Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-22 / 18. szám

1976. január 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP \ 5 TV A SZÍNHÁZBAN. A Szigligeti Színház holnap este mutatja be Valló Péter ren­dezésében Vámos Miklós: Asztalosinduló című darabját. A televízió a ma esti tv-hir- adóban sugároz előzetest a bemutatóról (Fotó: NZS.) Nevelési központ Törökszentmikléson ? Aki itt unatkozik, az csal Néhány napja eltévedt T6- rökszentmiklósan a Postás szimfonikus zenekar, ponto­sabban szólva, nem találták a tanácsházból lett új mű­velődési központot. Hiába, a szokás nagy úr. Néhányan még ma is a régi intézmény­be indulnak egy-egy kultu­rális rendezvényre, a műve­lődési központ munkatársai pedig mulatságos történetek tucatjaival szolgálhatnak azokról az ügyféléikről, akik egy klubszobában, vagy egy szakköri helyiségben keres­tek ügyes-bajos dolgukra or­voslást Hogy ne gazdagít­sam a sztorigyűjtemónyt, ar­ra kértem Nyári Lászlót a művelődési központ igazga­tóját, legyen ő a kalauzom. B ruhatár kötelező — Az „éj” művelődési oentrum története azt hiszem már közismert A városi ta­nács apparátusa a volt tö- iökszentmiklósd járási hiva­tal épületébe költözött, s a régi tanácsházát négy köz- művelődési intézmény — a művelődési központ a könyvtár, a helytörténeti gyűjtemény és az úttörőház — örököltél Az ötödik társ­bérlő a már korábban is itt székelő családi és társadalmi ünnepek irodája lett. Tan ácsházból művelődési központ? Furcsa szerepcsere, gondolhatja joggal aki nem ismeri az épületet.'Nos, a hatalmas, sokszobás ház lát­ványa szinte sugallja e gon­dolatot. — Némi átalakításra, ki­egészítésre persze szükség volt, sőt még ezután is szük­ség lesz — de erről majd ké­sőbb. Most nézzük, hol tar­tunk ma. Az előcsarnokban állunk. Mint megtudom, itt lesz az elővételi pénztár, az infor­máció, s az épületbe minden belépőnek kötelező ruhatár. Innen nyílik a helytörténeti gyűjtemény is, melynek a családi és társadalmi ünnep­ségeket rendező iroda a foly­tatása. A lépcsőfeljáró mellett két ajtó. Az egyik . .. — .. .a bábosak birodalmá­ba vezet. Törökszenitmiklós a bábcsoportok megyei bázis­helye, két szakkörünk is mű­ködük. Bent éppen nyugdíjasok kártyáznak, asztaluk mellett két varrógép, a falon egy angol nyelvű tábla. — Egy-egy helyiséget több célra is felhasználnak. A bá­bosak mellett itt kaptak he­lyet a nyugdíjasok, itt ren­dezzük a nyelvtanfolyamo­kat, sőt a szabó-varró tao- folvam e?y részét is. És az a bizonyos másik ajtó? A könyvtárba vezet. Nyári Lászlót így egy-két percre dr. Varga Sándor, a könyvtár igazgatója váltja feL Nyitány februárban — Az a helyiség, ahol most állunk, folyóiratolvasó lesz. Reggeltől estig várja az olvasókat, beülhet ide bárki, aki ezért, vagy azért az épü­letbe jön. A hírlapolvasó folytatása a harmincötezer kötetes fel­nőtt szabadpolcos könyvtár, melyet egy tizenötezres, öt­letesen berendezett raktár egészít ki. Az ötletes beren­dezés dr. Varga Sándor és Rubits István gépkocsivezető kezemumkáját dicséri. — A gyermekrészleg, az olvasóterem és az irodák fenn vannak az emeleten — (közülük a gyermekrészleg már működik. Ugyancsak az emeleten kapott helyet a zenei részleg is, amit később nyelvi laborként is használni fogunk. Zenei részleg? Nyelvi la­bor? Nézzük meg... Pár pillanat múlva kábel- rengetegben, huzalkígyók között botladozunk, s ma­gamban dr. Varga Sándort csodálom, afkr hisz albban, hogy február elsejére itt minden kész lesz. — Éjszaka is dolgozunk ha ken... Tornaterem, gyermekmegőrző Újra Nyári Lászlóval sé­tálok tovább, az emelet má­sik fele ugyanis a művelődé­si központé és az úttörőházé. A könyvtár és a művelődési központ „határán” az egyko­ri tanácsterem — most a konferenciák, a hangverse­nyek és kiállítások terme. Itt szerepeltek az „eltévedt” Postás szimfonikusok is, most éppen egy kiállítás ké­szül. A karcagi képzőművé­szeti kör mutatkozik be ... Irodák, szakiköri szobák nyílnák a folyosóról, fel­tűnő, hogy az egyik ajtó kü­lönösen sűrűn nyitódik csu­kódik . .. — Mozgáskultúra t,erem — invitál beljebb kalauzom. — Itt oróbálnak picinyke ba­le ttámcosaink és a népi tán­cosok is. A mini-tornaterem most az apróságoké. „Egy-fcettő-há- rom-négy” — vezényel Jakab Zoltánná tanárnő, • s lendül­nek a lábak, a karok. Mint kiderül, összesen hat cso­port váltja délutánonként egymást. A tervek szerint -Ír év móiva összejön” egy modem gimnasztika csapat, s ebből a hat csoportból a népi táncosok is meríthet­nek utánpótlást A folyosóvégi két szoba afféle játékterem gyerme­keknek. Van itt minden: építőkocka, társasjátékok, sakk, dominó... Az egyik szoba a kisdobosoké, a másik az úttörőké. — Ezt a két szobát hasz­náljuk gyermekmegőrzőnek is. Bármilyen nagy rendez­vényünk van — színházi elő­adás, pódium-est, hangver­seny — a szülők itt hagyhat­ják gyermekeiket mi vigyá­zunk rájuk. álmok a pincében Lefelé sétálunk a lépcsőn, a pincébe. Míg leérünk, Nyári László megemlíti, hogy ha­marosan berendezik a széles folyosót, s a tágas lépcsőhá­zat is. Az egyik klubövezet így a „folyosón” lesz — a másik a pincében. Igen, itt lenn a pincében, ahol öt szoba várja a fiata­lokat. Igaz, ide egyelőre még nem szórakozni, hanem dolgozni jönnek a vendégek. Dolgozni, „természetesen” társadalmi munkában ... — Az öt helyiségből három önálló' klubot alakítunk ki. Az egyik a Finommechani­kai Vállalaté lesz, a másik a MEZÓGÉP-é; míg a har­madikba a művelődési köz­pont „Csikós József” klubja költözik. Olyan élet lesz itt nemsokára, amelyről azelőtt csak álmodni mertünk. Nyu­godtan kijelenthetem: aki unatkozik majd, az csal... A múlt álmai tehát telje­sültek, vagy teljesülnek. Bár csak így lenne az új álmok­kal is ... — Talán furcsa ha most kijelentem, hogy körülmé­nyeink még messze vannak az ideálistól. Amit nyertünk, az elsősorban az, hogy a négy közművelődési intéz­mény a munkát összehangol­va az eddiginél jobban ki­használhatja a rendelkezésre álló eszközöket, helyiségeket. Jobban, de még mindig nem tökéletesen. Ez adta az újabb ötletet... Törökszentmiklós iskolahelyzete közismerten nagyon rossz. A tervek sze­rint innen pár száz méterre hamarosan új, nyolc tanter­mes általános iskola épül. Szeretnénk, ha ez közvetle­nül a művelődési centrum melletti üres telekre kerül­ne, s ezáltal korszerű neve­lési központot sikerülne ki­alakítanunk. Hogy ez milyen .előnnyel járna? Még cél­szerűbben. még hasznosab­ban tudnánk az erőket egye­síteni. Mi is nyernénk ezzel, s a közoktatás is. Hérész Dezső Szinkronban a világgal (2) A tudománypolitikai irányelvek megvalósítása a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri mezőgazdasági gépészeti főiskolai karán Hogyan érvényesülnek a főiskolán a párt tudo­mánypolitikai irányelvei, mit tesznek az irányelvek megvalósulásáért, — erről beszélt lapunk munkatár­sának dr. Patkós István tanszékvezető főiskolai tanár a főiskola igazgatója, dr, Lengyel Lajos kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár, tudományos igazgató- helyettes, dr. Feranczy József tanszékvezető főiskolai tanár, oktatási igazgató-helyettes, dr. Tolnai Gábor könyvtárvezető. DR. PATKÓS ISTVÁN: A főiskolai kar jogelődjének feladatai között a kutató­munka nem szerepelt, ezért tradíciók sem voltak, a tan­székek a jelenleginél lazább keretek, hiányosabb körül­mények között működtek, a színvonalas kutatómunka objektív feltételei sem áll­tak rendelkezésre. Ilyen előzmények után kellett megindítani a szervezett ku­tatómunkát. Miből indul­tunk ki? A tudománypoliti­kai irányelvek értelmezésé­ből. Olyan munkát akar­tunk végezni, amely szink­ronban van az irányelvek­kel, amely megfelel az el­várásnak, hogy a tudomány termelőerővé váljon. Meg­gondolásaink között szere­pelt: az alkalmazott kutatá­sok eredményességének mér­céje az, hogy tud-e a terme­lésnek segítséget adni, meg tud-e oldani konkrét terme­lési problémákat, pl. a ho­zamok növelését, a ráfordí­tások csökkentését. Figye­lemmel kellett lennünk per­sze a nemzetközi munka- megosztásra, és ennek alap­ján kellett megválasztanunk hosszabb és rövidebb távra szóló kutatásainkat. így ju­tottunk el a feladat megha­tározásáig, vagyis a kutatási célkitűzések meghatározá­sáig. Végiggondoltuk, mi, itt, Mezőtúron, mivel és hogyan tudnánk hozzájárulni az or­szágos programhoz. Feladat­körünk világos volt: a me­zőgazdasági termelést irá­nyító, középszintű műszaki vezetőket, üzemmérnököket kell képeznünk. Végzett hallgatóinknak tehát ismer­niük kell a jelenkor tudo­mányos eredményeinek a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos részeit. Nyilván­való, hogy aki oktat, annak magas szinten kell tisztában lennie a legújabb tudomá­nyos eredményekkel. Ez lé­péstartás kérdése. Tudomá­nyos eredményesség nélkül a felsőfokú oktatási intéz­mények nem tudják felada­taikat maradéktalanul telje­síteni. Ügy is mondhatnám, azért kell kutatni — persze nemcsak ezért — hogy meg­értsük mások kutatásait. En­nek alapján a kar szellemi energiájának kb. egy har­mad részét kutatómunkára fordítjuk. Csak így tudunk korszerű mérnökképzést folytatni. Az is ténykérdés, hogy a kutatómunkán ke­resztül tudunk érdemleges, közös ügyünket segítő kap­csolatot tartani a különböző intézményekkel, üzemek­kel. A kutatómunka olyan A világ legtöbb nyelvére a Bibliát fordították le (100 fordítása jelent meg 1972- ben.) Sorrendben következ­nek: Marx (62), Engels (59) és Lenin (57) művei. A fenti és a következő adatokat az UNESCO Párizsban ipegje- lenő 290 oldalas Index Translationumából idézzük. A további sorrend a követ­kezőképpen alakul: Doszto­jevszkij (44). Tolsztoj (43), kapocs, amely karunk szá­mára elengedhetetlen. Ez a megítélése nálunk a kutató­munkának. DR. LENGYEL LAJOS: A tudományos bizottság évente értékeli a kutatótevékenysé­get. A cselekvési programok tulajdonképpen ilyenkor alakulnak ki. Kutatási terü­leteinket három részre oszt­hatjuk: folynak nálunk diszciplináris — tehát okta- tásfejlesztő — kutatások, programok és megbízásos kutatások. A kar kutató­munkáját az intézmény szakprofilja alapvetően meghatározza. Az eddigi ku­tatómunkáink a következők­re irányultak: alkatrész- szükséglet-tervezés, dina­mók, generátorok Javítása, növénytermesztési rendsze­rek műszaki-ökonómiai vizsgálata, a talajművelő gépek és a talaj fizikai-ké­miai tulajdonságainak kap­csolata; erőgépek üzemelte­tési kérdései; nehéz szántó- traktorok üzemeltetése, vil- lamosenergia-gazdálkodás a mezőgazdaságban, félvezetők a jármű villamosságban; kor­szerű állattartó telepek mű­szaki. ökonómiai vizsgálata; műanyaga zereivények sze­repe a mezőgazdaságban; — és a csak részleteiben felso­rolt szakkérdések mellett társadalomtudományi té­mák is szerepeltek kutatási tervünkben. így az agrár­kérdéssel, a földreformmal, a hazafiasság kérdéseivel foglalkoztak kutatóink. A diszciplináris kutató­munka mellett két kor­mányszintű kutatási prog­ram munkáiban is közre­működtek kutatóink. Kap­csolódtunk a karcagi Talaj - művelési Kutató Intézet gondozására bízott „Korsze­rű talajművelési rendszerek, módszerek, valamint a talaj- javítási eljárások komplex kutatása”, továbbá az Ál­lattenyésztési Kutató Inté­zet „Az ipari . jellegű szarvasmarha-tartás komp­lex -rendszere” című témá­jának kutatómunkáihoz. De részt vettek alkotóink a Mezőgazdasági Gépkisérleti és a Mezőgépfejlesztő Inté­zet műszerfejlesztési alap­ból finanszírozott kutató­fejlesztő munkáiban is. Megbízásos kutatómunkáink közül említem a mezőhékt cukorrépatermelési rend­szerrel, a tiszaföldvári bú­zatermelési rendszerrel és a karcagi rizstermelési rend­szerrel folytatott műszaki- ökonómiai vizsgálatainkat. Szaktanácsadói tevékeny­ségünket elsősorban az előbb említettekre és a szarvasmar­Jules Verne (41), Gorkij (40), Pearl Buck (38). Balzac (37), Shakespeare (35) és Agatha Christie (30). 1972-ben a legtöbb fordí­tást megjelentető országok sorrendje a következő volt: Szovjetunió (4463), Spanyol- ország (3204), a Német Szö­vetségi Köztársaság (2767), az Egyesült Államok (2189), Japán (2180), Franciaország (2176) és Olaszország (1886). ha-tartási rendszerek gépe­sítésére, az energiafelhasz­nálás gazdaságosságára ter­jesztettük ki. DR. FERENCZY JÓZSEF: Az elhangzottakból világo­san kiderül, hogy nálunk a kutatómunka oktatás cent­rikus. Nagyon fontos ez, hi­szen a tudományos eredmé­nyek az oktatók tekintélyét növelik. Közhely, de igaz: a tudományos kutatómunka eredményessége és az okta­tás színvonala szorosan ösz- szefügg. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy megfelelő készség és jártasság alakul­jon ki hallgatóinkban a gyakorlati kutatómunkára is. Csak így tudnak állandó kontaktusban maradni tudo­mányuk fejlődéséveL Ezért is tartjuk nagyon fontosnak a tudományos diákköröket. El kell mondanom, hogy az országos diákköri konferen­ciákon igen jól szerepeltek az üzemgépészeti és a marxiz­mus—leni-nizmus tanszék diákköri csoportjának tag­jai. De más, igen eredmé­nyes szereplésekről is szól­hatnék. A kutató és az ok­tató nevelőmunka révén el­jutottunk célunkig: szocia­lista gondolkodású, dialek­tikus materialista világnéze­tű szakembereket képezünk. A társadalompolitikai és a szakmai elvárások szorosan kapcsolódnak egymással, hallgatóink magas szinten ismerik a gép és az ember, a gép és a társadalom kap­csolatát DR. TOLNAI GABOR: A mezőgazdasági gépészeti is­mereteknek jelentős tárháza a könyvtárunk. Éneikül a kutató- és az oktatómunka elképzelhetetlen. Csaknem tízezer kötet gépészeti szak­könyvünk van, — számban talán nem nagy, dehát szá­molnunk kell az erkölcsi kopás tényével is. Mi nem könyvraktár vagyunk, ha­nem az újabb és újabb pub­likációk gyűjtő és forgalma­zó helye. Talán még a könyveknél äs nagyobb sze­repük van munkánkban a folyóiratoknak. Százhetven- három féle, különböző —• orosz, német, angol, francia — műszaki folyóirat jár hozzánk, 243 példányban, örvendetesen növekszik a könyvtárköri kölcsönzések száma is, amely a kutató- ós oktatómunka még igé­nyesebbé válását jelzi. A beszélgetés során kérdezte: bejön-e a nagyvilág Mező­túrra. Egyértelműen igennel válaszolhatok. Minden min­ket érdeklő, a világ bármely, pontján megjelenő szak- könyvhöz hozzájuthatunk. Ehhez a kérdéshez még hoz­záteszem, hogy számos kül­földi testvérintézménnyel van munkakapcsolatunk, kölcsönösen segítjük egy­mást. (VÉGE) Tiszai Lajos ACADEMIA ISTROPOLITAliA V8VA Az esztergomi Duna-ka- nyar Művészeti Nyári Egye­tem, az Academia Istropoli- tana Nova titkársága szét- kiildte a meghívókat a világ minden tájára az ez év jú­liusában megrendezésre ke­rülő 12. stúdiumára. Az idei stúdium — a ha­gyományoknak megfelelően — ismét a Kodály-tanítás alapján kialakult magyar ze­nei neveléssel foglalkozik. A világ legtöbb nyelvre lefordított könyvei n

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom