Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-14 / 293. szám
1973. '9&emiS&e ft. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kunszentmárton jövője. Az ízléses, modern épületek a nagyközség ifjúsági lakótelepének házai. A városias lakótelep az ötödik ötéves tervben tovább terebélyesedik, s kialakul Kunszentmárton új arculata Épült a negyedik ötéves tervben Végéhez közeledik az 1975- ös esztendő, s utolsó napjai az országépítés egy nagyobb szakaszának, a negyedik ötéves tervnek végét, az öt évvel ezelőtti program teljesítését is jelentik. Az akkor elfogadott terv nyomán az elvi utasításokban, a szám- oszLopokban megformált elképzelések új lakásokká, vízművekké, korszerű mű- utakká, ipari üzemekké, áruházakká változva valósultak meg szerte az egész országban, így Szolnok megyében is. Az eltelt öt év folyamán jónéhányszor adtuk hírül a megye gazdagodásának — egy-egy üzem, gyáregység vagy éppen öntözőtelep avatásával ünnepélyessé tett — eseményét. Közöltük, mint azt szokás, hogy ennyi és ennyi milliárd, millió vagy százezer forint költséggel épült a tervidőszak új létesítménye. Most, hogy a sok-sok átadás, avatás ünnepi percei rég elmúltak, s a megvalósult beruházások mindennapi életünk szerves részévé váltak, szükségtelen a hatalmas forint- összegeket idéznünk. Sokkal többet jelent ma már számunkra, hogy ami az ötéves tervidőszakban épült, új hétköznapi használati értékével mindenképpen bennünket gazdagít. Közeli munkalehetőség, jobb áruellátás, korszerűbb oktatás, kulturált lakáskörülmények ... A beruházások szürke számadatai mögött ezek a fogalmak rejtőznek. Az elkövetkező napokban Több mint hatszáz dolgozónak nyújt jó kereseti és munkalehetőséget a Magyar Hajó és Darugyár tiszafüredi gyáregysége, amelynek tágas üzemcsarnokában a nagyrészt exportra gyártott daru-alkatrészeket készítik. A gyáregységbe a helybelieken kiéül a tiszafüredi járás szinte valamennyi községéből járnak ide munkások, akik korábban Budapesten vagy a Dunántúlon kerestek megélhetést kép ri port ja inban tekintjük át, milyen beruházások valósultak meg Szolnok megye városaiban, községeiben, mivel lettünk gazdagabbak az elmúlt ötéves tervben. Tavaly az ország egyik legkorszerűbb áruházát adták át Jászárokszálláson. Az AFÉSZ-áruház gazdag áruválasztéka mellett korszerű berendezésével is kivívta a vásárlók tetszését, az áruházat ugyanis a Hűtőgépgyár jászárokszállási üzemében, a Tayler szabadalom alapján gyártQtt szuper market áruházi berendezésekkel szerelték fel Befejeződött a szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) A számvizsgáló bizottság titkos szavazással megválasztotta elnökét és titkárát. A SZOT és a számvizsgáló bizottság alakuló ülése után a kongresszus nyílt üléssel folytatta munkáját. Földvári Aladár ismertette a választások eredményeit. A SZOT elnökség tagjai: elnök: Földvári Aladár. Al- eínökök: Kiss Károly, Ligeti László, Ország Ferencné, Pavlovszky Ferenc. Főtitkár: Gáspár Sándor. Titkárok: Duschek Lajosné, Gál Lász, J1 prezeg Károly, Timmer József, Virizlay Gyula. •ívz einök bejelentette, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsa kilenc állandó munkabizottságot alakított. Megyénkből a közgazdasági munkabizottság tagja lett Szabó Attila, a sportbizottságba pedig Árvái Istvánt választották be. Az elnök a kongresszus valamennyi résztvevőjének további eredményes munkát, sok sikert és jó egészséget' kívánt, és a magyar szak- szervezetek XXIII. kongresz- szusát bezárta. A SZOT elnöksége tegnap a Parlamentben fogadást adott a szakszervezetek újonnan megválasztott vezető szervei és tisztségviselői, továbbá a kongresszus külföldi vendégei tiszteletére. A fogadáson megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Kádár János meleg szavakkal méltatta a kongresz- szus munkáját és sok sikert kivánt a négymillió szervezett dolgozó képviselőinek tanácskozásán meghatározott tennivalók végrehajtásához. Haiank tafai PAKS — ATOMVÁROS Magamban már csak úgy hívom, ahogy az itt dolgozóktól hallottam: a hagygödör. Hosszában 250, s/éltében 150 méter, négy futballpálya vidáman beleférne, s több mint 8 méter mély. Állok a szélén. Szinte hangya odalenn az ember. Az aljára csaknem két méter vastag betonréteg kerül, — az üzemi főépület „hordozó- lemeze". A gödör fala közelében hatalmas daru kúszik óvatosan, drótkötelén a betont szállító edény lóg. Csodálom a darust. Betonvasru- dak - erdejébe kell pontosan lebocsájtania edényét. Jó szemmérték, s nyilván gyakorlat — célozni kell tudni. Megint számok. Az előkészületek során, a terület fel- töltésekor összesen 3 millió köbméter földet mozgattak meg. Ebből az alapgödörből például 240 ezer köbméter került ki. Kubikosokkal beszélgetek. Bíró József, Fazekas Vilmos és Barna látván Bonyhád mellől, Tévéiről járnak be. Nemcsak ők hárman, egész brigádot adott a falu. Együtt számolgatunk. Egy nagyon jó kubikos Könnyű földből, jó rugósásóval, talicskával egy nap tíz köbmétert ha ki tud emelni, de nem nyolc óra alatt. Ez a 3 millió száz kubikosnak is több mint tíz évébe telt volna. — Ez már nem igazi ku- bikmunka — jegyzi meg Bíró József, köztünk a legidősebb, aki valaha még valóban kubikolt is — mi csak a gépek után igazgatunk, betonozunk, de azt is masinák segítségévek — És hová lett a kubikostalicska? — évődök. — Van az is — veszik a lapot — van néhány, mutatóba, hátha valaki megkérdi zi. A teveliek friss emberek itt, innen-onnan, más munkáról direkt ide toborozták őket. Azt mondják, megérte. Bár messziről kell utazni, ilyenkor már majdcsak egy óra oda-vissza, a kereset kárpótolja őket. Mint mindenki, ők is nyolc százalék pótlékot kapnak — kiemelt munkahely. Azt még írjam meg, mondják búcsúzóul, mekkora nagy munka ez, s ezért hat szép is. aztán már mennek is, nincs sok idő ácso- ’ognL Mint ahogy a vasbetonszerelőkkel is csak azért tudok szóba elegyedni, mert épp leálltak, míg a betonosok berakják a következő Betonvasak erdejében részt, van egy kis idő. Ketten, Mikié Sándor és Daru Ferenc, most jöttek haza az NSZK-ból. Egy új gépsort kap az építkezés, ez lesz az első ilyen Magyarországon, ennek működését, kezelését tanulmányozták külföldön, s most a többieknek mesélik, mennyivel könnyebb lesz azzal a gyerekkar vastagságú betonvasakat leszabni, idomba'hajlítani, alakítani. , Negyvenhárom betonszerelő dolgozik itt együtt, de — ezt Szabó Sándor, a brigád vezetője külön hangsúlyozza — csak tizennyolcán tagjai az Ybl Miklós szocialista brigádnak. Bár jó a fizetés, mégis sokan megfordultak már itt, mesélik, aztán to- vsbbálltak. Százból ha harminc maradt meg, de ők már tényleg idevalók. Közülük egyet-kettőt már „ki is néztek” a brigádba, új tagnak. — Nem a megszokott munka ez — mondja Szabó Sándor — szovjet tervek alapján dolgozunk, nem kötözött szerkezeteket kell berakni, mint ahogy megszoktuk, hanem hegesztve. És hát iát ja, milyen ez az alap? Mázsányi vasakat kell megfogni, emelni. Pedig most már kesztyűben, előírták. Néhány éve még eltörtem volna a kezét, aki kesztyűt húz. Ha hideg, ha meleg meg kell fogni. No, most is csak lehúzzuk, hisz fogóval kesztyűben ügyetlenebb az ember. Bár mutatósán halad a munka, Szabóék nem elégedettek. A ..szervezettség még mm elég jó”, mondják. Azt ktll elérni, hogy mindenki magától szemvillanásból értse a dolgát Merthogy nem akármit építenek. Jó lenne látni, teszik hozzá, majd ha már elkészül, de tartanak tőle, akkor már őket nem engedik be ioe. Makettról már ismerik, tudják milyen lesz, de hogy mi is ez az atomerőmű, azi még nem nagyon. <Ezért beszélte meg a bri- gádvezető a műszakiakkal, tartanak a brigádnak egy előadást az atomenergiáról, uz erőműről.) Arrébb a széleken a hatalmas alapgödörben dolgozók munkáját a „szivattyúsuk vigyázzák. Most éppen ketten, Madár Imre a dunántúli. Bölcskére való, és Fekete Peter, az alföldi, alá Békésből jött, Sarkadról. A gödörben ugyanis, ha ők meg a szivattyúik nem dolgoznának, mindent, mindenkit el- ieone a talajvíz — közel a Duna. Köiös-körül a gödör szelén apró, de mély kutakat fúrtak, ezeken keresztül állandóan szívni kell a vizet, szinte a lent dolgozók talpa alól. ígv aztán akár utcai cipőben is dolgozhatnak mászkálhat odalenn bárki. ők, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói kevesen vannak, sok a rhéssziről jött ember, s ha minden rendben van, akkor a munka esupán felügyelet. így csak minden második héten dolgoznak. de akkor napi 12— 14 órát. Hulladékfából rakott tűz mellett a gödör szélétől nem messze fiatal munkások melegszenek. Hűvös, ködszitálós ez a november, és szinte állandóan fűt a szél. Felötlik, amit Varga Tibor mondott: többek között ezért is került ide az erőmű. Aztán meg az amire a lenn dolgozók is kíváncsiak, vajon milyen lesz, hogyan is dolgozik majd ez az erőmű ’ (Folytatjuk.) Trömböc7ky Péter Vállalások fehéren, feketén Lesz miről vitatkozni a KISZ-taggyűlésen Világos műhelycsarnok. Asztalok, gépek, műszerek, tekercselésre váró villanymotorok. Munkazaj a szolnoki Vasipari Vállalatnál. Fúró pörög, eszterga sivít. Mindenütt fiatal arcok, őket keresem. A KISZ-eseket. Faggatom őket az akcióprogramjukról. Egyik is, másik is sorolja. — Vállaltuk, hogy megszervezzük a Ki minek mestere munkaversenyt, az Alkotó Ifjúság pályázatot, társadalmi munkát végzünk, patronáljuk az úttörőket... — Minden vállalás annyit ér amennyit teljesítenek belőle. — Igen. A Beloiannisz úti Általános Iskola úttörőinek táblatartókat és más apróbb dolgokat készítettünk, s közös kiránduláson is voltunk velük a Lajos-forrásnál. A 900 °ves jubileumra fát ültettünk, az ifjúsági parkban is dolgoztunk, — villanyszerelői munkát vés-*’tünk. — "’olitikai továbbképzés? Hát ezzel nem dicsekedhetünk. Hetvennégy KISZ-tag közül mindössze hárman járnak marxista-leninista középiskolába, egy pedig marxista egyetemre. Itt van minden fehéren, feketén. Ki lehet pipálni. — A közeljövőben rendezendő taggyűléseken ezek szerint lesz miről számot adni? — kérdezem Kántor Tibort, r csúcs vezetőség szervező titkárát. — Lesz bizony. Ennél jóval több is. Akcióprogramunkat ugyanis a párttól kapott megbízatásnak megfelelően állítottuk össze. Forrasztózsír szaga terjeng a műhelyben. Horváth Imréné egy villanymotor tekercseit forrasztja. A legközelebbi taggyűlésre ő már összegyűjtötte a gondolatait. — Muszáj szólni a hibákról is, — mondja. Két hete szerveztünk egy klubdélutánt közösen a közgazdasági szakközépiskola KISZ-eseivel. Onnan is csak két lány jött el, de nagyobb baj az. hogy a mi fiataljaink sem tolongtak... Szívesebben részt vesznek a társadalmi munkában, mint egy klubdélutánon vagy kiránduláson. Ki érti ezt... ? Kézér Tibor derűsebben beszél vállalásáról, a sportélet irányításáról. Emlékezetes vállalati focimeccseket sorol, majd a rangosabbakat, a tiszaligeti napok versenyeit, — ahol jól szerepeltek. — s a városi Alkotmány Kupát, amelyet a futballcsapatuk nyert meg. A mostani mozgalmi év egyik legnagyobb eredményét, az Alkotó Ifjúság pályázat hozta. Több üzem- és munkaszervezéssel foglalkozó pályamű érkezett, a legjelentősebb mégis a szászbe- reki üzemegységé. A főtechnológusa, a művezetője és a MEO-sa, közösen dolgozták ki az akkumulátor-gyártás új módszerét. Januártól már eszerint dolgoznak, s így azonos munkáslétszámmal is megduplázzák a termelést. Az új módszer jövőre már 10 millió forint többletet hoz a Vasipari Vállalatnak. Szorgos kezek munkálkodj nak. Hegesztenek, forrasztanak, fúrnak, kalapálnak, javítanak. A vállalat idei árbevételi tervét több mint 10 millió forinttal túlteljesítik. Tavasszal, a KISZ-vezetőség választó taggyűléseken nyilván erről is szó esik majd .. J T. K. L.
