Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-11 / 35. szám

KÉT VÁROSNAK ELEGENDŐ ENERGIAMEGTAKARÍTÁS Új vezetékek és trafóállomások Fejlesztési tervek Er&Mßpss évet zárt a MÉSZ szoiüolcl üzemigazgatósága munkásvédelmi célokra 30 EBixtaeró eSSfjeaefe Javul Szolnok megye zöidsógelíátása A TITÄSZ szolnoki üzem- igazgatósága az összesített adatok szerint — jó ered­ménnyel zárta a múlt évet, s ezzel sikeresen fejezte be negyedik ötéves tervét. A sokak által — tévesen — csak a kommunális ellátás­ban játszott szerepéről is­mert vállalat az elmúlt idő­szakban is több irányú fel­adatot látott eL Megycnkben a villamos energia zavartalan szolgai- tatásával, mintegy 20—22 milliárd forint termelési érték előállítását segitette. A többszörös élüzem egy év alatt 10 százalékkal több villamos energiát értékesí­tett, mint a korábbi időszak­ban. Figyelemre méltó, hogy ez áram állandó költsége az előző évi szinten maradt, a hálózat vesztesége pedig 8.28 százalékról, 5,87 százalékra csökkent, a megtakarítás: 0 8 millió kilowatt óra ener­gia. Az összehangolt, tervsze­rű üzemviteli és beruházá­si munka eredményeként 1075-ben annyi villamos energiát takarított meg, amely elegendő Mezőtúr cs Törökszentmiklós ösz- szes egyéni •fogyasztóinak egy évi energiaellátására. Az üzemigazgatóság évi ár­bevétele 400 miLMó forint fö­lé emelkedett, a nyereség 7 millió forinttal meghaladta az előirányzatot, 64 millióra nőtt Az üzemigazgatóság jelen­tős anyagiakat áldozott a munkafolyamatok tökélete­sítésére, a nehéz fizikai mun­ka könnyítésére, a munka- védelemre. Közel 10 millió forintot fordított gépesítésre, megközelítette a 2 milliót a szállítás korszerűsítésére, a másfél milliót pedig a biz­tonságtechnika fejlesztésére fordított összeg. A munka­feltételek javításának ered­ménye, hogy az ezer dolgo­zóra eső balesetek és a ki­esett munkanapok száma lé­nyegesen alatta maradt az iparági szintnek. A baleset­védelmet anyagilag is haté­konyan. ösztönzik, tavaly pél­dául 64 dolgozó részesült rendszeres bal esc tment esség i prémiumban. Érre a célra 122 ezer forintot fordítottak. Az összeget az idén 220 ezer forintra növelik, és a mun­kavédelmi őröket, a darus gépjárművezetőket is bevon­ják a premizálásba. A múlt esztendőben elért siker nagyban hozzájárult a negyedik ötéves terv ered­ményes befejezéséhez. A tervidőszakban az üzemigaz­gatóság hálóz?, tveszteségének számszerű értéke ugyanany- nyi volt, mint öt évvel ko­rábban, noha a csúcsterhelése ez idő alatt 1,85-szörösére a vil­lamos energia értékesítése pedig. 1,77-szeresére nőtt. lényegében öl év alatt annyi villamos energiát takarítot­tak meg, ami megfelel a te­rületén levő teljes közvilá­gítás két évi fogyasztásának. ' A növekvő fogyasztói igé­nyek kielégítése céljából öt év alatt 284 millió főtant ér­tékű beruházást eszközöltek. Többek között 400 kilométerrel bővítették a hálózat hosszát üzembe helyeztek 280 új trafóál­lomást és 4500 úgynevezett közvilágítási fényforrást Az üzemigazgatóság állóesz­köz-állománya elérte a 800 millió forintot. A komplex milliót fordítottak. Jászalsó- , szentgyörgyön új, korszerű kirendeltségi épületet emel­tek, óvodai és bölcsődei fé­rőhelyekre pedig 1,1 millió forintot fordítottak. A sikereket jórészt a szo­cialista brigádok munkájá­val érték el. A létszám 76,5 százaléka, 434' munkás, mű­szaki dolgozik szocialista kol­lektívákban a kitűzött célok teljesítéséért. Munkájuk eredményességét jelzi, hogy a Szolnok vidéki kirendelt­ség Kossuth szocialista bri­gádja elnyerte a „Szakma kiváló brigádja” címet, a jászalsószenjtgyörgyi Novem­ber 7. és a szolnoki tervezé­si osztály Kandó brigádja pedig a „Vállalat kiváló bri­gádja” címet pályázta meg múlt évi jó munkája után. A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat a tervidőszak minden évében elérte a ki­váló szintet A szolnoki üzemigazgató­ság — a nagy családon be­lül — harmadszor váromá­nyosa a kitüntető élüzem címnek. Az elismerés ösztönzést ad­hat az 1976 évi feladatok jó, elvégzéséhez. Tennivaló bő­ven van: 50 milliós értékű hálózatszerelési munkát kell elvégezni. Kiemelt, feladat. a Mezőtúr—Karcag közötti 120 kV-os távvezeték a szolnoki Széchenyi lakótelep, a szajo- li hajiatóház és ÁFOR-telep villamosítása, Tűrkeve és Ti­szák écske kisfeszültségű há­lózatának rekonstrukciója. Megkezdik a tiszakécskei ki­rendeltség építését, a gépjár­mű javítóműhely bővítését, valamint a szolnoki és a me­zőtúri üzemi fürdők korsze­rűsítését E. S. MA: Új őr - Új szabályozók Gazdaságpolitikai témájú cikkünk befejező része X oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal A TV képernyője előtt Jegyzet a televízió elmúlt heti műsorairól Jászfényszaru tervez A községfejlesztésről szóló riportunk második része 5. oldal í KGST-lanácskazás Budapesten az ideieniorpalmi egyiittniíiködésokről A KGST-tagországok dele­gációinak részvételével teg­nap Budapesten megkezdő­dött a szocialista országok idegenforgalmi kormányszer­vei közgazdasági állandó bi­zottságának 6. ülése. A bi­zottság munkájút a Magyar Országos Idegenforgalmi Ta­nács koordinálja. Az ülésen megvitatják a szocialista országok idegen- forgalmi együttműködésének fejlesztését, megvizsgálják a közös idegenforgalmi beru­házási lehetőségeket, s elem­zik a turista-szezon meg­hosszabbításának módszereit, s az idegenforgalmi tudomá­nyos kutatások összehango­lása is napirendre kerül. A bizottság munkájáról jelen­tést készít az idegenforgalmi kormányszervek soron kö­vetkező ülésére, amelyet a jövő hónapban Havannában tartanak. Nem ie olyan régen, 1971- ben Szolnok megyében még 6 ezer 100 hektáron vetettek zöldséget a termelőszövetke­zetek, az állami gazdaiságok és a kisgazdaságok termelői. Ezt követően a csökkenés év- ről-évre • igen számottevő volt, hiszen 1975-ben, 197í-hez viszonyítva, csak a termelőszövetkezetek 1500 hektárral kevesebb, mint­egy 3 ezer 300 hektárról takarítottak be zöldségfélé­ket. Az áHami gazdaságok összes vetésterülete öt év átlagában 90—100 hektár között inga­dozott a kisgazdaságok pedig az 1971 évi 1100 hektár he­lyett tavaly már csak 540 hektárról gyűjtöttek be zöld­séget A mélypontot a megyei ta­nácshoz korábban beérkezett terviaformációk mutatták, amelyek szerint a termelő- szövetkezetek 1976-ban mind­össze 3 ezer hektáron akar­tak zöldséget és 110 hektáron burgonyát termeszteni. Az igények felmérése alapján a megyei Igény ezzel szem­ben 4 ezer 530 hektáron nagyüzemi zöldség-, és 330 hektáron burgonyaterme­lés. Csak ekkora vetésterülettel lehet kielégítem a lakosság és a konzervipar szükségle­tét, s így teljesíthetők az or­szág más vidékeinek ellátá­sában vállalt kötelezéttségek. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a kisgazdaságokra, hiszen nélkülük a megye ösz- szes zöldségterülete nem ér­heti el a tervezett 5 ezer 700 hektárt Ekkora területre egyébként azért is szükség van, mert a hozamok emelkedése tavaly már nem tudta fedezni a zöldségtermesztésre szánt föld rohamos csökkenéséből adódó hiányt Az 1975-öt megelőző évek­ben 10—11 ezer vagon zöldséget termeltek az üze­mek és a kisgazdaságok. A szám először tavaly csök­kent elegendő 10 ezer vagon alá. A konzervgyárak az utóbbi öt esztendőben évente átlagosan 3 ezer 600, 3 ezer 700 vagon zöldséget vittek el megyénkből, s ezzel a termő- terület 35—40 százalékát le­kötötték. Az idén az eddi® megállapodások szerint a me­gye mezőgazdasági üzemei 4 ezer 100 vagon zöldség szál­lítására kötöttek velük szer­ződést, de 50—100 vagonnyi megtermeléséről várhatóan még a közeljövőben egyez­nek meg. Az állami gazdaságok 170. a termelőszövetkezetek pe­dig 4 ezer 200 hektár zöldség vetését vállalták. Paradicsomból, burgonyából, vöröshagymából és papriká­ból azonban még mindig hi­ány mutatkozik, s ezért mint. egy 600 hektárral nagyobb vetésterületre van. szükség. A gazdaságok tovább» jó szán­dékú, megértő tervezésér® van szükség ahhoz, hogy ez a — főképp a lakosság friss zöldséggel történő ellátását veszélyeztető — hiány is megszűnjön. Ebben az eset­ben növekedhet Szolnok me­gyében az egy főre eső zöld­ség fogyasztása is, amely hosszú évek óta 90—95 kiló körül stagnál. Természetesen ehhez arra Is szükség van, hogy az ille­tékesek — mezőgazdasági üzemek, tanácsok, téesz szö­vetség, AGROKER, MÉK — figyelme év közben sem lan­kadjon. A termelők számára pél­dául biztosítani kell a ve­tőmagtól a növényvédősze­reken keresztül a betakarí­tógépekig minden anyagot és eszközt. A kétkezi munkások szerve­zésére is időben gondolni kell. Ha mindezek mellett az átvétel is zavartalan lesz, akkor évek óta először ismét csak az időjáráson múlik majd, hogy lesz-e elegendő zöldség a megyében. B. Ä. A nap híreiből Puskával és hálóval Jé évet zártak a vadászok Fock Jenő hazaérkezett Franciaországból Hazaérkezett Párizsból a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának küldöttsége, amely Fock Je­nőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezeté­sével részt vett a Francia Kommunista Párt XXII. kongresszusán. A küldöttség tagja volt Horn Gyula, a központi bizottság külügyi osztályának helyettes veze­tője. A küldöttséget a Feri­hegyi repülőtéren Gyenes András, a központi bizottság titkára fogadta. Téma: az állattenyésztés Tegnap Tiszafüreden a já­rási hivatal tanácstermében, a HNF járási elnöksége és a Magyar Agrártudományi Fgyesület helyi csoportja szervezésében, a mezőgazda- ■ági könyvhónap alkalmából ' nácskozást rendeztek, ame­en dr. Magas László, a ■ ÉM főosztályvezető-helyet­tese tartott előadást. Különös hangsúllyal fejtette ki az ötödik ötéves terv állatte­nyésztési feladatait: ezen be­lül a szarvasmarha-tenyész­téssel kapcsolatos problémá­kat részletezte. A tanácskozással egyidejű­leg kiállítás nyílt, a kereske­delmi forgalomban levő me­zőgazdasági szakkönyvekből, amelyekből a járás szövetke­zetei a helyszínen vásárol­hattak, „felfrissíthették” házi szakkönyvtáraikat. Elnöki értekezlet A Szolnok megyei Tanács vezetői tegnap értekezletet tartottak a városi tanácsok és a járási hivatalok elnö­keinek, valamint a megyei tanács osztályvezetőinek. Az értekezleten szó esett az ága­zatok időszerű kérdéseiről és az idei, valamint az ötödik ötéves tervben várható fel­adatokról. Ma a nagyközsé­gek és községek tanácselnö­keinek és vb-titkárainak rendeznek hasonló tanácsko­zást. A bábolnai példa A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban rendezték meg tegnap a megye állami gaz­dasági vezetőinek tanácsko­zását, ahol többek között a szakmai továbbképzés került napirendre. A bábolnai kom­binát ugyanis országosan egyedülálló módon és példa­mutatóan kapcsolja be dol­gozóit a tanulásba. Az okta­tás három részből áll: a ta­nulók megismerkednek a legújabb mllalati általános tudnivalókkal, a legkorsze­rűbb szakmai ismeretekkel, és végül ez évi saját mun­kahelyi feladataikkal. Aki sikeres vizsgát tesz, azt megilleti a bábolnai szakmunkás cím, és csak en­nek birtokában léphet a kö­vetkező évben „magasabb” osztályba, ahol újabb isme­reteket sajátíthat el. A tanácskozás résztvevői mintaszerűnek ítélték a bá­bolnai módszert, és a tapasz­talatokat hasznosítva kíván­ják gazdaságukban a mun­kahelyi képzést megszervez­ni Az év legjobb Fényképei A Magyar Fotóművészek Szövetségében elbírálták a hagyományos, minden évben kiírt pályázatokat. Az év legjobb képe pályázat 5 ka­tegóriájába 25 szerző 123 pá­lyaművet adott be. Díjat nyert: Benkő Imre, Eifert János. Hemző Károly, Mol­nár Edit, Révész Tamás. Ur- bán Tamás. A reklámfotó­pályázat öt kategóriájába 21 szerző, 76 pályaművet adott be, dijat nyert: Diósi Ferenc és Módos Gábor, Eifert Já­nos, Kovács Tamás, Németh Andrea, Vidovits István. Vízhatlan telefonkábelek A Szegedi Kábelgyárban petrolzselével töltött, tökéle­tesen vízhatlan telefonkábe­lek gyártására készülnek, s a jövő hónapban kezdik meg az újfajta termék készítését. Erre külön gyárrészleget, csaknem ötezer négyzetméte­res üzemcsarnokot építettek, amelybe száz millió forint értékű gépet szerelnek fel. A berendezés megérkezett, s a külföldi szakemberek gyors ütemben szerelik a különfé­le huzalkészítő-, tömlözö-ér- sodró és egyéb gépsorokat. Évente 200 000 km ilyen új típusú kábel kerül majd le az új gyárrész gépsorairól. Egy mondatban — Dr. Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag, és Árhivatal elnöke tegnap. Nyikolaj Gluskov- nak, a Szovjetunió minisz­tertanácsa mellett működő állami árbizottság elnökének meghívására Moszkvába uta­zott. — A Zala megyei Állami Építőipari Vállalat befejezte Hévíz első szállodájának, a 200 szobás Hotel Termálnak építését. — Tegnap szovjet orvosi és állatorvosi műszerkiállítás nyílt á Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Tavaly január—februárban még a 74—75-ös vadászidény­ben lőtte Szolnok megye 37 vadásztársaiságának több mint 1500 vadásza az őzeket és az apróvadakat, szeptem­bertől pedig már az 1975—76- os idény adta meg a lehető­séget, hogy a vadászok szen­vedélyüknek hódolhassanak. Ennek a két „f élidénynek” a mutatói alapján lehet felmér­ni Szolnok megye vadgazdál­kodásának tavalyi ered­ményeit A felszabadulás után meg­kezdett tervszerű erdő- és vadgazdálkodás következté­ben tavaly Szolnok megyé­ben a törzsállomány tenyész- vad értéke meghaladta a 150 millió forintot. Különösen az őzállomány figyelemre mél­tó: tavaly, a több mint 11 ezer őz közül 1230 bakot, 2140 sutát és 780 gidát ejtet­tek el. A trófeák értékelésé­re csak február végén kerül sor, de a ’kilátások biztatóak: az előző években a trófeák­nak mintegy a 15—18 száza­léka — ez a szám jóval az országos átlag felett van — kapott érmet a bírálatok al­kalmával. Tavaly 38 500 élőnyulat szállítottak a megye vadász- társaságai a MAVAD útján, állornánytelepítés és vérfel­frissítés céljából Franciaor­szágba és Olaszországba. A kilőtt nyulak száma is igen magas, meghaladja a 15 ez­ret. Tavaly több mint 20 ezer fácánt fogtak be a vadászok hálóikkal és 120 ezret lőttek ki. Megemlíthető még, hogy az elmúlt évben a mezei fog­lyok közül 2400-at lőttek ki és csaknem 300 fogoly akadt fenn a kifeszített hálókban. A társaságok tavalyi bevé­tele meghaladta a 20 millió forintot, ebből az élővad-el­adás 15 millió forintot jöve­delmezett. A vadászok fel­adatai között szerepel a dú- vadak irtása is: 1975-ben Szolnok megyében 15 vad­disznót, 1300 rókát és 9600 kóbor kutyát és macskát to-, rítettek le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom