Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

it SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1976. január 22. A szovjet nép élcsapata a XXV. kongresszus előtt A Cini/infainin Kommunista Pártjának «UUYJCIÜIIIU küszöbönálló XXV. kong­resszusa olyan esemény, amelynek súlya nemzetközi, és jelentősége messze túlnő a szovjet ország határain. A Szovjetunió­ból naponta érkező jelentések olyan mo­zaikkockák. amelyekből kiformálódik az összkép: még soha a párt történetében nem volt az SZKP-nak olyan nagy befo­lyása a szovjet emberek millióinak gon­dolkodására, nem érvényesült vezető-társa- dalomirányító szerepe oly maradéktalanul, mint a XXV. kongresszus előtt Az SZKP az azonos gondolkodású em­berek. a kommunisták nagy erejű szerve­zete, s a dolgozók jelentős részét fogja össze. 15 millió tagot számlál, vagyis az ország felnőtt lakosságának mintegy 10 százalékát. A legutóbbi adatok szerint a párt tagságának csaknem háromnegyed része az anyagi termelésben dolgozik; mintegy 56 százaléka munkás és kolhoz­paraszt. Vannak a kommunisták között alkalmazottak, értelmiségiek, akiknek a pártban elfoglalt részaránya körülbelül 44 százalék. Ez utóbbiak több mint kéthar­mada mérnök, agronómus, tanár, orvos, tudományos dolgozó, az irodalom és a művészet képviselője. A marxista—leninista párt proletár jel­lege, a munkásosztályai, a dolgozó néppel való szerves kapcsolata az egyik legfonto­sabb, elsődleges feltétele annak, hogy a kommunista párt osztályszellemben, azaz valóban demokratikus módon közelítse meg a társadalmi problémákat, olyan irányvo­nalat folytasson, amely megfelel a dol­gozó tömegek érdekeinek. Ennek tudatos erősítése objektíve a párt tömegbázisának további kiszélesítését is szolgálja a párt tevékenységében és a szocializmus egész politikai rendszerében. Azt, hogy a párt valóban demokratikus módon közelítsen a társadalmi problémák­hoz, ideológiai alapjai biztosítják. Az or­szág demokratikus fejlődése szempontjából elsőrendű jelentősége van annak, hogy az SZKP ideológiai bázisa a marxizmus— leninizmus. Amikor a párt irányítja a társadalom és az állam életének valamennyi területét — a gyakorlatban érvényesítve vezető szere­pét — nagy jelentősége van annak, hogy milyen módon hozza döntéseit, milyen folyamatban alakul ki irányvonala Az, hogy e döntéshozatal biztosítja-e a külön­böző társadalmi rétegek érdekeinek egyez­tetését és nézeteinek szükséges figyelembe­vételét és egyeztetését — a fejlett szocia­lista társadalom kulcskérdése. Nemcsak a célok, a távlati elképzelések realizálásáról van szó, hanem arról is, hogy ezek végre­hajtásában miként biztosítják a szavak és tettek egységét. Mindennek figyelembe vételét tükrözi az SZKP KB legutóbbi plénuma is. E tanács­kozás számba vette, mélyrehatóan ele­mezte a Szovjetunió népgazdasága fejlesz-, tésének álapvető eredményeit a kilencedik ötévés tervben, és tisztán és félreérthetet­lenül megfogalmazta a párt szociális és gazdasági tevékenységének legfontosabb feladatait. Leonyid Brezsnyev ott elmon­dott beszédének tételeit és következtetéseit határozatban erősítette meg az SZKP Köz­ponti Bizottsága. Igen lényeges kérdés: miképpen teremti meg az SZKP a társadalmi-politikai és gazdasági problémák optimális megoldá­sának lehetőségét? Milyen szervezeti-poli­tikai garanciák vannak arra. hogy a párt és a pártszervezetók helyesen közelítsék meg a népgazdaság, a dolgozók jóléte, a szellemi élet problémáit? A biztosítékot mindenekelőtt a párt- \ vezetés kollektivitása jelenti. A fonto­sabb problémákat az SZKP-ban valameny- nyi szintű vezető szerv és pártalapszerve- zet nem egyszemélyi módon és nem is a pártvezetők szűk csoportjai szintjén vizs­gálja, hanem széles körű pártfórumok előtt. Ilyenek az SZKP kongresszusai, továbbá a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusai, városi, területi pártkonferenciák. Ez utóbbiak most, illetve a legközelebbi jövőben zajlanak le a Szov­jetunióban. A párt, a pártszervezetek tevékenysége nyilvános jellegű, s a kommunisták és pártonkívüliek szeme előtt zajlik. A tár­sadalmi problémák pártbeli megvitatása össznépi vitával párhuzamosan folyik. fnnpn jlypn mélységesen demokratikus LpgJbil Juli népi eszmecsere folyik ezek­ben a hetekben a Szovjetunióban. Olyan országos párbeszéd, amelynek stílusa tárgyszerű, amely „problémaközpontú” és célratörő, amely ösztönzi az önkritikát és a bírálatot, s arról tanúskodik, hogy az SZKP és szervezetei feladataik magasla­tán állnak. A XXV. kongresszus előestéjén az SZKP, a XXV. kongresszus határozatait követve, mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy eszmeileg és szervezetileg tovább szilárdítsa sorait, tökéletesítse a pártmunka formáit és módszereit, minden eszközzel erősítse kapcsolatait a dolgozó tömegekkel. Vajda Péter Elektrongyorsíté Tomszkbcm Tomszk magfizikai kutatóintézetében új elektrongyorsítót lé­tesítenek. A modern kísérleti fizikában használják az erős­áramú elektrongyorsítókat, de a néhány mikrosecundumos impulzustartam sok esetben korlátozza alkalmazását. A „To- nusz—11” előnyösen különbözik ezektől: másfél millió elek­tronvolt maximális energiájú, több tízezer amper áramerős­ségű és a szokásosnál nagyobb időtartamú elektronsugárnya­láb előállítására képes. , Képünkön Borisz Okulov (balról) és Adilbek Satanov kísér­lethez készítik elő az új gyorsító elektronágyúját Rz amuri gorálok várisimé Szibériábain, a Japán-ten­ger sziklás partjai közelé­ben él egy rendkívül ritka antilop-fajta: az amuri go- rál. A szovjet tudósok sze­retnek megóvni a kipusztu­lástól a gorálokat, mivel szá­muk jelenleg a feltételezé­sek szerint nem haladja meg a 150—200-at. A gorálok vadászata évek óta szigorúan tilos. Néhány példányt a Vlagyivosztok környékén létesített termé­szetvédelmi területen he­lyeztek el, mivel szerveze­tüket éiá életmódjukat még alig ismerik. Új pbenanovény A Baskir Autonóm Köz­társaságban új gabonanö­vényt nemesítettek ki. Az új gabonafélét ezen a nyáron aratták először. A növény a búza és a rozs hibridje, egyesíti jó tulajdonságaikat; tulajdonképpen három nö­vényét: az őszi és tavaszi búzáét,’ valamint a rozsét. Az új gabonanövényből az egyik baskír kolhoz hektá- táronként harminckét má­zsa gabonát takarított be, többet, mintha a vidéken honos búzát vetették volna. Az új kalászos szeme több fehérjét tartalmaz a búza­szemnél, és nagyobb annál. Hidegtűrő képessége megkö­zelíti az őszi rozsét, de ettől abbaij különbözik, hogy ke­vésbé penószedik, s nehe­zebben dől meg. Az új kalászossal még to­vább folynak a kísérletek, de már az eddigi eredmé­nyek is megmutatták, a rendkívül érdekes növény előtt -nagy jövő áll. Különö­sen olyan hideg területeken, mint Szibéria, vagy az Ural. tij vasútvonalak Szibériában Ha a Szovjetunió a két­szeresére növeli a vasúti te­herszállítást, eléri a világ valamennyi más vasútvona­lán lebonyolított teherforga­lom színvonalát. Pedig a mostani ötéves terv idősza­ka alatt a teherszállítás to­vábbi 29 százalékkal növek­szik. Természetesen ezzel pár­huzamosan fejlesztik a többi szállítási ágakat is, de az óriási távolságok és a hatal­mas lakatlan területek miatt gazdaságilag iegkifizetőbb a vasútvonalak építése. Szibé­riában egy tonna teheráru gépkocsin történő szállítása 250—400 rubelbe kerül, vas­úton pedig csak 4—7 rubelbe. A Szovjetunióban az öt­ötéves terv négy éve alatt 2,5 ezer kilométer hosszú új vasútvonalat és 4,5 ezer ki­lométer hosszú szárnyvona­lait építettek. Ugyanakkor tovább javítják a vasúti szállítás minőségét, fokozot­tan térnek át a fejlettebb vontatási fajták alkalmazá­sára. A nagy teljesítményű villanymozdonyok és villanyvonatok bonyo­lítják le már most is a teherforgalomnak több mint a felét és az utas- forgalomnak túlnyomó részét. A szállítás többi részét a korszerű diesel mozdonyok végzik. A teheráruforgalom- nak csupán a 0,6 százalékát bonyolítják le a gőzmozdo­nyok, s ezek is a közeljövő­ben teljesen eltűnnek a vas­útvonalakról. A Szovjetunió a villamo­sított vasútvonalak tekinte­tében az első helyen áll a világon. A szovjet villamosított vasútvonalak hossza né­hány év múlva előrelát­hatóan eléri az egyenlí­tő hosszát. A villamosított vasútvona­lak áteresztőképessége rend­kívül nagy. Az új vasútvonalak, vala­mint a régi vonalak korsze­rűsítése révén meggyorsul az ásványi kincsekben gaz­dag lakatlan területek bené­pesítése is. A Mikuny-Kosz- lán vonal például, amely tavaly kezdte meg üzemelé­sét, lehetővé teszi a Szov­jetunió északeurópai részén levő kitermelt fatömeg el­szállítását. A Tenmez—Kur- gán—Tűbe—Javan új vasút­vonal óriási jelentőségű • a szovjet Közép-Ázsia egész gazdasági élete szempontjá­ból. Jelenleg a legnagyobb figyelmet a 3 200 kilométer hosszú Bajkál—Amur vasút­vonal építésére fordítják. Ez lesz a második szovjet vasútvonal, amely egészen a Csendes-óceánig ér és lehe­tővé teszi, hogy Kelet-Szi- béria hatalmas körzetében levő gazdag ásványi kincse­ket kibányásszák és feldol­gozzák. Most, az enyhülő politikai légkörben a BAM és a töb­bi most épülő szibériai vas­útvonal nagy jelentőségűvé válik a Csendes-óceáni me- dencé országai szempontjá­ból. Japán már most igénybe veszi a világ leghosszabb villamosított vasútvonalát, a transzszibériai vasútvonalat a kereskedelmi és tranzit kon­ténerszállításokra. A BAM üzem behelyezé­sével jelentős mérték­ben megnövekszenek a lehetőségek a külkeres­kedelem számára. Ügy tervezik, hogy az első időben főleg faanyagokat szállítanak majd rajta, to­vábbá kokszolható szenet és kőolajat, amelyekért más árukat kapnak cserébe. An­nak arányában, ahogy fej­lődik az ipar ebben a kör­zetben, fokozatosan egyre nagyobb helyet kap a kül­földi szállításokban a nyers­vas, a műtrágya, a különfé­le vegyipari termék, gép és papír. Anatolij Arhlpenko Családi költségvetés ziasszony. — 70—90 rubelt teszünk takarékba. A három­szobás lakásért — a gázt, a villanyt és a telefont is be­leértve, havonta 15 rubelt fizetünk. (Ez körülbelül egy­negyede annak, amit az ál­lam egy ilyen lakás fenn­tartására költ.) — Ruházkodásra évente körülbelül 1000—1200 rubelt fordítunk, attól függően, mi­re van szükség. — Mennyit költenek kosztra ? — Férjemmel a gyárban ebédelünk, a gyerekek pedig a főiskolán, illetve az isko­lában ebédelnek. Így olcsóbb, mintha otthon főznék, vagy valamelyik kisebb étterem­ben kosztolnánk. Az állami és a szakszervezeti hozzájá­rulás révén öten naponta 2 rubelért ebédelünk és össze­sen a fizetés egyharmadát költjük élelemre. Megkérdeztem Agasir Dzsabijevet, Azerbajdzsán pénzügyminiszterét. mi a véleménye a Velijev család költségvetéséről. — Velijevék kiadásai kö­zött nem szerepelnek a gye­rekek iskoláztatásának, az orvosi ellátásnak. Velijev szakmai továbbképzésének a költségei, ezt az állam vál­lalja magára. A három gye­rek taníttatása az általános iskolától a főiskoláig mint­egy 25 ezer rubelbe kerül. A Velijev család tavaly például a társadalmi fogyasztási ala­pokból több mint másfélezer rubellel számolhatott. David Dzsafarov • fi; zergej Jeszenyin, a Szovjetunió több nemzedékének kedvenc költője. A szü­letésének 80. évfordulója tiszteletére rende­zett ünnepségsorozat szobrának leleplezésével kezdődött. A szobrot Alekszandr Kibalnyikov ismert szobrászművész készítette, és a költő szülőföldjén, ítjazányban állították fel. A köl­tő szülőfalujában a Rjazánytól nem messze fekvő ősi Konsztantinovóban rendezték meg a költészet ünnepét. Szergej Jeszenyin az emberi érzések kitű­nő tolmácsolójaként, a természet nagyszerű ábrázolójaként, a hazai táj igazszavú éneke­seként jelentkezett a szovjet irodalomban. Verseiből több mint ötszáz románcot és dalt írtak. Jeszenyin híre már rég túllépett hazája határain. Könyvei még életében megjelentek Franciaországban, Lengyelországban, Bulgá­riában és Olaszországban. Később lefordítot­ták angol, cseh, spanyol, német és más nve' vekre. A rjazányi Jeszenyin emlékmű. Készítője Alekszandr Kibalnyikov A Szovjetunióban az utóbbi 4 év alatt a munkások és alkalmazottak fizetése több mint 15 százalékkal emelkedett. A havi átlagbér 1974-ben 144 rubel volt. De ha az ipari üzemek munkásainak anyagi helyzetét vizsgáljuk (ők alkotják a keresők 55 százalékát), szem­betűnik, hogy a családi költségvetések és a kiadások rendszerint meghaladják ezt az átlagot. Sőt, a borí­tékban is több van, mint amit a munkások bértáblá­zata és az alkalmazotti alapbér mutat. Ilyen a kép mindenütt. A moszkvai Manometr műszer­gyárban például a munká­sok átlagbére havi 160 ru­bel. de sokan kapnak 200 ru­belt, vagy többet. Miből tevődik össze a mun­kás keresete? Erről beszél­gettünk Dzsangir Velijevvel, az azerbajdzsáni csőgyár martinüzemének gépkezelő­jével. — Havi alapbérem 140 ru­bel, ez a garantált minimum. Ha valamiképpen leállna a műhely, s más munkára ke­rülnék. ezt az összeget min­denképpen megkapom. Ez azonban csak része a havi bérnek, annak állandó alapja. Miből tevődik hát össze a további, s tegyük hozzá nagyobb rész? Velijev, mint a gyár dol­gozója alapbérének 20 száza­lékát kapja meg prémium­ban. ha a gyár pontosan tel­jesíti tervét. Minden egy százalék túlteljesítésre to­vábbi 2 százalék prémium jár. A balesetmentes mun­káért további 15 százalék já­rul a fizetéshez, az éjszakai pótlék pedig az alapbér 20 százaléka. Vagyis, ha Dzsangir egy hónapban 6 éjszakai műsza­kot teljesít, a műhely pedig teljesíti az acélgyártási ter­vet, baleset nélkül, akkor havi bére meghaladja a 300 rubelt. A Velijev család bevételét növelte az 1973 óta beveze­tett ,13. havi bér”, ami az előző 12 hónap átlagjövedel­mének felel meg, s amit min­den év végén fizetnek. Ehhez a pénzt a munkatermelé­kenység növeléséből, a ter­melési folyamat automatizá­lásából és gépesítéséből, az anyag-, víz- energiatakaré­kosságból származó többlet- bevétel gyárban maradó alapja nyújtja. Dzsangir felesége, Nargiz ugyancsak a gyárban dolgo­zik, műszaki rajzoló, havi bére 80 rubel. De ha a gyár teljesíti á tervét, ehhez 20 rubel prémium járul. t Velijevéknek három gyer­mekük van. a legidősebb, Nazim főiskolás, két öccse pedig középiskolában tanul. A Velijev család havi jö­vedelme 438 rubel (ettől 1Ó— 15 rubeles eltérés lehet). Ho­gyan osztják be ezt a pénzt? — Átlag körülbelül 30 ru­belt költünk havonta köny­vekre, újságokra. mozira, koncertekre — mondta a há-

Next

/
Oldalképek
Tartalom