Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-04 / 3. szám
1976. jawuár 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Milyen a főnök ? Tájékozódás. Potyautasként zötykölődöm a jászki- séri I<emn Tsz kocsijában. Kérdezőm a sofőrt, milyen a „fonok”, mármint az elnök, Gócaa József. Hát, jó fej, mondja, aztán igyekszik érthetőbben körülírni. Példákat mond. Arra, hogy törődik az emberekkel, hogy közvetlen, hogy határozott, hogy „nem szereti a sok hókuszpókuszt”, a lényeg érdekli. Mindennel foglalkozik, ami a tsz-bem történik aíkár kicsi, akár nagy dolog, de foglalkozik azzal is, ami itt a környékben a Jászságban zaj lile körülötte ... Mert hogy országgyűlési képviselő, tudja? Tudom. Hozzá igyekszem. A képviselő tez-elnökhöz. Iroda. Egyszerű, de otthonos. Műbőr fotelek, dohányzóasztal, a faiakon mini Gá- csi-tárlat. Hideg olajkályha (ünnepnap délelőttjén szabadnapos a titkárnő) meleg fogadtatás. Mosoly, nyílt, bizalomgerjesztő tekintet (mijrotha régi ismerősök lennénk). Semmi „nyilatkozás”, semmi „foglaljon helyet, mondja az elvtárs miről informáljam”. Beszélgetés, hangos gondolkodás. Zsebre vágott kézzel, ablakon kinézve: — Hm, micsoda kérdés, mikor vagyok tsz-elnök, és mikor képviselő? Mindig, mind a kettő. Az ország gondja a község gondja, de a tsz gondja is. Nem is lehet másként, mint az itteni munkát az ember az országos igényhez mérje... Hogy ezt mennyire komolyan gondolom ... nem is gondolom, érzem, arra csak egy példát Tudja, szó esett az országgyűlésen a termelés szerkezetéről. Országos feladat, hogy a népgazdaság igényeihez (áruellátáshoz, exporthoz) a korszerű termelési szerkezettel jobban kell igazodni. Azt hiszi, ilyen problémánk nemvolt? Dehogynem. Az 1975 év eleji egyesülésnél kiderült, maradtak parlagon hagyott táblák. Hogy mentsük, ami menthető, lennel vetettük be. Ha kukoricával tudtuk volna, 3—4 milliót nyerünk ... Törődés. Szenvedéllyel, hévvel magyaráz, régen feledve, mit is kérdezett a közbe-közbe szóló idegen, s meggyőző kiselőadást tart az egyesülés óta eltelt év emberi, szakmai gondjairól, az igazságos anyagi ösztönzésről, az egységesített normarendszerről. A hömpölygő szavak úgy torlódlak, mint ó szavak mögá bújt (elmúlt) mindennapi, egymásra futó gondok, az eltelt 305 nap észrevétlen, kötelező kis csatái. Különösnek tűnik a „felülnézeti” előadásból a váltás „alulnézetre”. Ország gondja, tsz gondja — sí ember gondja. — Az egyik éjjeliőrünket valamelyik dolgozónk kizárta az ő kis helyiségéből. Idejött panaszra, hogy neki az kell és nem a másik, ahová tették. Piti ügy? Lehet, de annak az embernek a legnagyobb volt. S ehhez még gondoljuk hozzá, mennyit vívódott, míg elszánta magát, hogy ide jöjjön. Egyik gondolat adja a másikat. — A választókerületből jött egy beteg asszony. No hát az talán túlzás is, hogy „jött”, hiszen csaknem járóképtelen volt. Azt kérte, segítsem hozzá, hogy az egyik klinikára bekerüljön, mert ott biztos helyrehozzák. Ez az utolsó reménye. Segítettem. Meggyógyult. Az orvosok érdeme. Közjáték. A monológ közepén, mint aki elfárad, hirtelen leül, tollat vesz elő, de ment észreveszi, hogy fölösleges, eltenni készül. Ekkor lobogó papírlappal be- viharzik egy férfi. Rövid beszélgetés, papír az asztalon, a tolinak máris munkája akad (apró szemöldökrám- dulás jelzi, tetszik a véletlen egybeesés.) Aláírás kétszer első, másodpéldány. Szerződés 1976-ra a Szolnoki Cukorgyárnál. Egy biztos, cukorrépa már lesz a jászidsé- ri Lenin földjében. — .És még egy: hetvenhatban biztos, nem vetünk oda lent, ahová kukorica kellene. (Hát ennyi t a termelési szerkezetről az új év terveiről.) Meggyőződés. A kedves vendég tamáskodva arról érdeklődik, vajon (uram bocsá’ mások is megkérdezik, s még csak nem is „rosszmájúságból”) a képviselő szerint nem „lefutott-e” minden megtárgyalt probléma, vajon mennyi múlik az egyes emberen (képviselőm) ott, és egyébként, nem érezte-e, hogy „fönt” valamelyik minisztériumban eldöntötték, amit ő „piszkálni” akar? — Nem lehet, nem szabad, hogy valaki ott kis pontnak érezze magáit, ha komolyan veszi ezt a megbízatást. Meggyőződéssel kell kiállni valami mellett _ és persze csak olj'ankor szólni, ha fontosat mond. A képviselő jelez. Ha jól tudom, két éve, a tavaszi ülésszakon vetettem fii, hogy a középuniverzális erőgépekkel rosszul állunk, s nyakunkon a betakarítás. Ezután időben megindult a gépek utánpótlása az aratás idejére. — Különben nincs „lefutott” kérdés. Az országgyűlési műhelymunka a bizottságokban zajlik. Ott a vita valóban az. Nefn egyszer „rákérdezünk” miniszterekre. Űj év. Az ünnepnap előtti beszélgetés hosszúra nyúlt, nem akarok a vendégjogsal visszaélni, utolsót kell kérdezni, tehát „milyen volt az elmúlt, s milyennek szeretné az új évet?” — Az elmúlt mozgalmas. Űj, egyesült tsz, új gondok, országgyűlési ciklus vége, új kezdete. Ez a kilencedik évem. Hogy a tsz-ben milyen legyen, már mondtam, képviselőként pedig azt tervezem, hogy minél több Ids közösségibe, üzembe, tsz-be menjek el — a választóimhoz. Búcsúzunk. Sofőr ismerősöm kérdő tekintetével találkozom, „no, milyen a főnök?” Hm, milyen? Ilyen! Igriczi Zsigmond Gralhaplast akció A győri Graboplast Műbőrgyár kollektíváját bizonyára sokfelé irigyelhetik. Az elmúlt öt esztendőben 1,3 milliárd forintot költöttek a termelés korszerűsítésére, beruházásokra. Holott a vállalat saját fejlesztési alapjából csupán 200 millió jutott ilyen célra. A többit a központi forrásokból „kapták”, mert vállalták a kockázatot. Csaknem 900 millió forint hitelt vettek fel tisztes kamatra. 10 évi visszafizetési juttatásban is részesültek. Ez utóbbi összeg éppen a külföldről beszerzett gépek vámját fedezte, s jóváírásra mintegy prémiumként akkor került, amikor a teljes beruházás az eredetileg tervezett határidőre elkészült. Ilyen, ingyenes beruházási juttatás a jövőben rrlár elképzelhetetlen. De hitelért, a Graboplasthoz hasonló merészséggel és megalapozottsággal kezdeményezve, ezután is bármelv vállalat folyamodhat. A külkereskedelmi mérleg javítására kaptak ugyanis hitelt a győri műbőrgyártók. s az exportált termékeiknek több mint a felét a tőkés piacokon értékesítik. A vásárlók között találhatjuk a nagy autógyártó cégeket: a Volkswagent, a Fiatat, a Renaultot, a Fcrdot. S a nyugati autóipar termelésének és rendeléseinek visszaesésével sem csökkentek a Graboplast dollárbevételei, mert növelték a bútor- és ruházati műbőrök' kivitelét úgy, hogy eközben átlagosan 28 százalékkal magasabb eladási árakat értek el. De térjünk csak vissza a IV. ötéves terv egyik legnagyobb rekonstrukciós jellegű beruházására. A régi épületek közül csak a víztorony maradt meg. Az elavult épületek szanálása, az új gépek beszerzése szigorú terv szerint, óramű pontossággal ment végbe. Volt időszak, hogy a gyár teljes anyag- készletét az udvaron felállított hét óriás sátorban helyezték el. Az új gépek és berendezések 95 százaiéira a beérkezés után 3 hónappal már folyamatosan temjeit. A termelés, a rekonstrukció ellenére egyenletesen növekedett. A beruházók bonyolult programozó, koordináló, szervező munkáját is a termelők vállalták. Nem a 40 millió forintos beruházói jutalékot akarták persze elsősorban megspórolni, hanem az értelmetlen vitát és a vele járó esetleges időveszteséget A gyáralapító Gráb testvérek aligha ismernének most rá a 70 éves üzemre. Nemcsak az épülete, a gépek, hanem a technológia és a termékek is teljesen kicserélődtek. Kihullott az időrostán a legelső, alapító cikk a viaszos vászon. S a nyugatnémet cég, amely ha úgy vesszük, egy ideig tanítómesterük volt és a korszerű berendezéseket szállította, később jó tanítvánnyá válva 600 ezer márkáért gyártási eljárást, licencet vásárolt a győriektől. Bizonyítva, hogy a rekonstrukció csak akkor igazán hatásos, ha a legkorszerűbb technika legalább annyit, de néha többet is „tud”, mint a szállító országban. A Graboplast Műbőrgyár a bankkölcsön 40 százalékát már visszafizette, a meglevő 60 százalékot 1982-ig visszafizeti. A vállalat most újabb hitelek felvételére készül. Mert a győriek azt vallják, hogy csak az a vállalat lehet hosszú távon versenyképes, amelynek van hitele. Az okos és megalapozott eladósodást a gyarapodás, a' fejlődés, a jövő zálogának tekintik. Ennek vállalása és az újabb hitelterv egyben versenykihívás is a többi vállalathoz, amely szántén részesülni kíván az V. ötéves tervben előirányzott 45 milliárd forintos, a fizetési mérleget javító, hitelből. A versenyben minden vállalat egyenlő eséllyel startol; a hitelek odaítélésénél a megalapozottabb tervek, a nagyobb garanciák döntenek. R. JL AZ Y. ÖTÉVES TERV ^ i.” r* " " r % r ^ *m..K 1. Hasinkban a szocialista táiisiadaiimi rendszer építésének első pillanatától kezdve tervgazdálkodást folytatunk, A szocialista állam a tervgazdálkodással biztosítja a termelés szakadatlan növelését, tökéletesítését, a legfejlettebb technika alkalmazását, a szükségleteikhez igazodó gyors gazdasági növekedést, a hatékonyságot, és ezzel megteremti a feltételeit altnak, hogy a népgazdaság a társadalom által előre meghatározott irányban és ütemben fejlődjék. Népgazdasági terveinkben — az ötvenes években éppen úgy mint napjainkban — a szocialista állam gazdaság- politikája a munkásosztály gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos akarata jut kifejezésre. Közismert, hogy nép- gazdasági terveink különböző időszakra készülnek, és ennek megfelelően változik tartalmúk. Terv törvényünk hosszú és középtávú, valamint éves (operatív) népgazdasági terv kidolgozását rögzíti. A különböző időtartamú népgazdasági tervek összefüggő rendszert alkotnak, közöttük szoros összefüggés van. Összefüggő rendszerben A hosszú távú népgazdasági terv a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatokra vonatkozó elgondolásokat tartalmazza. Irányt szab a hosszú távra szóló döntéseiknek és a középtávú tervezésnek az olyan társadalmi-gazdasági feladatok tekintetében, amelyeket hosz- szabb időszak fejlődésének feltételied és követelményei alapján célszerű meghatározni. A népgazdaság teS-vszeírű irányításának alapvető eszköze a középtávú népgazdasági terv. Ez központi állami döntéseket tartalmaz a gazdaságpolitikai célok és a gazdasági feladatok megvalósításáról, valamint a gazdasági szabályozók összehangolt alkalmazásának i rányel/veirőL A középtávú népgazdasági terv a tervidőszakra teljes összefüggésben megállapítja a népgazdaság fejlődésének ütemére, fő arányaira, a fontosabb szerkezeti változásokra és a népgazdasági egyensúlyra vonatkozó gazdaságpolitikai catokat és gazdasági feladatokat. Égüőiíiusiliágik sikerei Előirányozza: a nemzeti jövedelem /öveked isit, feltört zn diósának arányait: a népgazdasági ágak fejlődését és a' termelés fontosabb szerkezeti. változásait;, a tudomány- és műszaki fejlesztési politika fő irányait; a beruházások mértékét és elosztását, a fontosabb nép- gazdasági célok, megjelölésével; a foglalkoztatás, a lakossági fogyasztás és a reáljövedelem alakulását: a lakosság szociális, egészség- ügyi, kultúrán is, lakás- és kommunális ellátásának fejlődését; a nemzetközi gazdasági kapcsolatok, a külkereskedelem fejlesztésének és szerkezeti változásaim-k fő irányait; a termelőerők területi fejlesztésének feladatait és a telepításpolitika irányelveit. Az éves (operatív) népg^z- donági terv a középtávú népgazdasági tervben kitű« zött célok megwalósításia és a gazdasági egyensúly biztosítása érdekében egyéves ' időszakra határozza meg a népgazdaság fejlesztésének ötömét és fő arányait, továbbá a ’terv megvalósítását szolgáló intézkedéseket. Terveink, cselekvési nrog- ramiaink valóra váltása mm dérikor szocialista éoí- tőmunk’énk nagy sikerét, fejlődésünk, előrehaladásunk ú'o.bb és újabb mérföldkövét jelentette. Az 1974 augusztus 1-én kezdett első hároméves tervet két és fél , év alatt teljesítettük, illetve túlteljesítettük. A tervezettet meghaladóan nőtt a termelés az iparban. összességében a magyar ipar termelése 37 %-kal —• ezen belül a nehéziparé 66,3 %-kal, a gépgyártásé 93,5 Vokal — haladta meg 1949 közepén az 1938-as év szintjét. A mezőgazdaságban a szántóterület csökenése ellemére a kenyérgabona vetésterülete és termés mennyisége meghaladta a tervezett szintet, bár a felszabadulás előtti szint alatt maradt. A munkásosztály reálbére 1949- ben 25,8 %-kal haladta meg az 1938-as színvonalat. A nemzeti jövedelem elosztó- sámiak olyan módja alakult ki, amelyben tükröződött a munkásosztály vezető szerepe, fokozott anyagi megbecsülése. A hároméves terv sikeres megvalósítása, a biztató gazdasági eredmények és a .ió politikai helyzet kedvező feltételeket teremtett az első ötéves terv, az első olyan terv kidolgozásához, amelyik már a hatalom kérdésének eldciése, a „fordulat éve” után , került megvalósításra és amely már egyértelműen a szocializmus építését volt hivatott biztosítani. Az egásrz ipar termelése öt év alatt 129 %-kal növekedett 1938-hoz képest pedig közel háromszoros ára 194 százalékkal — amellkedeibt. A mezőgazdaság bruttó termelése 1949-hez viszonyítva 13 %-ks.l nőtt, s csaknem ennyivel haladta meg a jó termésű 1938-as esztendő szintjét. A mezőgazdaság fejlődését jelzi, hogy az öntözött terület 180 %-kaí, az egy kát. hold szántóföldre jutó műtrágya mennyisége 162 %-kal nőtt. összességében az ipari termelés növekedése lényegesein meghaladta az eredeti ötéves terv előirányzatát, s- csak az irreális, megemelt tervszám-ck- tól maradt el. A mezőgazdaság is meg tudta közelíteni a tervezett fejlődési ütemet. Az első ötéves terv maradandó, nagy eredménye, hogy Magyarország ebben az időszakiban vált agrár-ipari országból ipari-agrár országgá. SzosiálplilM intézkedések A dolgozók életszínvonala — ha a tervezettet nem is érte el. — ugyancsak nőtt az ötéves terv során 1949-hez viszonyítva az egy főre eső j reáljövedelem mintegy 15 %-kal, a gyári munkásak reálbére pedig mintegy 4 %- kai növekedett, elsősorban az 1952-es visszaesés után hozott intézkedéseik hatására. A dolgozók életszínvonalának növeléséhez nagy mértékben hozzájárult a végrehajtott szociálpolitikai intézkedések egész sora. Kétszeresére emelkedett például a társadalombiztosításban részt vevő dolgozók -köre. Amíg 1938-ban a lakosság 31 %-a, 1954-ben 60 %-a részesült társadalombiztosításban.. Jelentősen nőttek a biztosítási szolgáltatások is. (Folytatjuk) Karvalics László Kalapok — 3 ász Készül a nyúlszőrkalap. A j őszién yszarui kalapgyár üzentében gőzöléssel formázzák __ a kalapokat _ \
