Szolnok Megyei Néplap, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

ELŐTERJESZTETTEK A SZOVJET NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK TERVEZETÉT (Folytatás az 1. oldalról.) vevőit, a Palesztinái haza­fi álcát, akik népűiknek azért a szent jogáért harcolnak, hogy saját független államot teremthessen. A kongresszus erélyesen elítéli a kammunisták — a béke és a népek biztonsá­gának következetes védel­meződ, a dolgozók érdekei­ért. az emberiség jobb jö­vőjéért folytatott küzdelem legönfeláldozobb harcosai —■ üldözését és a velük szem­ben alkalmazott diszkrimi- nációft A kongresszus leg­teljesebb támogatásáról biz­tosítja a forradalmi felsza­badító mozgalom meghur­colt résztvevőit és hőseit, test­véri üdvözletét küldi nekik. A kongresszus támogatja és helyesli Leonyid Brezs- nyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának azt a javaslatát, hogy Moszikvá- ban állítsanak emlékművet a nemzetközi kommunista, munkás- és nemzeti felsza­badító mozgalom hőseinek, azoknak az önfeláldozó har­cosoknak, akik a nép bol­dogulásáért, az cszhályellen- séggel vívott harcban vesz­tették életüket. A kongresszus felhívja a világ összes kommunistáit, valamennyi ország dolgozóit, a társadalmi és a politikai szervezeteiket, hogy még te­vékenyebben kapcsolódjanak be abba a harcba, amelynek célja, hogy megszüntesse a haladás, demokrácia és szo­cializmus élenjáró erőd el­leni terrort és megtorlást, s ki'szalhadítsa a reakció vala­mennyi foglyát. Az SZKP a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szö­vetségének néped a jövőben is töretlenül követik a nagy és nemes célokért küzdő har­costársak iránti tevékeny szolidaritás lenini hagyomá­nyait, mindenkor hűek lesz­nek a proletár internaciona­lizmus ügyéhez” — hangsú­lyozza a nyilatkozat. Alekszej Koszigin beszámolója Küldött Elvtársait! Hatalmas lelkesedéssel, a teljes egyöntetűség légköré­ben kongresszusunk ma úgy döntött, hogy a párt egész sokrétű munkájában irány­adónak tekinti azokat a meg­állapításokat és feladatokat, amelyeket Leonyid Iljics Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra terjesztett elő a kong­resszuson elhangzott beszá­molójában. Ez a döntés a szovjet társadalom életének valamennyi területén megva­lósítandó alkotó tevékenység átfogó marxista—leninista programjával vértezi fel a pártot, s távlatilag is meg­határozta az SZKP bel- és külpolitikájának fő irányait. Az SZKP Központi Bizott­sága a kongresszus elé ter­jesztette a Szovjetunió nép­gazdasága 1976—1960, évi fej­lesztése fő irányainak terve­zetét. A tervezet a párt gaz­dasági és szociális politiká­jával összhangban kifejti a kommunizmus anyagi-mű­szaki bázisa hazánkban tör­ténő további építésének prog­ramját. A párt előző kongresszu­sától bennünket elválasztó öt év teljes egészében meg­erősítette az SZKP XXIV. kongresszusán kijelölt poli­tikai irányvonal tudományos megalapozottságát és magas fokú hatékonyságát. Tovább fejlődött soknemzetiségű ha­zánk népeinek testvéri együttműk >dése. A párt és a nép egysége megbonthatatlan. Ami a nemzetközi ügyeket illeti még szilárdabbakká váltak a Szovjetuniót a Var­sói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamaihoz: Bulgáriához, Csehszlovákiához, Kubához, Lengyelországhoz, Magyar- országhoz, Mongóliához, a Német Demokratikus Köz­társasághoz, Romániához, valamint a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztár­sasághoz, a Vietnami De­mokratikus Köztársasághoz, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasághoz fűződő ba­rátság szálai. A kongresszus küldöttei egész pártunk véleményének adnak hangot, amikor egy­öntetűen hangsúlyozzák, hogy a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság, élén Leonyid Iljics Brezsnyewei, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárával, elvi marxista—leninista állás­pontot képviselve nagy ener­giával és céltudatossággal gondoskodik az SZKP egész bel- és külpolitikájának ki­dolgozásáról és sikeres meg­valósításáról. Ezt újra megerősíti a párt Központi Bizottságának „A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányairól” címmel meg­tárgyalásra a kongresszus elé terjesztett tervezete, ame­lyet. mint ismeretes, a párt­szervezetekben, a dolgozók gyűlésein és a sajtóban mély­rehatóan megvitatták. A dolgozók ki nyilvánították a párt és a nép közös ügyének sikerre vitelében való, az előttünk álló feladatok, mély megértésén alapuló nagyfo­kú érdekeltségüket. Felvetették, hogy a mi­nisztériumok, a főhatóságok és más gazdasági szervek fordítsanak nagyobb figyel­met a termelés megszervezé­sében tapasztalható hiányos­ságok felszámolására, a ter­melési kapacitások kihasz­nálásának javítására. A tervezet megvitatása so­rán előterjesztett javaslato­kat és kiegészítéseket nagy figyelemmel fogjuk megvizs­gálni, a jelen dokumentum végleges formába öntése és az ötéves terv kidolgozása folyamán. A szovjet nép lelkes he­lyesléssel fogadta pártunknak a tizedik ötéves tervre vo­natkozó új programdokumen­tumát, és ezzel kifejezésre juttatta, hogy egyöntetűen támogatja a párt gazdasági és szociális politikáját I. fl Szavietunió gazdasági fejlődésének eredményei Melyek voltak az onszág feledésének fő gazdasági eredményei az utóbbi öt év­ben? Fokozódott a nép jodete. Gyors ütemben fejlődött a szocialista termelés, meg­gyorsult a tudományos-mű­szaki haladás. Az ipari ter­melés, a beruházások és a nepjólét emelését szolgáló új intézkedésekhez történt ál­lami ráfordítások abszolút növekedésének mértékét te­kintve a IX. ötéves terv or­szágunk történelmének leg­jobb ötéves terve. A szovjet társadalom elő­rehaladt a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai lét­rehozásának útján. A kilen­cedik ötéves terv teljesítésé­nek eredményeként jelentő­sen növekedett, az utóbbi tíz évben gyakorlatilag meg­kétszereződött az ország gaz­dasági potenciálja. A gazdasági fejlődés ered­ményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasz­tásnak és a nemzeti va­gyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. öt­éves tervben 34 százalékkal volt nagyobb mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem 75 százalékát fo­gyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztá­si alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási össze­geket is, amelyeket lakóhá­zak, iskolák, kórházak, kul­turális-oktatási intézmények, sportlétesítmények, a kom­munális és szolgáltató üze­mek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nem­zeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a nepjólét cél­jaira. A nemzeti jövedelem­nek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszu­sán kitűzött szociális prog­ram megvalósításában elért főbb eredményekkel foglal­kozzam. A IX. ötéves terv felada­tul tűzte ki az egész lakos-, ság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy külön­leges figyelmet kell fordíta­ni a dolgozók kisebb jöve­delmű kategóriái életszínvo­nalának emelésére. Ennek megfelelően sike­rült lényegesen emelni a nép életszínvonalát, A mun­kások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elér­te a 146 rubelt, a társadal­mi alapokból történő kiegé­szítő kifizetésekkel és jut­tatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás történt a falu­si lakosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka sze­rinti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emel­kedett. Az elmúlt öt évben növel­ték a munkások, alkalma­zottak, kolhoztagok és hiva­tásos katonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emel­ték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a mű­szaki tanintézeti tanulók ösz­töndíjait, bevezették minden dolgozó nő teljes fizetéssel azonos terhességi és szülési segélyét, és más ilyen irá­nyú intézkedéseket is tet­tek. 11 millió lakás és családi báz A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társada­lom többször is a fogyasz­tás minőségileg új színvo­nalát éri el. Az 1971-1975-06 években a kiskereskedelmi áruforga­lom 36 százalékkal növeke­dett a fő élelmiszer- és ipar­cikkek szilárd állami kiske­reskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban növekedett a hús-, a húskészítmények, a tojás és más termékek érté­kesítése, a lakosság évente csaknem egy millió személy­gépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. 1971—1975-ben több mint 11 millió lakást és családi házat építettek, ezek alap- területe eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet ál­lampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttér­jünk a lakások elosztásában az ,.,egy családnak egy la­kást” elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert. Ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer. Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. párt­kongresszus irányelveinek. A nehézipari termelés vo­lumene tekintetében túltel­jesítettük az ötéves tervfel­adatokat. Hazánk úgy érke­zett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hagy megbízha­tóan el van látva tüzelő-, nyers- és alapvető szerkeze­ti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, ,701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villany­áramot termeltek. A fűtő­anyag-energetikai bázis •gyors fejlődése révén lénye­gében véve sikerült kielégí­teni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag szállításokkal kapcsolatos szerződéses kö­telezettségeket. 1975-ben 141 millió acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió ton­nát, cementből 122 millió tormát termeltek. A gépgyártás öt év alatt 1,7-szsresére növelte teljes termelését. A gépkocsigyár­tás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyár­tása 1,8-szeresére, az auto­matikai műszerek és eszkö­zök gyártása 1.9-szeresére, a számítástechnikai eszközöké pedig 4,3-szeresére növeke­dett. öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Ipa­runk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasz­tási cikkek gyártása egészé­ben véve 37 százalékkal, a háztartási-, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növekedett. Az utóbbi öt évben követ­kezetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgaz­daság fejlesztését célzó hosz- szútávú komplex program megvalósításán. Erre a célra több. mint 131 milliárd ru­belt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruhá­zásainak több mint egyne­gyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazda­ság 1 millió 700 ezer trak­tort, 449 ezer kombájnt. 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mind­ez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával pá­rosulva, az elmúlt öt eszten­dő rendkívül súlyos időjárá­si viszonyai ellenére is, le­hetővé tette, hogy a mező- gazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszo­nyítva 13 százalékkal növel­jük. Átlagosan 14 millió ton­nával növekedett az évi ga­bonahozam és 26 százalékkal a nyersgyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötéves tervben ki­tűzött feladatokat, s ez szük- ' ségszérfieii Megmutatkozott az élelmiszer- és a könnyű­ipar fejlődésének ütemén. A falusi lakosság élete gyökeresen megváltozott A kolhoztagok, valamint az ál­lami gazdaságok munkásai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 száza­lékában van villany. Több tízezer községnek van föld- gázvezetéke. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok minden­ben közelednek a városlakó­kéihoz. A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk — rá­dió, televízió, hűtőgép stb. A falu életében végbement gyökeres változások lénye­gében új szakaszt jelentenek a szocialista társadalmi ter­melés fejlődésében, amely­nek alapját a lenini szövet­kezeti terv vetette meg. Az átalakulást a párt jól át­gondolt agrárpolitikája ered­ményezte. Koszigin a szovjet népgazdaság helyzetét és jövőjét elemző beszámoló előadója A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irány­elvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekint­hető az ország termelési po­tenciáljának jelentős növe­kedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 mil­liárd rubelt fordítottak be­ruházásokra. A kilencedik ötéves terv­ben meggyorsult a tudomá­nyos-műszaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelé­kenysége, s ez 20 millió dol­gozó munkája megtakarítá­sának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidő­szakban tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakos­ság e szolgáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani szá­mos problémát, megszüntet­ni a népgazdaság szűk ke­resztmetszeteit. Különösen érvényes ez a beruházások­ra.. A gazdasági kérdések megoldásában gyakran ta­pasztalható szűklátókörű, bürokratikus magatartás. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkésországokkal foly­tatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi át­lagban 7,4 százalékkal növe­kedett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huza­mosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szovjetunióban és más szo­cialista országokban — a KGST tagországaiban — az ipari termelés növekedésé­nek évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkésországok­ban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Ennek eredményeként már a kilencedik ötéves terv előtt bármely más országnál több nyersvasat, vasércet, mangánércet és krómércet, szenet és kokszot, cementet, kálisót és foszfátot, traktort, motoros és villamos moz­donyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfajtát, az elmúlt ötéves tervidő­szakban pedig már több acélt, kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illetve termel­tünk. A tőkés világ 1974 máso­dik felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkés országokban ma­gasra szökött a munkanél­küliség, fokozódik a dolgo­zóknak jogaikért vívott harca. Jellemző, hogy a jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgazdászokat is arra kész­tetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkésrendszer hi­báin, azon. hogy az nem ké­pes megbirkózni a folyama­tos fejlődés feladataival, és még kevésbé választ találni a társadalmi-gazdasági ha­ladásnak a XX. század utol­só negyedében a világ előtt álló kérdéseire. A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szo­cialista világ ad választ A szocialista országok testvér- pártjainak legutóbbi kong­resszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint szá­mos más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén alapszanak. Problémánkat, akármilyen nagyok is, • mindig az egész társadalom érdekeinek meg­felelően oldottuk és oldjuk meg, s biztosak vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. II. fl tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv fel­adatait meghatározta „A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésé­nek fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következe­tesen megvalósítsa a kom­munista pártnak a nép anya­gi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dina­mikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlő­dés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelé­se és a népgazdaság vala­mennyi ágazatában a munka minőségének minden eszköz­zel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szakasz a pártnak a társa­dalmi-gazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyaci-mű- szaki bázisa építése területén követett hosszútávú irány­vonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudo­mányos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a tu­dományos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő ta­karékossági rendszer alapján történő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erő­feszítéseket irányoz elő a mezőgazdasági termelés fel­lendítését szolgáló program megvalósítására. A népgazdasági tervek előirányozzák a szocialista gazdasági integráció további elmélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta elő­nyök teljesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudományos-műszaki poten­ciálú fejlett szocialista társa­dalom gazdasága módot adott arra is, hogy a kong­resszusi irányelvtervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép élet- színvonala emelésének átfo­gó programját. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folytatandó politikája — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakos­ság jövedelemnövelésének legfőbb útja a munkabér­emelés, amely a jövedelmek egész növekedésének három­negyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásának terv­szerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a munka­bérnek és a kolhoztagok ja­vadalmazásának ösztönző szerepe, a jövedelem fokozott mértékben függjön a terme-, lés végső eredményeitől, ha­tékonyságának növekedésé­től. A munkások és alkalmazot­tak átlagos keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emel­kedik és 1980-ban eléri a 170 rubelt. A tizedik ötéves terv időszakában teljes mértékben befejeződik a munkabér, va­lamint a nemtermelői szférá­ban foglalkoztatott, közepes fizetésű kategóriákhoz tarto­zó dolgozók bér-, fizetés- és keresetminimumának feleme­lése, s megkezdődik a mun­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom