Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-16 / 294. szám

1075. december 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 «*■« Hetven éve született Farkas Ferenc Az elmúlt hetekben az ország több nagyobb városá­ban is Farkas Ferenc szer­zői estjére került sor, me­lyet a zeneszerző hetvenedik születésnapjának tiszteletére rendeztek. 1905. december 15-én szü­letett Nagykanizsán. Zenei tanulmányait nyolcéves ko­rában kezdte, majd a Nem­zeti Zenedében folytatta, il­letve a budapesti Zeneaka­démián Siklós Albert és Warner Leo tanítványaként fejezte be. Ezután a Városi Színház korrepetitora és kar­mestere, később ösztöndí­jasként Respighinél tanul Rómában. 1933—35 között Becsben és Koppenhágában él, több osztrák, illetve dán filmhez ír kísérőzenét, mely alkotói tevékenységének mindig is jelentékeny része. Tanára volt a fővárosi Fel­sőbb Zeneiskolának, a ko­lozsvári Konzervatóriumnak, majd az utóbbi illetve a szé­kesfehérvári Zeneiskola igazgatója lett. A felszaba­dulás után, 1948 óta a Zene- akadémia tanára. 1930-ban mutatkozik be önálló szerzői esttel a hazai közönségnek. Azóta számos kitüntetéssel és díjjal jutal­mazták eredményes, igen gaz­dag zeneszerzői munkásságá­ért. Többek között a Liszt-, Kossuth- és Erkel-díj vala­mint a Magyar Népköztársa­ság Érdemes Művésze cím birtokosa. Farkas Ferenc alkotói te­vékenysége roppant széles körű, nevével szinte vala­mennyi zenei műfajban ta­lálkozunk. Darabjait szíve­sen játsszák mind a hazai, mind a külföldi előadóművé­szek. Több műve a hangver­senyek állandó műsorszáma, nemcsak Európában, hanem a tengeren túl is. Először talán a máig is nagyon nép­szerű, drámai — színpadi műveik közül említek meg né­hányat Gondolok irt a Fur­fangos diákok (táncjáték), a Csínom Palkó (daljáték, melyért a szerző Kossuth- ciíjat kapott), a Vidróczki (népopera) és most leutóbb a tévében is bemutatott A bű­vös szekrény nagysikerű elő­adásaira. Mintegy hatvan filmhez, továbbá színdara­bokhoz, rádiójátékhoz írt igényes kísérőzenét, melyek közül több önálló előadási darabként is megállja a he­lyét. Ki ne emlékezne az Egri csillagok, a Pacsirta, 6tb. című filmek nagyszerű muzsikájára. Értékes maradandó hang­szeres, illetve vokális művek egész sorát írta. Elvitathatat- lanul sokat tett a régi ma­gyar zene, népzene feltá­masztásáért, melyet egyéni színekkel korhűen, de a má­nak is megfelelő, a huszadik század hangvételét tükröző művészi köntösben juttat ki­fejezésre. A szerző zenei gon­dolatai, a mondanivaló szab­ta formái mindig érthetően kifejezőek, hangszerelése áttetszőén világos, szerkesz­tése logikus. Zenéjével nem­zetközi hírnevet szerzett nemcsak a maga, hanem a mai magyar zene számára is. Alig huszonöt éves, mikor megírja a Divertimentóiát, mellyel elnyerte a Liszt Fe­renc pályadíjat. A művet Dohnányi Ernő vezényelte a budapesti bemutatón. Sajnos e cikkben még a művek, a sok-sok említést érdemlő alkotás kronoló- gikus felsorolására 6incs le­hetőségem. Tehát a hetve­nedik születésnap alkalmá­ból a tisztelet jelképeként szinte csak találomra raga­dok ki a sok közül egyet- kettőt, melyek úgy érzem méltó, őszinte nagy elisme­rést vívták ki a zeneszerző számára. No6 például a Con­certino zongorára illetve csembalóra és zenekarra, a Trittico Concertato gordonká­ra és vonós zenekarra — me­lyet Gaspair Casssádo világhírű gordonkaművész és a Zürichi kamarazenekar mutatott be, vagy a Cantus Pannonicus (ezért Erkel-díj első fokoza­tot kapott), a Preludium és Fuga, a Régi Magyar táncok, a Piccola musica di concerto vonós zenekarra, női és férfi karok, egynemű illetve ve­gyes karok, kantáták, tömeg­dalok, dalok zongora kíséret­tel, stb. — melyből a közel­múltban Szolnokon is el­hangzott Gyümölcskosár cí­mű dalciklus (1943.) — mél­tán arattak nagy szerzői si­kereket. Farkas Ferenc a század egyik legtermékenyebb alko­tó muzsikusa,' aki nemcsak a zeneszerzés, hanem a peda­gógia, a zenei közélet más számos területén is mara­dandót alkotott. Sok fiatal tehetséges zeneszerző — Pet- rovics Emil, Szofcolay Sán­dor, Durkó Zsolt, Kurtág György, stb. köszönti most Farkas Ferencben. mesterét. Fáradhatatlan alkotó kedvét igazolja, hogy ma is igen ak­tív, fiatalos lendülettel dol­gozik. Legutóbbi ittjártakor mon­dotta, hogy a közeljövőben fejezi be legújabb kantátá­ját, melyben Rákóczi Ferenc­nek jelen esetben nem mint a szabadságharc nagyvezéré­nek, hanem a megfáradt, sokszor magányos, önmagára utalt vezető egyéniségnek állít művészi emléket. A szó­ló énekhangra és zenekarra írt nagylélegzetű művet a Rákóczi-év kapcsán mutat­ják majd be, melynek sike­rében bízva már most őszin­te örömmel gratulálunk. Egyed Peren« Burinka, Pipa, Guszti és a többiek — Miit jelent ez a sző: csa­lád? Magasba emelkedik egy kéz. — Csak Lajos tudja? — kérdezi a tanító. — Krisztina, ki tartozik es családotokba? A kislány lassan emelke­dik fel a pádból, és segély­kérőin néz körük Többen bá­torságra kapva, magasra len­dítik a 'kezüket. — Mindenki — feleli vég­re. — Apám, anyám és a testvéreim. — Jól van. Pipa, ki van még a ti családotokban? — A nagyapám, meg a nagyanyám. — Leülhetsz. Burinka, foly­tasd az olvasást. Burinka, a fekete, copfos kislány szépen, folyékonyan olvassa a leckét. Aztán a többiek folytatják: Ilonka, Perina, Juliska, Guszti, Mo- lesz, Tibi és a többiek. Itt- ott döcög az olvasás, s né­ha szótagolni is kell. Aztán a tanító: Ha vásároltok... — Itt álljunk meg egy pil­lanatra. Olvastunk a megta­karított pénzről. Kinek mi jut eszébe erről? Na, Lajos. Lajos kiugrik a pádból, vi- gyázzba vágja magát, és mintha leckét mondana fel, szavalja: — Az általános iskolában a gyerekek takrítebetátkönyv- ben gyűjtik össze a pénzü­ket, és nyárom kiváVibatjók. — Igen. Mit vettél már ezen a oénzen a szüleidnek? De vaiislki más mondja meg. — Cigarettát... — hang­zik egy bizonytalan válasz. — Ha már itt tartunk, «mikor bemész a boltba, ál­talában miit vásárolsz? — tette fel a kérdést Tibinek a tanító. A gyerek hosszasan gondolkodott, aztán felelt: — Cigarettát... — Mit még? — Pálinkát, bort... — Biztosan szoktál mást is vásárolni. — .. kenyeret Szokatlan a menü Pillanatok alatt megtalál­ják a helyüket az ebédlőben. A székeket zajosain húzzák ki. — Tibi, te miért nem eszel? ­A gyerek nem fedd sem­mit, lesüti a számét. — Kóstold csak meg, fiam! — hangzik a biztatás, A következőket a tanító már nekem morndjia: — A számukra szokatlan ételt nehezen fogadják ed. Amihez, nincsenek hozzá­szokva, nem akarják meg­enni. Közben eszembe jut, amit az égő szemű, szénfekete ha­jú Ilonkától hallottam: — Amikor hazamegyek, már nem eszek. Amit a nap­köziben kapunk, az bőven elég. Arra a kérdésre, hogy ak­kor mit evett, amikor nem járt napközibe, ezt válaszol­ta: — Édesanyukám főzött mindig valamit, hol kását, hol valamilyen levest. A gyerekek csendesen ebé- delmak, válthatunk néhány szót Kerekes Alajossal, a tanítóval. — Úgy tudom, a megyé­ben az öcsödi az egyetlen napközi otthon, ahol cigány anyanyelvű gyerekek, tanul­nak és ellátásban is része­sülnek. — Igen, de nálunk sem ré­gen van ez így. Októbertől lett az iskola napközáottho- nos. A gyerekek hogyan szok­ták meg? — Csak annyit mondok, a naipi hiányzások csökkentek. A harminckiliences létszám­ból ma például csak ketten hiányoznak, de mind a ket­ten betegek. — Milyen a tanulmányi át­lag? — Kettőegész hét, sajnos, de a célunk az, hogy senki ne veszítsen évet és túlkoros gyerek se legyein. — teszi hozzá gyorsan. Nálunk első­sorban a nevelésnek kall ér­vényesülni. Sok mindenre meg kellett tanítani a gye­rekeket Jobb mint otthon Az ebéd utáni futkosás, játék az udvaron lassan vé­get ér. Kettős, fegyelmezett sorokban vonulnak be az osztályokba, ahol a délutá­ni foglalkozás kezdődik. Elő­kerülnek a harmadikos és a negyedikes számtan- és ol­vasókönyvek, ki számol, ki ír, ki pedig magában mor­molja a leckét. De Boriska nem haragszik meg, hogy félrehívom egy kis beszélgetésre. Váirfozva néz rám. Nehezen oldódik. — Borika nem lenne jobb most otthon lenni ? Rázza a fejét. — Nem, itt tanulni és játszani is lehet. Abrahám Ildikó Auróra v75 A hagyományos kulturális programnak, az Auróra ’75 színjátszó és versmondó ver­senynek eredményeit vasár­nap hirdették ki a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban. Első helyezett lett a kaposvári Fonómuníkás kis- színpad, 70 ezer forint értékű szovjetunióbeli utazást nyer­tek. Második lett a KISZ Központi Művészegyüttesé­nek irodalmi színpada, 50 ezer forintos szovjetunióbeli utazással jutalmazták őket, míg a harmadik helyen vég­zett tatabányai Bányász szín­padot 25 ezer forintos ma­gyarországi utazással díjaz­ták. A 4—8. helyezettek pénz­jutalmat kaptak. Merre van Guinea? Pillanatkép a jászfényszarui általá­nos iskola földrajz szakkörének foglalkozásáról Deteg a gyerek Gondolatok a gyermekorvosi ellátásról Amikor dr. Abrahám Lász­lótól, a Szolnok városi Ta­nács egyesített egészségügyi intézményének igazgatójától érdeklődtem a megyeszék­hely gyermekkörzeti ellátásá­ról, megnyugtató választ kap­tam. — Szolnokon a körzeti gyermekorvosi ellátást két éve bővítettük, és a korábbi tizenegy helyett tizennégy körzetet szerveztünk. Tavaly a tizennégy körzetre csak hét Felmerült bennem a kér­dés, vajon a rendelőintézet­ből leszakított váró szűk és az orvos kevés ennyi gyerek­nek — felnőttnek, vagy való­ban sokam vagyunk mi, be­tegek? Dr. Dósa Béla csoportveze­tő gyermekgyógyász főorvos segít a helyzet megértésében. — Jelenleg a betegellátást nemcsak a két körzetben kell helyettesítéssel megoldani, hanem még háromban, ahol a szakorvos hosszabb ideje beteg. Ugyanakkor az is hoz­zájárul a szervezési gondok­hoz, hogy — rajtam kívül — valamennyi körzeti orvos nő, köztük, négy többgyermekes — akikre, ha megbetegszik a gyermekük, nem számítha­tunk. Azt mondják, sokkal több gyermekorvos van Szolnokon, mint ahány gyermekkörzet. Hol vannak hát? Megkérdez­tem azokat, akik gyermek­szakorvosok, de már nem gyógyítanak, közigazgatásban és más területen dolgoznak. Dr. Kindlovits Mária, a megyei tanács vb egészség- ügyi osztály csoportvezető fő­orvosa. Elődje is gyermek- gyógyász volt, akit a minisz­Azt mondják, három óra a gyermekszakorvos rendelé­si ideje. Vajon valóban csak ennyi? Napokig kerestem az egyik gyermekkörzeti orvost, nem sikerült találkozni, időpontot egyeztetni. Végül véletlenül futottam össze — egy másik­kal. Elnézést, doktornő, hoev itt, a csemegeboltban zava­rom, de rendelési időben nem volt szerencsém ... nem tud­tam kivárni a végét. Ügy tu­dom, most két körzetet lát el... — Igen ... sonkaszalámit is kérek... — Még nem ebé­deltem. Mennyibe kerül? ... köszönöm... — Szóval, mit csinál a gyermekorvos egy nap? — Most például a bölcső­débe indultam. Nem arra me­gyünk, mórt a saHt bölcső­démbe, ahova eddig jártam. A másikba helyettesítek, oda csak holnap jutok el, de ugyancsak nehezen sikerül az óvodalátogatás ... hát az sok­szor valóban csak látogatás. — És még ... szóval egy napja? orvosunk volt, most tizenegy, illetve a kórházból kirendelt orvossal tizenkettő. Ez már tűrhető, sőt a korábbihoz vi­szonyítva egészen jó. Később, mikor a lakhelyem szerinti illetékes körzeti ren­delőben órákig várakoztam, nem éreztem olyan megnyug­tatónak a helyzetet. Az or­vosnő, akire vártunk, nem­csak a saját betegeit látta él. Helyettesített — igen régóta. tóriumba helyeztek. Felaján­lották neki az állást. — öt hónapig vívódtam, mire döntöttem, vállalom. Ügy érzem, ebben a munka­körben, az anya-, csecsemő­éi. gyermekvédelmi csoport­nál a gyermekgyógyászat ér­dekeit szolgálhatom. Egyéb­ként a gyógyító munkától sem szakadtam el, mert heti egy napot a kórházban dol­gozom. Az állás betöltéséhez nem kötelező, csak „jó” a gyer­mekszakorvos alkalmazása. Vajon biztos, hogy most őt kellett elhívni? Dr. Polgár Emília, KÖJÁL labororvos: — Több mint tíz év után váltottam át, s kezdtem új „szakmát” tanulni. Most szakvizsgázom ismét. Nem bírtam fizikailag, beteg let­tem. Dr. Técsy Margit, a KÖJÄL járványtan! szakorvosjelöltje, alig egy hónapja, hogy meg­vált a gyermekkörzettől. — Egyike voltam a szol­noki körzetek „alapítóinak”, dolgoztam szívvel, lélekkel. Szerettem is. de belefárad­tam. Egészségi állapotom miatt jöttem el a KÖJÁL meghirdetett állásra. — Nézzük csak. Reggel rendelés, újszülött látogatás, bölcsőde .. .• (egy pillanat, ott a vízvezetékszerelő, hadd in­tézzem a saját ügyeimet is), tehát bölcsőde, óvoda, heti kétszer csecsemő-tanácsadás, iskolai szűrővizsgálat, és dél­után ismét rendelés, azután a kihívások... viszontlátásra. — Az órámra nézek, mind­járt kezdődik a délutáni ren­delés. — Most a bölcsődei ellen­őrzés következik. És az ebéd? — Arra is jut... öt perc. Az orvosnő, dr. Csete Zsu­zsanna. Ha a gyermekek ellátását nézzük, nem jogos a fekete szemüveg. Ritkán fordul elő, hogy a beteg gyermeket el­küldi az orvos, még akkor is, ha ez számára soha el nem számolt „túlórát” jelent. Dr. Koncz József, városi főorvos szerint további vál­tozások várhatók. Januártól a megyei Kórház gyermekosz­tályáról újabb orvos lép be a körzeti hálózatba, egy má­sik az idén kezdte meg szak­orvosi felkészülését, s szak**. vizsga után ugyancsak a vá­ros rendelkezésére áll. Bevallom, a meglévő fe­szültség okát — a sokszoro­san hallott megjegyzések alapján is — abban kerestem, hogy több gyermekorvos el­hagyta a rendelőt De vajon tehetünk-e szemrehányást annak, aki egészsége érdeké­ben még újabb tanulást, át­képzést, újrakezdést is vál­lalva másutt igyekszik hasz­nos lenni? Emellé pedig még vegyük hozzá, hogy a „kiug­rott” gyermekorvosok fizeté­se valamennyi új állásban magasabb, mint a körzetben volt és (például a KÖJÁL- nál) a különböző pótlékokkal a jövedelme is legalább any- nyi, mint a körzetben volt Elgondolkodtató az is, hogy a gyermekorvos-hálózatunk orvosnőhálózat, amelyben fi­atalok, kisgyermekes, leendő kismamák dolgoznak, nem ritkán egymás helyett, s a „majdnem telített” gyermek­körzeti szolgálat csak papí­ron olyan „majdnem”. Ha a tizennégy körzetből a tizen­kettő valóban betöltött lenne, szinte észre sem vennénk a hiányzó kettőt Nagyobb megbecsülés Az aktív gyermekorvosok becsülettel, jól ellátják fel­adatukat — de a terhelés miatt csak túlzott erőkifejtés­sel képesek erre. Mi történik, ha újabb gyermekorvos for­dít hátat a rendelőnek? Mi lenne például, ha a te­hermentesítés érdekében mó­dot keresnének arra, hogy a más területen dolgozó gyer­mekorvosok egyes körzeti feladatok ellátásába besegí­tenének? A kérdésre dr. Pá- pay Dénes, megyei főorvos válaszolt. — Kétségtelen, hogy az ak­tív gyermekorvos gárda sta­bilizálásáért sokat kell ten­nünk, akár a nagyobb erköl­csi vagv anyagi megbecsülés segítségével (esetleg a diffe­renciált bérezéssel) is. Azzal azonban vitatkoznék, hogy a „külsők” besegítése megolda­ná a problémát. A reális cél az lehet, hogy a megyei kór­ház kineveli a területet ellá­tó szakorvosokat, ezért jövő­re a megyei kórház és a szol­noki egészségügyi intézmény megállapodást köb Való igaz, javult a helyzet tavaly óta, azonban még ez sem jelent teljes „győzelmet”. Legalább három év, míg a biztos megoldást ígérő után­pótlás beérik. Azt sem hagy­hatjuk figyelmen kívül, hogy az orvosok letelepedésének támogatására a megyei ta­nács minden eddiginél többet tett (az idén például tíznél többen jutottak garzonlakás­hoz), azonban a jövőben még tovább kell fokozni a meglé­vők stabilizálására és az újak „megkötésére”, letelepítésé­re tett erőfeszítéseket. Ezt kívánja népesedéspoli­tikánk — s ezt igénylik gyer­mekeink is. Igrlczi Zsigmond Sokan vagy elegen? Beszélgetés útközben )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom