Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-17 / 14. szám

1976. Január ^7. jZOLNOK megyei néplap 3 Cselekvési program öt évre (Folytatás az 1. oldalról.) 'emelkedő eredményt ért el a Tißzaroenti Vegyiművek, je­lentősen növelte termelését a MEZŐGÉP Vállalat, a Ganz Villamossági Művek, a Má­jus 1. Ruhagyár gyáregysége. Az elmúlt tervidőszaikban ■több minit ötezer lakás, 900 ■óvodai hely, ipari-, szolgál­tató- és sportlétesítmények, közintézményeik épültek. Az ÁÉV tavaly 30 százalékkal több építési-szerelési munkát végzett, miint 1970-ben. Fej­lődött a közúti, a vasúti köz­lekedés, javult a kereskedel­mi ellátás. A negyedik öt­éves tervben három ABC ■áruház létesítését tervezte a város és ennek éppen kétsze­rese épült fel, nagy mérték­ben javult így a mumkáslak- ta kerületek ellátása. Űj la­kótelepek épültek például a Zagyva-parton, a Mátyás ki­rály, s József Attila úton. ötszörösére nőtt öt év alatt a városban a szállodai he­lyeik száma. Az eredményék elérésében tevékenyen közreműködtek a város lakosai, a különböző munkahelyek kollektívái. Az ötödik ötéves terv és az 1976-os év feladatairól szólva hangsúlyozta: mint ahogy a cselekvési program is tartalmazza, gazdasági éle­tünket a dinamikus fejlődés, a hatékonyság növelése, az átfogó és ésszerű takarékos­ság, a termékszerkezet kor­szerűsítése, a termékek mi­nőségének javítása és mind­ezek útján most az export- képesség növelése — főként a tőkés export fokozása kell, hogy jellemezze. Mindezt a népgazdasági érdekékkel összhangban szükséges ér­vényre juttatni. Az üzemek feladatai A szóbeli megajánlás után számos hozzászólás hangzott el az írásban kiadott cselek­vési programról. így például <dr. Kardos Sándor, a tószegi Petőfi Tsz elnöke a tejter­melés fokozásának fontossá­gáról; Péter Piroska, a 633- as Kz. Szakmunkásképző Is­kola igazgatója a szakmun­kásképzés feltételeinek to­vábbi javításáról; dr. Né­meth János orvos az egész­ségügyi dolgozók számira szállások építéséről; dr. Po- lónyi Szűcs Lajos nyugdíjas a cukorrénatermesztéssel és ■cukorgyártással összefüggő kérdésekről; Csikós Sándor, a FÜSZÉRT igazgatója a kereskedelmi hálózat további fejlesztéséről szólt többek között. Kukri Béla tanácsel­nök részletesen elemezte a negyedik ötéves terv során a városépítésben elért eredmé­nyeket Elmondta, hogy ezen idő alatt 2,6 milliárdot köl­töttek Szolnok fejlesztésére. Ebben benne van az a sok társadalmi munka, amit a lakosság végzett A vitát Brezvai István fog­lalta össze. Ezután a felszó­lalók észrevételeivel, javasla­taival kiegészítve a pártbi­zottság elfogadta a követke­ző öt évre szóló cselekvési programot, amely a követke­ző főbb célkitűzéseket tartal­mazza: Az ipari termelést éven­ként 6—9, öt év alatt 42—45 százalékkal kell növelni úgy, hogy a termelés bővülése leg­alább 90 százalékban a ter­melékenység növekedéséből származzon a hatékonyság javítása, a termékszerkezet korszerűsítése, a tőkés ex­port növelése mellett. Döntő feladat a meglévő üzemek fejlesztése, rekon­strukciója. Nagy figyelmet kell fordítani az olyan új üzemek építésére, mint a szolnoki II. húsüzem, a napi 1000 hektoliter kapacitású tejfeldolgozó és a napi 400 hektoliter teljesítményű tej- porító üzem, az évi 1000 va­gon teljesítményű univerzá­lis hűtőház, a Ganz Villa­mossági Művek új transzfor­mátorgyára, a BVM helyi gyárában megvalósuló, köny- nyűbeton-szerkezetet gyártó üzem, vagy a TVM újabb üzeme. Tovább nő az igény az építőipari szervezetek te­vékenysége iránt: például az Állami Építőipari Vállalat­nak, az ÉPSZER-nek éven­ként 6—7 százalékkal kell többet építenie Szolnokon. A mezőgazdasági termelést összességében 22—25 száza­lékkal, évenként átlagosan 4—5 százalékkal szükséges növelni. Ebben az ágazatban is követelmény a munkaidő és valamennyi meglévő esz­köz hatékony, racionális ki­használása. A növényter­mesztés hozamainak növeke­désiét a termelési feltételek javításával, az iparszerű ter­melési rendszerek további el. terjedésével, folyamatos kor­szerűsítésével kell elérni. Az országosan is jelentős kultú­rák termelését a növekvő népgazdasági igényeknek megfelelően kell folytatni. Növelni kell a zöldségter­mesztést, gyorsabb ütemben fejleszteni az állattenyésztést, különösképpen a korszerű szakosított telepeken. A közlekedésben és a hír­közlésben: még az Idén be kell fejezni az szolnoki tá­volsági autóbusz-pályaudvar építését. Az ötödik ötéves tervben megkezdeni a vasúti pályaudvar III. ütemének építését, befejezni a Jármű­javítóban a Diesel javítóbá­zis létesítését. A város táv­beszélő-hálózatának bővíté­sére 6000 állomásos, Crossbar rendszerű telefonközpont1 lé­tesítése szükséges. Az űj ötéves tervben fő­ként vegyes iparcikk, ruhá­zati és vegyiáru-boltokat kell nyitni, befejezni a Centrum Áruház építését és felépíteni a József Attila úti lakótelep­hez kapcsolódó kereskedelmi létesítményeket Különös gondot kell fordítani a pe­remkerületek kereskedelmi hálózatának fejlesztésére. Lakásépítés, közműfejlesztés, iskolaügy A város népességének szá­ma az új tervidőszakban to­vább növekszik, és 1980-ra előreláthatólag eléri a 81 ez­ret. Ez azt jelenti, hogy Szol­nok nappali népessége 100 ezer körül lesz. Ezek figye­lembe vételével kell fejlesz­teni a nem termelő ágazato­kat: felépíteni mintegy 6000— 6100 lakást, ösztönöz­ni a vállalatokat a munkás- lakás-építós támogatására, javítani Szolnok közműellá­tottságát. Szükséges, hogv el­készüljön a felsz-'ni vízkivé­teli mű I. számú üteme, meg. kezdődjék a központi szenny­víztisztító építése. Bővíteni kell a közvilágítást, a gázve­zeték-hálózatot. úi üdülőtel­keket kialakítani a Holt-Ti­sza partján. Újabb, mintegy 1200 óvo­dai helyet kell létesíteni, leg­alább 80 általános iskolai tantermet, új gyógypedagó­giai iskolát, növelni a szak­munkásképzés tárgyi feltéte­leit és, még anyagi áldoza­tok árán is, az ötödik ötéves tervben meg kell teremteni egy felsőfokú oktatási intéz­mény létesítésének feltételeit. Javulnia kell a város egész­ségügyi helyzetének is, ezért többek között újabb 400 kór­házi ágy létesítése szükséges. Mindezek érdekében a cse­lekvési program kimondja: „A terv végrehajtása, célja­ink megvalósítása városunk minden dolgozójától össze­hangolt, célratörő, következe­tes munkát követel. Eredmé­nyeink elérésének fontos fel­tétele az egységes szemlélet és cselekvés. Megteremtése minden politikai, állami, mozgalmi és társadalmi szervnek, ezek vezető, irá­nyító testületéinek kiemelt, fontos feladata”. A jubileumi évről A kővetkező témát, amely­ről a pártbizottság tárgyalt Túróczi Ferencné, ,a pártbi­zottság titkára terjesztette a testület elé. Ez összefoglaló jelentés volt a jubileumi év ünnepségeiről, eseményeiről és a tapasztalatok hasznosí­tásának lehetőségeiről, fel­adatairól. Elértük, — állapí­totta meg — hogy széles tár­sadalmi összefogással köz­üggyé vált a megyeszékhely jubileuma, növekedett Szol­nok kulturális szerepe, rang­ja és tekintélye. Ezt bizonyít­ja, hogy az 1975-ös évben megtartott kulturális rendez­vényeken tízezer közreműkö­dő szerepelt. A különböző programokon összességében mintegy 170—180 ezer érdek­lődő vett részt. A rendezvé­nyek tartalmukban és formá­jukban egyaránt a művészi szórakoztatást, az ízlésfej­lesztését, a tudatformálást segítették. Különösen jelen­tős, hogy a különböző ren­dezvényeken a szocialista brigádok szervezetten és nagy létszámban vettek részt. A tudományos rendezvények a legújabb tudományos ered­mények megismertetésén túl azok gyakorlati alkalmazásá­ig— is segítséget nyújtottak, segítve a város és a megye gazdasági életének fejlődé­sét A jubileumi évek megala­pozták az ötödik ötéves terv városi közművelődési felada­tait gazdag hagyományt teremtettek, amire lehet és kell építeni a továbbiakban. A városi pártbizottság teg­nap levelet fogadott el, amelyben megköszöni a vá­ros és a megye lakosságának önzetlen támogatását, a ju­bileumi évben végzett társa­dalmi munkát A levelet va­sárnapi számunkban közöl­jük. V. V. S3z együlMftätiSs új Imái J1 szolnoki Városi Tanács és az SZMT vezetnek tanácskozása Tegnap délután találkoztak a szolnoki Városi Tanács és a szakszervezetek vezetői, hogy a két testületet érintő kérdésekről tanácskozzanak. Először Bányai János, a Köz- alkalmazottak Szakszerveze­tének megyei titkára értékel­te szakszervezetük munkáját, valamint a . városi tanács dolgozóinak élet- és munka- körülményeit. Ezután Kukri Béla, Szolnok Város Taná­csának elnöke ismertette a szakszervezeti vezetőkkel a megyeszékhely ötödik ötéves terveit, majd javaslatot tett a szép, de nehéz feladatok megoldását segítő együttmű­ködés formáira. Szeretnék, ha a szakszer­vezetek mozgósítanának az üzemekben a munkásla- kás-építések támogatására; ha részt vennének a lakás­elosztó bizottság munkájá­ban; segítenének az üzemek­nél megszervezni a jogse­gélyszolgálatot; szerveznék a felnőttoktatást. Az SZMT vezető titkára. Árvái István, és titkára, Papp Lajos hangsúlyozta, hogy egyezik a tanács kérése és a szakszervezetek szán­déka. Az együttműködés mi­nőségére kell ezután is kon­centrálni, mondották. Sándor László, az MSZMP városi bizottságának első tit­kára igen hasznosnak nevez­te a tanácskozást. Elmondot­ta, hogy újítani kell a társa­dalmi összefogás szervezésé­nek formáin a jubileumi esztendő elmúltával, de úgy, hogy egyenlővé tegyék az üzemek teherviselését, a kö­zös célok, eredmények érde­kében. Hflunkasorük S2S«ÍmSS£Í<ÜSS£3 BrBSBérfias helytállást, példamutató munkát igénylő párt­ra®^ megbízatásuk teljesítéséről adnak számot megyénk- munkásőrei a ma kezdődő egységgyűléseken. Éven-: ként ismétlődő rendezvények ezek. Hagyományteremtő ere­jük van, ünnepi külsőségük révén is emlékezetesek marad­nak a résztvevők számára. S legtöbbször jó hírrel szolgál­nak azoknak a kollektíváknak, ahonnan önkéntes fegyve­res szolgálatra jelentkeztek a munkásőrök. így lesz ez az idén is. A járási és városi pártbizottsá­gok képviselői, a meghívottak, a műnk ás őr egységek tagjai a parancsnokok jelentéseiből arról kapnak képet, hogy a munkásőrök képességeik javát adva, szíwel-lélekkel dol­goztak munkahelyükön, példamutatóan részt vettek a ki­képzésben, a fegyveres szolgálatban egyaránt. Az ünnepi egységgyűléseken kifejezésre jut a köszönet és az őszinte tisztelet a családtagok iránt, akiknek áldozat- vállalása és segítőkészsége nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a munkásőrök hivatásukat teljesíthessék, megbízatásuknak példásan eleget tehessenek. Az ünnepélyes egységgyűlések meghitt pillanata lesz az .előképzés munkásőrök eskütétele, majd a leszerelők, tarta­lékállományba kerülök búcsúja. A fegyver jelképes átadása kifejezi a munkásőr nemzedékek összeforrottságát, a szoci­alista haza, a proletár internacionalizmus iránti elköte­lezettséget, a munkásőrök, az alegységek szoros együvé tar­tozását. Ez alkalommal köszöntik a munkásőrségben folyó szo­cialista munkaversenyben kitűnt egységeket, alegységeket, munkásőröket, parancsnokokat. Elismerést érdemelnek ők, akik sok áldozattal, önfeláldozó munkával, a szabad időből a közösség szolgálatára fordított órák sokaságával érték el eredményeiket. Ügy, mint a kunszentmártoni járás mun­kásőrei, akik tavalyi munkájukért — immár másodízben — elnyerték a Szolnok megyei területi parancsnokság legjobb önálló egysége címet Az egységgyűlések bizonyítják majd, hogy a munkásőri pártmegbízatás vonzó és teljesítése eredményes. A sikerek a parancsnoki állomány politikai nevelő munkáját, szak­mai hozzáértését, rátermettségét is dicsérik. Érdemeik méltatása mellett ezeken az egységgyűléseken búcsúztatják a munkásőrök azokat a társaikat, akik lesze­relnek, illetve tartalékállományba vonulnak. A leszerelőket, a tartalékba kerülőket méltán övezi munkahelyükön, az egységekben és a közéletben egyaránt a közvélemény őszin­te elismerése, megbecsülése. Ezekben a hetekben — az ünnepélyes egységgyűlések idején — megyénk társadalmának figyelme is jobban rá­irányul a munkásőrségre. Elismeréssel és tisztelettel mél­tatja azt a munkát, amit szocialista vívmányaink védelme és gyarapítása érdekében munkásőreink kifejtenek. gy hisszük, hogy az elmúlt kiképzési évben elért si­kerek az eddiginél is jobb munkára ösztönzik a munkásőregységeket, s bízunk benne, hogy az újabb, nehezebb feladatoknak a tavalyihoz hasonlóan eredménye­sen tesznek eleget. Ehhez kívánunk megyénk munkásőrei­nek erőt, egészséget. Hz első kizös észtemig lilára (Folytatás az 1. oldalról) tervet A munkában élen járt a gazdaság 14 szocialista brigádja. Nagy részük volt abban, hogy a növényter­mesztés és az állattenyésztés — ez utóbbi szerényebben — túlteljesítette az előirányzott terveket. Az egyesülésből adódó kezdeti gondok, majd az idő­járás szeszélyessége, főleg nyáron és az ősz elején, pró­bára tette a tsz tagságát és vezetőit egyaránt Ennek el­lenére az őszi búza termés­átlaga meghaladta a hektá­ronkénti 37, a tavaszi árpáé a 40, a kukoricáé a 45, a napraforgóé a 19 mázsát, és a cukorrépa termése sem sokkal maradt el a 400 má­zsától. A KITE zárt rend­szerének technológiája sze­rint termelt növények a be­takarítás előtt többet is ígér­tek, de az időjárás nehézsé­gei miatt valamelyest csök­kentek az eredmények. Köz­rejátszott ebben a növényi betegségek gyors terjedése Is, s így az üzem a vegysze­rezés hatékonyságának javí­tásáért nagy teljesítményű gépeket, más gazdaságokkal társulva pedig egy AN—2-es típusú növényvédő repülő­gépet vásárolt. Nagy gondot fordított a termelőszövetke­zet az 1976-os esztendő fel­adatainak megalapozására is. Az őszi kalászosokat a meg­felelő talajmunka és ' táp­anyag-visszapótlás utáni időben elvetették. Az elmúlt évi mezőgazdasági munkák­kal nem maradtak el, ezért a növénytermesztés dolgozói nyugodtan várhatják a ta­vaszt. A gazdaság dolgozói az el­múlt két év alatt 260 hektá­ron telepítettek intenzív mű­velésű, öntözött gyepet A hektáronkénti fűhozam 740 mázsa volt. s így az állatok­nak az abrakon túl, a tö­megtakarmányokból is ele­gendő jutott Ennek ellenére a szarvasmarha ágazatban, az árbevételi terv teljesítése mellett, a tejtermeléssel és a bórjúszaporulattal gondok voltak. A gazdaság vezetői év közben felfigyeltek erre, s intézkedéseik nyomán vár­hatóan már 1976-ban javul­ni fognak az eredmények. A termelőszövetkezet a gon­dozók jó munkájának ered­ményeként a tervezettnél 400 mázsával több marha­húst értékesített­A sertéstenyésztők 350-nel több hízóállatot adtak el, mint amivel a szakvezetés eredetileg számolt A juh­ágazat is teljesítette az éves tervet, itt azonban a techno­lógián és a dolgozók szociá­lis körülményein, a jövőben javítani kell. A termelőszövetkezet gép­parkja az egyesülés évében igen elavult volt s ezért 1975-ben 12 millió forintért vásároltak berendezéseket. Ebben az évben a tavalyihoz hasonló összeget költenek er­re a célra. Ezzel, és a ház­táji gazdálkodás további hat­hatós segítésével az a célja a termelőszövetkezetnek, hogy jövőre tovább emel­kedjék tagságának életszín­vonala, s az egy 10 órás munkanapra jutó pénzösszeg is meghaladja az 1975. évi 152 forintot B. A 1 A Kőbányai Sörgyár kisújszállási kirendeltségében három műszakban dolgoznak. Egy műszak alatt 103 hektoliter sört palackoznak a képen látható félautomata fejtővel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom