Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-06 / 4. szám

I GYEI NÉPLAP ______________ 3 A Z V. ÖTÉVES TERV FelUtriéslInk mérföldkSvei 1974. Jijttuác &. SZOLNOK ME A SOPRONI ÄLLAMI GAZDASÄG 467 hektáros szőlészetében az idén korán meg­kezdődött a híres soproni Kék Frankos és a soproni leányka metszése A döntés Joga TÍZflOTl szocialista brigádok 30 ezer társadalmi munkaóra Eredményeiniire alapozna A szocialista tervgazdálko? dás fölényét nemzetközi nui- retelcban is számos tény iga­zolja Napjaink valóságára a békés egymás mellett élés, a szocialista és a tőkés gaz­daság versenye jellemző. Ez a több évtizedes harc mind sokrétűbb eredményét hozza felszínre nemzetközi mére­tekben is annak, hogy a tervgazdálkodás, a szocialis­ta gazdaságirányítási / rend­szer, a szocialista integráció lehetőségei magasabb fokú gazdálkodást tesznek lehe­tővé. Napjaink világgazdaságá­nak egyik legfontosabb jel­lemzője a tervgazdálkodást folytató szooialisba állam ck — ezen belül a KGST-orszú- gck — világpiaci tekintélyé­nek, befolyásának növel: ~ dése. A világnak szinte va­lamennyi országa szívesen és készséggel létesít keres­kedelmi kapcsolatot a szo­cialista államokkal. Az ipari­lag fejlett tőkés országik között egyre élesebbé válik a szocialista piacokéit foly­tatott verseny. E fontos vi­lággazdasági jelenség ma­gyarázata a szocializmus gaz­dasági erejének, megbízható­ságában, dinamikus fejlődé­sében van. NEM KÖNNYŰ a vezet®: ■dolga — állapították meg nemrégiben a szakemberek egy Zsámbékon rendezett országos tanácskozáson — hiszen naponta a legkülön­bözőbb ügyekben kell dön­teniük. Sok múlik felkészült- régükön, rátermettségükön, s árén, hogy mennyire tud­ják mérlegeim határozatuk következményeit. Most, ami­kor a népgazdaság fejlődé­sével újszerű feladatolt há­rulnak szinte mindenkire, fény derül azokra a hiányos­ságokra is, amelyek eddig, a lassúbb ütem miatt nem kerültek felszínre, s amelyek a vezetők munkájával, szer­vező-koordináló tevékenysé­gével függnek össze. Különösen igaz ez a mező- gazdasági üzemekre, ahol egyes ágazatokban áz utób­bi évek erőfeszítései jóval kevesebb eredményt hoztak, mint amire joggal számítani lehetett Az, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva jóval kisebb minőségi változás történt, az alacsony műszaki színvonal számlájára is íran­dó, de a hatékonyságra és a vezetők irányító készségére is jóval több gondot kell for­dítani. Feszítettebbé vált és egy­re inkább, azzá válik a gaz­dálkodás, a termelés üteme, s ezt az erősebb tompót csak álékor lehet bírni, ha a meg­lévő tartalékokat kiaknázzák az üzemek. Megvan, mind­en-e a reális lehetőség? Igen, még pedig ott, ahol eddig \sokam nem is keresték. Éven­te például országosan sok — 70—110 ezer hektár — föld nem hoz, termést. S en­nek csák elenyésző része az, ahol az időjárás pusztítja el a növényeket . Ugyanilyen luxusnak számít az is, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy része, a már meglévő cuikörrépafej és kutkaricaszár helyett —, amelyet például a szarvasmarhák szívesen fo­gyasztanak — több száz ezer hektáron termel takarmányt. Bár ez előbbiek még annak számítanak, a mezőgazdaság fejlesztésének extemzáv le­hetőségei általában kimerül­tek, s ezért az intenzív jelle­gűeket kell erősíteni. Ez a módszer az esetek többségé­ben eszközigényes. A ter­mékeket is csak úgy tehet korszerűsíteni, ha előtte a gyártógépek^t, gépsorokat is modernizálják. A műszaki színvonal javítása, a szocia­lista: országok integrációjára alapozva, manapság már sokkal biztosabb tíázist je­lent, mint korábban. Mind- eméUett azokat a berendezé­seket, amelyeket a KGST országaiból nem lehet be­szerezni, megvásároljuk tő­kés relációból is, de ez a behozatal mindinkább csök­ken. Természetesen nem kevés azon tevékenységeknek a szá­ma sem, amelyekben az ál­lami gazdaságok, termelő­szövetkezetek úttörő munká­ja érvényesül. Ezek közétar­toznak többek között az ipar­szerű zárt rendszerék mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. A gon­dok azonban itt is jelentkez­nek. A sertéstartásban pél­dául a, nagyüzemi technoló­gia bevezetésével sikerült azt elérni, hogy. egyre több hús jusson a népgazdaság­nak, de az erre fordított ösz- s/.egekkel, azok megoszlásá­val sokhelyütt még baj van. Azon a szaktelepen ahol az összes költségből az ener­gia részaránya húszszázalé­kos, bizony drágán termel­nek. Ott is van mit tenni a szakembereknek, ahol a ser­tések 15—20 százaléka el­hullik, pedig hagyományos körülmények között ugyan­annak a fajtának tíz száza­léka sem pusztul eL Folyta­tódhat a sor akár a szarvas­marha-tenyésztésnél is, hi­szen nagyon sok drága pén­zen felépített istállóban nin­csenek kihasználva a férő­helyek. A jelentős állami tá­mogatás ellenére nem nőtt a tejtermelés, és ezért vajból importra szorul az ország. Olyan üzemek is akadtak, ahol úgynevezett „főkönyve­lői” — csak nyilvántartás­ban szereplő — tehenekkel próbáltak több, ráadásul ér­demtelen pénzhez jutni a gazdaságok. A VEZETŐK DOLGA nem könnyű, hiszen nap mint nap a legkülönbözőbb ügyeikben kell dönteniük. Sok múlik felkészültségükön, rátermett­ségükön, s azon, hogy meny­nyire tudják mérlegelni döntéseik következményeit. Ez igaz. Viszont, akik nem rendelkeznek megfelelő szak­mai, politikai tudással, azok­nak sem a döntésekhez, sem pedig az irányításhoz nincs és a jövőben egyre kevésbé lesz joguk. B. A. Példamutató módon já­rultak hozza a Szolnok fenn­állásának 9G0. jubileuma al­kalmából meghirdetett tár­sadalmi városszépítő mozga­lomhoz a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szocia­lista brigádjai. Három év alatt mintegy 30 ezer társa­dalmi munkaórát dolgoztak! Munkájuk értéke jóval meg­haladja a hárommillió fo­rintot. A vízügyi kollektívák szabad idejükben a tiszali- geti sportkombinát építésén és a KISZ-tábor szépítésén dolgoztak. Kezük munkája nyomán alakult ki az ország egyik legszebb, nemzetközi versenyekre is alkalmas ka­jak-kenu pályája a Tisza Alcsi-holtágán. A millén tónál előkészí­tették az Alföld első vízügyi múzeumának terepét, ahol ugyancsak társadalmi mun­kában állítják majd fel a Közép-Tisza-vidék vízügyi régiségeit, emlékeit Részt vettek a brigádok az óvodák, bölcsődék, iskolák környe­zetének szépítésében, rende­zésében is. A szolnokiak ki­tűnő példáját a megye más területein dolgozó vízügyi brigádok is követték: száz kollektíva 1975-ben 13 ezer 500 óra társadalmi munkát dolgozott Szolnokért Korszerűsítések a Patyolatnál A Patyolat Vállalat Szol­nok megyei központja a múlt évben öt Kalander típusú va- salógópet vásárolt a Német Demokratikus Köztársaság­ból. A gépeiket még október­ben beszerelték a kijelölt üzemrészbe, most már csak a német szakemberektől függ, miikor érkeznek Szolnokra, hogy kezdődhessenek az üzempróbák. Elkezdik ebben az évben a központi mosoda rekonstruk­cióját. A korszerű mosodá­ban, ahol új típusú mosó- csavarógépékkel dolgoznak, a tervek szerint majd 25 szá­zalékkal többet tudnak tel­jesíteni, mint az elmúlt évek­ben. 1956 végén, az ellenforra­dalom leverése után gazda­ságunk fejlődésének új, di­namikus szakasza kezdődött el. E fejlődés alapját az MSZMP következetes, a marxizmus—lenimizmus ta­laján álló politikája adta. A párt erőteljes intézkedéseket tett a tervgazdálkodás erősí­tése, a gazdaságirányítás színvonalának, hatékonysá­gának javítása érdekében. Konszolidációs programot dolgozott ki, amely az ipar rekonstrukcióját, az adott­ságoknak jobban megfelelő struktúra megvalósítását, a mezőgazdaság és a termelő­szövetkezetek erősítését, fej­lesztését tűzte célul, orvo­solta az életszínvonal lema­radását okozó durva hibá­kat, fejlesztette a gazdaság- irányítás rendszerét. Ezek a célok a második hároméves tervben fogalmazódtak és valósultak meg. Kiemelkedő eredménye a tervi dőszaiknalk, hogy gya­korlatilag ezalatt fejeződött be hazánkban a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. 1959 és 1931 között több mint 900 ezer parasztcsalád lépett be a termelőszövetke- zetefebe, és ezzel az ország szántóterületének 95,5 %-a a mezőgazdaság szocialista szektorába • került. Ezzel nép­gazdaságunkban osztatlanul urálii:odóvá váltak a szocia­lista termelési viszonyok, be­fejeztük a szoci alizmus alap­jainak lerakását. A magyar nép úi történelmi jelentősé­gű győzelmet aratott, a szo­cializmus teljes felépítésének korszakába lépett. A mező- gazdaság szocialista átszer­vezéséivel egyszer és minden­korra megszűnt annak a le­hetősége, hogy egyik ember a másikait kizsákmányolja. Megszűnt hazánkban a kapi­talizmus vissza állításának A párt VIII. kongresszusa határozatának megfelelően a második ötéves terv idősza­kában tovább javult iparunk szerkezete, tovább növeke­dett a korszerű műszaki kul­túrát képviselő, modern technikán alapuló, hazánk adottságainak és a szocia­lista nemzetközi munka­megosztás követelményeinek megfelelő iparágak aránya. (Folytatás az 1. oldalról.) sa hárul. A tengerhajózás áruforgalma 5,6 százalékkal növekszik, a folyami hajó­zásé a mostani szinten ma­rad, a csővezetékes szállítás csaknem 12 százalékkal bő­vül. A közlekedéspolitikai kon­cepció alapján a tervidő­szakban tovább folytatják a hálózat racionalizálását. A terv szerint 1900-ig több mint 1000 kilométer gyenge forgalmú normál- és kes­keny , nyomközű, valamint gazdasági vasútvonalat szün­tetnek meg. A program vég­rehajtásával évi 25 millió utast és 4,3 millió tonna árut vesz át a közúti közle­kedés. A forgalomátterelés és a körzetesítés, — azzal, hogy a vonalak felújítása feleslegessé válik— 1,3 mil­liárd forint egyszeri és 36 millió forint évi folyamatos megtakarítást jelent a nép­gazdaságnak. A szállítás fejlesztésére az V. ötéves tervben összesen mintegy 92 milliárd forint beruházási összeg, — s a közúthálózat korszerűsíté­Az 1965-ben bef ejezett má­sodik ötéves terv időszaká­ban 24°/cnkial nőtt a nemzeti jövedelem, 38%-kal bővültek a népgazdaság állóalapjai és 24 %-kal nőtt a fogyasztási alap. A nagyarányú beruhá­zások eredményeiként új szo­cialista üzemeli születtek hazánkban és jól felszerelt egyetemeik, kórházak léte­sültek. A harmadik és a negyedik ötéves terv során — a fej­lesztés korábbi eredményeire alapozva — megkezdődött és jedenlég is folyik hazánkban a gazdaság magasabb szín­vonalú fejlesztése — az úgy­nevezett intenzív fejlesztés. Ez utóbbit mindenak előtt az tette indokolttá, hogy a termelés extenzív fejleszté­sének lehetőségei — ú.i mun­kaerő termelésbe állítása, mennyiségi fejlesztés — fo­kozatosan kimerültek. Az intenzív fejlesztés tormásae- teisen a termelés magasabb műszaki színvonalon, terme­lékenyebben, hatékonyabban történő folytatása mellett a gazdálkodás irányítási, ve­zetési módszereinek tökéle­tesítését is jelenti. E köve- telmiényckn'ek megfelelően vezettük be 1968-ban a gaz­daság irányításának új rend­szerét. A gazdasági reform — az élet igazolja — a'aove­tően betöltötte funkcióját, erősítette a szocialista terme­lési viszonyokat, hozzájárult a gazdálkodás színvonalá­nak emeléséhez, részese a harmadik és a negyedik öt­éves tervben eléírt nagy eredményeinknek. Hazánk szocialista ipara ma kilencszer annyit ter­mel mint a kapitalista ipar termelt 1933-ban. A szocia­lista mezőgazdaság ma negy­ven százalékkal kevesebb munkaerővel 43%-kal többet termel, mint 1938-ban a tő­kés mezőgazdaság. A társa­dalmi fejlődéssel, a gazdasá­gi gyarapodással párhuza­mosan óriási mértékben ja­vult a magyar nép életszín­vonala, létbiztonsága, mű­veltsége. A tervgazdálkodás útján jutott el népgazdasá­gunk oda, hogy erőteljesen felzárkózott a világgazdaság fejlődési tendenciáihoz. Bére és fenntartására továb­bi 43—45 milliárd forint — fordítható. A legnagyobb összeg, 42 milliárd forint, a vasút rekonstrukciójára, korszerűsítésére jut A vá­rosi közlekedés fejleszté­sére 22,8 milliárd forintot — ezen belül a metró építésére 10,6 milliárdot — a közúti közlekedésre és útépítésre 21,5 milliárd forintot hasz­nálnak fel. A nagy összegek ellenére a beruházások mérsékeltebb üteme nem teszi lehetővé a közlekedés igényeinek teljes kielégítését, ezért a legfon­tosabb feilesztési célokra — mindenkelőtt a szállítási ka­pacitás bővítésére, az eszkö­zök pótlására — összponto­sítják az anyagi erőket. Leg­fontosabb feladatnak tekinti a minisztérium a városi tö­megközlekedés és a vasúti közlekedés fokozottabb fejlesztését, a közlekedés biztonságának, üzemké­pességének további javítá­sát A vasúti közlekedésben a vonalhálózat, a csomópon­tok, az állomások rekons­trukciójára, komplex fej­Tekmtétyimk a viSágpsacifi Világviszonylatban a KGST államok a leggyorsabban fejlődő országok. A nemzeti jövedelem növekedésén ak üteme lényegesein gyorsabb, mint az iparilag fejlett tőkés országokban. Az Egyesült Államoknak 20 évre volt. szüksége a nemzeti jövede­lem megkétszerezéséhez, a Szovjetund ónak elegendő vol t ennek az időnek a fele. Az elmúlt húsz évben az egy fő­re jutó nemzeti jövedelem — amely a gazdasági fejlődés legfontosabb mutatója — Cschszloválcában, Magyaror­szágon és Lengyelországban 2,5-szeresére, a Német De­mokratikus Köztársaságban 4-szeres éré, Bulgáriában és Romániában több mint 4,5- szereeáre és a Szovjetunió­ban több mint 3,5-szereséro > nőtt A szocialista világgazdaság a legutóbbi ötéves terveik időszakában a fejlődés ma­gasabb szintjére, a növeke­dés intenzív szaikaszába lé­pett (Folytatjuk.) Karvalics László lesztésére, a szállítókapaci­tás bővítésére fordítják a legnagyobb gondot. Befeje­zik a személy- és a teher­kocsiállomány rekonstruk­cióját, s 93—95 százalékra növelik a .villamos- és die- salvontatás, 85—90 százalék­ra a diesel-tolatás arányát A közúti közlekedés 400 000 személygépkocsival gyarap­szik, az állomány 1980-ra el­éri a 900 000-et. Több mint 13 000 . autóbuszt szereznek be, — ezzel kicserélik az ál­lomány jelentős részét —, 110 000 új teherautót és csaknem 400 kamiont állíta­nak forgalomba. / A légiközlekedést a nem­zetközi forgalom követelmé­nyeinek megfelelően fejlesz­tik, s 1977-ben megkezdik a Ferihegyi Repülőtér rekons­trukcióját A hozzátartozó létesítményekkel együtt megépítik a második leszálló pályát, befejezik a keleti és nyugati lokátor-rendszer építését és 4 új gépet helyez­nek üzembe. Több motorbenzin Zalából Á Zalai Kőolajipari Vál­lalatnál az elmúlt évben az igényeknek megfelelő meny- nyiségben állították elő 86- oktánszámú motorbenzint, s azt az ÁFOR zalaegerszegi és környéke töltőállomásain értékesítették. A fogyasztói igények növekedésével a vállalat lépést akar tartani, ezért ebben az esztendőben megkétszerezi a benzingyár­tást, mintegy 40 000 tonna normálbenzint állítanak majd elő. A Zalai Kőolajipari Vál­lalat másik terméke a nagy­lengyel: olajból készült bi­tumen jó tulajdonságai miatt keresett exportcikk. Ezért úgy döntöttek, hogy bár a bitumen gyártását mennyi­ségileg nem növelik, az ex­port részarányát azonban igen. 1976-ban 20 000 tonná­val több bitument kívánnak exportálni, mint az előző évben. Idén tavasszal nyílik meg Szolnokon, a Ságvári kör­úton a mosószalon. A nyitás időpontját a két szárítógép rá a mosó-csavarógép érke­zése határozza meg. Nem­csak Szolnok gyarapodik Pa­tyolat-fiókkal, Karcagon ha­marosan vegytiszüíó-szalon nyílik. Az 1972-ben bevezetett ágy­nemű-szolgáltatás is kiállta a gyakorlat próbáját. Hogy a megnövekedett igényeknek eleget tudjanak tenni, ápri­lis elején új Patyolat-fiókot adnak át Jászberényben, Túrkevén és Mezőtúron, ahol csak a „bérágynemű” cseré­jével foglalkoznak majd. társadalmi lehetősége. H közlekedés az étid! öiéfes Herren v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom