Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-10 / 34. szám

1976. február 10. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 till Sero - ü| szabályozik (3) Bérnövelés, aipffi isztsazés t • Íz aktív **«5* *J°f __________ lalkoztatottak száma valamivel meghalad­ja az ötmilliót, s túlnyomó többségük — vállalati dol­gozó, akiknek bér- és kere­setviszonyait a mindenkori bér- és jövedelemszabályo­zás alakítja, befolyásolja Ebben a vonatkozásban is jelentősen módosult a sza­bályozó rendszer. Az ötödik ötéves terv idő­szakában négy bérszabályo­zási formát alkalmaznak: a vállalati teljesítményhez kö­tött bérszínvonal-, illetve bértömeg-szabályozást. va­lamint a központi bérszín­vonal- és bértömeg-szabá­lyozást. Egyik bérszabályo­zási forma sem új, a korábbi tervidőszakban is alkalmaz­ták azokat. A változás első­sorban az, hogy mindeddig a vállalati teljesítményhez kö­tött bérszínvonal-szabályo­zás volt az általános forma, a másik három pedig a ki­vétel A jövőben egyenran­gúak lesznek. A vállalatok többségénél a teljesítményekhez kapcsoló­dó szabályozási formákat al­kalmazzák, míg a központi bérszabályozási formákat azokban a szakágazatokban — például szénbányászait- viTlamosenergia-ipar, hús-, tej-, sütőipar, közúti közle­kedés, hírközlés, kulturális szolgáltatás stb. — amelyek­nek gazdálkodási adottságai, nyereségszerzési lehetőségei meghatározottak. A négy bérszabályozási forma alkal­mazása révén az élőmunka racionális felhasználását leg­jobban ösztönző bértömeg­szabályozás működési köre jelentősen kiszélesedett, a jövőben a vállalati dolgozók körülbelül egyharmadára ter­jed ki. Oj vonása a bérszabályo­zásnak, hogy a bérnövekedés egy részét — maximum' két százalékát, de 1976-ban csak 1,5 százalékát — intézménye­sen és minden bérszabályo­zási formában biztosítja. To­vábbá: a vállalati teljesít­ményhez kötött bérszabályo­zási formákban 6 százalék az adómentes bérszínvonal- növelés „plafonja”, a 6 szá­zalék feletti bérszínvonainö- velésére — ha a teljesít­ménymutató lehetővé is ten­né — magas adót kell fi­zetni. Progresszív adó ter­heli a béi-fejlesztést már 6 százalék alatt is, ha nincs gazdálkodási bázisa, azaz, ha meghaladja a bérfejlesz­tési mutató által megsza­bott mértéket. Az adómentes bérfejlesztés mértékének be­határolása és a bérfejlesztési adó együttesen mérsékli a bérszínvonalnövekedés szóró­dását, csak a bérfejlesztési mutató differenciálódhat. A jól gazdálkodó vállalatok a 6 százalékon felüli bérfej­lesztés lehetőségét kénytele­nek lesznek tartalékolni azokra az évekre, amikor azt adómentesen használhatják fel. fiz ű] bérszabályozási ________i_rendszerben igen e rőteljesen érvényesülnek az elosztással kapcsolatos kö­vetelmények; a bérek és ke­resetek tervszerű keretek között tartása, a bér- és ke­reseti arányok befolyásolá­sa. A bérszabályozás átlago­san évente 5—6 százalék kö­rüli bérfejlesztésre ad lehe­tőséget Ezzel kapcsolatban utalni kell arra, hogy a bér­szabályozási formákba nem építették be teljes egészében a tervezett átlagbér-emelke­dést és bérfejlesztést annak egy részét központi bérin­tézkedések és bérpreferen­ciák valósítják meg. (Az 1976 évi népgazdasági terv például 700 millió forintot irányoz elő béremelésre és vállalati bérpreferenciákra.) A bérszabályozás rendsze­rét a jövőben is kiegészíti a Részesedési alap, amelyből anyagi ösztönzésre prémi­um, jutalom, év végi része­sedés és újítási díj fizethető, emellett juttatásokra — ta­nulmányi ösztöndíjra, lakás­építés támogatására, a jóléti és kulturális alap kiegészí­tésére — is felhasználható. A vállalatok részesedési alap-képzési lehetőségei az eddigiekhez képest — első­sorban az alap-képzést ter­helő progresszív adó miatt — csökkennek. Emellett az is döntően befolyásolja majd a részesedési alapból fizet­hető prémiumot, év végi ré­szesedést és juttatásokat, mennyiben képesek a válla­latok megalapozni és kihasz­nálni az adómentes bérfej­lesztés 6 százalékos plafon­ját. Viszonylagosan nö veli a ré­szesedési alapot, hogy nem terheli a vezetők prémiuma és jutalma. A vezetők a ko­rábbi nyereségprémium he­lyett a vállalati teljesítmé­nyektől — elsősorban a jö­vedelmezőségtől — függő prémiumot és tevékenységük átfogó értékelése alapján ju­talmat kaphatnak, de pré­miumuk és jutalmuk bér­költségként számolható eL Ezek nem garantált járan­dóságok, a felügyeleti szerv éi tékelése és engedélye alapján fizethetők ki, csök­kenthetők és teljesen meg­von hatók. R préiüiuüi * 8 ________ együttes ősz­s zege elérheti az alapbér 40—50 százalékát — ez a plafon —, a vállalati vezetők jövedelme tehát nagy mér­tékben függ a gazdálkodás eredményességétől, a nyere­ségtől. Az érdekeltség pozi­tív és negatív jellegű, mert arra az évre, amelyben a vállalat veszteséggel zár, a vezető állású dolgozók szá­mára a személyt alapbérnek csak a 75 százaléka fizethető ki. (Folytatjuk-) »Jjlisö k i 7"'* ' ' Garatnvölgyi István HELYZETKÉP Tíz kijelöl! nagyberuházás „Ifjúsági Őrjáratok” az Szemekben KlSZ-mnnkaakciók a IX. kongresszus tiszteletére (Tudósítónktól) A kongresszusi és a fel­szabadulási munka versenyt új elemekkel és tartalommal gazdagítva készülnek a KISZ IX. kongresszusára megyénk nagyüzemeinek ifjúkomrou­DdStáí. Az Állami Építőipari Vállalat KISZ-esei a kongresszus köszöntésére kommunista szombatokat és vasárnapokat szervez­nek. A társadalmi munkaafcciő egyik fő oélja, hogy vállalati segítséggel mielőbb lakáshoz juttassák az arra érdemes munkásfiatalokat. Az OTP- néi lakásfejlesztési egyszám­lát nyitottak és arra fizetik be a társadalmi munkáért kapott bért Ez idő szerint csaknem ne­gyedmillió forint van már az alapban. A vállalati támoga­tás mértéke személyenként általában 20—30 ezer forint. Pénzeszközeiket februárban is tovább gyarapítják. A hét végén, 7-én és 8-án, 20—20 tagú vízvezetékszerelő ifjú­sági brigád dolgozik majd a Pest megyei Pánd község új művelődési házának szerelé­sén, hogy májusra elkészül­jön a modem létesítmény. A munkáért járó bért, mintegy 60 ezer forintot ugyancsak a lakásalapba fizetik. A martfűi Tisza Cipőgyár kiszesei is méltóképpen tisz­telegnek az ifjúkommunisták országos seregszemléje előtt Az akcióprogramnak megfe­lelően üzemrészenként „Ifjú­sági őrjáratokat” szerveznek, amelynek célja a munkafe­gyelem szilárdítása, a minő­ség javítása, a termelés ha­tékonyságának növelése. A gyár 1976-ban 4.5 millió pár cipőit exportál, s termékeinek 60 százaléka a tőkés orszá­gokba kerül. A növekvő ex­port sikere érdekében vala­mennyi munkaterületre ki­terjesztik és támogatják a „Dolgozz hibaUanul” munka- rendszert. A kisaesek elhatá­rozták, hogy patronálják a pályakezdő fiatalokat, segítik mielőbbi bei Illeszkedésüket a munkásközösségbe. A Tiszamenti Vegyiművek kiszeseinek egyik szép terve, hogy erdei tomapályát léte­sít a vállalat közelében lévő fásított területen. Célkitűzé­seik szerint 10—12 hétvégét töltenek majd társadalmi munkává!: erdei futópályát, tollaslabda-, lábtenász-pályát, tornaeszközöket, nyújtót, kor­látot, száz méteres futópályát teremtenek. A szép fekvésű terület a spont mellett a vál­lalat dolgozóinak pihenését is szolgálja. Vállalásaik kö­zött szerepel többek között a társadalmi erőből tavaly lé­tesített lakótelepi KRESZ- park rendszeres karbantartá­sa, az üzem környékének rendezése, csinosítása. Az idén bevezetik a DH- mozgalmat, fokozottan törekednek az anyag és energiatakarékosságra. A nagy múltú szolnoki MÁV Járműjavító Üzem KISZ fiataljai elhatározták, hogy társadalmi műszakot, kommunista szombatokat szerveznek és csatlakozásra szólítottál-e fel a megye vala­mennyi KISZ szervezetét. Az így keresett munkabérrel az ifjúmunkások lakás- és bú­torvásárlási terveit szándé­koznak támogatni érdem sze­rint. E. S. Mint ismeretes, a Minisz­tertanács az 1975. évi nép- gazdasági tervben kilenc nagyberuházás gyorsításáról intézkedett, majd a múlt év szeptemberében a Szegedi Szalámigyárat is e kategóriá­iba Sarolta, s így a gyorsítás­ra kijelölt beruházások kö­rét tízre emelte. Egyben a kormányzat a munkálatok fokozott anyagi ösztönzéséről is gondoskodott Mint az Országos Tervhi­vatalban eknanditák, az ille­tékes minisztériumok és vál­lalatok kidolgozták a gyorsí­tással kapcsolatos részletes munkaprogramokat, azok végrehajtását folyamatosan ellenőrzik és segítik. A mun­kálatok általában megfelelő­en haladnak. A felügyeleti szervek hatékony operatív intézkedésekkel segítik az érintett vállalatok munkáját A gyorsításra kijelölt beru­házások általában 2—12 hó­nappal előbb valósulnak meg, mintha a gyorsítással járó ösztönzések elmaradták vol­na, ily módon a számítások szerint 1980-ig körülbelül 2.7 milliárd forint értékű több­letterméket állítanak majd elő az üzemek, aminek 85 százalékát i tthon, három szá­zalékát a szocialista, 12 szá­zalékát pedig a nem szocia­lista'országokban értékesítik. Az itthon értékesített termé­kek nagyrészt, tőkés impor­tot tesznek feleslegessé A gyorsítás üteme a tíz be­ruházásnál nem egyforma. A munka a Gyulai Húskombi­nát építkezéseinél a legza­vartalanabb, viszont lemara­dás van a kőolaj- és földgáz­kitermeléssel összefüggő be­ruházásoknál. Építők a EaisEegben jfk hőmérő higanyszála reggelente mínusz 10 fok alá süllyed. Csontig hatol a hideg. Az emberek fázósan sietnek el a deszkakerítéssel határolt építkezés mellett. Aztán pufajkás munkásak érkeznek, nyitják a heve­nyészve ácsolt kaput, befor­dulnak az épületalapok kö­zé. Szerszámot fognak, ásót, lapátot, szakercét, indul a szállítószalag motorja kala­pács kopog, fűrész sávit. Váz­zá kötözik a vasakat Mint hálókötök hajlítják, fonják sűrű ráccsá a vastag rudakat A hideg nehezíti a munkát Ka átjárja a végtagokat tü­zet raknak, megjmelegítik gémbenedestt tagjaikat. Aztán dolgoznak tovább. Méretre szabják a rudakat T. K. L. Fagyos főiddel nehezebb a munka „Csak így tovább, gyerekek!” Van Itt számtalan műszaki érdekesség. Például 100 atmoszféra nyomás és ellentéte, a vákumtechnika; van 1700 fok és mínusz 60 fok; vegyipari, égetési folyama­tok és mindenféle technikai berendezés. Forgókemence, őrlőmalom, reaktorok, nyomó- és vákumszűrők... Cse­mege itt a munka — mondják a fiatal műszakiak. Ti­sza várkonyban vagyunk, a Magnezitipari Művek szin­tetikus magnezit kísérleti üzemében. ■— A KISZ kikerült az évek óta tartó hullámvölgyből — mondja Baricza Zoltán párt­titkár. — Nehéz körülmények között dolgoznak, hiszen messziről járnak be és több műszakba. Nehéz összefogni őket. Mégis derekasan neki- állnak a munkának, a társa­dalminak is, tagjai a szocia­lista brigádoknak. Én most azt mondhatom: csak így to­vább gyerekek! Mindenkin gumicsizma, munkásruha. A munkásokon, a párttitkáron, Rumpler György üzemvezetőn... ö most számadatokat sorol: 98 dolgozójukból 61 fiatal. — Megérkezik beszélgetőtársam, Szabó János. Természetesen munkásruhában, gumicsiz­mában. Kiderül: 18 KISZ- tag van. — Nem tűi sok? — Nem tukmáljuk senkire a tagságot: jól akarunk dol­gozni, s ezzel közénk csábí­tani a fiatalokat — tevékeny társunknak. Én egy éve va­gyok üzemünk KISZ-titkára: azóta hatan jöttek, hogy fo­gadjuk magunk közé. Ma ket­ten szóltak... — Mi volt vajon az a csá­bító munka? — Nehéz volt beindítanunk a szervezeti életet. Leginkább a közös munka segít, gondol­tuk, s ezért is jött nekünk jól tavaly a vasgyűjtési akció. Többször ittmaradtunk mun­kaidő után és beraktuk az ócskavasat a vagonba. Itt a vasút szemben. Előfordult, hogy több vagont is rendel­tünk, ilyenkor (szombat, va­sárnap) egész nap dolgoztunk. Nos, 16 tonna vasat vittek tő- V lünk a vagonok a diósgyőri Vasgyárba, — Mindezt tizennyolca*^:: — Igen. — Honnan vettek ennyi vasat7 — Az özem létesítése, 1967 óta rengeteg vashulladék fel­halmozódott nálunk. De tény­leg csak hulladék került a szállítmányunkba: szakembe­rek válogatták. Ami használ­ható, maradt, ez természetes. — A gyerekek dicsérő ok­levelet kaptak ezért a Kohó- és Gépipari, valamint a Könnyűipari Minisztériumtól, s jutalmakat a vállalattól — újságolja Rumpler György üzemvezető. — És a napi munkájukat? Azt is ilyen lelkesen? — Fontos munkát végzünk, ki-ki a maga helyén — foly­tatja a KISZ-titkár. — Amit itt előállítunk, azt az ország importból biztosította az ipar számára. Végtermékünket, a szintetikus magnéziumoxidot a tűzálló anyagokat gyártó ipar hasznosítja. Közbenső termékünket magnéziumoxld formájában elektromos szige­telésre, állati takarmánytár pokba és a műanyagiparban használják, melléktermékün­ket pedig talajjavításra. A mienk nem szokványos gyár, lelkesít bennünket a kísérle­tezés. Nagyon érdekes mun­ka. Én például üzemmérnök végzettségemmel főművezető vagyok, de sokszor szomba­ton, vasárnap is bejövök dol­gozni. Izgat amit csinálok, \ ~ Családi, •— Huszonnégy éves vagyok; még nőtlen. Két szoba össz­komfortos lakásban lakom egyik mérnök társammal. Én 1973-ig még az Alföldön sem jártam: baranyai vagyok. De ha elszánom magam a csa­ládalapításra, akkor azt Ti- szavárkonyban „követem el”.. Ideköt a munkám. A KISZ-ben most volt ve­zetőségválasztó taggyűlés: is­mét bizalmat kaptam. Idén önálló politikai képzést indí­tunk. Majdnem mindenki ta­nul, én a marxista—leninista esti középiskolát végzem. Rengeteg dolog van, hiszen nem megy még itt minden jól, ne gondolja! Most csak a szervezet kialakításának el­ső lépéseinél tartunk,.,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom