Szolnok Megyei Néplap, 1976. február (27. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-26 / 48. szám

IST*, WbraÉr 38. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Cipőgyári asszonyait mondják Kultúráról, sportról, szórakozásról N A Központi Bizottság közművelődésről szóló határoza­ta kimondja, hogy „a társadalom kulturális felemelkedé­se szorosan összefügg a munkásosztály műveltségi helyze­tével: a munlcásművelődés ügyét ezért alapvető fontossá­gúnak kell tekinteni." Ifjúsági hangverseny Vonósnégyes a pódiumon Martfűn a munkásakadé­mia egyik előadása után ta­lálkoztunk a Béke, Radnóti, Tyereskova, és a Braun Éva szocalista brigád tagjaival. A beszélgetésen részt vett Emészt Péterné. a művelő­dési központ munkatársa, kulturális programjaik jóré­szének szervezője is. A mun­kásokkal szövődött kapcsola­tait, munkamódszerét, mond­hatjuk egész népművelői te­vékenységét előnyösen befo­lyásolja, hogy maga is tíz esztendőt töltött a gyárban. Nemcsak a „mit” tudja, ha­nem a legmegfelelőbb „ho­gyant” is. Er neszt Péterné: — Még Igen jól emlékszem a gyár­ban töltött esztendőkre. Tu­dom, mi érdekli a munkáso­kat, mai napig naponta ta­lálkozom velük, régi bará­taimmal. új ismerőseimmel. Decemberben állítjuk össze a művelődési központban azokat a programokat, ame­lyek közül választhatnak a szocialista brigádok. Az ő igényeik alapján tervezzük a lehetőségeket, amelyek kö­zül őlc választják ki a szá­mukra legmegfelelőbbet Februárig visszaérkeznek hozzánk a vállalások, akkor indul nálunk az a munka, amelynek során biztosítjuk a programokat a vállalások teljesítéséhez. Közelebb kerülni a müvekhez Perei Mária: — A mi bri­gádunkat leginkább a szín­ház és a képzőművészet ér­dekli. Különösen, ha olyan programokat látogathatunk, amelyekről már ,van némi is­meretünk. Gondolok itt arra az alkalomra például, ami­kor közösen megtekintettük a Damjanich Múzeum 1974- es Téli Tárlatát. Azután ugyanezekből a képekből a tavalyi év végén itt a művelődési központban láthattunk néhány, festményt a szolnoki művésztelep ka­maratárlatán. Különösen ér­dekes volt. amikor a múzeu­mi kiállítás után Szabó László szobrászművész vé­gigkalauzolt a művésztele­pen. Mindenkit foglalkozta­tott, hogyan készíti szobrait. Dévényi János ötvösművész martfűi bemutatóján is be­szélgettünk a művésszel. így közelebbi kapcsolatba ke­rültünk a kiállított művek­kel is. Ez különösen azért jó. mert a brigádtagok leg­többje szakmunkás, illetve csak az általános iskolát végezte el. Nem tanult mű­vészettörténetet — s ezeken a személyes találkozásokon közvetlen kapcsolatba kerül az alkotókkal. Rékassi Gáborné: — Ez az irodalommal is így van. Az író-olvasó. színész-közönség találkozókkal. Nálunk Iluh István járt új kötetének megjelenésekor. Nagyon ér­Idén harminc éves ha- ■ zárakban az úttörőmozgalom. A jubileumi év egyik ki­emelkedő eseménye a kultu­rális seregszemle, amely­nek elődöntői őrsi, raj- és csapatiszinten a napokban 'zajlanak. A versenyeken legjobban szereplő színját­szó és tánccsopor.tok járási és városi döntőn mérik ösz- sze tudásukat. A megyei szemlére április utolsó napjaiban kerül sor Szolnokon, a Ságvári Endre megyei Művelődési Köz­pontban. A győztesek kép- viseliik_majd megyénket jú­nius elején a7- országos ver­senyen; a színjátszók l'é-_ dek.es beszélgetés volt. Len­gyel István színművész sza­valta el verseit Emészt, Péterné: — Az ilyen programok szervezését bonyolítását mindig egy-egy megbízott brigád végzi, ő a műsor védnöke. Szirtes Ádá- mot például a villanyszere­lők fogadták. Tyereskova is ellátogatott a gyárba, őt a róla elnevezett brigád látta vendégül. Szabó Lajosné: — Bemen­tünk érte Szolnokra. Nagyon örült, hogy egy asszonykol­lektíva felvette a nevét. Mi voltunk az elsők, akik név­adónkul választottuk. Még akkor, amikor fenn volt az űrben. A tanulás nem kényszer Emészt Péterné: — „Tye- reskováék” kétszer érték el a kiváló brigád címet. Mind­egyikőjüknek megvan a nyolc általánosa — legtöbb­jük brigádvállalásként vé­gezte el. Most szakma-felújí­tó és korszerűsítő tanfolyam­ra járnak. Ezekben a szocia­lista brigádokban a nyolc ál­talános után sem marad ab­ba a tanulás. A Radnótisok közül a szakmunkások kö­zépiskoláját végzik, a Béke brigád tagjai marxista—leni­nista középiskolában képezik magukat. S valamennyien részt vesznek szakszervezeti és pártoktatásban is. Mind­ezt vidáman, egymást segít­ve végzik. Szabó Lajosné: — Nagyon jó kollektíva a miénk. Van köztünk olyan, . akinek két érettségije van, mégsem kí­vánkozik el a műhelyből. Emészt Péterné: — És ne feledkezzünk meg arról, hogy a Tyereskova brigád szedte össze helytörténeti gyűjteményünk számára a legtöbb anyagot. Szabó Lajosné: — Egész Martfűt bejártuk, a szélró­zsa minden irányában. De nagyon jó volt. legalább megismerkedtünk a hellyel, ahol élünk. Egyébként na­gyon szeretünk kirándulni. Tavaly Aggteleken voltunk, átmentünk Domicára is. Bu­dapestre is sokat járunk, láttuk az ukrán jégrevüt, voltunk a kecskeméti Katona József Színházban is. Perei Mária: — Egy-egy kiállítás, színházi est után másnap egészen másképp megy a munka. Az emberele jókedvűek, összebújnak, idézgetik az előzőnapi élmé­nyeket. Felhívják egymás fi­gyelmét tévéműsorokra, ol­vasott könyvekre. Az egyik legnagyobb élményünk a ta­valyi Győzelem Napján volt. A mi brigádunk tartott mű­soros estet A könyvtár se­gítségével válogattuk az iro­dalmat, mi voltunk a művé­szek! A legtöbben közülünk még soha nem mondtak ver­set. Olyan csodálatos volt, esett, a népi táncosok pedig Kiskőrösön szerepelnek. Ugyancsak a jubileumi kulturális seregszemle ke­retében rendezi meg az út­törőszövetség a képzőművé­szeti és népi iparművészeti pályázatot. Minden úttörő- csapat három pályamunkát küldhet be a zánkai úttörő­városba március 15-ig. Az úttörőszövetség (a MOKÉP- pel közösen) hirdetett egy g'-ermekraj z- versenyt is. A résztvevőknek a tavaszi szü­netben látott filmalkotások­hoz kell illusztrációt raj­zolniuk. A legjobb pályázóik jutalmul Zánkán táboroznak majd. nagyon drukkoltunk. Utána beszélgettünk. énekeltünk, soha életemben nem voltam olyan lámpalázas. Nagyon nagy hatással volt az embe­rekre. Homyák Andrásné: — Nekünk is hasonló vállalá­saink vannak. Sokat kirán­dulunk, legnagyobb élmé­nyünk a székesfehérvári Bo- ry-vár volt. Életnagyságé szobrok. köztük sok híres művész, színész portréja Maga a különleges épület, a festmények, alig tudtunk el­jönni. De jártunk már a Hortobágyon, a Balatonon, Mátraházán, voltunk Pécsen, Gyulán... K. Nagy Jánosné: — A mi brigádunkban csak asszo­nyok vannak, családosak. Sok az apró gyerek, nehezen megy a programok egyezte­tése. De akinek sikerült egy- egy műsort megnézni vagy kirándulni, az elmeséli más­nap a többieknek. Mi a ter­mészetjárókkal és a gyár sportolóival szoktunk utaz­ni. Nálunk már mindenki szakmunkás, hárman érettsé­giztek is. Vállalásainkban sokat segítenek férjeink, akik közül többen velünk el­lentétes műszakban dolgoz­nak. Így. ha mi nem is va­gyunk otthon egyszer-egy- szer, a gyerekek nem marad­nak szülő nélkül. De nem mindegyikünknek vannak ilyen problémái1, az én lá­nyom például már a tlsza- földvári gimnázium népmű­velési szervezési tagozatára jár. Emészt Péterné: — A Braun Éva brigád jellemző­je a humanitás, a segítőkész­ség. Egymást is segítik, de ha valamilyen rendezvény van: például a Vöröskereszt látja vendégül a nagycsalá­dosokat, vagy nyugdíjasok napját tartjuk, ők-látják el a háziasszonyi teendőket. Sütnek, főznek és felszolgál­nak mindenkinek. Minden­kor számíthatunk rájuk. Se­gítik a bejáró asszonyokat is, hogy ők se maradjanak .le a vállalásaikban. Segít a művelődési központ Szabó Lajosné: — A mű­velődési központ sok progra­mot készít számunkra, csak annyi időnk és energiánk lenne, hogy mindenből vá­laszthatnánk. Emészt Péterné: Huszon­három különféle szakkörünk van. tanfolyamaink, külön-' böző előadások, kiállítások, egyéb programok. 28 ezer kötetes könyvtárunk, színhá­zi és filmelőadások várják a brigádtagokat. Különösen büszke vagyok a munkás- akadémiára. Perei Mária: — Ügy érez­zük, itt valóban minden le­hetőség megvan a kulturális vállalások teljesítésére, a szórakozva tanulásra, a sok­irányú művelődésre. Egri Mária Harminc év, 81 millió kötet 1945-t51 napjainkig a Szovjetunió soknemzetiségű iirodalmából, , a különböző tudományos, politikai és más jellegű munkáikból 81 millió kötet látott napvilá­got hazánkban. Különösen gazdag a szépirodalom kí­nálata: mintegy 2200 szép- irodalmi fordítás jelent meg, — az összes fordítás egy- harmada — példányszámúk meghaladja a 27 millióit. A szovjet irodalom ma­gyarországi bemutatását ér­zékletesen jellemzik a kö­vetkező számok: Csehov művei 57 kiadásban 800 000 példányban, Gorkij írásai 128 kiadásban, majd két­millió példányban kerültek az olvasókhoz. A füredi járásban Ismét lesz olvasótábor Harminc általános Iskolás és harminc szakmunkástanu­ló részvételével idén június­ban ismét járási olvasótábort rendez a tiszafüredi járási HNF Bizottság. A tavaly nyá­ron — sok nehézség árán — megrendezett olvasótábornak nagyon pozitív visszhangja volt mind a táborban részt vevő gyerekek, mind pedig a járás pedagógusainak kö­rében. A tábort előkészítő társa­dalmi és tömegszervezetek, kulturális intézmények elha­tározták, hogy az idei tábor­ban nemcsak általános isko­lai felső tagozatosok, hanem szakmunkás fiatalok is részt vesznek majd. Ugyanúgy, mint tavaly, most is fizikai dolgozók gyermekei jönnek a táborba, amelynek helye az idén Tiszafüred lesz. A prog­ram körvonalaiban már meg­van : irodalom-, könyvköz­pontú, olvasást megszerettető foglalkozások lesznek min­dennap, ezek között író-ol­vasó találkozó, verses-zenés irodalmi összeállítás, hivatá­sos művészek föllépése, iro­dalmi fejtörő szerepel. Tavaly a legtöbb gond a tábor megrendezéséhez szük­séges anyagiak előteremtése miatt volt. Akkor a járási hivatal vállalkozott végül is a „mecénás” szerepére. Most — nagyon ésszerűen — úgy kerülik el az anyagi nehéz­ségeket, hogy a járás közsé­geinek tanácsait a járási hi­vatal időben, még az éves költségvetése elkészítésekor értesítette. így a községek a tábor 50 ezer forintos költsé­géből arányosan veszik ki ré­szüket. Jó ötlet, hogy a táborba tíz olyan szakmunkástanulót is meghívnak,, akik — tavaly még általános iskolásként — belekóstoltak a táborozva-ol- vasás gyönyörűségeibe. Je­lenlétük valószínűleg bíztató- lag hat a többiekre. A gyerek minden hamis hangot megérez, igazsá^érze- te félrevezethetetlen. A gye­reknél nincs jobb dramaturg ha egy mesejáték keretein belül kell ítélkeznie a szín­padi hősök cselekedeteiről. Ezt láttuk a Szigligeti Szín­házban Schwajda György Egércirkusz cimű mesekomé­diája közben, s főleg az elő­adás után. A közönség akkor tapsolt, amikor az írott szó tiltakozást várt volna tőle, és akkor tiltakozott, amikor az író, a rendező és a színész tapsot remélt Miért rossz a |ó ? A mesekomédia alapötlete: augusztus 31-én a „Pontos Idő Szolgálat” helyiségéből isme­retlen tettesek ellopták az éj­fél előtti egy percet. Ezért éjfél előtt egy perccel megállt az idő. Hiányzik a következő perc, nem tud éjfél lenni. És ha nincs, éjfél, nem jön el a következő nap sem. Minden­ki ugyanott áll, vagy ül, ahol akkor volt, amikor megállt az idő. Senki sem dolgozik. Az egész országban megállt az élet A lopást Bagarol, az e^ér követte el. Játékos, fickós ínyencségében megette még a percet is. Mert Bagarol min­dig mindent megevett. Miből alakul ki a konflik­tus? A hét törpe megunta törpeségét, azt szeretnék, ha haladna az idő és ők mielőbb Hétfőn este az Országos Filharmónia rendezésében megtartott legutóbbi kamara­zenei esten fiatal, igen tehet­séges együttes, a budapesti Weiner Nemzetközi Vonósné­gyes verseny harmadik díj­nyertese, az Eder vonósné­gyes mutatkozott be a szol­noki Városi Tanács díszter­mében. Ritkán adatik meg a kri­tikus számára, hogy egy kon­cert meghallgatása után el­sősorban ne a kritika, ha­nem sokkal inkább az elis­merés hangján szólhasson az elhangzottakról. Nos ez utób­bi alkalommal az Éder vo­nósnégyes — Éder Pál (első hegedű), Hegyi Ildikó (máso­dik hegedű), Tóth Zoltán (vi­ola) és Éder György (gordon­ka) — igazán rászolgált az őszinte, megérdemelt dicsé­retre. Meglepő érettséggel és mu­zikalitással tolmácsolták Haydn, Mozart és Bartók egy-egy vonósnégyesét. Az olyan nélkülözhetetlen, jel­lemzően sajátos tulajdonsá­gok, mint a plasztikus, nagy­szerű összjáték, valamint a rendkívül egyöntetű, kifino­mult, érzékeny tónus — mellyel már most rendelkez­nek — mindenképpen azt a reményt keltik, hogy nevüket a jövőben a legkiválóbb ha­sonló együttesek mellett em­lítjük majd Európában, sőt talán az egész világon. A hallottak alapján minden okunk megvan ezt feltételez­ni. A soproni hegyvidék egyik festői részén, 482 méter ma­gasban a tengerszint felett régészek népes csoportja végzett ásatásokat. A Sopron-Várhegyen levő őskori telep nemcsak ha­zánknak, hanem Európának is egyik nagyon értékes ré­gészeti emléke. A telep mint­egy 20 hektárnyi területen feleszik és időszámításunk előtt a VII. században —r te­hát mintegy 2700 évvel ez­előtt — hatalmas sáncrend­akkorák lennének, mint a fel­nőttek. Keresik a percet. A darab szándéka: a néző­téren ülő gyerekeknek kell eldöntenie, kinek van igaza, azoknak, akik azt szeretnék, hogy „az Idő és a világ ha­ladjon a maga kijelölt'útján”, vagy azoknak, akik azt sze­retnék, hogy örökké augusz-. tus 31-e maradjon. A válasz nem lehet kétséges, de a szer­ző jó szándéka mégis éppen a „bírákon” bukott meg. a gyerekek ugyanis az első perctől az utolsóig az időt megállító — tehát negatív fi­gura — Bagarol mellett tün­tetnek. Nem értik ugyanis az alapkonfliktust. Nem is ért­hetik. Az idő megállásának darabbáli magyarázata a ki­csinyek számára csupán ki­nyilatkoztatás. Ha a ■ rossz rosszaságának okát nem értik — márpedig nem értik — miért lennének iók azok a törpék, akik az általuk rossz­nak nem tartottat üldözik. Felborult Igazságok A mesekomédia azzal sérti meg a nézők igazságérzetét, hogy hiába szurkolnak Baga­riának — a törpék győznek. Ha a felnőttek gondolatme­netét követnénk, így is mond­hatnánk: hiába mondjuk kó­rusban szüntelenül az Igazun­kat, úgyis az történik, ami „írva vagyon”. Nem. ez a ne­velési elv napjaink igazsága. Az iskolák arra nevelik a- gyerekeket, hogy igazukért, az Természetesen soha senki, illetve semmi nem áll sebez- hetetlenül abszolút mérce­ként a kritika fölött. Mégis ez esetben szívesen eltekin­tek a részletes boncolgató elemzéstől, hiszen végül is annyi szépet tudtak nyújtani a műveken keresztül játékuk­kal, hogy néhány apróság­nak a megemlítését szükség­telennek érzem. Aki jelen volt, annak bizo­nyára maradandó, nem min­dennapi zenei élménye ma­radt többek között a Haydn D-dur vonósnégyes kitűnően megoldott utolsó gyors téte­le, vagy Mozart d-moll vo­nósnégyesének variációs téte­le és nem utolsósorban min­denek félett Bartók Első vo­nósnégyese. • • • Igen sikeres Ifjúsági hang-J versenyt adott ugyanezen a napon két ízben is a szolno­ki Bartók Béla Kamarakórus E. Berényi Bogáta vezetésé­vel. a Ságvári Endre megyei Művelődési Központban. Közreműködött Varsányi Maria (ének), Szalay József (cimbalom), Pribojszki Má­tyás (citera). A nagyszerű hangulatos műsorban Mozart, Brahms, Liszt, Mendelssohn, Bartók és Kodály, valamint Balázs Árpád művei szerepeltek. Egyed Ferenc szerrel vették körül. A hegy alatt vezetett egyébként az őskor egyik legjelentősebb útvonala, a Borostyánkő-út, amely Eszak-Európát az Ad­riai-tenger vidékével kötötte A feltárások egyik érdekes eredménye, hogy megállapí­tották: a sáncrendszer szer­kezete nem azonos. A két alsó szint több századdal ré­gebbi, míg a felső rész né­hány évtizeddel az időszámí­tás előtt készülhetett, össze. igazságért bátran harcolja­nak, küzdjenek. Nos, a mese­játék részeseiként ezt hiába tették, mert képtelenek vol­tak felfogni Bagarol rossz cselekedetének lényegét. De más vetületben is kifo­gásolható a mesekomédía pe­dagógiája: a vallató jelenetről nem szólunk, mert jobb ha nem szólunk: de azt már nyilvánosan is kifogásoljuk, hogy miért negatív példával akar nevelni ez a darab. Aki csak alapfokon ismeri a gyer­meklélektant, tudja, a pozitív példamutatás a célravezető, tehát nem a „görbe tükör” elv, amellyel a szerző operál. fl rendezés A körmönfontságok a mesejátékok velejárói. De a körmönfont mondatok nem. A didaktikus szólamok elpuf­fannak, csak annyi hatásuk van, amennyi a szólamoknak általában; A szerző, aki drá­maírói vénáját már bizonyi- totta, nem eléggé ismeri a gyerekek nyelvezetét — erre több példát említhetnénk. Szűcs János rendező tovább mélyítette a darab hibáit. Két kitűnő színésznek csaknem korlátlan játéklehetőséget adott — Bagarol: Hollósi Fri­gyes, Mária Terézia: Papp Zoltán. — Annyira belopatta őket a gyerekek szívébe, hogy mellettük a hét törpe végig „törpe” maradt. Tiszai Lajos S fubüeum tszíeíetérs Úttörők kulturális seregszemléje Háromezer éves település Egércirkusz Jegyzetek a Szigligeti Színház új gyEraiekdarabjárói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom