Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

IV SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december 15. Ma a fejlett országokban minden ötödik ember halá­lát rosszindulatú daganat okozza. A daganatok többsé­ge hámeredetű, rák, ritkább a kötőszövet és a vérképző­rendszer daganatos burjánzá­sa. A közel száz szervrák kö­zül a tüdő, a vastagbél és az emlőrák okozza az összes rák-halálozás félét. A világ különböző tájain az egyes rákíéleségek gyako­risága igen eltérő, tehát a természeti környezetnek be­folyása van egyes rákok ke­letkezésére. Japánban a gyo­morrák sokkal gyakoribb, mint az Egyesült Államok­ban. Az USA-ba vándorolt japánok közt viszont már a következő nemzedékben je­lentősen csökken a gyomor­rákok száma, pedig megőr­zik táplálkozási szokásaikat és egymás között házasod­nak. Ha sikerülne\ felderíteni azokat a tényezőket, amelyek egy-egy területen bizonyos ráktípus gyakoriságát okoz­zák, és ezt valamilyen köz­egészségügyi rendszabállyal ki is tudjuk iktatni, akkor számítások szerint a rákha­lálozást a jelenleginek egy tizedére lehetne csökkenteni. A rák nem egységes beteg­ség, ezért nem várható, hogy egyetlen gyógymód megvált­hatná az emberiséget a rák­tól. Néhány kiváló hazai rák­kutató véleményét kértük ar­ról, hogy milyen téren vár­nak jelentős haladást a kö­vetkező évtizedekben. Lapis Károly akadémikus, & budapesti Semmelweis Or­vosegyetem kórbonctan pro­fesszora a közelmúlt nagy eredményei közül kiemeli azt a módszert, amellyel fajla­gosan meghatározhatjuk, hogy a daganat növekedését melyik vegyianyag gátolja. Eddig ezt csak bizonytalan tapasztalati úton próbálták ki. Ma a gyógyítandó daga­natot az immun védekezésé­től megfosztott egérre tudjuk oltani és egyes daganatgátló szerek, vagy kombinációk ha­tását ugyanúgy lemérhetjük, mint a fertőző kórokozók el­len hatásos antibiotikumokét. Megismertük a daganatos sejtnövekedés egyes fázisait és a sejtoszlas sebezhető idő­szakában tudjuk sugárzással, vagy vegyi anyaggal a daga­natos sejtet elölni. A nyugvó, nem oszló sejt ellenáll a ke­zelésnek, de bizonyos anya­gokkal serkenteni tudjuk a daganatos sejtoszlást és ak­kor sebezhető stádiumban tá­madjuk meg a daganatsejtet a kezeléssel. A technikai fejlődés a mé­lyen a szervezetben keletkező daganatok korai felismerését is lehetővé tette. Így a szál­optika a gyomorrák, az infra­vörös sugarak az emlőrák és az ultrahang vizsgálat a tü­dő, vagy a hasnyármirigyrák korai felismeréséhez segít. Eredményes szűrővizsgálatok Kodé Iván, az onkoradio- lógiai táfiszék professzora is a daganat korai, tünetmentes stádiumban történő kimuta­tását tartja a legfontosabb­nak. Olyan szűrővizsgálat al­kalmas erre, ami nem káro­sítja a szervezetet, olcsó, nem időigényes és az eredménye megbízható. Jelenleg az évi 7 millió tüdőszűrést daganatra is értékelik ós kb. évi 1500 tüdődaganatot ismernek fel. A nőgyógyászati daganatszű­rés hatásosabb lesz a jövő­ben, ha a váladék sejtvizsgá­latával egészítik ki. Sokat várhatunk az izotópos vizsgá­latoktól, amelyek a pajzsmi- rígy, tüdő, máj, vese állomá­nyának daganatait derítik fel. Hazánkban jelenleg 19 jól felszerelt izotóp laboratórium működik. Ha a jövőben si­kerül ezek számát növelni és szakemberekkel ellátni, nagy. lépést teszünk a korai daga­nat felismerés területén. Tavasbarlang Tapolcán Aligha van még egy olyan barlang a világon, mint a Tapolcai tavar.bar’jang: he­lyét, címét utca és házszám jelzi. Tapolca, Kisfaludy ut­ca 6. A pontos helyrajzi megjeilöiést felfedezésének szokatlan körülményei ma­gyarázzák. A Kisfaludy utca 6- szám alatti porta tulaj donosa a századfordulón Tóth Pál pék­mester volt, aki 1002-ben el­határozta, hogy saját kutat ásat magánaík. Németh Fe­renc kőművesmesterrel kö­tött alkut a kút elkészítésé­ről, s a vállalkozó el is kezd­te a lyuk mélyítését Ásott csákányozott; amikor a mé­lyebb s keményebb talaj­hoz ért, még robbantott is. Egy ilyen robbantás után történt a nevezetes esemény; a kőművesmester egy táton­gó lyukat fedezett fel a kút oldalfalában. Előbb maga vizsgálhatta a barlangnyílást majd néhány barátjával be is mászott a sötét üregbe, aztán — ami­kor megállapították, hogy az egymáshoz kapcsolódó üre­gek alját víz tölti ki, értesí­tették Lóczy Lajost, a Bala­ton környékének tudós ku­tatóját hogy ő is lássa e földalatti világot. Nem kellett soká várni a tudományos magyarázatra. Az üregek a földkéreg moz­gása nyomán megrepedezett mészkőben keletkeztek, még­pedig úgy, hogy a mélybe szivárgó, s ott felmelegedő csapadékvíz ismét és ismét a felszínre tört miközben a repedéseket járatokká, bar­langokká mosta. Az is kiderült, hogy miért váltak részben szárazzá a korábban vízzel elárasztott üregek: a balatoni medence a jégkorszak óta állandó süllyedésben van, így a Ba­laton környék mésakőhegyei- ben mind alább száll a víz­szint, ezért aztán egyre több a megüresedő barlang. Persze. nemcsak geológusok, földrajzkutatók ereszkedtek le a nevezetes kút torkán, hanem szép számmal jöttek más érdeklődők is. A pék­mester végül megunta a sok hívatlan vendéget, 1913-ban ■— immár a Tóth-féle portán kívül — elkészül a máig is használt lejárólépcső, majd 1928-tól kigyulladt odalent a villany is. 1938-ban összekö­tötték az addig különálló ta­vacskákat — ilyenformán igazi nevezetességgé lett a tapolcai tavasbarlamg. Az ma is! Aki leballag a pár tucatnyi kőlépcsőn, oda­lent sejtelmes föld alatti vi­lágot talál: kis csónakok himíbáitpzmiafk az alulról meg­világított zöldes vízen. Ne­gyedóra — húsz perc alatt körbe lehet utazni velük a barlangrendszert. Közben — ha evezőinkkel nem kavar­juk fel a finom iszapot — a barlangfaiatkból itt-ott nyí­ló, ki tudja hova vezető üre­gek fekete szájába is benéz­hetünk ... Persze ma már nem min­den ilyen üreg ismeretlen és titokzatos! Amikor Magyar- országon is divatba jött a kö-nnyűbúvárkodás, első bé- kaembereink — Rádai Ödön és Hortolányi Gyula — IHÜEH—OWN Védekezés A rosszindulatú daganatok kombinált, sebészi, sugaras és gyógyszeres kezelésében egyre nagyobb fontosságot kap a millio-voltos, ultrafe- szültségű sugárzás, amely az elmúlt évtizedben az atom- kutatás narrvie,prf'v','<" új sugártípusaival gazdagodott. Lényeges naia^as, a medence és hasi daganatok nyirokcsomó áttételeinek rendszeres felkutatására megfelelő röntgen és izotópos módszert dolgoztak ki. A vizsgálat eredménye szabja meg a sebészi és sugárkeze­lés mértékét Molekuláris szinten Földes István professzor, a Magyar Tudományos Akadé­mia mikrobiológiai kutató in­tézetének igazgatója hangsú­lyozta, hogy a szervezet im­munvédekezésének újabb is­meretei, a víruskutatás és a sejten belüli molekuláris szintű vizsgálatok robbanás- szerű fejlődése lehetővé tét- í te, hogy a daganatok kiala- • kulását, fejlődését, a dagana­tot kiváltó folyamatok szabá­lyozását most már nemcsak a szövetekben és a sejtekben, hanem molekuláris szintéi» is követni tudjuk. Az 1975 évi orvosi Nobel-díjasok kö­zül két tudós a kitüntetést azzal nyerte el, hogy kimu­tatták, hogyan épülnek be a daganatkeltő vírusok a gaz­dasejt anyagába. így lesznek az átalakult sejt utódai ugyancsak dasauats~U<»k. — Saját kísérleteinkben — mondta Földes p.„.. ... — sikerült csirkébe oltott vírus okozta rák fejlődését a csir­ke immun rendszerének meg­változtatásával tetszés szerint kedvező, vagy kedvezőtlen irányba befolyásolni. Várha­tó — fejezte be derűlátó nyi­latkozatát — hogy a követ­kező évtizedekben a világ­szerte folyó intenzív kutató munka eredménnyel jár és sikerülni fog a daganatos be­tegségeket leküzdeni. L N. Sport helyett tévé Angliában végzett felmérés szerint a fiatalság „riasztó mértékben' elfordul a sporto­lástól”. A 19—22 éves fiatal­embereknek csupán 27 %-a sportol, a koraibban sporto­lásra szánt időt inkább a tv előtt töltik, szívesebben né­zik a sportközvetítésaket, mintsem maguk sportolná­nak. A sportolók aranyszá- mának további csökkenése a házasság időpontjában kö­vetkezik be. A nős, gyermek­telen férfiaknak csupán a 20 %-a, a gyermekeseknek mindössze 10 százaléka spor­tol. A felmérés egyik érde­kessége az, hogy a lányok fi­zikai aktivitása tekintetében a táncolás szerepelt a leg­nagyobb mértékben — de csak a házasságkötésig. A legtöbben ékkor abbahagy­ják a táncot, még ha nincs is gyermekük. „A tánc te­hát — állapítja meg a jelen­tés — elsősorban csak a férjhezmenést szolgálja”. Ürha|éf8ls?^relés a Ksrsszii'öít gyógyászéban Az űrhajókban használatos oxigénsátort felhasználták a Minnesota Egyetemen a ko­raszülöttek inkubátorához. A készülék a zárt rendszer elve szerint működik, gondosko­dik az inkubátor megfelelő oxigén koncentrációjáról és méri a koraszülött oxigénfo­gyasztását. Mini röntgen A svédországi atomenergia fejlesztési társaság töltőtoll méretű röntgenkészüléket készített. A készüllek 10 cm hosszú és 0,7 cm vastag cső, amelyben a sugárforrás ra­dioaktív jód 125. A sugárfor­rás 0,5 mm átmérőjű íám- tektoan van, az árnyékolásra tantalumot vagv ólmot hasz­ná1 mák. Exponáláskor az ár­nyékoláson kis rés nyílik, a sugárzás igien vékony alumí­niumablakon át jut a szabad­ba. A készüléket nemcsak a kéz, a száj, az orr és a garat vizsgálataira lehet használni, hanem epehólyag- és vese- felvételek is készíthetők ve­le. Egyelőre a fogászatban próbálták ki oolaroid film­mel komibináliya, így tökéle­tes ambuláns röntgenkészü­lék szerepét tölti be. Vascsónakokkal lehet bejárni a tavasbarlangot Tapolcát is jő merülési te­repnek találták: testhez ta­padó fekete gumi ruhájukban, hátukon az oxigénes légző­készülékkel gyakran merül­tek le a tórendsaer vizébe. Az ő példájukat később más könnyűbúvárok is követték, s az együttes kutatás eredmé­nyeképp jelenleg háromszor annyi, egy kilométernyi hosz- szú — víz alatti, víz feletti — járat ismert, mint ameny- nyiről tudomást szerezhettek ama nevezetes kútásás után. A béifeaemberek kalandvá­gyának, bátorságának hála, mind részletesebb a tapolcai bartairugok térképe, amely egy igen gazdag tárbeli rendszerit mutat. Valamennyi járat föl­fedezésére természetesen nem lehet számítani, hiszen az üregek java része igen szűk: nem préselheti keresztül ma­gát rajtuk még a lagváko- nyab'b bakaember sem ... A Tapolca alatti barlang­rendszer nagyságát jól mu­tatja az a tény, hogy a ne­vezetes tavasb arten gt ól nem messzire, a kórház alatt is találtak egy másik jókora földalatti üreget. Erre 1925- ben bukkantak építkezés köz­ben, de kezdetben nem so­kat törődtek vele. Megerősí­tését például csak 1948-ban végezték el, s akkor kapott villanyvilágítást is —, mos­tanában azonban 'mind több szó esik róla. Nem mint lát­ványosságot emlegetik, ha­nem mint gyógyhelyet: dr. Somogyi Józsefnek, a tapol­cai kórház belgyógyász főor­vosinak, és dr. Fodor Ist­ván klimatológusnak a ja­vaslatára megkezditek ben­ne az asztmás betegeik föld alatti gyógyítását. Tiszta, pormentes, párás, egyenletes hőmérsékletű levegőjét egy­szerre 10—15 beteg lékigzi be. Az idős, nehezen mozgó beutaltak leszállítására nem­rég lift is épült, amely a kórház épületéből indul a gyógybarlangba. Egyelőre még nincs felelet arra, hogy a tavasbarlang kapcsolódik-e a kórház alat­ti nagy üreghez? De talán egy újabb szerencsés kútásás majd erre is választ ad. Akácz László a porveszély ellen „Gravimetrie” néven újfaj­ta pormintavevő készüléket szerkesztettek angol kutatók, azok számára, akik kézi szer­számokkal dolgoznak. A ké­pen látható módon a hát- derek tájra erősíthető kis készülékben egy szivattyú működik, amely szűrőbetéten át áramoltatja a munkás nyaka magasságában beszí­vott levegőt A szűrőn össze­gyűlt napi vagy he® por- mennyiséget elemzésnek ve­rik alá, megállapítják az összetételét és azt hogy el­éri, vagy meghaladja-e a még káros következmények nélkül belélegezhető mérté­ket. Jóllehet az emberi szerve­zet az orr, a torok és a tü­dő szűrő, mosó és lekötő „be­rendezései” lévén természe­tes módon védekezik a le­vegő porártalma ellen, de egy bizonyos határon túl és az 5 mikron átmérő alatti ré­szecskék esetében már nem tud minden veszélyt távol tartani. Éppen ezért a leve­gőnek ipari porral való szennyezettségét, a porszam- csék összetételét, nagyságát és koncentrációját ellenőriz­ni keli. Csak így lehet ideje­korán megelőzni a mérgezé­seket, a szilikózist, az az- besztózist vagy a tüdőrákot. Sok országban a porkoncent­ráció küszöbértékére ma már törvényes előírások vannak; Iz emberi ss: tartalékai & szel etni x* lékai szunnyadnak még az emberi agyban, és ez a jövő­re a nagyobb, intenzívebb szellemi aktivitás lehetősé­geit ígéri ha megtanuljuk hogy miként hasznosíthatjuk agyunk nagyobb részét egy­szerre. Ennek a lehetőségnek egyik hirdetője Natalja Beh­tereva professzorasszony, s világhírű szovjet agykutató a leningrádi kísérleti orvos­tudományi intézet igazgatója — Az emberi memória na­gyon komplex, összetett. A laikus általában csak az agy­nak arra a képességére gon­dol, hogy megőrizhet benyo­másokat és reprodulkálhatjE őket, ha szükség van rájuk Az emberi agy azonban nem­csak a külső benyomásoka1 őrá meg, hanem azokat a; érzeteket is, amelyek a; egész test vagy különböze szervek különböző állapotai­val függenek össze. Sajnála­tos, hogy korántsem hasz­náljuk ki teüesen ágyunk lehetőségeit. Abbéi a 14 mil­liárd sejtből, amely ezt i legbonyolultabb biológia apparátust felépíti, mindösz- sze néhányat fogunk mun­kára egyszerre. Az agysejtek túlnyomó többsége hatalma) tartalékot alkot — jelentette ki a világhírű szovjet agy­kutató. — Téves arra gondolni hogy az agy bármely részé­nek mechanikai sérülése el­kerülhetetlenül végzetes kö­vetkezményekkel járna. fi leningrádi idegsebészeti in- téze*Ken teliesen el kellet távolítani egy gyermek ba agyféltekéjét. A beteg fel- avóvvi'lt a nagyon súlvo) műtétből, és modoros funk­ciói is helyreá’ltak a«vt»irta- 1ákain-k hasznosításával Gyermekkorban naivon na- evők e tartalékok mozgósítá­sának lehetőségei. Most pró bálkozunk vele, hogy -meg- báljuk a kulcsát, mikén lehetne ezeket a tartalékoka felnőtt korban sókkal aktí­vabbá tenni — körvonalazd az agykutatás egyik fontos feladatát Behtereva profesz- 6z úrasszony. Jefimov professzor, a szovjet orvostudomány je­lenleg 80 éves „nagy ördög­ié” ugyancsak fényes lehető­ségeket lát az ember szel­lemi erejének növelésére. Véleménye szerint lehetőség van rá, hogy az emberi agy két féltekéje egymástól füg­getlenül dolgozzon, vagyis két különböző problémával foglalkozzék egy időben. Je­fimov professzor kísérlet} sze­mélyeket arra tanított be, hogy két különböző szót ír­janak le egy időben — az egyiket a bal, a másikat pe­dig a jobb kezükkel. Eltérő­en attól, amikor valaki gép- kocsivezetés közben beszél­get, a különböző szavak egy­idejű leírása arra kényszerí- tetbe az agyat, hogy egyszer­re koncentráljon a két akció­ra, és ne oszthassa meg a figyelmét a kétfajta tevé­kenység között. Jaficmov professzor maga is érdekes kísérleteket végzett: megtanulta, hogyan lehet ol­vasni és egyszerre beszélget­ni is teljesen más témáról, vagy cikket írni egy témáról és egy ideben könyvet ter­vezni egy másikról. ..Amikor először kezdt em írni egyszer­re mindkét kezemmel, na­gyon hamar elfáradtam — emlékezik vissza Jefimov professzor. — De minél to­vább' „edzettem” magam, an­nál kevésbé fáradtam el. R?! hÍC7ü9ü a WíJ ÍSiSielH felruházott bennünket idegrendszerünk jövő fejlődésének nagy le­hetőségével. Az ember tes i evolúciója gyakorlatilag be­fejeződött. Most jön az ide­je az intellektuális evolúció­nak — annak, hogy bekap­csoljuk agyunk nagy tartalé­kait és megjavítsuk műkö­désének minőségét — jelen­tette ki Jefimov professzor. . ÍA DeUábőJfe r TUDOMÁNY—TECHNIKA Össztűz a rák ellen Vegyianyag, mely gátolja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom