Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-30 / 304. szám
n SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP wn. december SO. TUDOMÁNY—TECHNIKA A szolnoki számítóközpont A számítástechnika, termelést, gazdálkodást segítő lehetőségeinek felhasználása még nem nagy múltra tekint vissza Szolnok megyében, alkalmazása sem széles körű,, bár ez a kör egyre bővül. A kezdet kezdetén — a számítástechnikai kormányprogram megszületése előtt — megyénkben csupán egy-két nagyvállalat próbálkozott, elsősorban kísérleti jelleggel, a számítógép adta lehetőségek kihasználásával. Ma már egyre több vállalat és intézmény ismeri fel, a számítógép mennyi monoton kézi számítástól kíméli meg emberek tömegeit, hogy — bizonyos határokon belül — a számítógép bővíteni tudja a felhasználható információk körét, a döntésic alaposabb előkészítését teszik lehetővé, s nem utolsósorban sokkal gyorsabban állnak rendelkezésre a szükséges információk. Ugyanakkor a számítástechnika többre is képes, mint a kézi rendszerek, lehetőséget ad olyan bonyolult műszaki számítások, úgy nevezett matematikai modellezések végrehajtására, amelyekre kézi erővel, de asztali számológépekkel sem mert korábban vállalkozni senki. A számítógépek merőben új lehetőségeket nyújtanak tehát, alkalmazásuk azonban nem azt jelenti, hogy már kigondolt, megtervezett sémákat kell egy-egy üzem vágy intézmény sajátos körülményeihez igazítani, hanem az esetek többségében szinte teljesen új információs rendszert kell kidolgozni. Ott, ahol a korszerű gépi számítás lehetőségeivel élni akarnak, alapos technikai felkészültségű, szinte tudományos kutatáshoz hasonló munkára képes szakemberekre van szükség. Es természetesen még egyre: magára a számítógépre. Megyénkön a számítástechnika fejlődésének nagy lökést adott, hogy öt évvel ezelőtt megalakult a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatának szolnoki számítóközpontja, s még inkább, hogy 1974. áprilisa óta ott dolgozik a megye első s mindmáig egyetlen nagy teljesítményű számítógépe. A beérkező adatokat az itt látható gépek segítségével viszik át lyukkártyára Az R—20 és az ú] lehetőségek 3Ö&APIVT Compiitergyerekek Koruník csodalényei, a már majdnem gondolkodó computerek, azaz a számítógépek, amellett, hogy észtvesztő sebességgel képesek szá- molm, még egy másik jó tulajdonsággal is bírnak: szinte végtelen az emlékezőkészségük. Az ember akármit betáplálhat, egyből rögzítik, azaz „megtanulják”, s bármikor fel is tudják mondani. Akármit. Amit megtanítunk velük. Mondjuk az operairodalom nagy áriáit. A szerzőket. A címeket és neveket. Az énekesek neveit is. Mindent, amit „betápláltunk”. Csak egyet nem tudnak. önállóan véleményt is mondani arról, amit megismertek. Érzéseket, emóciókat megfogalmazni. Azt nem tudnak. Mert gépek. Mert nem emberek. S akkor mi, a közönség veresre tapsoljuk a tenyerünket. Mert a gyerekek megmondták. Meg azok. Hogy ki írta a librettót. Hogy ki énekel. Azt is, hegy ki szerezte a zenét — persze. És mi majd’ elájulunk, mennyit tudnak ezek a gyerekek. Pláne, ha vetélkednek. Pedig a kérdések nehezek ám. Mondhatni bitang nehezek. De a srácok — mint egy lexikon (vagy computer?) — köpik a választ. Minden adatot tudnak. Aztán egyszercsak egy könnyű kérdés. (Nem is jellemző az ilyen, itt is tán csak kikapcsolódásnak szánták.) Nos a feladat: a gyerekeknek jellemezniük kell húrom ismert operahőst. Nem hangíekvését, n^m életkorát, nem haja színét kell megmondani. Nem adatot. Egyszerűek: jellemezni kell. Dumálni róla, ha úgy tetszik. A srácok hallgatnak. Vagy makognak, hebegnek. Hová lett az előbb még csodált magabiztosság (?) — s aki két sánta mondatot úgyahogy el tud mondani, no nem a hősről, csak a történetről, az már a zsűritől dicséretet kap. Hohó, álljunk meg! Zsűrik! (És műsonszerkesztök!) Engedjék meg, hogy ezúton közhíreljem magánvéleményem. Szerintem jobb, ha a tizenéves srácok, ha szeretik az operát, inkább arról tudnak beszélni, amiért szeretik. Hogy miért szép — például. Ha értik a művészetet. Mellesleg, ha értik, akkor egykét legfontosabb adat, amit tényleg illik tudni, úgyis rájuk ragad — hiszen a mű foglalkoztatja őket. Bebií- láztatni bizisten nincs sok értelme. S ha a gyerek ezt nem veszi észre, jó lenne figyelmeztetnünk rá — ahelyett, hogy azon ájüldozunk, menynyit (mennyi adatot!) tudnak ezek a gyerekek. Mert ez nem is tudás — csak látszata annak. Hisz a computerre sem mondjuk, hogy ckos. Annak csak memóriája van. Csak gép. A gyerek meg ember. Értjük egymást — merthogy ez ilyen egyszerű. * • » Ja, majd elfelejtettem: mindez az egyik ünnepinek szánt rádióműsor, az Operaparádé — a gyermekrádió zenés vetélkedője — ürügyén jutott eszembe. Persze, vé- gülis ez — mármint, hogy konkrétan melyik vetélkedőről beszélek — csak akkor lenne fontos, ha a leírták csak ebben az egyetlen eset- ! en lennének igazak. De ez (■: 'nos) nem igaz. — trömböczky —A SZÜV szolnoki számítóközpontja az elmúlt öt évben huszonöt vállalatnak és intézménynek készített mintegy hatvan féle munkát, ezek zöme gazdasági jellegű adatfeldolgozás volt. Alig több mint másfél évvel ezelőtt helyezték üzembe azt az R—20-as típusú számítógépet, amely új lehetőségeket és főként új távlatokat nyitott a számítástechnika alkalmazása előtt Szolnok megyében. Az R—20-as fejlett operációs rendszere és mágneses háttér-tárolói (mágnes-lemezek és mágnes-szalagok) lehetővé tették, hogy a korábbinál lényegesen nagyobb tömegű adatokból álló adatbázisaikat is .kezelni’.’ -tudjanak, s a jelentős operatív tár segítségével műszaki-tudomány«« számítások gépi „futtatására” is vállalkozhassanak. Ezek a lehetőségek tulajdonképpen teljesen újak Szolnok megyében, s a vállalatok, intézmények egyre többen jelentkeznek a SZÜV-nél, sőt — elsősorban a nagy mennyiségű adat rendszerezett feldolgozását tekintve — már széles körű a felhasználás is. Az országban elsőik között kezdtek hozzá például a Mezőgazdasági Ügyvitel- szarvezési Iroda és a SZÜV közös munkájaként, egyenlőre elsősorban kísérleti jelleggel, a karcagi Lenin Termelőszövetkezet telj esíkörű anyagügyvitelánek számító- gépes szervezéséhez. Ezt, ha elkészül, országos minta- rendszerként fogják ajánlaná az illetékeseknek. A számítógép alkalmazásának ez az egyik útja, amikor viszonylag egyszerű, ám nagyon sokszor ismétlődő számításokat, illetve nagyon nagy számú, sokféle adat a legkülönbözőbb szempontok szerinti rendszerezését bízzák a számítógépre. A másik, ahol a szolnoki számítóközpont már szintén megtette az első kezdeti lépéseket a műszaki-tudományos jellegű számítások tesofcra már elsősorban nem az adatok nagy tömege jellemző, hanem az elvégzendő számítások nagy száma, bonyolultsága, amely határesetben akkora lehet, hogy az adott feladat csak a számítógép segítségével oldható meg. Ilyen műszaki jellegű számításokat végeztet a szolnoki számítóközponttal például a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság és a Nagy- alföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. Ez utóbbi — szintén csupán példaként említjük — a geodéziai mérések alapadatait dolgoztatja fel a számítógéppel Megyénk néhány nagy vállalata már a szolnoki számítóközpont mai, nagyobb számítókapacitásának meg- ta/emtáse előtt hozzá kezdett saját információs rendszerének, vagy részrendszerének kidolgozásához. Ezeknél a vállalatoknál — például a Hűtőgépgyárban, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatnál, a Tisza Cipőgyárban — jóné- hány olyan feldolgozás készül, amelyek realizálásában szintén segítséget tud adni a szolnoki számítóközpont. Ebben az évben ugyanis lehetőség nyílt úgynevezett gépidő-bérletek igénybevételére. E lehetőség elsősorban a közeljövőben számítógép vásárlását tervező vállalatoknak kedvező, amelyek a szolnoki számítóközpont gépének felhasználásával jobban fel tudnak készülni. Erre is van példa a Hűtőgépgyár már rendszeresen a szolnoki központ számítógépén „teszteli” azokat a programokat, amelyeket majd saját R—20-as számítógépén kíván futtatni. A szolnoki számítóközpont a jövőben tovább igyekszik bővíteni tevékenységi körét A megye egyik legnagyobb és a számítástechnika alkalmazásában élenjáró vállalatával a Tisza Cipőgyárral együtt tervezi egy távadatfel dolgozási rendszer kiépítését Ennek lényege az, hogy a feldolgozásra kerülő adatokat nem kellene valamilyen adathordozón (például lyukszalagon) Martfűről Szolnokra szállítani, hanem azok postai vonalon érkeznének közvetlenül a számítógéphez, majd később a már feldolgozott adatok is így jutnának vissza a gyárba. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Tisza Cipőgyár az adott időszakban a szolnoki számítóközpont gépével, mint saját tulajdonával rendelkezne — az üzemeltetéssel járó összes gondok nélkül. A szolnoki számítóközpont a közeljövőben tervezi azt is, hogy olyan új feladatokra vállalkozik, mint a termelés programozása, a matematikai modellezés, a hálós-tervezés, természetesen az ezeket megrendelő vállalatokkal együtt. Erre egyre jobban felkészül, egyre több speciális képzettségű matematikussal, szervezővel, programozóval várja a megye vállalatainak megrendeléseit A szakemberek szerint egy-egy számítástechnikai feldolgozás elkészítésének ideje felére, sőt harmadaira rövidülhet, ha a feladatot a megrendelő vállalat számítógéphez is értő munkatársai fogalmazzák meg. Jó tehát ha a megrendelő vállalatnak vannak olyan szakemberei — középvezetői — akik egy nyelven beszélnek a számítóközpont szakértőivel, ha nemcsak az eredményeket, várják, hanem a ''munka minden fázisában együttműködnek a szervezőkkel, a programozókkal. Ezt hangsúlyozta Tóth Lajos az OTP Szolnok megyei Igazgatóságának igazgatóhe- lv’ttese is, amikor a postai takarékbetétek számítógéoes nyilvántartásáról, a gépi adatfeldolgozásról beszélgettünk. Az OTP 106 postahivatal, összesen mintegy 63 ezer postai takarékbetétkönyvének forgalmi adatait dolgoztatja fel bérmunkában a számítóközponttal. Ez évente 200—210 ezer tétel gépi tárolását, a folyamatos kamatszámítást jelenti, de mindezek mellett a kidolgozott program kéoes a legkülönbözőbb szempontok szerint táblázatokat, listákat, leltárt készíteni. A bonyolultabb, úgynevezett kamatos kamatszámítást is a száirnítógárfre bízták, a feldolgozás pontosságához, a gép téved hetetl'anségehez nem fér kétség. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem fogadták némi kétkedéssel a gépi száA negyedük ötéves trtrv- ben a számítástechnikai ipar fokozatos létrehozása mellett alapvető népgazdasági feladat volt a számítástechnika tömeges alkalmazásához szükséges műszaki-szellemi háttér megteremtése is. Számítástechnikai oktatás a kormányprogram megszületése előtt igen szerény keretek között folyt Magyarországon. Az \ 1939-ben alapított Számítástechnikai Oktató Központ (SZÁMOK) új fejeztetet nyitott a szakemberképzésben. A tanfolyamok száma megnőtt, egyaránt lehetőség nyílt a szakképesítés megszervezésére vezetői ismereteket nyújtó néhány , hetes képzésre, a továbbképzésre, sőt specialisták képzésére és így to- « vább. Jelenleg nyolc megyeszékhelyen működik a SZÁMOK vidéki oktatási képviselete. Szolnokon az 1971/72-es tanévben indultak az első tanfolyamok, amelyeken gépkezelőket, információs folyamatszervezőket és rendszerszervezőket képeztek. Most egy első és egy második évfolyamú információs folyamatszervezői tanfolyam működik. A tanfolyamokon a hallgatók a számít ógéopel kapcsolatos ismeretekkel, ezen belül a prodramozási alapfogalmakkal, a rendszer- technikai eszközökkel ismerkednek meg, megtanulnak egy magas szintű programozási nyelvet, számítógépszervezési ismereteket szemításra való áttérést azok a dolgozók, akik mindezt korábban sok manuális munkával, kézi számológépeken számolták. Egy hónapig párhuzamosan dolgoztak, s az első összehasonlítás mindenkit meggyőzött arról, milyen előnyös a számítógép használata. Milyen előnyökkel is jár egy ilyen számítógépes feldolgozás? Bár nem minden számítástechnikai munkára érvényes, ebben az esetben némi munkaerő-megtakarítás is van, kevesebb a gépkönyvelők munkája az év végi zárások idején, megszabadultak az OTP dolgozói egy csomó Rutinszerű, monoton számítástól, kvalifikáltabb munkával foglalkoztathatók. A számítógép olyan logikai ellenőrzéseket tesz leheltővé — s a megbízhatóságot ez is növeli — amelyek kiszűrik az esetleg téves alapadatokat. A gépi program tesztelése, azaz kipróbálása már befejeződött, ma a Postai takarékbetétek nyilvántartását teljesen a gépre bízták. Bebizonyosodott, mindenki nyugodt lehet, akinek pén.zs van a postán, a számítógép precíz. A takarékbetétek természetesen továbH-a is titkosak, s ebből a szemoont- ból is nv-ugodtaik lehetünk, a számítóké zoont adot-ket előkészítő dolgozóba a titoktartási kötél ezettstág éppúgy vonatkozik, mint az OTP m1 irLknic£ ira. Dr. T^i’-vüí MWóís, város T^i^os^irvíik osztályvezető-helyettese szinreznek és a számítógép gyakorlati alkalmazását is elsajátítják? Szolnak megye gazdasága — a népgazdaság részeként — gyorsan fejlődik. Megváltozik, korszerűsödik a technika, új technológiákat, termelési rendszereket vezetnek be, gyorsan bővülnek a termelés céljait szolgáló alapok, ugyaniakkor az irányító szervek, a vezetés mechanizmusa — azon belül a vezetés technikája — alig, vagy csak mérsékelt ütemben változik. Azok a gazdasági vezetők, akik az ötödik ötéves terv időszakában életbelépő és működő köz- gazdasági szabályozóit alkotta környezetben a dolgozók és a népgazdaság érdekeit eredményesen kívánják döntéseikben szolgálni, nem tekinthetnék el a számítás - technika valamilyen szintű alkalmazásától. Ehhez kiván segítséget nyújtani a SZÁMOK azzal, hogy Szolnokon is lehetővé teszi számítástechnikai szakemberek képzését, a SZÜV szolnoki számítóközpontja pedig a gyakorlati oktatásba kapcsolódik be. Elengedhetetlenül szükséges azonban, hogy a vállalatok, intézmények vezetői — akiknek érdeke a kormányprogram realizálása Szolnok megyében is — erőteljesebben szorgalmazzák a szakember- képzést. Jernei Bálint (SZÁMOK Szolnoki Oktatási Képviselete) tén a szakemberek jó kapcsolatát hangsúlyozta, amikor a lakásigánylők számítógépes nyilvántartásáról beszélgettünk. Ha valaki beadja lakás- igénylését a tanácshoz, ősz szasen ötvenkét szempor. szerint kaphat pontot, s me! lette még egy sor font: adatot is figyelembe kivenni ahhoz, hogy a rangs roiás minél objektívebb gyen. S ha mindehhez h zátesszük, hogy több rr 7500 jogos lakásigényt nyilván; irtani, már van galmiunk arról, moV szinte áttekinthetetlen a halmaz lenne mindez, . ’. számítógép nem „tx ■ rendet”. A gép - ugyanV nyilvántartott adatokból legkülönbözőbb szern-n szerint kénes a 1~’- ' ■'C'- két ..kigyűjteni”. Ha paid ul vo’cki arra kivált«.’.! a háromnál több gvrerm- lakásígánylő van a számit központ szervezője egy neik megfelelő programi az adattárból nagyon rö i ’ idő alatt kénes szolgáltat a megfelelő listáit. A téve'; sek elkerülésére épp mai dolgoznak ki egy olyan logi - kai ellenőrző rendszert, amely képes az esetleges hibák nagy részét kiszűrni. A lakásokat természetesen nem a gén osztja. A gépi nyilvántairtás csak nagyon fontos segé'W.zköz, a szükséges információk telies körét nyújHa, úgyis mondhatnánk: precíz „döntéselő- ké--".”. Irta és összeállította: Trömböczky Pét« rülete. Ezekre a feldolgjozáA számításokat, feldolgozásokat az R—20-as számítógép végzi cl, a képen a központi egység és a mágnesszalagos perifériák láthatók Takarékbetétek, lakásigénynek — géppel » T A SZÁMOK Szolnokon
