Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. március 30. kimerő, izimmőkedés, izenfáradás Amikor az ember azt a szót hallja, hogy „Izom” a kar­ján és a combján kidudorodó, megvastagodó, megfeszülő vagy ellazuló bőr alatti kötegekre gondol, amelyeket egyéb­ként a „húsának” nevez. Helyesen, mert a táplálkozásunk­ban közismert „hús” tulajdonképpen a leölt állat izomzata. Az izom az ember, vagy az állat mozgását biztosító szövet­féleség, izomsejtekből és sejt közötti állományból, izom­rostokból áll. Ezek az izomrostok húzódnak össze akkor, amikor, az izom a munkáját végzi. Az emberi testben három­féle izomrost található: Az akaratlagos mozgásokat a központi idegrendszer kor­mányzása alatt álló haránt­csíkolt izomrostok végzik. Ezekből állnak azok a ha­talmas izomnyalábok, ame- lyek az emberi test formáját adják és a csontokon tapad­va az állást, a járást, a moz­gást végzik és a testi erőt képviselik. Ha egészségesek, gyorsan és könnyen össze­húzódnak. csak az a hibájuk, f hogy könnyen kifáradnak. A második — a sima izomszö­vet — az ember előtt általá­ban nem közismert. Ezek a rostok a belső szervek falá­ban — a gyomorban, a bél­ben, a a húgyhólyagban ta- ; lálhatók és a harántcsíkolt izmoknál gyengébbek, de sokkal tartósabbak, sohasem pihennek. A gyomor, a be­lek, a belső szervek és ve­zetékeik szüntelenül moz­gásban vannak, akkor is amikor az ember pihen, vagy alszik. Ereje van. ki­tartóan működik, sohasem pihen, az akarat sem befo- * lyásolja közvetlenül a mun­Minden olyan felsőruhát, amelyet a szokásos öltözeten felül viselnek, kabátnak, köpenynek nevezünk. Fő célja az időjárás viszontag­ságai elleni védelem. Korai megjelenési formái a görög himmafiőn — téglalap alakú , azövetdarab, köpenyként hordták — és a római tóga. Hosszú út vezetett a mai női és férfi télikabátokig, fel­öltőkig, esőköpenyekig — a Celsőkabátokig. Az ókori és középkori kö­penyek többnyire ujjatlanok voltak, négyszögletes, kör, ’ vagy körszelet formájúak. Elöl vagy vállon csukódtak díszes csatokkal, pántokkal. Ha az eleje zárt volt. a kar és a fej számára nyílást vág­tak rajta. Bizánc a komor pompájú 'Öltözködést képviselte. Leg­jellegzetesebb példa Theodo­ra császárnő ünnepi öltözéke fi.). A nehéz kelméből fél­kör alakban szabott köpeny súlyos, nagy redőkben hull alá.. Vállát díszes csat fogja össze. A köpeny vállrészére pazar pompájú, drágakö­vekkel ékesített körgallér borul, mintegy megkoronáz­va az ünnepélyes megjele­nést. Az anyagok minősége, dí­szítettsége, nem különben a színe az öltözködésben min­den, korban az anyagi, tár­sadalmi helyzet kifejezője is volt. A középkor sajátos ruha­darabjai a XI—XII. század­ban jelennek meg. ~Üj for­mák alakulnak ki az öltöz­ködésben. A ruhák követték a test vonalát, de a ruha fö­lötti köpeny rlúsan redőzött. A XVI. századig a ruha szűkítését a ruha oldalán levő gombolással oldották meg. ekkor jelent meg a szabás. Eázel lehetőség nyílt az egészen testre alakított ruhák elkészítésére. A szűk öltözék fölött a férfiak rö­vid, vagy csípőig érő, prém­mel, hímzésekkel gazdagon díszített kurta köpenyt vi­seltek. A női köpeny bő kel- mezuhatagból omlik alá. A XV. századi német táblakép­ről való női köpeny rajza (2) jellegzetes formái mutat, A káját. Ez az izomféleség a szív izomzata. A testmozgató izmokat idegműködések mozgatják. A mozgató idegen át ingerület jut az izomba. amelynek elektromos feszültsége meg­változik. Egy acetilkolin ne­vű anyag termelődik ilyen­kor benne s hatására az izomrostok összehúzódnak, az izomköteg megvastagszik, megrövidül és a csontváz egyes darabjait közelítve vagy távolítva mozgatja a testet. Az ehhez szükséges erét a szervezet a szénhid­rát anyagcsere kapcsán nyeri. Ezért igaz az, hogy a moz­gáshoz szükséges hőtermelő fűtőanyagot a szénhidrát táp­lálkozással biztosítja a szer­vezet. Legfeljebb még anyr nyit kell megjegyezni, hogy a szénhidráton kívül még egy fehérjének a miosinnak is komoly szerepe van az egészséges mozgás kialakítá­sában. A sima izomrostok és a szívizomzat különleges rost­jai folyamatos mozgásának irányítója az életfenntartó — úgynevezett vegetatív fejre borul és ujja is vaní Szélein arany hímzéssel dí­szített, a bélése vörös színű. A következő századokban a nők továbbra is köpenyt viselnek. Bő szabású, több­nyire földig érő, uszályos változatokban az egyszerűtől a legpompásabbakíg (3). Megjelenik a pelerin for­ma —• ujjatlan köpeny. El­nevezése a francia pélerin t— vándor —, illetve a latin peregrinus szavakból ered, A spanyol reneszánszban is viseltek rövid pelerin fajtát Később a biedermeier női és férfidivatban ismét feltűnik. A XVII. századi angol fér­fidivat — amely már nél­külözi a túlzott díszítést —■ erőteljesen befolyásolja a női divat alakulását is. Kü­lönféle kabátformák alakul­nak ki. A raglánkabát — sport- és esőkabát az újjával egy­beszabott vállrésszel. Ké­nyelmessége miatt máig is hordják. A spencer rövid, szűk felsőkabát. A XVIII. század 80-as éveiben jött di­vatba. amikor a vékony ru­haanyagok és az elégtelen alsó ruházkodás miatt szük­séges volt melegebb felső- ruhadarabpkra, melyek egy­szerre voltak ruhák és ka­bátok. A redingot a XVIII. szá­zad közepén alakult ki Ang­liában. lovagláshoz ajánlot­ták. Hamarosan elterjedt Franciaországban, a nők is átvették, de nem lovaglás­hoz, hanem nappali kabát­nak. Dereka karcsúsított, ki- hajtós gallérral, egy- vagy kétsorosán gombolódik. A XIX, század folyamán az öl­tözködés alaptípusa volt. A kosztümkabátok ISI 2 körül átveszik a férfiak zakójának vonalát. Az 1920-as években a fel­sőkabátok főleg egyenes vo­nalúnk. A forradalmi divat­változások, a nők fiús kül­seje, ruházkodása a kabáto­kon is éreztette hatását. Sokszor alig lehetett meg­különböztetni a női kabátot a férfikabáttól. Ez az egye­nes forma csak lassan oldó­dott idegrendszer, amely akara­tunktól függetlenül végzi munkáját. Az egészséges si­ma és szívizomrostok íárad- hatatlanok, de a harántcsí­koltak a szokottnál nagyobb megterhelés esetén bizonyos idő alatt kifáradnak. Munka közben az izmokba tejsav termelődik, amit a szervezet eltakarít, elcipel onnét. Ha a tejsav felszaporodik akkor érezzük azt a hasogató bi­zonytalan fájdalmat, amit izomláznak neveznek. Az izomlázat — az izmok rend- szertelen és váratlan meg­erőltetésének kellemetlen kö­vetkezményét folyamatos gyakorlattal kíméletes és rendszeres edzéssel meg le­het előzni. Az edzés nem­csak az izomrostok számát növeli, nemcsak összehúzó­dóképességüket gyarapítja, nemcsak az acetilkolin és miosin termelését segíti, ha­nem a tejsav eltakarításának a folyamatát is biztosítja, te­hát az izomerő működését feltétlenül gyarapítja. ... hogy mit nevezünk jó­ra való edzésnek? Minden ütemes, rendszeres, folyama­tos és nem tül megerőltető ismétlődő mozgást. És a megfelelő körültekintéssel lehetőleg szabadban végzett házimunkát, kerti tennivaló­kat és — természetesen — a sportszerű irányított gya- kolást és a kocogást is. — Bug» — Az 50-es évek körül ennek éppen az ellenkezője alakult ki, lágy nőies formák kerül­tek előtérbe, megjelentek a hosszú, bő kabátok. Ez a ruhadarabunk is, mint annyi más, a divat vál­tozásával - szabásában, szí­neiben számtalan változáson ment keresztül. Fodor Eta II kábái története Diabetikus élelmiszerek Hazánkban a legutóbbi fel­mérések szerint, három mil­lió túlsúlyos, kövér ember él. Sokan szenvednek cukor­vagy más betegségben, így nélkülözhetetlen számukra a diétázás. Gyakran hallani napjaink­ban, hogy az elhízás új ma­gyar népbetegség. Sokat fog­lalkoznak a különböző fóru­mokon a túlsúlyos emberek étrendjének kialakításával, a helyes táplálkozással. A korábbihoz képest, ta­valy sokat javult a diabeti­kus élelmiszerellátás. Igen örvendetes, hogy a fővárosi üzletek diétás pultjai mellett, egyre több vidéki fűszer- és élelmiszerüzletben, áruház­ban is megtalálható már a diétás reszort, ha helyenként még szegényes is a válasz­téka. A már hosszabb idő idő óta, rendszeresen kapha­tó diétás készítmények mel­lett nemrégiben megjelentek a szaharinnal-szorbittal éde­sített befőttek, a diétás gyü­mölcslé és a szénhidrátsze- génv édes és sós teasütemé­nyek is. Sok diétázó, fogyókúrázó, de süteményt szerető ember óhaja teljesült amikor meg­jelent a boltokban a Fővá­rosi Sütőipari Vállalat csök­kentett szénhidráttartalmú édes és sós teasüteménye. A 30 dekás dobozban forgalom­ba került teasütemények a legszigorúbb diétára szorul­tak igényeit is kielégítik. Minden dobozon feltüntették a szénhidrát-, zsír-, fehérje- és szorbittartalmat. valamint a kalóriaértéket. Így min­denki maga könnyen ellen­őrizheti, hogy az orvos által engedélyezett értéken belül fogyaszt-e süteményt. A diétázók, cukorbetegek és fogyókúrázók részére ké­szített diabetikus élelmisze­rek gyártását és forgalmazá­sát nagyon szigorú laborató­riumi ellenőrzések, egészség- ügyi előírások szabályozzák. Érthető, hogy egy-egy új ter­mék megjelenése hosszabb időt vesz igénybe. A diabetikus élelmiszerek azonban jelenleg még nem választékot bővítenék, ha­nem hiányosságot pótolnak. Olyan hiányosságot, mely az ország lakosságának egvhar- mádát nagyon közelről érinti. N. E. Tanítsuk-e rajzolni a gyereket? Csafanem mindéin gyerek „anyanyelvi fokon.” rajzol Vagyis: ábrákban, szülékben rögzíti azt, amá;t megismerni, ami foglalkoztatja, amit Icü- zötoi aikar. Porba rajzol bot­tal, falra tégladarabbal — olykor épp elég bosszúságot okozva a városi szülőknek, hiszen a gyerek alakító és közlő ösztöne nem kí­méli a lakások féltve őrzött falát sem. PszLchgiógiai felmérésék vi­lágszerte azt tanúsítják, hogy az emberek tólnyornó több­sége vizuális típus, a gyerek meg különösem, s a gyer­meklélektan hajlók' arra, hogy a gyerekek gondolko­dását így határozza meg: képekben gondolkodnak. A rajzi kifejezni tudás — ne gondoljunk itt természe­tesen iskolás értelemben vett rajzra — örömet szerez a .gyérüknek. Már a puszta kife­jezést is sillernek könyveli el, s ha azért még dicsére­tet is kap, ha látja hogy . szándékát megértették, úgy sikerélménye még fokozódik s lendítőleg bat további te­vékenységére is. Jobbára ez a helyzet az óvodákban, is, amelyekben a nevelési szem­pont még uralkodik az ok­tatási szempont fölött. Me­rőben megváltozik azonban a helyzet, mihelyt a gyerek beül az iskolapadba. Számá­ra a rajz eddig önkéntes és ömldfelezö cselekvés volt, ezentúl azonban kötelező pe­dagógiai normáikhoz igazí­tott. Eddig aktív cselekvés volt, most passzív befoga­dássá és kötelező utánzássá válik. S az a gyerek, aki ed­dig bonyolult térviszonyokat, összetett cselekvéseket vi­szonylag könnyedén ábrá­zolt kép-nyelven, most elne­hezül, megmerevedik, kedve elpárolog. Számos szülőtől hallottam ezzel kapcsolat­ban azonos panaszt:, kiölik a gyerekből az egyéniségeit Pavlov a vizuális érzéke­lést az úgynevezett első jel­zőrendszerbe sorolja és fő ismérvének az öntevékeny­séget. j alóli. Más pszicholó­gusok ezen tevékenységen belül rámutatnak egy másik * tényező, a játékosság fon­tosságára is. Ez a játékos­ság már az elgondolás stá­diumában is tapasztalható, hogy azután tovább bővül­jön, és tovább motiválódjék a kivitel folyamatában. Mit tegyen tehát a szülő, aki úgy látja, hogy gyer­meke rendkívül ügyes, te­hetsége mutatkozik a rajzo­lásra, festésre? Ha szabad tanácsát adnom: ne hamar­kodja el a véleményét, te­kintse a gyerek vélt vagy valóságos -tehetségét olyan egyszerű sajátosságnak, mint a gyerek haja vagy szeme színét. Hiszen a kis gyerekek között — éppen rajz tekin­tetében — alig-alig akad olyan, aki alapvetően tehet- sógíeleimek mutatkozna. Csak ki kell várni: később majd azzá lesz. Vagy ellen­kezőleg : kamaszkora után fog megmutatkozni, hogy csakugyan tehatséges-e. Legjobb hált, ha a szülő a rajzolást ég a festést egysze­rűen a játék valamilyen for­májának tekinti. S ennek megfelelően a ceruzáit, a krétáit meg a festékét és a papírt játékszernek. Adjon ebből mindig annyit a gye­rekének, amennyit csak igé­nyei Hiszen az a játék, amit a gyerek maga talál ki ma­gának, és amivel maga ala­kítja önmagát, amelyet fan­táziája segítségével teremt, hogy azután a játék visz- szahasson rá és tovább ösz­tönözze képzeletét, minden más, készen kapott, felnőt­tek által előre kigondolt já­téknál hasznosabbnak mu­tatkozik, mert a gyerek te­remtő ösztönét szabadítja fel. És hosszú-hosszú évekig ennek az ösztönnek a sza­badjára engedése fontosabb és eredményesebb mint az, ha a szülő — rossz pedagó­giai beidegzetteáge, vagy tu­dati hatások következtében — úgy hiszi, hogy a gyere­ke munkáit „korrigálnia” keűL Mégpedig annak a> egyedül üdvözítőnek ki­kiáltott norma alapján, amely az utánzást, a másolást tekinti a leg­célszerűbbnek. Hadd játsszék a gyesiek. Ö úgyis úgy és azt teremt, amire és ahogyan pszichi- kaálag szüksége van. B. I. „MINDENKIHEZ!” MOTTÓ: 1919. március 21- , _____ If I2 3 * s t 7 1 f » H a a M 1 • 17 <18 13 X 22 23 2* \2i X 27 23 23 30 Si 32 33 23 38­37 38 ' |ä£.­X *0 ' ggjj« 42 if H *l MBS H tr ÍS 4# ■■ «7 3i 32 S3 & 35 SS 37 SI í? te 61 32 $3 fi SS —[■ m I|1 38 L én született meg a Magyar Tanácsköztársaság. A Vörös Újság 1919. március 22-i szá­mában megjelent „Minden­kihez!” c. felhívásból idé­zünk a rejtvény vízszintes 1., függőleges 16. és 23. számú soraiban. ■VÍZSZINTES: 1. Az idézet el- ső része. (Zárt betűk: M, S. O, S.) 14. Lepárlásból eredő sűrű, fekete termék. 15. Erőszakos módon kicsikar. 16. Lehet kér­dés is, felszólítás is. 17. Hágó Kína és India között. 19. Könyörgésre felszólító latin szó. 20. A fej része. 22. A bor enyhe mellékízére mondjuk. 25. Dísz­tárgyak készítésére használatos színes kvarcféle. 26. A labda­rúgásban átadás, leadás. 28. . . . öveskút, község Veszprém megyében. 30. Belül darál. 31. Az autó, kerékoár gumiabron­csa. 32. Gyámolít. segít. 34. A függőleges 8. fordítottja, 35. Kel­lemes illatú oldószer. 37. Ország gos ellenőrző szerv névbetűi. 38. A széleken les. 39. Autóbusz- járatok egj'ik fajtája. 4«. A csa­csi hangja. 41. Filmszínház. 42. Ennek a pálma fajtának a tör­zséből készítik a nádoálcát. *4. ME. tfi. Csak félig tömíti az ab­lak-szegélyét. 47. Menyasszon V. 49. Ázsia idegen neve. 50. Női énekhang. 52, Biceg. 54. Romvá­ros, Tunéziában. 55. Ismert szí­nészünk (Zoltán). 57. A part­jelző teszi a zászlójával. 59. Mi­nisztérium névbetűi. 60. Rágós mutatónévmás. 6?. József Attila- díjas író, újságíró (László). 64. Párá! 65, Az egyiptomi alkirály címe a török uralom idején. 67. Teljesen a szolgálatába állítja. Függőleges: z. Salgótarján hegye, névelővel,. 3. Libahang. 4. Kettős mássalhangzó, fordítva. 5. Mindig kéznél levő hcsszmér- ■ ték. 6. Hirtelen lendülettel elő­húz, L Fordított kézjegy, t. RY, 9. Azonos mássalhangzók az ABC végéről. 10. Kézi szer­szám. 11. Bariton szerep a „Hu­nyadi László” c. operában. 12. Szomszédos ország fővárosa. 13. Teleíonközponti rendszer. 16. Az idézet második része. (Zárt betűk: A, E, E, N.) 18. Szolmi- zációs hangok. 21. Csepeli Eve­zős Egylet. 23. Az idézet befe­jező része. (Zárt betűk: A, M.) 24. A „rózsa” erre a fejfedőre kerül. 27. Halk. fojtott hangon beszél. 29. Közép-afrikai ország. 32. Barátságosan hív. 33. Itatós­papírral felszárít. 33. Sivár kör­nyezetben üde. nyugalmas hely. 40. Gazdag díszítésű nagyméretű kezdőbetű. 43. A vonat útiá. 45. Alkotóelemeire bont. 48. Raggal lásd el! 51. ... mark, gyári jegy, védjegy. 53. Tagadószó. 54, Va­lami után kővetkező. 54, ... de Mi dar, város a Rif-hegységben. 58. Zseblámpa része. 61. Össze­vissza vet. 63. Heten, de hang­talanul. 66. Képző fordítva. 67. Kétes! 68. Kedd közepén. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes W függőleges 16. és 23. számú so­rok megfejtése, március 30-ig. Március 6-án megjelent ,.Nem­zetközi nőnap” c. rejtvényünk helyes megfejtése: Hazánkban a nők szervezői és aktív résztve­vői a szocialista építőmunká- n&k. — Könyvet nyert: Farkas Sándor, Jászárekszállás. (A köny­vet postán küldjük el.) SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP REJTVÉNYSZELVÉNY« 1976. március ?JL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom