Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. január 6. “2L 11 deiskratikss Porlagálla nein építheti fel a Ikeiiisista párt nélkül A,varé Cynhal beszéde Grom’ko isiiéi Sátogaiása Vasárnap este Moszkvá­ban hivatalosan közölték, hogy Gramiko szovjet kül­ügyminiszter a japán kor­mány meghívására január első felében Tokióba láto­gat. Moszkvai japán diplo­máciai források szerint ezt a meghívást Mijazava Kiicsi japán külügyminiszter szep­tember végén New Yorkban újította meg. A szovjet fővárosban nagy- jelentőséget tulajdonítanak annak a ténynek hogy Gro- tniko még a XXV. pártkong­resszus előtt időt szakít ma­gának erre az útra és ezt a két ország közötti politikai­gazdasági dialógus folytatá­sában való szovjet érdekelt­ség bizonyítékaként értéke­lik^ Életbelépett Raibedzsa új a'teáni'a A Phnom Penh-i Rádió közlése szerint tegnap élet­be lépett Kambodzsa új al­kotmánya. Az alkotmányt a Kambodzsai Hazafias Erők Országos Kongresszusán, de­cember 14-én hagyták jóvá, s miután szombaton Noro­dom Szihanuk államfő és a Minisztertanács is mager ősi- tette, hatályba lépett. Az alkotmány érteimében parasztokból, munkásokból és katonákból álló 250 fős nemzetgyűlést hoznak létre. 150 képviselő a paraszti ré­tegeket, 50 a munkásokat és 50 a katonákat képviseli. Laoszi üszfcti Kaysone Phomvíhanh, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának fő­titkára táviratban mondott köszönetét Leonvid Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság ki­kiáltása alkalmából küldött üdvözletéért. „A Központi Bizottság, va­lamint a Forradalmi Nép­párt tagjai nevében szeret­ném kifejezni az SZKP KB és az SZKP valamennyi tag­jának mély hálánkat népi demokratikus rendünk tá­mogatásáért” ■— írja távira­tában Kaysone Phomvíhanh, majd pedig új, nagy sikere­ket kíván a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszu­sán elfogadásra kerülő tize­dik ötéves terv megvalósítá­sában. — Egy új demokratikus Portugála nem építhető fel a Portugál Kommunista Párt nélkül, a párt részvétele nélkül a társadalom életé­nek valamennyi területén, beleértve a kormány tevé­kenységét is — jelentette ki Alvaro Cunbal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára vasárnap a Lisszabontól északra fekvő Peniche ha­lászfaluban tartott nagygyű­lésen. A nagyszabású ren­dezvényre abból az alka­lomból került sor, hogy ke­reken 16 évvel ezelőtt me­nekültek el a vezető portu­gál kommunisták. köztük Alvaro Cunhal is a penichei erődből. A portugál kormányátala­kításról folyó tárgyalásokkal kapcsolatosan a Portugál KP főtitkára kijelentette: „Mi a magunk részéről türelmesek vagyunk, és arra törekszünk, hogy olyan meg­állapodás jöjjön létre, amely a nép, a forradalom érdekeit szolgálja”. A Custoas- és Caxias-bőr- tönökben újév napján le­zajlott összetűzésekről szól­va Alvaro Cunhal rámuta­tott arra, hogy ezek — szá­mos egyéb aggodalomkeltő vonásuk mellett — növelték annak veszélyét, hogy ismét szakadás jön létre a néptö­megek, valamint a fegyveres erők között megbomlik az a szövetség, amely a forrada­lom másféléves sikerének alapját képezte. A jelenlegi kormány gaz­daságpolitikájával foglalkoz­va a Portugál KP főtitkára A napokban Moszkvában a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus' Köztársaság megállapodást kötött arról, hogy a szovjet fél azt 1976— 80-as időszakra gazdasági és műszaki segítséget nyújt a VDK-nak több ioari és más létérttm énv építéséhez. Vitalij Morozov, a Külgaz­dasági Kapcsolatok Állatni Bizottságának első elnökhe­lyettese a TASZSZ tudósító­jának elmondotta, hogv a megállapodás megkötése meggyorsítja a VDK nép­gazdaságának helyreállítását, a szocializmus anyagi és műszaki bázisának megte­remtését. valamint az álta­lános életszínvonal emelését. emlékeztetett arra, hogy a kommunisták mindig a gaz­dasági nehézségek leküzdé­sét célzó konkrét intézkedé­sek mellett szállnak síkra. „Mivel a Portugál Szocialis­ta Párt és a Demokratikus Néppárt vezető pozícióra tett szert a kormányban, vala­mint a gazdasági és pénz­ügyi tárcák terén, most meg­mutatkozik kemény és me­rev politikájuk — hangsú­lyozta Cunhal. A részben végrehajtott és tervezett áremelkedésekkel és megszorító intézkedések­kel kapcsolatban Cunhal ki­jelentette: „A spekulációk elkerülése érdekében vilá­gosan ki kell jelentenem, hogy a Portugál Kommu­nista Pártot nem hallgatták meg ezen intézkedések ki­dolgozásánál. a párt képvi­selőivel nem konzultáltak, éppen, ezért a PKP-nak sem­mi köze hozzájuk és nem vállai semmiféle felelősséget sem ezek tartalmáért, sem következményeiért”. A dolgozók életszínvonala gyors ütemben fog rosszab­bodni, mivel a béreknek egy­re kisebb a vásárlóerejük — figyelmeztetett Cunhal. „Jo­gosan aggódunk amiatt, hogy népszerűtlen politika végre­hajtására tett kisérletként olyan gazdaságpolitikát foly­tatnak, amelynek alapján a nehézségeket a dolgozókra hárítják. Aggódunk amiatt, hogy ezt a politikát esetleg a szabadságjogok korlátozá­sával és elnyomó intézkedé­sekkel próbálják kikénysze­ríteni” hangsúlyozta Cunhal. Morozov a továbbiakban elmondotta: A Szovjetunió és a VDK jelentős energetikai létesít­mények, vegyipari, gépgyár­tási és szénbányászati kapa­citások, épitőanyagipari üze­mek, valamint könnyű- és élelmiszeripari üzemek épí­tésében működik együtt. A Szovjetunió az előttünk álló ötéves tervidőszakban körül­belül negyven létesítmény építésiében nyűit segítséget a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak. Ezek között megemlítendő egy 1.7 kilo- vattos vízierőmű,’ egy 2,4 millió tonna évi kapacitású szénbánya, továbbá hőerő­mű, és marószóda-gvár. • üegy¥8n létesítik? Szovjet sseítséi a VDK-nak KÜLPOLITIKA MDOSZKOP 75 Július — az égben és a földön is szovjet—amerikai űrrepülés, Ritkán adatik meg embernek, hogy éle- m táben egyszerre két történelmi jelentőségű ese­ménynek pár hét leforgása alatt szem- és fültanújia Se­hessen! És íme, 1975. júliusa ezzel is megajándékozott hermürikat: egyedülálló ese­mény helye volt egyszerre a Föld és a világűr is. Itt, lenn az öreg kontinens, Európa szolgált százados szenzáció­val: összeült H alsinkiben az európai biztonsági es együtt­működési értekezlet legma­gasabb szintű zárószalcasza. Sok száz kilométerrel fölöt­tünk, a világűrben pedig szovjet és amerikai űrhajó­sok adtaik egymásnak rande­vút. Ahhoz, hogy a Szojuz— Apollo-program létrejöhes­sen, először a Földön kel­lett olyan nemzetközi polá- t’kai körülményeket terem­teni, amelyet közkeletű szó­val enyhülésnek nevezünk. Az ifjúkorba léoett űrhajó­zás (18 esztendővel ezelőtt kezdődtek az első kísérle­tek!) történetének első nem­zetközi experimentumáról még Nixon voűrt amerikai el­nök 1972-i moszkvai látoga­tása alkalmával írtaik alá megállapodást. Emlékezetes, hogv az első olyan okmányt, amely szentesítette a világűr békés célokra való felhasz­nálását, 1958-ban fogadta el a szovjet és az amerikai kormány. Az együttes űrre­pülés fő elveiben mér 1970- ben megáiiaipodbaík a rész­vevőié Keleten, Nyugaton egy­aránt úgy értékelték az első közös szovjet—amerikai űr- kísérletet ^nint a világűr­ben folyó tudományos együttműködés minőségileg új formáját. A tudom ányos- technáfcai jelentőségen túl a kísérletnek óriási a világpo- Litáikai hatása, hiszen a Szo­juz és az Apolló összekap­csolása fölfogható szőkébb értelemben a szovjet és az ameaücai, tágabb ér­telemben pedig a kelet— nyugati kapcsolatok, a nem­zetközi enyhültás beláthatat­lan távlatú fejlődése jelké­peiként. A nemzetközi enyhülés re- ményes korszakának látvá­nyé® mozzanata vote tehát a szovjet és amerikai asztro­nauták kézfogása az össze­kapcsolt .űrhajók fedélzetén. Hasonlóan nagy jelentőségű kézfogásokra került sor itta földön, Helsinkiben is, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet csúcs- szintű zárószakaszán. A jú­lius végén elfogadott és augusztus első napján alá­írt dokumentumot —■ az ugyancsak Helsinkiben sor­ra került külügyminiszteri szakasz felhatalmazása alap­ján — csaknem két eszten­dei munkával dolgozták ki politikusok, diplomaták, nemzetközi jogásziak. Az emberiség történetében elő­ször egyetlen okmányban ugyancsak érdekelt , Ameri­kai Egyesült Államok és Kanada közös feleletet ad valamennyiünk biatomságé- malk és együttműködésének kérdéseire. Világos tehát: aránylag hosszú időre volt Lavél Pinochet. fi geasráüssk a'finátiaa ANKARA Lubomir Strougal, a Cseh­szlovák Minisztertanács el­nöke tegnap háromnapos hi­vatalos látogatásra Ankará­ba érkezett. Strougalt és kí­séretét a repülőtéren Demi- rel török miniszterelnök fo­gadta. ÉJ DELHI A következő három év fo­lyamán India évi 3 száza­lékra kívánja korlátozni a jelenleg 4 százalékos szüle­tési arányt — közölte Ah­med elnök az indiai parla­ment ülésszakán. A közel­múlt bangladesi eseményei­vel, ezen belül Rahman el­nök meggyilkolásával kap­csolatban Ahmed megje­gyezte, hogy a történtek megrázták és elszomorították Indiát, de „úgy kezeltük a fejleményeiket, mint Bang­lades belső ügyét”. Vissza­utasította azokat a vádiakat, amelyek szerint India tá­mogatja az új katonai veze­tőkkel szemben fellépő bang­ladesi ellenzéki erőket. LUANDA Az Angolai Népi Köztár­saság nemzeti hadserege a múlt hét végén elfoglalta az ország északi részében levő Uige tartományban a nega- gei légibázist, mely az impe­rialista agresszió északi íő támaszpontja volt. A hírt vasárnap este Luandában a hadsereg főparancsnoksága közölte. A hadsereg főpa­rancsnoksága a továbbiak­ban közölte azt is, hogy az Angolai Népi- Köztársaság katonái folytatják előrenyo­mulásukat a Luandától 345 km-re északkeletire levő tar­tományi székhely, Carmona felé. MADRID Spanyolország csatlakozná kíván a NATO-hoz és a Közös Piachoz — jelentette k! Carlos Arias Navarro spa­nyol miniszterelnök a News­week című amerikai hírma­gazinnak adott kizárólagos interjúban. Arias Navarro közölte, hogy idén községtanácsi, jö­vőre pedig általános válasz­tásokat tartanak Spanyolor­szágban és hogy ez utóbbia­kon négy-öt párt indulhat majd. Kijelentette, hogy a jelenlegi madridi kormány nem fogja engedélyezni a kommunista párt működését, és főtitkára, Santiago Carril­lo sem térhet szabadon visz- sza az országba. szükség ahhoz, hogy sike­rüljön kiaűaíkítani a vala­mennyi kormány számára elfogadható, egyetlen ország belső rendjét és törvényeit sem sértő kompromisszumos formulát. Kétségtelen, hogy áz EBK új szakasz (kezdetét jelzi Európában és ez az új sza­kasz új lehetőségeiket is kí­nál a szocialista országok nemzetközi törekvései és kapcsolatai számára. Vi­szont : Európa-csúcs önma­gában nem változtatja meg a nemzetközi erőairányokat, sőt: a biztonsági értekezlet maga is a nemzetközi erő­viszonyokban végbement kedveizo változásaiénak a terméke, amely szerint az erőarányok a szocialista or­szágok javára változtak meg. A helsinki csúcsértekezlet­tel, Európa népeinek házi­rendje aláírásával a szocia­lista és a tökésarezágok egy­aránt nyertek; mi több: nyert vele az egész emberi­ség, hiszen az öreg konti­nensről áradó pél da más töl'din'scrak k’ózvé’n-nénvét, no’jit'ik’Tsa-'t is hpiS'TÜó biz­tonsági és egvüttm őiködési rendszer kimunkálására ösz­tönözheti. Kulcsár László (Folytatjuk) Egyre jobban szűkül a Pinochet tábornokot támo­gatók köre a chilei vezetés­ben. A Sunday Times című londoni lap vasárnapi szá­mában első oldalán arról tudósít, hogy a chilei had­sereg tíz legbefolyásosabb (KOMMENTÁRUNK.) Az utóbbi hónapokban sok nyugati sajtóorgánum és rádió éles kirohanásokat in­tézett a szovjet életforma pillérei ellen. Egyebek kö­zött torz képet festenek az olvasók és a hallgatók előtt az emberi jogoknak a szov­jet államban való biztosítá­sáról. Ezzel kapcsolatban a Novoje VremU" című heti­lap A. J. Szúharjovhoz, a Szovjetunió igazságügy mi­niszter ének első helyettesé­hez fordult, hogy ismertesse a szovjet igazságszolgáltatás fő elveit. Szuharjov megjegyezte, hogy Nyugaton bizonyos sze­mélyek szovj eteüienes vádas­kodásai nem jelentenek új­donságot. Most viszont újabb szervezett támadásról van szó, amely már a helsinki találkozó után indult meg. Szuharjov rámutatott, hogy egyetlen szovjet törvény sincs, amely kilátásba he­lyezné állampolgárok üldö­zését politikai vagy vallási meggyőződésük miatt. „Mi marxisták vagyunk és min­den ilyen törvény ellenkezne világnézetünknek magával az alapjával” — hangsúlyozta, majd így folytatta: „Nálunk nincs olyan fo­galom, hogy .politikai fogoly.” Vannak viszont törvényeink á'lamellenes bűncselekmé­nyekről, vagyis olyan bűn­cselekményekről, amelyek a szovjet állami és társadalmi rend aláaknázására, vagy gyengítésére irányulnak. Ezek közé tartozik a haza­árulás. a kémkedés, a ter­rorcselekmények elkövetése, a diverzió, a rágalmazó, fel­forgató propaganda. 1952-ben az ilyen bűncse’ekrnányek- hez sorolták a háború pro­pagandát. „A politikai foglyok szov­jet táborairól” hangoztatott nyugati koho&mányckról szól­va, az igazságügymmdszter első helyettese megjegyezte, hogy Nyugaton egyes, való­ban becsületes emberek is felültek ezeknek. „Mi nem titkoljuk az ilyen büntető in­tézmények szíruhe’yeit, bár érthető módon nem szare- ns'i-'jek ezek a térképeken, turistatérképeken. Nem mú- készült térképeken. Nem mú­zeumról és nem építészeti emlékekről van szó, de a gyakorlati együttműködés keretei között külföldi kól­tábomoka a közelmúltban ultimátumban követelte a diktátor lemondását, s más olyan változtatásokat, me­lyek szalonképessé tehetik a chilei rendszert nemzetközi színtéren. hírt sugárzott világgá a chi­légáruk megtekintik az ilyen intézményeiket is.” Szuharjov ezz^i kapcsolat­ban, ismertette néhány neves külföldi kriminalista elisme­rő sorait a szovjet büntető intézményekben tapasatelt nevelő mimikáról, a foglyok­kal való bánásmódról. Ugyanakkor közölte azt is, bogy a háború befejezése óta a Szovjetunióban csaknem felére csökkent a bírói fele- lő'sségrevonások száma. Azzal kapcsolatban, hogy Szaharov akadémikus felesé­ge Oslóban, amikor átvette a Nobel-díjat, azt állította, hogy Vilniusban, ahol állí­tólag „más gondolkodásért” elítéltek egv bizonyos Iloval- jovot. nem* tartották be az igazságszolgáltatás legele­mibb normáit, Szuharjov a következőket közölte: Koval- jovot nem nézeteiért, nem meggyőződéséért, „más gon­dolkodásáért” ítélték el. aho­gyan azt Ősi óban beállítot­ták, hamsai konkrét ellensé­ges cselekményekért. Koval- jov, mint a bíróság megcá­folhatatlan bizonyítékok alapján megállapította, az utóbbi 6 évben szisztemati­kus szervező tevékenységet fejtett ki a szovjet rendszer aláaknázására. Szuharjov felhívta a fi­gyelmet arra a körülmény­re, hogy a szovjet törvény­kezés és joggyakorlat nem ismeri a preventív bebörtön­zést, a bírói ítélet és vizs­gálat nélküli fogva tartást, majd Végezetül kijelentette: „Mi szilárdon és világo­san kimondjuk: amíg tör­vény lesz, mi maradéktala­nul betartjuk a törvényeket, és a szovjet emberek büsz­kék arra, hogy nemcsak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záró do­kumentumában, de az em­beri 'jogokról szóló deklará­cióban, a faji megkülönböz­tetés minden formájának fel­számolásáról szóló konven­cióban, a társadalmi, politi­kai, állampolgári, gazdasági és kulturális jogokról szóló nemzetközi megállapodások­ban, vagyis gyakorlatilag minden fontos nemzetközi jogi dokumentumban — amelyek a modern emberi közösséget vezérlik — azok a reális jogok találtak kife­jezést. amelyeket a Szovjet­unió állampolgárai élveznek.” Rendkívül fontosnak tűnő lei hazafiak külföldön működő rádióállomása. Eszerint ka­rácsonykor az ország fegyveres erejének tíz befolyásos tá­bornoka valóságos ultimátumot intézett Ugarié Pinochet tábornokhoz, a junta fejéhez. Legfontosabb követeléseik állítólag igy hangzottal:: 1. Fel kell oszlatni a hírhedt Dina nevű katonai titkos- szolgálatot, amelynek emberei a kínzások és gyilkosságok jórészéért közvetlenül felelősek. 2. Sürgősen tenni kell vala­mit Chile jelenlegi vezetésének belső és külső elszigetelő­dése ellen. 3. Azonnali gazdasági intézkedésekkel útját állni a további, végveszéllyel fenyegető helyzetnek, Az első jelentések szerint Pinochet máris sommásan „árulásnak” bélyegezte a tábornokok követelését. Lehetsé­ges, hogy olajozottan működő erőszekszervezete lesújt a tíz generálisra és az sem lehetetlen, hogy a rendszernek ezt a tíz most zendülő, de voltaképpen bűntárs képviselőjét a puszta fenyegetések is „jobb belátásra” bírják. Mindez azonban részletkérdés. A legfontosabb az. hogy a generálisok ultimátuma az eddigieknél is biztosabb jelzés a Pinochet junta komoly válságáról. Nézzük a tábornokok követeléseit. A Dina, a katonai titkosszolgálat legutóbbi „műve” egy angol orvosnő, dr. Sheila Cassidy letartóztatása és megkín- zása volt. Mindössze az volt a „bűne”, hogy elsősegélyt nyúj­tott egy vérző embernek — aki nyilván a Dina kínzott meg. Ez már Londonnak' is sok volt és visszahívta santiagói nagykövetét. Ez — nyugati nagyhatalomról lévén szó — új szakaszt jelent Chile külső elszigetelődésének gyorsuló fo­lyamatában. Ami a belső elszigetelődést jelenti, Raul Silva santiagói érsek és Eduardo Frei kereszténydemokrata ex-elnök, Allende elődje a Moneda-paiotában mind gyakrabban nyi­latkozik úgy, hogy abból nyilvánvaló: az egyház és Frei pártja immár a junta ellenfelei közé tartozik. Nemcsak a terror, hanem a gazdasági katasztrófa miatt. Ölei szovjeieüíiies vádaskodás Hz igazságtigpiniszier első íielyettesénsk nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom