Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-26 / 48. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 26. i TOVÁBB ÉPÜL a jászberényi Pelyhespart. A Jászsági Építőipari Szövetkezet dolgozói újabb 24 lakást adnak át még ebben az évben a Tanács körúton Családvédelmi napok, véradás, egészségnevelés... Gazdag program « a Vöröskereszt megyei szervezete idei munkatervében A Magyar Vöröskereszt Szolnok megyei Vezetősége értékelte a mozgalom 1975. évi tevékenységét. Az eredményes munkát jól mutatja az előadások szama is: tavaly 1677 előadást tartottak, amelyen megyénkben összesen hetvenhárom ezren vettek részt Mint a vezetőség nemrég kiadott, 1976. évi munkaterve mutatja, az idén is folytatják a különböző egészségügyi előadásokat előadássorozatokat. ,Az 1976-os évben a népesedéspolitikai célkitűzések megvalósításának segítésére megszervezik a Szü- lők-anyák iskoláját, amelybe főként az első gyermeküket váró kismamákat vonják be. Nem hiányzik a rendezvények sorából a tavaly is eredményesen megtartott családvédelmi napok, hetek eseménysorozata, amelynek keretében az egyes munkahelyek kollektívái is önálló szervezésű esteken találkozhatnak neves egészség- ügyi szakemberekkel. Az országos elnökség határozatban foglalkozik a családvédelmet szolgáló megelőző, gondozó munkával. Megyénk vöröskeresztesei ennek szellemében az állami gondozott gyermekekkel való törődést tekintik kiemelt felTúlnyomórészt nők voltak az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szocialista brigádvezetőinek tegnapi tanácskozásán, amelyen tájékoztató hangzott el a brigádmozga- lomról, a kongresszusi mun- kavenseny második szakaszáról, a vállalat ötéves és idei tervének elkészítéséről, a szocialista munlcaverseny ez évi célkitűzéseiről és a legfontosabb üzletpolitikai elképzelésekről. A vállalatnál a dolgozók 84 százaléka brigádtag, a 73 brigád hatszázharmincegy tagjából négyszázötvenkettő nő. Tavaly áruforgalmi tervük A Fertő tó állatvilágának egyik érdekessége a pézsmapocok. A gyorsan szaporodó rágcsáló prémjéért darabonként 60—90 forintot fizetnek. Egy pézsmabunda elkészítéséhez egyébként 100 állat bundája szükséges. A Fertőtavi halászok jól jövedelmező téli mellékfogadatunknak. Terveikben szerepel a nevelőszülők felkutatásának megszervezése és a tiszakürti alapszervezét jó kezdeményezése nyomán tovább szélesítik a gondozottakat patronáló mozgalmat. Jelentős feladatuk a cigány lakosság helyzetének figyelemmel kísérése, és a cigányok környezethigiéniás viszonyainak javítása. Az idén a cigánytelepeken tisztasági mozgalmat szerveznek és kialakítják az egészségügyi felelősök hálózatát. A korábbi évek jó tapasztalatainak megfelelően a Vöröskereszt együtt dolgozik az egészségnevelési feladatok megoldásában a megyei Egészségnevelési Csoporttal (amely a munka szakmai irányítója) a Szakszervezetek megyei Tanácsával, a KISZ- szel, a népfronttal és a TIT megyei szervezetével. Az egészséges életmódra nevelés egyes részterültein, így például a foglalkozási ártalmak megelőzésével, vagy az alkoholfogyasztással kapcsolatban is lesznek megyeszerte előadások, ankétok, filmvetítések. 1976-ban az Egészségügyi Világnap témája a vakság lesz. A világnap rendezvényeihez kapcsolódva Szolnok megyében négy városunkban 990 millió forint volt, de úgy határoztak, hogy 35 millióval miteljesítik. Az értékeléskor kiderült, hogy a túlteljesítés 74 millió forintra sikerült. S a számoknál is fontosabb talán, hogy szebb, nagyobb, jobban felszerelt üzletekben, gazdagabb árukészletből válogathattak a vásárlók. Mindebben benne van a brigádok munkája, s a tegnapi értekezleten újabb felajánlásokkal udvariasabb, figyelmesebb kiszolgálást, még nagyobb áruválasztékot, jobb ellátást ígértek. lalkozása a pézsmavadászat Ezekben a napokban — amikor még jórészt jég borítja a tavat — a jég közé kirakott speciális varsákkal fogják a prémes állatokat. Az értékes prémes állatokból évente több ezret ejtenek el a Fertő tó magyar szakaszán. megtartják a csökkentlátók találkozóját — ugyanakkor az iskolában, munkahelyeken előadásokra kerül sor a szem- betegségekről. Vöröskereszt és környezet- védelem. A két fogalom egyben Összetartozik: a HNF környezetvédelmi bizottságával közösen szervezi a „Tiszta virágos Szolnok megyéért” egyre szélesedőbb mozgalmat, amelyet az idén kiterjesztenek a városok pályaudvaraira is. Az antialkoholizmus jegyében új kezdeményezés szü-' l'etik az idén: Jászberényben kigyógyult alkoholisták részére klubot alakítanak. A polgári védelem segítését szolgálja a munkatervben szereplő elképzelés, mely szerint a városokban különlegesen felkészített elsősegélynyújtó szakaszt képeznek ki a félév végéig. Májusban iskolai elsősegélynyújtó versenyek lesznek, júniusban pedig tanfolyamvezetők oktatására kerül sor a megyei mentőszolgálat előadóinak bevonásával. • Klasszikus feladata a Vöröskeresztnek a véradó- mozgalom patronálása. Idén megszervezik a készenléti véradó brigádokat, valamint a különleges vércsoportnak .rendkívüli behívását is. Napraforgó szovjet vetőmagból A hazai termőterület több mint 90 százalékán szovjet napraforgófajtákat — a Vni- imk-et és a Csakinszldj-t — termesztenek a gazdaságok. A korábbi szovjet szállításokból származó vetőmagot a Szegedi Gabonakísérleti Intézet „gondozza”, az intézet adja rendszeresen az úgynevezett szuper-elit szaporítóanyagot, amelyből a Bácsalmási Állami Gazdaság állítja elő a már lényegesen nagyobb mennyiségben és kiterjedten felhasználható elitfokozatú vetőmagot. A fajta magyarországi fenntartása flymodon megoldottnak tekinthető. A szovjet segítségre azonban továbbra is szükség van. Ennek megfelelően idén is tíz vagon vetőmag érkezett s a szállítmány rövidesen a termelők rendelkezésére áll. A Növényolajipari Vállalat tájékoztatása szerint a tavaszi vetéshez szükséges magot valamennyi termelő számára biztosítani tudják, nincs akadálya az április elején kezdődő napraforgó vetésnek. Túl az egymilárd foriaían Tanácskoztak a szocialista brigádvezsiők Pézsmavadászat a Fertő tavon Újítások, magasabb mércével Mélyépítési tervezőcsoport Karcagon Rizslelepterveket is biztosít a rendszergazda Az ország összes rizs vetésterületének egyötöde, 3 ezer 780 hektár a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Tsz- ben található. A szövetkezetben most mélyépítési tervezőcsoportot hoztak létre, melynek első feladata lesz, hogy az elavult rástelepek felújítási terveit elkészítse. A mélyépítési tervdokumentációk készítéséhez még az idén társul a karcagi Május 1. Tsz és az állami gazdaság. A következő esztendőben a Magyar—Bolgár Barátság Tsz, a rizs iparszerű termelésének gesztora már a rendszer tagszövetkezeteit is ellátja rizstelep tervekkel. Porból sütemény Bővítik a sütemény-porok választékát, s az eddig jól bevált porokból nagyobb mennyiséget1 állítanak elő az idén a Győri Keksz és Ostyagyárban. A győri vállalat az egyetlen az országban, amely különböző sütemény- porokat gyárt a dolgozó nők második műszakjának megkönnyítésére. Igen keresett a kakaós süteménypor, amelyből ebben az évben 1000 mázsát hoznak forgalomba. A Pufi fánkporból, a piskótaporból és a lángos- porból pedig 400—400 mázsát értékesítenek. Idei újdonság a tortapor; ebből két, „faltát .gyártanak. Az egyikből fűszeres, fahéjas ízű, a másikból narancs51 ízű tortát készíthetnek a háziasszonyok. Az ÚJÍTÓKAT jogosan nevezik „nehéz” embereknek. Nem is lehetnek mások. Biztonságos, kitaposott utak helyett új ösvényeket keresnek. Nem nyugszanak bele az „objektív nehézségekbe”, kitörnek a körülmények kényszerítéséből, a tudás hatalmával akarják legyőzni az akadályokat. Az újítómozgalom ereje ezekre az emberi tulajdonságokra épül. A nehéz embereknek ráadásul a helyzetük sem köny- nyű. Nemcsak magukban kell megküzdeniült az újért, ezután következük csak a megvalósításért vívott csata. Az újítómozgalom társadalmi, állami ösztönzése elvileg egyértelmű. Ennek ellenére számtalan a buktató az újítási törvény és a vállalati szabályzatok alkalmazása során. Sokan éppen ezzel magyarázzák, hogy az utóbbi években egyre kevesebben újítanak. A rendeletek csappanhatták volna még a vállalkozó kedvet? így túlságosan egyoldalú és kényelmes a magyarázat. Kétségtelen, hogy az előírások egyre szigorúbbak. Magasabb követelményeket támasztanak; munkásnak, mérnöknek egyaránt többet kell ma nyújtania, mint a mozgalom korábbi szakaszában. Az ipari termelés korszerű technikai színvonala valóban azt igényli, hogy az újításokat is magasabb mércével mérjék. Műszaki tartalomban, társadalmi hasznosságban is. A társadalmi hasznosság fejeződik ki például abban, hogy elsősorban a műszakiak feltételei keményebbek a réginél. Nekik legtöbb esetben hivatalból kötelességük az új megoldások keresése, ered- ményeik csak akkor minősülnek újításnak, ha kiemelkedően eredetiek. A munkások újítási kedve nem csökkent, hanem a megváltozott feltételek között még nem sikerült kialakítani az együttműködés új összhangját. A rendeletek megadják a lehetőséget, más követelményeket állítanak a munkások és a műszakiak elé, a gyakorlatban ’ mégis egy, kalap alá kerültek. Senki nem vitatkozik rajta, hogy a kutatás a tudományos technikai forradalom mai korszakéban szükségszerűen csapatmunka. De az az újítás is. Korábban is többen bábáskodtak egy újítás megszületésétől a megvalósításáig, a közreműködői díjait rendszere ezt a tapasztalatot öntötte jogi formákba. A nagyobb jelentőségű elgondolások általában műszakiaktól származtak, a munkások a kivitelezésben, találtak célszerűbb új módszereket Mast hogy a műszakiak többsége „hivatalból” újít, a munkások is „hivatalból” újítanak, ésszerűsíted nek. Ami eddig újítás volt most a napi munka része. Meghozza eredményeit a termelékenység növelésében, a megtakarításokban, a hatékonyság emelkedésében, da nem szerepelt az újítások között Egyrészt jó, másrészt rossz, hogy így van. Jó, mert a műszakiak a fizetésükért és neun az újítási díjért végeznek színvonalas munkát. Rossz viszont azért, mert a munkások ötletei, elképzelései nem nyernek méltó elismerést. Jelenleg ez a kettősség béklyózza a munkásújítók ösztönzését, hogy érdekeltségük érvényre juttatásáért a műszakiak tehetnék a legtöbbet. Jártasságukkal nekik kellene a formákat megtalálniuk. EHHEZ AZONBAN arra lenne szükség, hogy ne*tartsák természetesnek az adott helyzetet, saját anyagi érdekeltségük csökkenését ne hárítsák tovább a munkásokra. Mert ez valóban megcsap- pantja újítási kedvüket. Az érdektelenség, a nemtörődömség a „nehéz, emberek” számára sem könnyebb akadály, mint bármelyikünknek. Ok is elfáradhatnak. V. E. Á változások éve fl karcagi üveggyárSsasi Jegyzőkönyvek halmaza az asztalán. Rös-teikedik a látszólagos kuszaság miatt, pedig nincs miért. Sok figyelmet kívánó, nagy munka 14 szocialista brigád egy évi tevékenységének mérlegelése, áz új kollektív szerződés függelékének összeállítása. A számok, a százalékok csupán mennyiséget jeleznek neki — és segítőtársának — sok egyéb, adatokban ki nem fejezhető eseményt, változást is „látni kell” a sorok mögött — Nehéz, összetett munka, nagy felelősséget is. kíván, mégis szívesen teszem — — mondja Kocsis Ist- vánné a karcagi üveggyár szakszervezeti bizottságának titkára. — Ebben az egyébként is zsúfolt időszakban látszatra eggyel több papírmunka a vállalások értékelése, a valóságban azonban óriási segítség más feladatunk megoldásában. — Ha jól látom, a „lejárt” kollektív szerződés értékeléséhez is beszúr egy-egy észrevételt. — Munka közben jöttünk rá, hogy mennyi közös, olykor egymást kiegészítő vonás van a brigádok vállalása — teljesítése, és a kollektív szerződés „tartozik és követel” oldala között. Példát mondok: a brigádok munkájában szépen nyomon követhető mindaz a változás, amire épp a kollektív szerződés teremtett lehetőséget. Ponto- sítsunk azonban: mi az Üvegipari Művek 10. sz. gyára vagyunk, tehát a szerződéshez — gyárunk sajátosságainak megfelelően — függeléket készítünk. Ez is nagy munka, hiszen joggal tarthatjuk ezt a függeléket a mi önálló kollektív szerződésünknek. Az utóbbi 3 évben nálunk nem volt rekonstrukció, az üvegiparban mi vagyunk a legmostohább körülmények között. Igaz, most már múlt időt használhatok, hisz elkezdték az új hutacsarnok alapozását és a szociális beruházásokra is van pénzünk. — Az új szerződéstervezethez ezek szerint kibővült anyagi alapval, kellemesebb „gondokkal” kezdhettek. — Már 1974-ben elindult egy egészséges fejlődési folyamat üzemünkben. Érezhető ez a gazdasági életben épp úgy, mint a munkakörülmények változásában, a közösségi, társadalmi élet minden területén. Elégedettebbek az emberek, — s ezért jóval kevesebb a vált sérelmek „oda- möndogatása”. A valódi gondról azonban szólnak. Ilyen észrevétel alapján intéztük el, hogy a bejárók is ebédelhetnek. A műszak után, a saját községükben kapnak „üzemi” ebédet, ehhez ugyanúgy hozzájárulunk, mint a gyárban. De van már egy mikrobuszunk is, amely segíti a művelődést, az oktatást. — Sok nő dolgozik az üveggyárban. Évp hat éve jelent meg a nőpolitikái határozat. Hozott-e változást az itt dolgozók élet- és munka- körülményei ben? — Ügy hiszem, az egyik legfontosabb a bérezés. Az említett határozat része az is, hogy a gyermekgondozási segélyen lévő anyák fizetése egyenlő mértékben emelkedik az aktív dolgozókéval. Van olyan asszony, akinek a bére az otthon töltött 3 év alatt háromszor emelkedett. De említhetem a műszakbeosztást is. Éjszakára családos asszonyokat csak saját kérésükre osztanak be. Tanulnak asszonyaink, bár az a legnehezebb, épp a család miatt Egyre többen végzik el az általános iskolát. Tavaly például tizenegyen fejezték be. Üzemen belül szerveztünk „szakmásító tanfolyamokat” — préselőket, üvegfúvókat, merítőket képeznek — igaz, egyelőre még több a férfi „tanuló”. — Sokszínű közművelődési és sportprogramot. olvashatunk a hirdetőtáblán... — Örömmel sorolom bárhol, hogy fizikai dolgozók részvételével angol, eszperantó nyelvtanfolyamaink^ érdekes irodalmi műsoraink, kiállításaink, stilisztikai, zenei előadásaink vannak. A tömegsport-versenyek gyárunkban egyre népszerűbbek, a kispályás labdarúgástól a sakkig. Dióhéjban mondtam el, talán sokszor' csak érintve a szerződést, a jelen és a jövő tervezését. Hisszük, hogy az új, nagy rekonstrukció még több lehetőséget ad, hogy az élet- és munkakörülményeket javítsuk, s tartalmasabbá tegyük egész itteni életünket. T. Szűcs Etelka
