Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-20 / 68. szám

1976. máreh* 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Nevezetes negyedszázad A tizeisRegvedik gyár épül a TVM-ben Hogyan gondolkodnak a dolgozók művelődéséről ? A kiváló cím gazdát leeres Tizennyolc könyvtár reménye Á három védő: Jászberény, Mezőtúr, Jászárokszaiias Huszonöt évvel ezelőtt tértek vissza Szolnokra a Tisza- menti Vegyiművek Budapesten kiképzett munkásai. Ilyen jubileumot még nem látott a megye! Kezdetben csak a francia gyártmányú kénsavgyár fél- üzeme termelt. Most a kerítésen belül két szuperfoszfátüzem, négy kénsavgyár. egy kriolit és egy kevert műtrágyaüzem, egy mosóporgyár, két granuláló üzem, egy porfestékgyár és egy erőmű termel. S az idén megkezdik a vállalat tizen­negyedik. gyárának, a tripoli foszfát üzemnek az építését. Némelyik város büszke lenne, ha annyi „gyára” lenne össze­sen, mint a Tiszamenti Vegyiműveknek. Ráadásul nem ap­rócska gyárakról van szó. Az újonnan épülő üzemre is egy- milliárd forintot költenek. A kiváló közművelő­dési könyvtár címért megyénkből tizenöt tanácsi és három szakszerve­zeti könyvtár vetélkedik. Közülük három — a jászbe­rényi járási-városi, a mező­túri városi és a jászárokszál- lási nagyközségi könyvtár — a cím megtartásáért fárado­zik. Itt is, mint a művelő­dési otthonok esetében, egy megye három intézményt ter­jeszthet fel, a cím megőrzé­sére javasolt könyvtárak száma pedig nincs korlátoz­va, így tulajdonképpem ti­zenöten pályázhatnak három helyre. A védők páholyban? A jászberényi, a mezőtúri és a jászárokszállásii könyv­tár külön versenyt vív. So­kak szerint ők már „páholy­ban” vannak, csalt arra kell vigyázniuk, nehogy valamit elrontsanak. Nos, az igazság az, hogy e három könyvtár helyzete még nehezebb mint a többié. Ezen a pályázaton többet, jobbat keld nyújtaniuk a legutóbbi teljesítménynél, s bizony a ,,legeket” már nehéz fokozni. Nehéz, de a könyvtárosok bebizonyították, hogy lehet. A kiváló könyvtár cím oda­ítélésiékor három területen vizsgálják a munkájukat. Először is mérik a könyvtár társadalmi hatásfokát, vagy­is azt, hogy az olvasók szá­ma nő-e, vagy csökken, mi­lyen az olvasórétegek meg­oszlása, s milyen a könyvtár kapcsolatrendszere. Ezt kö­vetően az állományt és szol­gáltatásokat t^iutenányozzák. A kérdések itt részint a mennyiséget, részint a mi­nőséget érintik. Végül a har­madik vizsgált terület - a könyvtár elhelyezése. Milyen a lakosság számához viszo­Közelebb az ügyfélhez Közelebb kerülni a válasz­tópolgárokhoz, csökkenteni a munkából kieső időt. amit a dolgozó hivatalos ügyeinek intézésére fordít Ezt szolgál­ja Jászberényben a városi tanácsnak az év elején kez­dődött akciósorozata. A ta­nácsi tisztségviselők kétha- vonként a város nagyobb üzemeiben tartják fogadó­óráikat. A kihelyezett fogadóórák­ra kijelölt üzemek: a Hűtő­gépgyár, az Aprítógépgyár, a BUBIV, a Jászsági Építő­ipari Szövetkezet, a Műszer­ipari Szövetkezet és Pórte­lek tanyaterülete. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy bevált a műszakváltás előtti egyórás és váltás utáni kétórás fogadás. Az akciósorozat másik ré­sze a szakigazgatási szervek tevékenységének kiszélesíté­se. Az év elején megállapo­dás jött létre a Hűtőgépgyár, a városi tanács és a Házi jogtanácsadó szerkesztősége között. Felvilágosítást adnak egészségügyi, szociális, gyám­ügyi, építési engedélyekkel kapcsolatos kérdésekben. Be­vált az a kezdeményezés, hogy a Házi jogtanácsadó szerkesztősége ügyféltájékoz- tatő röplapokkal látta el a Hűtőgépgyárat. Ügyféltájékoztató nyom­tatványok állnak a lakosság rendelkezésére a városi ta­nács folyosóján is — min­denki számára hozzáférhető helyen — az önkiszolgáló Jogi tanácsadó szolgálat Öt­letesen megépített falipolcán. nyitott alapterület, milyen a könyvtár berendezése, s megfelelő-e a nyitvatartási idő? A könyvtárosok csak az el­ső két feladatért felelnek, a harmadik a fenntartók, a működtetők „reszortja”. Sze­rencsére e három könyvtár minden téren versenyképes. Jó munkájuk illusztrálására most lágyén elég egy-egy ap­ró bizonyíték: Jászberényben az üzemek és az oktatási in­tézményiek szakemberei is segítik tanácsaikkal az állo­mánybővítést, Jászárokszál- láson nagy jelentőségű ol­vasásszociológiai vizsgálatot végeztek, Mezőtúron zenei könyvtár alakult. Ö5 a többiek? A többi ti­zenöt? Egyáltalán nem sok egy ilyen pályázatra 3 + 15 könyvtár? Sok is, és kevés is. Sole, mert valljuk be: ki­csi a hivatalos nyerési esély. Ez veszélyezteti a verseny komolyságát, de ami ennél is rosszabb, félő, hogy az ün­nepélyes eredményhirdetést követően a nem nyerők vesz­tesnek érzik majd magukat. Sok ez vagy kevés? Pedig ezen a pályázaton minden részt vevő nyer, mind a tizennyolc könyvtár (és a tíz művelődési otthon), hisz egytől egyig jobban dol­goztak, mint korábban — mint pályázat nélkül. A rész­vétel, a verseny lehetősége megmozgatta, fellelkesítette a könyvtárosokat,'. a ri^pmű- velőket, és a fenntartó 'ta­nácsok, szákszervezeti bizott­ságok illetékes munkatársait is. E pályázatból közművelő­désünk egésze hasznot húz, ezért keyeseiljük a tizen-. nyolc könyvtárt. Mi lehet a megoldás? Egy olyan pályázat, ame­lyik a jelenleginél kevesebb A mezőtúri Városi Tanács ötödik ötéves tervének beru­házási programjában kiemelt feladatként szerepel egy új, 200 személyes óvoda felépí­tése. Az intézmény létreho­zásával, a városban megszű­nik az óvodai helyhiány, minden jelentkező gyermek óvodába járhat majd. Áz előzetes tervek szerint 1977.v december 31-ig kell elké­szülnie az új létesítménynek. Csatlakozó építkezésként kötöttséget tartalmaz és ame­lyen a teljesítmény dönt, nem a keretszám. Mái mindenki esélyes A negyedik pályázat he­lyett beszéljünk még egy ki­csit a jelenlegiről, a harma­dikról. A megyei tanács vb művelődési osztályának irá­nyításával dolgozó operatív bizottság értékelése szerint még szinte mindegyik intéz­mény reménykedhet. Külö­nösen biztató a cibakháza, a törökszentmiklósi és a kis­újszállási könyvtár helyzete. Cibakházán huszonhárom százalékos olvasói aránnyal dicsekedhetnek a könyvtáro­sok, Törökszentiniklósou épp a napokban váltja fel az ós­di régit egy modern könyv­tár, a kisújszállásiak nagy­szerű munkájáról pedig a közelmúltban számoltunk be. Érdemes megemlíteni, hogy ezúttal először benevezett a pályázatra a szolnoki Ver­seghy Ferenc megyei Könyv­tár iS. Az értékelők itt a ku­tató, elemző munkát, a tá­jékoztatószolgálat 1 hatékony­ságát, a könyvtár helyisme­reti tevékenységét, s e mun­kálatok tudományos színvo­nalát külön elemzik. Me­gyénk első számú könyvtá­rának sikeres szereplését a tanács is igyekszik segíteni: növelték a könyvszerzési ke­retet, enyhítettek a raktá­rozási gondokon, a gyer­mekrészleg zenei. sarkot ka­pott és még sorolhatnánk a változásokat tovább. A fel­tételiek tehát javultak, s ez valószínűleg a tartalmi mun­kában is érezteti majd hatá­rt. . .. | Kiváló lesz a Verseghy- ikönyvtár? Erre ma még ko­mi volna válaszolni. A háló­zat könyvtárainak javuló munkája mindenesetre nem rossz ajánlólevél. (VÉGE) Kérész Dezső szintén 1977 végéig elkészül egy 800 adagos konyha is, amely az óvodát és a maj­dan mellé épülő 12 tanter­mes iskolát látja eL Az óvoda és a konyha épí­tésének együttes költsége mintegy 21 millió f orint lesz. A beruházás fedezetéhez a lakosság társadalmi munká­ját, az üzemek,1 szövetkezeték „helymegváitó” pénzét is hozzászámította a mezőtúri tanács. A kollektíva lépési tanait A gyári kollektíva fejlődé­se is lépést tartott ezzel az ütemmel. Negyedszázada mindössze három mérnök és négy „gyorstalpaló” tanfo­lyamon végzett, technikus volt a TVM-berj. most vi­szont a vállalat állományába, tartozók közül száznak van egyetemi, vagy főiskolai vég­zettsége. s körülbelül ötszáz­nak technikusi minősítése. Dolgozik a vállalatnál két kandidátus is. Sajnos, tapasztalható a vállalatnál a másik véglet is: a 2 ezer 100 dolgozó kö­zül 385 nem fejezte be álta­lános iskolai tanulmányait. Igaz, ha más vállalatokéhoz viszonyítjuk, akkor ez nem is rossz arány, de a vegyi­művek pártbizottsága és gaz­dasági vezetői mégis elége­detlenek vele. Joggal vélik, hogy a tanulás vállalati és egyéni érdek. Ez utóbbira elég megjegyezni, hogyha valaki szakmunkásbizonyít­ványt szerez, jövedelme ha­vonta 5—700 forinttal nö­vekszik. A vállalat mindenképpen elősegíti a tanulást. Létre­hozták például az általános iskola üzemi, tagozatát, A betanító tanfolyamok mel­lett van Vegyipari szakmun­kásképzés, s az éréttségizet­Űjíaszűleteft a Berzsenyi-emlékmúzeum Üj állaiidó kiállítást ren­deznek a megújított niklai kúrián, á Berzsenyi Dániel emtókamúzeumbain. A Petőfi Irodalmi Múzeum tájékozta­tása saarinit: a felújítás során még egy helyiséggel bővült a kiállítási tér, így lehetőség adódik ama, hogy az irodal­mi alkotások mellett korabe­li tárgyakkal is érzékeltessék a költő világiét, irodalmi munikósságáti Berzsenyi egész életét, köl­tői pályáját demonstráló ál­landó kiállítást május elején nyitják meg újra. a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. tek számára technikusi vizs­gára való felkészítés. Het- .venhárom fiatal tett már technikusi vizsgát így. Most szervezik az újabb csopor­tot. Debrecenből hozatnak szaktanárokat számukra. Ösztöndíjat a szakmunkás­képzőtől az egyetemig bizto­sit a TVM. Saját dolgozói közül kb. ötvenen tanulnak most középiskolában, s ti­zenkilencen egyetemen, fő­iskolán. Segítik a tanulást A Tiszamenti Vegyiművek­ben tehát nem sajnálják sem a pénzt, sem a fáradságot a tanulásra. S így megy ez már évek óta. — Megéri-e a befektetés? — kérdezem Bognár László­tól. a Vegyiművek pártbi­zottságának titkárától. A válasz meggyőző: — öt évvel ezelőtt az össz- munkáslétszámnak 38 száza­léka volt szakmunkás, most 53. A szakképzettség növelé­se a termelés fokozásában is közrejátszik. Szerepe volt például abban, hogy a vál­lalat termelési értéke a IV. ötéves tervben megduplázó­dott. A termékek minősége is javult, érződik, hogy kép­zettebb munkások dolgoznak. Ezért nem sajnáljuk a saját szellemi kapacitást az álta­lános és a szakmai képzés növéléséhez. Vállalatunknál például másodállást kizáró­A Nagykunsági ABagná Gazdaságban a munkások szociális ellátására megkü­lönböztetett figyelmet fordí- tanaik, A kenderesszigeti, a máiria- laiki és a haltai kerületi köz­pontokban az étkezési kö­rülmények is jók. A nagy mezőgazdasági munkák ide­jén a távóM határban dol­gozókat az idéntől mikro- buszokkal a Kerületek köz­pontjába szállítják az ebéd­időre. A dolgozóik munkába ü- letfroe munkából történő ha­zaszállítását megoldatták. Sa­lag csak dolgozóink oktatá­sához engedélyeztünk. — Mit jelent az, hogy « TVM termelési értéke a ne­gyedik ötéves tervben meg­duplázódott? — Elérte a kétmilliárd egyszázmillió forintot. A szakmai képzettség nö­velése mellett vitathatatlanul nagy szerepe van ebben a politikai oktatásnak is, amely a képességek kiteljese­dését. az elkötelezettség erő­sítését, a helytállás fokozá­sát is elősegítette. S a fele­lősségérzet elmélyítését is a vállalat helyzetéért. Ezért fordítanak most is nagy gondot a párt- és a tö­megszervezeti oktatásra. Pártoktatásban jelenleg kö­zel ötszázan vesznek részt. Megszervezték a marxista középiskolát, s amellett esti' egyetemre évente húszán, huszonötén járnak. A párt­oktatást esti egyetemet vég­zett, jó pedagógiai érzékkel rendelkező emberek vezetik. Szakszervezeti és KlSZ-okta- tásban közel ezerháromszásí dolgozó bővíti ismereteit. HárommiHíárír* i Sokoldalúan. igyekeáwSí tehát megteremteni a szel­lemi bázist ahhoz, hogy az új ötéves tervben 2,1 mil- líárdról három milliárd fo­rintra emelkedjen a TVM termelési értéke. Céljuk el­érésében ..segít” majd az új gyár is — de mivel az csak 1978-ban lép termelésbe, alapvetően a meglevő üze­mek kapacitásának még jobb kihasználására törekedriék, mégpedig úgy, hogy a lét­számot mindössze száz dol­gozóval növelik. Kézenfekvő, hogy ennek a célnak elérése csak szakmailag, politikailag jól képzett emberekkel le­hetséges. LSímtm Béla jét erőből ugyanis őt busát vásárolták e célra. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy vevők száma évről évre csökken. Jelenleg 25 száza­lékos a kihasználtság. A tnunkáss2álláscfe íe&saereít- Begének javítása azonban — amelyre továbbra is szükség van ■— eJengedhstetióa féS.- edaiti A gazdaság dolgozót íaktí»- problémáinak megoldását s» segíti. 1976-ban 480 ezer fo­rintot biztosítanák: lakásépí­tési ktolcsönre, Sándor, József, Benedek... A rügyeket figyelem napok óta. Lehet hó, kaparhatja csontomat a hideg szél, még­is úgy érzem, hogy a rügyek már izmaikat próbálgatják, mocorognak, s hamarosan levelekké robbannak. A tavasz... És egy kis házban (Tiszainokán?) kotló piheg a forró tojásokon, már olyan könnyű, hogy majdnem el­száll. A tojásokban pedig sok pici vésőcske kipeg-kopog, reped a me­szes tojáshéj, s lucskosan, diadal­masan pipegve megszületik az első csibe, a második, a harmadik a .. . Már egy ruhával letakart szakajtó­ban pityegnek, várják utolsó testvé­rüket, hogy végre anyjuk alá tegyék őket. Egy másik helyen (Nagykörűben?) becsapták a kotlát: Icacsatojásokat költött ki. Hamarosan riadtan kot- kodácsol majd szegény kollómama, s hívja „csirkéit” a partra, a vízbe- fúlásról ricsajozva. A kiskacsák pe­dig vígan lubickolnak tovább. S egy idős asszony (Vezsenyben?) ritkítja a rossz lavórban a paradi­csom és paprika-palántákat (február­ban vetette), ülteti őket ócska bög­rékbe, vályúkba. Erősödjenek! Mor­fondírozik: egy hónap múlva már biztosan jó idő lesz, májusban pe­dig majd a jó esők ... Júniusban már kapós lesz a szalonna a friss paradicsommal, paprikával.., Lesz a családnak. Egy másik asszony (Jászárokszál­láson?) tervezget: József napra jó lenne elvetni a zöldségféléket, pet­rezselymet, sárgarépát, nyári ká­posztából is keveset, elduggatni a hagymát... Amikor majd (június­ban?) felszedjük a hagymát, a he­lyére vetünk téli káposztát és kara­lábét ... De addig is meg kell met­szeni a gyümölcsfákat, hozzákészülni a szőlő nyitásához, metszéséhez, a kert ásásához. Es szalad a metsző- ollóval. Most ellenek a juhok (Kunmada­rason?). Az egyik anyának, kevés a teje, két kis bárányát a gazdaasz- szony cuclisüvegből szoptatja reggel — este. Belép a színbe, „ázopi”, kia­bál, s a két kisbárány már ágasko­dik feléje, várja a cumit. Azután etetés következik, a bárányok bo­londoznak az udvaron, ugrálnak ve­szettül. Egyikük hirtelen szembe­találja magát egy kismalaccal: hát te ki vagy? — merednek egymásra. S rémülten elmenekülnek. A kisbá­rány ham,árosán a magas deszkavá­lyúban áll. ízlelgeti a maradék ku­koricadarát. Nyalakodik, ízlelgeti a világot. Megszületett a kisborjú is (Tisza- tzöllősön?). A tehén az elles után nem tud felállni, nem bírja a há­tulját. A kisborjút odébb tették, ne­hogy agyonnyomja szenvedő anyja, amint föl akar állni. A tehén eről­ködik, mellsq lábaival odébbhúzza magát, közel a borjúhoz, s nyalo­gatni kezdi az újszülöttet. A gazda- asszony pedig szalad az állatorvos­hoz. Hullik a tél foga, enyhül az idő, hát hogyne támadna játékos kedve annak, aki él? A kakas és a kutya harciasán nézi egymást (Kengye­len?) azután a kutya rohanni kezd a kópé körül, az pedig forog saját tengelye körül, vadul vegdalózik csőrével. A kutya ezúttal gyorsabb volt, egy marók pompázatos kakas- tollat hordoz körül az udvar népe előtt peckesen, büszkén, szinte rö­högve. De tíz perc múlva már a ka­kas zavarja végig a kerten. S ez így megy egész nap. Barátommal ülünk a csirkepapri­kás és a bor mellett (Hol is? Bár­hol). Mesél: Tudod, édesapám bor­zasztó beteg tud lenni egy kis meg­fázástól is, bármitől. Nyög, issza a forralt bort, kúrálja, ápolgatja ma­gát. De édesanyám akármilyen be­teg, még sohasem feküdt három- négy órahosszánál többet Most U influenzás, fájnak az ízületei, 8 ge­rince is, mégis megy, csinálja a dol­gát, jóllehet: kínjában sírni szeret­ne. De nem. Megetette a jó­szágokat, cumiztatta a két szopós bárányt, foglalkozott a palántáival, a csirkéivel, reggelit csinált a csa­ládnak, kávét főzött, mosogatott, ebédet főzött, közben morzsolt egy zsák kukoricát, megitatta az állato­kat, kitakarította a lakást, utána mindenkinek kimerte az ebédet, de p csak a kisszéken kapott be né­hány falatot, s megint a konyhában sürgött-forgott, a kertben ügyködött, az ólakban tevékenykedett, níár elénkrakta a vacsorát, utána csen­desen varrogatolt a sarokban amíg mi. a tévét. . . Ilyenkor tavasszal fő­leg nem bír magával, valahogy olyan erőre kap mint a fák cs dol­gozik, dolgozik, hogy mindent elő­teremtsen a családnak ... József nap. Gyerrr\ekkorunkban ekkor lehetett először lehusakod- nunk (lehúzni a cipőt és' mezítláb rohangálni az udvaron). Bizony, eb­ből az idén alighanem semmi sem lesz, ahhoz még cudar az idő. De a tavasz jön, feltartóztathatatlanul. Gyerekek kiabálják végig-hosszig az utcát, hogy „Sándor, József, Bene­dek, zsákban hozza a meleget’’... Én pedig a rügyeket figyelem na­pok óta ... Mindenhol. Körmendi Lajos 1 Új óvoda épül Mezőtúron Busszal járnak ebédelni

Next

/
Oldalképek
Tartalom