Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-10 / 34. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. február 10. IX TUDOMÁNY—TECHNIKA TenRészetvédeimünk gondjairól Bemutatjuk az Országos Természetvédelmi Hivatalt BfftAPM yyjÁnBz utolsó háború Bár a sci-fit — ezt a tudomány és az irodalom házasságából született neveletlen gyereket — úgynevezett jobb irodalmi berkekben is kezdik elfogadni, még mindig a művészet peremén lebeg. Ha azonban van az írónak, túl a fantázia-billegetésen, a ma emberéhez szóló mondandója, ha technikai trükkökön, űrhajók, robotok harcán kí- vül valami eredetit is tud tükrözni, akkor a tudományos fantasztikum megállja a helyét^ Kirill Bulíosov műve, amelyből Sárközy Gyula fordítása nyomán Bodnár István készített kétrészes hangjátékot jószerével tartozhatna a műfaj legjobb művei közé is. Hiszen témája, a kék bolygót teljesen elpusztító, az éle. tét kiirtó nukleáris háború következményeinek bemutatása figyelmeztető is lehetne a Föld lakóinak: ím lássátok, és vigyázzatok! Sajnos, az író nem tud elég következetes maradni, így a gondolatokat elindító bevezető után Az utolsó háború katandregóny- nyé, a hang játék csupán virtuóz rádióprodukcióvá fokozza le magát Hang játéknak viszont valóban virtuóz. A fantasztikus cselekmény kitűnő lehetőséget ad a rádiónak arra, hogy technikai arzenálját felvonultassa, hogy a legkülönbözőbb hanghatásokkal szinte teljes illúziót tudjon teremteni. Egyedülálló lehetőség a kísérletezésre is, hiszen a fantasztikum megelevenítve, úgy tűnik, a rádióban él meg leginkább — hiszen az akusztikus hatások, a hallott szó térben, időben korlátlan, a hallgató képzelőerejének segítségével a legelképzelhetet- lenebb epizódok megelevení- tésére is képes. S ebben most — ez is kísérlet — a sztereó- technika is segít. Talán ez a már-már korlátlan lehetőség ragadta el Bozó László rendezőt, s ezért duzzadt a két teljes órát betöltő hangjátók saját — tartalmával körülhatároható — mérete fölé. Feszesebb, célratörőbb. azaz — mondjuk ki — rövidebb feldolgozás, ha már kalandról van szó. izgalmasabb játékot eredményezhetett volna. A darabban szinte legjobb színészeinket vonultatják fel. Már-már érthetetlen ez a parádés szereposztás, hiszen Gábor Miklós, Sinkovits Imre, Koncz Gábor, Nagy Attila, Szabó Gyula, Atonásl Éva, Egri István, Sinkó László — s még igy sem említettünk mindenkit — hallható igyekezettel próbálják jellemekké formálni az itt-ott bizony majdnem sablonfigurákat, — több kevesebb sikerrel. Röviden A játékmester kerestetik második középdöntőjében győztesként üdvözölhettük Gulyás Ferenc szolnoki versenyzőt, aki lendületes „mesterkedésével” méltán került az első helyre. Kunszerutmárton szőrmefeldolgozó gyáráról hallhattuk Kardos Ernő riportját a héten a Petőfi adón. Egy szakma — a szűcsmesterség — múltját, jelenét igyekszik bemutatni plasztikusan, érdekesen, sok emberrel beszélgetve. Jó érzékik # szól közbe a riporter helyettünk, hallgatók helyett. Például akkor, amikor egyik beszélgetőtársa a régi szűcsmesterséget dicséri mondván, az minőségi munka volt. És a mostani, a gyári? — formálódik bennünk a kérdőjel. De a választ meg is kapjuk — a riporter gondoskodik róla. Ha partnereit nemcsak a szakma szépségéről, hanem a „műhelytitkokról” is többet beszélteti, még teljesebb képet kaphattunk volna e mesterségről. — trömböczky — „Azon erdőkben vagy erdőrészekben, amelyek magasabb hegyek kő-görgetegje- in, havasok fennsíkjain vagy hegytetőkön és gerinceken, meredek hegyoldalakon és ezek lejtőin, hegyomlások, kő- vagy hó-görgeiegek és vízmosások támadásának és terjedésének megakadályozására szolgálnak, vagy amelyek elpusztulása folytán, alantabb fekvő területek termőképessége vagy közlekedési utak biztonsága veszélyeztetnék, vagy szélvészek rombolásának út nyittatnék — az irtás és tarvágat til- tatik.” Így szól az 1869-ben életbe lépett Erdőtörvény egyik passzusa. Ez a védetem azonban kevésnek bizonyult. Megállított ugyan egy-egy esztelen irtást, legieltofcésd tilalmat rendelt ed a fiatal erdőkben, de szervezett természetvédelemről csak az 1930-as évek végiétől beszélhetünk. 1939—44. között ösz- szesen 100 erdős területet, illetve idős fát nyilvánítottak védetté az Országos Ter- mésizetvéctóimi Tanács javaslatára. A második világháború alatt ezek jelentős része elpusztult A 100 bejegyzett védett területből mindössze húszat leltek; területük keréken 500 hektár volt. Az ötvenes évektől kezdődően, jelentős eredmények születtek a természetvédelem munkájában. 1970-ig a védett területek száma háromszorosára, területük 15 000 hektárra emelkedett. 1961-ben törvényerejű rendelet jelent meg a természetvédelemről. Ezt a rendeletet 1971-ben módosítotté^,. Jelaplős, Fotózás, hogy lehetővé tették nemzeti park létesítéséli és bevezették az országos természeti érték fogalmát, amelynek gondjait az időközben alakult főhatóságra, az Országos Természetvédelmi Hivatalra bízták. A helyi értékek tanácsi hatáskörbe kerültek, egyben a megyei tanácsok védetté nyilvánítási hatáskört kaptak. 1973 elején megalakult a Hortobágyi, 1975 elején pedig a Kiskunsági Nemzeti Park. A tanácsok eddig több mint 60 területet nyilvánítottak védetté. — A számok biztatóak. Évről évre gyarapodtak a védelem alatt álló természeti értékek. Nyugodtak lehetünk-e afelől, hogy időben védelem alá kerülnek mindazok a szép tájak, növény- és állatritkaságok, melyek arra érdemesek? — kérdezem Rakonczay Zoltántól, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökétől. — Magyarországom minden állampolgár javaslatot tehet egy-egy természeti terület védelmére. Ha a hozzánk érkező levelekben javasolt területek nagyságát összeadnánk, mintegy 700 ezer hektár területet kellene védetté nyilvánítani. Erre természetesen nincsen mód. Amikor a távlati fejlesztési tervet elkészítettük, gondos tanulmányok és mérlegelés alapján — a meglevőkkel együtt — 500 ezer hektárban állapi toltuk meg azt a területet, amelyet Magyar- országon védelem alá tudunk helyezni. Ennek a tervnek megvalósításához rendelkezésűinkre áll 15 esztendő. Azt követően ugyanis már nem lesz mit védeni. A mai intenzív terütethasianasítás mellett, legyen szó akár építésről, akár mező- vagy erdőgazdálkodásról — elképzelhetetlen, hogy 15 éven túl még maradnak olyan érintetlen területek, amelyeken természetvédelemről beszélhetünk. — Melyek a fejlesztési terv legfontosabb feladatai? — A számhavett területek legnagyobb része mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, szélsőséges termőhelyen álló, szikes legelőit, lápok, mocsaraik, futóhomokos területek, sziklakopárok, nádasok és erdők. A kisebb részit teszik ki a hagyományos mezőgazdálkodás alatt álló területek. A természetvédelem törekvései tehát néhány kivételtől eltekintve, megegyeznek a mező- és erdőgazdaság törekvéseivel, vagyis: a még erdőtelepítésre sem alkalmas mezőgazda- sági tájak hazánk legértékesebb természetvédelmi területei lehetnek A meglevő két nemzeti park után a kővetkező minden valószínűség szerint a Bükk-fensíki lesz. A negyedik az aggteleki ’ kamsztom kerülne kialakításra. az ötödik pedig — az előkészületek alatt felmerült nézeteltérések ellenére is — remélhetőleg az Őrségben lesz. 1975-ben lett védett terület Budapesten a Jókai kert, a nád,estedényi park. az ócsai turjánas, a gemenci erdő. a gyöngyösi Sárhegy, a pélyi madárrezervátum, a ceflldömölki Sághegy. — önnek, a hivatal elnökének mi okoz legtöbb gondot? — Mindenek előtt, a már említett időhiány. Az 1976- tól 1990-ig terjedő időszak alatt további 300 ezer hektárt tervezünk védelem alá helyezni. Későn kezdtünk a szervezett munkához, és ebből következik a másik legnagyobb probléma — a szakember hiány. Nincs kivel megvalósítani a terveket. Ma még sehol nem képeznek szakembereket a természet- védelemre, amely egyszerre kíván tudományos, közgazdasági és jogi ismereteket. A Sashegy például 1954 óta természetvédelmi terület. Utólag azonban kiderült, hogy magánterületek is húzódnak a védett területen. A tulajdonosok a telek megnövekedett értékét kihasználva, hihetetlen összegeket kémek. Mai napig nem tudunk dűlőre jutni a terület kisajátítása ügyében, öt tellek még függőben van. — A társadalom megértése, segítése elengedhetetlen feltétele az eredményes természetvédelmi munkának. Hogyan vélekedik a hazai társadalom megértéséről? — Magyarországom minden ember egyetért a természet védelmével. Elvben. Amíg személy szierint, vagy egy kisebb csoport érdekét nem érinti a munkánk. Ellenkező esetben nyomban felmerül a kérdés: miért épp ezt a területet akarjuk védeni? A közelmúltban láttam egy Kurvádról készült filmben: autóval véletlenül kidöntöt- tek egy öreg fát. A kocsi vezetőjét súlyosan megbüntettek. Nálunk, ha autóval betörnek egy kirakatot, a sofőrt természetesen megbüntetik. De arról még nem hallottam, hogy valakit azért megbüntettek, mert kidön- tött egy fát.. — A módosított természetvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy megyei tanácsok is védetté nyilváníthatnak helyi értékeket. Megfelelő szövetséges társak-e a megyék az Országos Természetvédelmi Hivatalnak? — Van ahol igen, másutt sajnos ma még nem, de úgy hiszem, hogy ennek is elsősorban a megfelelő szakiemberhiány a magyarázata. Attól ugyanis, hogy a Magyar Közlönyben megjelenik egy hír egy-egy terület védetté nyilvánításáról — a munka még nem fejeződött be. A terület gondozása, ellenőrzése, ismertető táblák elhelyezése hiányában — mit ér a hír? Példaként szeretném megemlíteni dr. Gajdó- csd Istvánt, a Bács-Kiskun megyei tanács elnökét. Ebben a megyénkben minden tervünket sikerül megvalósítani. Vagyis, ahol a megyei vezetek között akad olyan ember, aki nemcsak hivatalból, hanem személy szerint is szívügyének tekinti a természetvédelem ügyét, ott jól halad a közös munka. — Rakonczay elvtárs hogyan látja a természetvédelem jövőjét Magyarországon? — A tervet — gondjainkat is — ismertettem. A mi feladatunk, hogy dolgozzunk. Bízom benne, hogy a következő évek eredményei válaszolnak majd a kérdésire. L. I. Különleges agancsú őzbak A képen látható kilencéves őzbak a müncheni állakert lakója, s arról nevezetes, hogy fején három irányban elágazó agancs nő. Az állat fejdíszét e különlegesség teszi értékessé, egyébként ugyanis sok más szempont alapján értékelik a trófeákat. A szarvasfélék családjába tartozó őzekre a kicsiny és villás elágazásit agancs jellemző, amelyről az úgynevezett szemág — a legalsó ág — hiányzik. Az agancs a homlokcsonton lévő rózsádon fejlődik, kevés kivétellel csupán a hím állatoknál fordul elő. Köztudott, hogy az állatok fejdísze minden évben megújul. Az őzbak február közepetájt dobja el a régit, s száz nap alatt nő ki az új agancs. Talán kevesen tudják, hogy a trófeabírálat ma is érvényben lévő szabványát egy világszerte ismert hajdani magyar vadász. Nádler Herbert dolgozta ki. A világrekorder szarvas-, dámszarvas- és öztrófeákat Magyarország mondhatja magáénak. Energiatakarékosság kenguru módra A természettudósok sokat töprengenek azon, hogyan akadályozzák meg az állatvilágban ritkaságnak számító kenguruk kiirtását. Az utóbbi időben ugyanis értékes prémjéért előszeretettel vadásszák a kengurut. Az állatok első tömeges irtását még az ausztráliai marhatenyésztők kezdték el; kártevőknek tartották a kengurukat, mivel gyakran megdéasmáiták a vetést. A kenguruknak egyik jellegzetessége a hasoldalon levő erszénye. Mivel az újszülött kenguruk rendkívül fejletlenek, anyjuk a kicsinyeket vüágrajöttük után az erszénybe, illetőleg az ott levő emlőre helyezi. A tejet az első időkben a szopásra is képtelen apróságok szájába sajátos izom segítségével fecskendezi be a kengu ru - mama. A fiatalok hat-nyolc hónapig tartózkodnak az erszényben. Az állat másik jellegzetessége, hogy hatalmas, fejlett hátsó lábain ugrálva változtatja helyét, miközben izmos farkát támasztékul használja. A kengururól kiderítették a kutatók, hogy annak ugrálásokkal való haladása sokkal gazdaságosabb más állatok négy lábon történő futásánál: kevesebb anyagcsere-energiára van szüksége a helyzetváltoztatásihoz. Futás közben műszerrel mérték a különböző állatok oxigénsziikségletét. Megállapították. hogy a négylábúak oxigénXelhaszná- láisa a sebesség fokozódásával arányosan növekszik. A kenguru kétlábas ugTálásá- nál, még az egyre gyorsuló sebesség esetén is megközelítően egyenletes maradit az oxigénfelhaszmálás. Érdekes, hogy miközben a kenguru egvre sebesebben haliad, az időegységre eső ugrások száma nem változik. Hogyan működik a rovarok szíve? Az ember és a gerinces állat vére zárt rendszerben kering, s a szív e keringő mozgás létrehozásában központi, pumpáló szerepet végez. A rovaroknál — és a legtöbb gerinctelen állatnál azonban — nincs összefüggő érhálózat, ezek .nyílt vérkeríngésű szervezetek. Ebben az esetben a szív közvetlen kapcsolatban áll a testüreggel, onnan szívja magába a testfolyadékot, az úgynevezett vérnyirkot. A szív feladata a rovar testében a vémyirok mozgatása, mégpedig a rovar hasi oldalán hátrafelé a szivárgó test- folyadékot a háti edényen keresztül a szívnek a test elülső része felé kell hajtania úgy, hogy az a rovartest minden részébe eljusson.. Ebben nagy nehézséget jelent a test tor-potroh-tagolódása. különösen a „darászderekú” rovaroknál (pl. hangyáknál, darazsaknál). A rovarszív a potroh háti részén középvonalban elhelyezkedő izmos cső, amely a potrohszelvények számának megfelelően kamrákra tagolt, s miniden kamra két oldalán nyílás látható. Ezen át jut a szívbe a vémyirok. A szív összehúzódások révén végzi el itt is pumpáló feladatát. A rovarszív ezen aktív működését már eJektrofiziológi- ás módszerrel is megvizsgálták. Ez korábban közvetlen megfigyelésekkel azért nem vezethetett eredményre, mert a kísérleti állat kezelése és előkészítése (feltárás, altatás, rögzítés) számos zavaró tényezővel jár együtt. Űjabban kontakt termokacdiográfiával végzik a .rovarszív működésének egzakt vizsgálatait. E módszer segítségével több .nappali és bagolylepke szívműködését vizsgálva rendellenességet is észleltek: ellentétes irányú lüktetést tapasztaltaik. Kiderült, hogy ez a visszafordulás periodikusan ismétlődik, mintha szabályos keringési törvényszerűségről lenne szó. A kérdés közelebbi vizsgálata érdekében a szívműködést már báb-kortól vizsgálni lehetett, úgy hogy a méréshez szükséges miniatűr szondát a bábba süly- lyesztették és így a bábból kikelt lepke kezdeti szívműködését is ellenőrizni lehet. A vizsgálat- eredményeként kiderült, hogy a szívverés- ritmus csak a bábállapot utolsó óráiban indul be szabályos ritmusával. A kikelés a ritmus kikapcsolásával kezdődik: a szárnyak végleges kibontakozásáig a lej felé irányuló ritmus dominál. Ennek következtében a test elülső részében megnövekszik a test- nedv-nyomás, ami a báb-burok felhasításához és a szárnyak megmerevedéséhez szükséges. A szárny nyugalmi helyzetbe kerülése után ismét visszaáll a szabályos szív-ritmus. A kezdetben megnvújitott időtartamú hátrafelé lüktető szívműködés hatásaira feltehetően a felesleges vérnyirok a potrohrészbe áramlik visz- sza. Ezek után a pihenő lepkének a szívműködésében az előreprésielő és a visszafelé lüktető periódusok szábályo- san váltják egymást. Talán a tor és a potroh közötti szűk átjárás teszi szükségessé ezt az irányváltoztató szívműködést.
