában; az egyéb anyagok szabad felhasználása. A „Felszállott a pává’’-nál néhány rács-idéző drót, Illyés Gyulát örökítő mozaikján népi cserép darabok. De ugyanígy említhetnénk példákat a felparázsló piros gyöngyöket „Prometheiisz” szemében, s a réz húrokat „V einemöinen” lantján. A tiszafüredi pedagógus rajztudásáról . meggyőződhetnek a látogatók bemutatott metszetein, a vegyesebb technikát kedvelők elmerülhetnek különféle fa alapú munkáiban. Festészetéből is ízelítőt kapunk karcagi bemutatkozásán, mégsem véletlen, hogy főként mozaik képeiről kívánunk beszélni. A kavics mozaikot ma már úgyszólván alig használják nálunk. Ugyanakkor a nemes anyag, a velencei mozaik, -de még műanyagból készült változatai is rendkívül drágák. A sgra- fitto, fresco borsos ára mellett még - kevésbé időtálló is. De ugyanez a helyzet a különféle alapanyagú plasztikai díszekkel, s mindazokkal a technikákkal, amelyek egyáltalán szóba jöhetnek épületeink külső-belső mu- rális díszítésénél. Szikra Zoltán viszont olyan technikával készíti mozaikjait, amelyek alig igényelnek költséget, alapanyagúkat a természet készen nyújtja. Kompozíciós készségéről, mesterségbeli felkészültségéről meggyőz a karcagi kiállítás. A lakótömbök puszta falai bizonyítják, hogy igény is lenne munkáira. Kezdeményezés kérdése pusztán, hogy mozaik képei falat találjanak. Egri Mária FLORAUA Hazánk egyik legjelentősebb római kori ásatásának színhelyén, a táci Gorsium- ban >az idén is megrendezik az antik római ünnepeket. A hagyományos ünnepségek sorát április 27-én a Floralia, ünnepe nyitja meg. Ezt egybekötik a szabadtéri múzeum hivatalos látogatási idényének megnyitásával. A Floralia idején — május 4- ig — virággal köszöntik a Gorsiumba látogatókat. Filmvers, Madrid határán Rövidfilmek áprilisban Változatosságukkal sokszínűségükkel. rendezőik kísérletező kedvével tűnnek fel azok a rövidfilmek, amelyeket áprilisban láthatnak majd a mozinézők. A hónap első napján mutatják be Bokor László Madrid határán ... című alkotását, amely a 40 esztendővel ezelőtt kirobbant spanyol polgárháború hősi napjait idézi irodalmi, politikai dokumentumok segítségével. A magyar agrárkérdés marxista elmélyültségű elemzőjéről, a korszerűsítésének lehetőségeit kutató Hevesi Ákosról készített do- Kumentumokkal átszőtt életrajzi filmet Czigány Tamás. Tschiffer Pál Visszaválto- zásolc címmel színes „filmverset” készített az anyag keletkezéséről, változásairól, Áprilisban ezen túl számos külföldi rövidfilm szerepel a műsoron: színes, szovjet dokumentumfilm a Holdnyom; Csehszlovák alkotás a Nap; koreai film a Kimganszan gyémánthegyei; ismeretterjesztő mű a lengyel gdanski városháza. A Bravo, valamint a Csillagokban című filmecske a bolgár és a lengyel rajzfilmstúdiók * legújabb alkotásait szemlélteti. Tűzvirágok csatornája Minden héten, csütörtök délutánonként a szolnoki Ságvári Endre körúti Általános Iskola hetedikes, irodalmi szakkörös diákjai „tévézni” gyűlnek össze az egyik üres osztályteremben. „Bekapcsolják” a képzeletbeli televíziót, felhangzik a szignál, s a közönség elé lép Bállá Zsuzsanna a műsorvezető. — Kedves nézőink! A mi csatornánk harmadik adása következik. Mielőtt átadnám a szót műsorunk vendégeinek, engedjenek meg egy gyors kapcsolást. A messze földön turnézó kórusunk vezetője a helyszínről számol be énekeseink szerepléséről: — Köszöntőm kedves nézőinket innen a távoli szigetvilág fővárosának stadionjából. Az a hír járja erre felé, hogy ekkora közönsége még az évszázad legnagyobb , sporteseményének sem volt, mint most a hetedikesek kórusának. Telt ház, előtt, óriási sikerrel mutatjuk be műsorunkat. De hallgassuk csak! A békadal következik. A 10—15 főnyi- énekkar „brekegésétől” szinte berezo- nál a „készülék”, az osztályterem öt áblaka. De — szerencsére — hirtelen megszakad a vonal, s kedves, bo- csanatkérő arccal újra Zsuzsa tűnik fel a „képernyőn”, Konferálja vég nélkül a műsorszámokat, amelyeknek nagy része saját szerzemény. A diákok jelenetekkel örökítették meg az órára való felkészülés keserves perceit, az elégtelen dolgozat bravúros „megmagyarázását” a mamának, s természetesen nem maradtak ki a műsorból a tanárok „viselt dolgai” sem. hisz ők a gyerekek állandó „céltáblái”. Mindezt persze úgy dolgozták fel, hogy senkinek sincs oka megsértődni, a látottakat célzásnak venni. Nevet mindenki ... „Tűzvirág”-ék — így hívják a szakkört — ezzel a rendhagyó műsorral a városi úttörő kulturális seregszemlén aranyérmesek lettek. Az iskolában egyébként már hagyomány, hogy az irodalmi színpad bármilyen versenyen indul, aranyéremmel tér vissza. A szakkör naplójában egymást követik a bejegyzések az elődök sikeres szerepléseiről. — Méltóak szeretnénk lenni a „Tűzvirág” névhez — mondja Kézér Edit. — Ezért is készültünk olyan lelkesen a városi szemlére, s most meg már a megyeire próbálunk. Jó lenne, ha eljutnánk az országos versenyre.' — Ügy látom, lelkesedésben nincs hiány. De mi az, ami ennyire vonz benneteket a szakkörhöz? — Egyrészt az eddigi sikereink ösztönöznek bennünket — válaszol Zsuzsa, a műsorvezető. — Másrészt szeretünk játszani, nevetni, énekelni, verset, prózát mondani. Itt más, mint az órán. A szakkörvezető tanárnő jelenlétében ugyan nem mondják a gyerekek, de korábban már elárulták, hogy az ő személye is hozzájárul a szakkör népszerűségéhez. Boros Zoltánné 1959 óta a „Tűzvirág” vezetője. Ebben a tanévben közel száz felső tagozatbs diák jár a szakkörbe. A hetedikesek csoportja mellett két másik közösséggel is dolgozik. — A legtöbben a két hetedikből jönnek — mondja, — Velük lehet a legjobban dolgozni; értelmesek, ragaszkodók, jó kis közösség. S ez lenne a szakkör célja is. Közösségi életre nevelni a gyerekeket. átéreztetni velük a közös munka örömét. Ezzel a csoporttal — úgy érzem — sikerült is, hisz a mi csatornánk harmadik adását a gyerekek önállóan állították össze, ugyanúgy, mint az előző kettőt. T. G. TÖRÖKSZENT MIKLÓSON a volt művelődési központ helyén március 16-a ófa tanítanak a Kodály Zoltán Állami Zeneiskolában Az elfecsérelt idő Jegyzetek Leonard Mosley könyvéről Már volt egy Ids összehasonlítási alapunk „várügyekben”. Előző nap Belgrádban „tréningeztünk.” Erőnléti próbának is megtette az a hóviharos városnézés. Sapkánkra, kabátunkra, szem- pillánkra fagyott hóval, sokan átázott vékonytalpú cipőben (kevesen számítottak a télvége hófúvásos meglepetésére) barangoltuk be a Kalimegdánt. „Ha már itt vagyunk mindent megnézünk” ... —. mondogatták az asszonyok. Alaptalan volt hát Szőcs Gizinek a COMPAS utazási iroda egyik egyetemista idegenvezetőjének aggodalma. Az indulás előtt attól félt, hogy nem akad vállalkozó, aki az ítéletidőben vele tart a Száva torkolata felett emlkedő, a középkori várak minden sajátos jegyét magán viselő Kali- megdánra. Hunyorogva tetőtől talpig végigpásztáztuik a bejáratnál magasodó kecses, extázist sugárzó női szobrot, Iván Mest- rovic alkotását. Az ő szobrát csodáltuk meg a vár észak- nyugati bástyáján is. Nem lehetett nem észrevenni a dór oszlop tetején emelkedő bronz fórfiszobrot, (a győzelem jelképét) egyik kezében karddal, másikban a békét sambóiizáBÓ galambba* Nőkkel Jugoszláviában (2.) Középkori várak falai között A történelmet őrző, a múltat, s a törökökkel Vívott Írarcok emlékét idéző várak közül a Kalimegdánt és a pótervári erődítményt néztük meg a két nap alatt. A belgrádiak is a várukra legbüszkébbek, éppúgy, mint a no- visadiak, akik minden érdeklődő idegent először a pé- íerváradl erődítményre kalauzolnak. Valóban lenyűgöző. Föld alatt kanyargó 16 kilométer hosszú folyosórendszerének, i csarnokainak szellőzését 200 évvel ezelőtt úgy oldották meg, hogy még ma is állandó hőmérsékletű, friss a levegője. Megannyi fortélyos megoldást kitalált a tervezője (Vauban, francia hadmérnök) az ellenség megtévesztésére. Nemcsak a földalatti katakombákban. a( föld felett is akadt érdekes látnivaló. A Vajdaság és No- visad múzeumában a századokkal ezelőtti harcokat idéző használati tárgyak váltották ki a legnagyobb _ érdeklődést az asszonyokból. Nem hiszem, hogy a legnagyobb csúcsforgalomban is volt már egyszerre annyi látogatója® múzeumnak, mint otj-jár- tumkkor. (De a belgrádi pravoszláv Szent Márk templomban is először köttetett frigy 140 kíváncsi Szolnők megyei nő gyűrűjében.) Nem lehetett könnyű dolguk az IBUSZ rutinos csoportvezetőinek sem — először kalauzoltak ennyi embert egyszerre —- mondha- 'tom nagyszerűen. Az. utolsó esti beszélgető-, sen. — amikor már túl vpl- turik a vásárlás, lázán, megvolt az itthoniaknak szánt ajándék: a görkorcsolya, a tollaslabda-felszerelés a kamasz fiúknak farmernadrág és egyetlen csomagból sem hiányzott az üveg rumpuncs, az itthon oly népszerű sűrű édeskés jugoszláv italkülön- legesség — egymás szavába vágva mesélték friss élményeiket. A sütőipari Lados Teri és Biriszló Rozi a no- visadi egyetemi várost emlegette. Azt a külön kis modem világot, ahol együtt van, közel építve minden főiskola. egyetem, a diákok sportcsarnoka ét kollégium. Kolléganőjüknek Hegedűs György- nénetk az új üvegfalú lakóépületek tetszettek, mert nem egy kaptafára épültek. Boros Erzsiben (7. sz. Volán Vállalat) az maradt meg, hogy Ü j vidéket Ágykor, szerb Athénként” emlegették. A Vajdaság fővárosának több mint 100 éve működő színháza vnh, több napilapja és folyóirata, rádió- ■ és tévéállomása, nemrég épült meg az M-stúdió, . ahol ' a magyar beat-zeneksrók gyakori vendégek. Minden évben Novi- sad házigazdája a jugoszláv színházak’ szemléjének, a Znaj játékoknak, ahol a gyermekköltészet neves jugoszláv és külföldi képviselői találkoznak. Csodálatosa hatalmas könyvtár a Szerb Matica, amelyet száz éve Budapestről telepítettek át. Az is igaz — rosszmáiúskod- tak egy kicsit a jármű javítás asszonyok, — hogy Jugoszlávia hetedik legnagyobb városának a Vajdaság központjának belvárosában bokáig gázoltunk a vízben az átjáróknál. Másnap este. amikor Szolnokra érve leszálltunk1 a buszról a hasonló álladótokon már senki sem lepődött meg... (VÉGE) . Kovács Katalin ÜT StSTiláu regénye lenül rflUldd ne Leonard Mosley angol újságíró Az elfecsérelt idő című könyve, ha a szerző szépíirói szán- dékkal írta volna meg. De Mosley elsősorban a cloku- menTüihihiufáj mestere, rendkívül jó érzékkel kutatott fel titkos diplomáciai anyagokat, hű-szerző jelentéseket, történeti munkákat, életrajzokat,' hogy megírhassa a második világháborút megelőző évek diplomáciai és politikai történetét. A kötet alcíme: „Hogyan kezdődött a második világháború?” Pontatlan, megtévesztő alcím. Mosley köny- vének fő értéke ugyanis nem a háború kirobbanása körülményeinek leírása hanecn. az azt megelőző időszak ok-okozati öszsefüggéseinek feltárása. Nehéz 400 oldal Mosley könyve, mégis olvasmányos, mert a dokumentum-riport műfajával sikerül rejtett politikai szándékokra fényt derítenie. « A szerző tablót fest a készülő világégés előzményeiről, megmutatja azokat a politikai erőket, amelyek küzdöttek a tragédia ellesi, s. azokat is amelyek elősegítették a háború kirobbanását, a kulisszák mögött élesztették a tüzet. Mosley képének szerkesztése tökéletes, logikája kristálytiszta: a Szovjetuniót gyűlölő Chamberlain és Wilson angol és Daladier. valamint Bonnet francia kormányférfiak Münchenben lepaktál- tak Hitlerrel, s szabad teret adtak a német fasizmus agressziójának, amelyet aztán az elfecsérelt idő, a gyávaság és a kétikulacsosság miatt már nem tudtak megfékezni. Mosley a tények ismeretének birtokában, bravúros gondolatvezetéssel cáfolja a kort értékelő burzsoá történeti munkák állításait A második világháború kitörését megelőző idők nemzetközi helyzetének sajátosságait a „bizonyítványmagyarázó” történészek ugyanis a „nyugati demokráciák” politikájának igazolására használták fel. Arra a tényre, hogy a Németországgal szemben álló kapitalista országok nem tűztek ki nyíltan világhódító programot, egyes burzsoá történészek azt a koncepciót építik, hogy Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok akkori vezetői kívül álltaik” nem vettek részt a második világháború előkészítésében, csupán a fasizmus ideológiáját volt szándékúikban megsenunisi- tehf. Pedig á tények szigorúak. München önmagáért beszél. Mosley újra bizonyít: a nyugati hatalmak uralkodó körei igenis a Szovjetunió és más európai országok ellen „terelték” Hitler agresszív törekvéseit Mosley szenzációhajhászás nélkül, a tények felsorakoztatásával bizonyít. Egyszerűen csak leírja — óriási ismeretanyag birtokáiban —az eseményeket pl. a Cseh Nemzeti Bank aranykészletének kiszolgáltatását Prága várható nád leró- hanása előtt ugyanis a csehek Londonba mentették nemzeti aranyikincsüket. De a Prágára rátört Gestapo pribékek fegyverrel kényszerítették Joseph Makkot, -a Cseh NemzetiBank igazgatóját, hogy írjon egy diszpozíciót a Bank of Englamdtiak, amelyben utasítja a cseh nemzeti kincseket őrző londoni bankot a 6 millió fant, sterling Németországnak történő átutalására. A csehek az aláírás megtörténte után azonnal értesítették a francia kormányt, hogy hozza az angolok tudomására: a cseh bankvezető kényszer hatására cselekedett. így ne szolgáltassák ki az aranyat. 'Ez mégis megtörtént, Hitler megkaparintotta az óriási értéket, amely új lendületet adott a fasiszta hadsereg háborúira való felkészítéséhez. iesierien Mosley az akkori, nyugati vezető politikusok portréit, Bizonyítja, hogy azok Hitlerben látták a szocializmust elpusztító erőt, ezért voltak hozzá annyira engedékenyek, prédául dobták oda a fasiszta agresz- szomak Csehszlovákiát, Lengyelországot, és más kis . népeket, abban a reményben, hogy egyszer s mindenkorra végez a kommunizmussal. Mosley könyve az utóbbi évek egyik legérdekesebb történeti munkája, dicséret illeti a Zrínyi Kiadót a kötet megjelentetéséért. ’ : ,/ T. L. i
