Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-30 / 304. szám

n SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP wn. december SO. TUDOMÁNY—TECHNIKA A szolnoki számítóközpont A számítástechnika, termelést, gazdál­kodást segítő lehetőségeinek felhasz­nálása még nem nagy múltra tekint vissza Szolnok megyében, alkalmazása sem széles körű,, bár ez a kör egyre bővül. A kez­det kezdetén — a számítástechnikai kor­mányprogram megszületése előtt — megyénk­ben csupán egy-két nagyvállalat próbálkozott, elsősorban kísérleti jelleggel, a számítógép adta lehetőségek kihasználásával. Ma már egyre több vállalat és intézmény ismeri fel, a számítógép mennyi monoton kézi számítás­tól kíméli meg emberek tömegeit, hogy — bi­zonyos határokon belül — a számítógép bőví­teni tudja a felhasználható információk kö­rét, a döntésic alaposabb előkészítését teszik lehetővé, s nem utolsósorban sokkal gyorsab­ban állnak rendelkezésre a szükséges infor­mációk. Ugyanakkor a számítástechnika többre is képes, mint a kézi rendszerek, le­hetőséget ad olyan bonyolult műszaki számí­tások, úgy nevezett matematikai modellezé­sek végrehajtására, amelyekre kézi erővel, de asztali számológépekkel sem mert korábban vállalkozni senki. A számítógépek merőben új lehetőségeket nyújtanak tehát, alkalmazásuk azonban nem azt jelenti, hogy már kigondolt, megtervezett sémákat kell egy-egy üzem vágy intézmény sajátos körülményeihez igazítani, hanem az esetek többségében szinte teljesen új infor­mációs rendszert kell kidolgozni. Ott, ahol a korszerű gépi számítás lehetőségeivel élni akarnak, alapos technikai felkészültségű, szinte tudományos kutatáshoz hasonló mun­kára képes szakemberekre van szükség. Es természetesen még egyre: magára a számító­gépre. Megyénkön a számítástechnika fejlődésé­nek nagy lökést adott, hogy öt évvel ezelőtt megalakult a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Válla­latának szolnoki számítóközpontja, s még in­kább, hogy 1974. áprilisa óta ott dolgozik a megye első s mindmáig egyetlen nagy telje­sítményű számítógépe. A beérkező adatokat az itt látható gépek segítségével viszik át lyukkártyára Az R—20 és az ú] lehetőségek 3Ö&APIVT Compiitergyerekek Koruník csodalényei, a már majdnem gondolkodó com­puterek, azaz a számítógé­pek, amellett, hogy észtvesz­tő sebességgel képesek szá- molm, még egy másik jó tu­lajdonsággal is bírnak: szin­te végtelen az emlékezőkész­ségük. Az ember akármit betáplálhat, egyből rögzítik, azaz „megtanulják”, s bár­mikor fel is tudják monda­ni. Akármit. Amit megtaní­tunk velük. Mondjuk az operairodalom nagy áriáit. A szerzőket. A címeket és neveket. Az énekesek neveit is. Mindent, amit „betáplál­tunk”. Csak egyet nem tudnak. önállóan véleményt is mon­dani arról, amit megismer­tek. Érzéseket, emóciókat megfogalmazni. Azt nem tudnak. Mert gépek. Mert nem emberek. S akkor mi, a közönség veresre tapsoljuk a tenye­rünket. Mert a gyerekek megmondták. Meg azok. Hogy ki írta a librettót. Hogy ki énekel. Azt is, hegy ki szerezte a zenét — per­sze. És mi majd’ elájulunk, mennyit tudnak ezek a gye­rekek. Pláne, ha vetélked­nek. Pedig a kérdések ne­hezek ám. Mondhatni bitang nehezek. De a srácok — mint egy lexikon (vagy com­puter?) — köpik a választ. Minden adatot tudnak. Aztán egyszercsak egy könnyű kérdés. (Nem is jel­lemző az ilyen, itt is tán csak kikapcsolódásnak szán­ták.) Nos a feladat: a gye­rekeknek jellemezniük kell húrom ismert operahőst. Nem hangíekvését, n^m élet­korát, nem haja színét kell megmondani. Nem adatot. Egyszerűek: jellemezni kell. Dumálni róla, ha úgy tetszik. A srácok hallgatnak. Vagy makognak, hebegnek. Hová lett az előbb még csodált magabiztosság (?) — s aki két sánta mondatot úgyahogy el tud mondani, no nem a hősről, csak a történetről, az már a zsűritől dicséretet kap. Hohó, álljunk meg! Zsű­rik! (És műsonszerkesztök!) Engedjék meg, hogy ezúton közhíreljem magánvélemé­nyem. Szerintem jobb, ha a tizen­éves srácok, ha szeretik az operát, inkább arról tudnak beszélni, amiért szeretik. Hogy miért szép — például. Ha értik a művészetet. Mel­lesleg, ha értik, akkor egy­két legfontosabb adat, amit tényleg illik tudni, úgyis rá­juk ragad — hiszen a mű foglalkoztatja őket. Bebií- láztatni bizisten nincs sok értelme. S ha a gyerek ezt nem veszi észre, jó lenne figyel­meztetnünk rá — ahelyett, hogy azon ájüldozunk, meny­nyit (mennyi adatot!) tud­nak ezek a gyerekek. Mert ez nem is tudás — csak lát­szata annak. Hisz a compu­terre sem mondjuk, hogy ckos. Annak csak memóriá­ja van. Csak gép. A gyerek meg ember. Ért­jük egymást — merthogy ez ilyen egyszerű. * • » Ja, majd elfelejtettem: mindez az egyik ünnepinek szánt rádióműsor, az Opera­parádé — a gyermekrádió zenés vetélkedője — ürügyén jutott eszembe. Persze, vé- gülis ez — mármint, hogy konkrétan melyik vetélkedő­ről beszélek — csak akkor lenne fontos, ha a leírták csak ebben az egyetlen eset- ! en lennének igazak. De ez (■: 'nos) nem igaz. — trömböczky —­A SZÜV szolnoki számí­tóközpontja az elmúlt öt év­ben huszonöt vállalatnak és intézménynek készített mint­egy hatvan féle munkát, ezek zöme gazdasági jellegű adatfeldolgozás volt. Alig több mint másfél évvel ez­előtt helyezték üzembe azt az R—20-as típusú számító­gépet, amely új lehetősége­ket és főként új távlatokat nyitott a számítástechnika alkalmazása előtt Szolnok megyében. Az R—20-as fejlett operá­ciós rendszere és mágneses háttér-tárolói (mágnes-leme­zek és mágnes-szalagok) le­hetővé tették, hogy a koráb­binál lényegesen nagyobb tömegű adatokból álló adat­bázisaikat is .kezelni’.’ -tudja­nak, s a jelentős operatív tár segítségével műszaki-tu­domány«« számítások gépi „futtatására” is vállalkoz­hassanak. Ezek a lehetőségek tulaj­donképpen teljesen újak Szolnok megyében, s a vál­lalatok, intézmények egyre többen jelentkeznek a SZÜV-nél, sőt — elsősorban a nagy mennyiségű adat rendszerezett feldolgozását tekintve — már széles körű a felhasználás is. Az országban elsőik kö­zött kezdtek hozzá például a Mezőgazdasági Ügyvitel- szarvezési Iroda és a SZÜV közös munkájaként, egyen­lőre elsősorban kísérleti jel­leggel, a karcagi Lenin Ter­melőszövetkezet telj esíkörű anyagügyvitelánek számító- gépes szervezéséhez. Ezt, ha elkészül, országos minta- rendszerként fogják ajánlaná az illetékeseknek. A számítógép alkalmazá­sának ez az egyik útja, ami­kor viszonylag egyszerű, ám nagyon sokszor ismétlő­dő számításokat, illetve na­gyon nagy számú, sokféle adat a legkülönbözőbb szem­pontok szerinti rendszerezé­sét bízzák a számítógépre. A másik, ahol a szolnoki szá­mítóközpont már szintén megtette az első kezdeti lé­péseket a műszaki-tudomá­nyos jellegű számítások te­sofcra már elsősorban nem az adatok nagy tömege jel­lemző, hanem az elvégzen­dő számítások nagy száma, bonyolultsága, amely határ­esetben akkora lehet, hogy az adott feladat csak a szá­mítógép segítségével oldható meg. Ilyen műszaki jellegű szá­mításokat végeztet a szolno­ki számítóközponttal példá­ul a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság és a Nagy- alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat. Ez utóbbi — szintén csupán példaként említjük — a geodéziai mé­rések alapadatait dolgoztat­ja fel a számítógéppel Megyénk néhány nagy vál­lalata már a szolnoki szá­mítóközpont mai, nagyobb számítókapacitásának meg- ta/emtáse előtt hozzá kez­dett saját információs rend­szerének, vagy részrendsze­rének kidolgozásához. Ezek­nél a vállalatoknál — pél­dául a Hűtőgépgyárban, a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalatnál, a Tisza Cipőgyárban — jóné- hány olyan feldolgozás ké­szül, amelyek realizálásában szintén segítséget tud adni a szolnoki számítóközpont. Ebben az évben ugyanis le­hetőség nyílt úgynevezett gépidő-bérletek igénybevéte­lére. E lehetőség elsősorban a közeljövőben számítógép vásárlását tervező vállala­toknak kedvező, amelyek a szolnoki számítóközpont gé­pének felhasználásával job­ban fel tudnak készülni. Er­re is van példa a Hűtőgép­gyár már rendszeresen a szolnoki központ számítógé­pén „teszteli” azokat a prog­ramokat, amelyeket majd saját R—20-as számítógépén kíván futtatni. A szolnoki számítóközpont a jövőben tovább igyekszik bővíteni tevékenységi kö­rét A megye egyik legna­gyobb és a számítástechnika alkalmazásában élenjáró vállalatával a Tisza Cipő­gyárral együtt tervezi egy távadatfel dolgozási rendszer kiépítését Ennek lényege az, hogy a feldolgozásra kerülő adatokat nem kellene vala­milyen adathordozón (példá­ul lyukszalagon) Martfűről Szolnokra szállítani, hanem azok postai vonalon érkez­nének közvetlenül a számí­tógéphez, majd később a már feldolgozott adatok is így jutnának vissza a gyár­ba. Ez gyakorlatilag azt je­lenti, hogy a Tisza Cipőgyár az adott időszakban a szol­noki számítóközpont gépé­vel, mint saját tulajdonával rendelkezne — az üzemelte­téssel járó összes gondok nélkül. A szolnoki számítóközpont a közeljövőben tervezi azt is, hogy olyan új feladatok­ra vállalkozik, mint a ter­melés programozása, a ma­tematikai modellezés, a há­lós-tervezés, természetesen az ezeket megrendelő válla­latokkal együtt. Erre egyre jobban felkészül, egyre több speciális képzettségű mate­matikussal, szervezővel, programozóval várja a me­gye vállalatainak megrende­léseit A szakemberek szerint egy-egy számítástechnikai feldolgozás elkészítésének ideje felére, sőt harmadaira rövidülhet, ha a feladatot a megrendelő vállalat számító­géphez is értő munkatársai fogalmazzák meg. Jó tehát ha a megrendelő vállalatnak vannak olyan szakemberei — középvezetői — akik egy nyelven beszélnek a számí­tóközpont szakértőivel, ha nemcsak az eredményeket, várják, hanem a ''munka minden fázisában együttmű­ködnek a szervezőkkel, a programozókkal. Ezt hangsúlyozta Tóth La­jos az OTP Szolnok megyei Igazgatóságának igazgatóhe- lv’ttese is, amikor a postai takarékbetétek számítógéoes nyilvántartásáról, a gépi adatfeldolgozásról beszélget­tünk. Az OTP 106 postahi­vatal, összesen mintegy 63 ezer postai takarékbetét­könyvének forgalmi adatait dolgoztatja fel bérmunká­ban a számítóközponttal. Ez évente 200—210 ezer tétel gépi tárolását, a folyamatos kamatszámítást jelenti, de mindezek mellett a kidol­gozott program kéoes a leg­különbözőbb szempontok szerint táblázatokat, listá­kat, leltárt készíteni. A bo­nyolultabb, úgynevezett ka­matos kamatszámítást is a száirnítógárfre bízták, a fel­dolgozás pontosságához, a gép téved hetetl'anségehez nem fér kétség. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy nem fogadták némi kétkedéssel a gépi szá­A negyedük ötéves trtrv- ben a számítástechnikai ipar fokozatos létrehozása mel­lett alapvető népgazdasági feladat volt a számítástech­nika tömeges alkalmazásá­hoz szükséges műszaki-szel­lemi háttér megteremtése is. Számítástechnikai oktatás a kormányprogram megszüle­tése előtt igen szerény ke­retek között folyt Magyaror­szágon. Az \ 1939-ben alapí­tott Számítástechnikai Ok­tató Központ (SZÁMOK) új fejeztetet nyitott a szak­emberképzésben. A tanfo­lyamok száma megnőtt, egy­aránt lehetőség nyílt a szak­képesítés megszervezésére vezetői ismereteket nyújtó néhány , hetes képzésre, a továbbképzésre, sőt speci­alisták képzésére és így to- « vább. Jelenleg nyolc megyeszék­helyen működik a SZÁMOK vidéki oktatási képviselete. Szolnokon az 1971/72-es tan­évben indultak az első tan­folyamok, amelyeken gép­kezelőket, információs fo­lyamatszervezőket és rend­szerszervezőket képeztek. Most egy első és egy máso­dik évfolyamú információs folyamatszervezői tanfolyam működik. A tanfolyamokon a hall­gatók a számít ógéopel kap­csolatos ismeretekkel, ezen belül a prodramozási alap­fogalmakkal, a rendszer- technikai eszközökkel ismer­kednek meg, megtanulnak egy magas szintű progra­mozási nyelvet, számítógép­szervezési ismereteket sze­mításra való áttérést azok a dolgozók, akik mindezt ko­rábban sok manuális mun­kával, kézi számológépeken számolták. Egy hónapig pár­huzamosan dolgoztak, s az első összehasonlítás minden­kit meggyőzött arról, milyen előnyös a számítógép hasz­nálata. Milyen előnyökkel is jár egy ilyen számítógépes fel­dolgozás? Bár nem minden számítástechnikai munkára érvényes, ebben az esetben némi munkaerő-megtakarí­tás is van, kevesebb a gép­könyvelők munkája az év végi zárások idején, megsza­badultak az OTP dolgozói egy csomó Rutinszerű, mono­ton számítástól, kvalifikál­tabb munkával foglalkoztat­hatók. A számítógép olyan logikai ellenőrzéseket tesz leheltővé — s a megbízható­ságot ez is növeli — ame­lyek kiszűrik az esetleg té­ves alapadatokat. A gépi program tesztelése, azaz kipróbálása már befe­jeződött, ma a Postai taka­rékbetétek nyilvántartását teljesen a gépre bízták. Be­bizonyosodott, mindenki nyugodt lehet, akinek pén.zs van a postán, a számítógép precíz. A takarékbetétek ter­mészetesen továbH-a is tit­kosak, s ebből a szemoont- ból is nv-ugodtaik lehetünk, a számítóké zoont adot-ket előkészítő dolgozóba a ti­toktartási kötél ezettstág épp­úgy vonatkozik, mint az OTP m1 irLknic£ ira. Dr. T^i’-vüí MWóís, város T^i^os^irvíik osztályvezető-helyettese szin­reznek és a számítógép gya­korlati alkalmazását is el­sajátítják? Szolnak megye gazdasága — a népgazdaság részeként — gyorsan fejlődik. Meg­változik, korszerűsödik a technika, új technológiákat, termelési rendszereket ve­zetnek be, gyorsan bővülnek a termelés céljait szolgáló alapok, ugyaniakkor az irá­nyító szervek, a vezetés me­chanizmusa — azon belül a vezetés technikája — alig, vagy csak mérsékelt ütem­ben változik. Azok a gazda­sági vezetők, akik az ötödik ötéves terv időszakában életbelépő és működő köz- gazdasági szabályozóit alkot­ta környezetben a dolgozók és a népgazdaság érdekeit eredményesen kívánják dön­téseikben szolgálni, nem te­kinthetnék el a számítás - technika valamilyen szintű alkalmazásától. Ehhez kiván segítséget nyújtani a SZÁMOK azzal, hogy Szolnokon is lehetővé teszi számítástechnikai szak­emberek képzését, a SZÜV szolnoki számítóközpontja pedig a gyakorlati oktatásba kapcsolódik be. Elengedhe­tetlenül szükséges azonban, hogy a vállalatok, intézmé­nyek vezetői — akiknek ér­deke a kormányprogram realizálása Szolnok megyé­ben is — erőteljesebben szorgalmazzák a szakember- képzést. Jernei Bálint (SZÁMOK Szolnoki Oktatási Képviselete) tén a szakemberek jó kap­csolatát hangsúlyozta, ami­kor a lakásigánylők számító­gépes nyilvántartásáról be­szélgettünk. Ha valaki beadja lakás- igénylését a tanácshoz, ősz szasen ötvenkét szempor. szerint kaphat pontot, s me! lette még egy sor font: adatot is figyelembe ki­venni ahhoz, hogy a rangs roiás minél objektívebb gyen. S ha mindehhez h zátesszük, hogy több rr 7500 jogos lakásigényt nyilván; irtani, már van galmiunk arról, moV szinte áttekinthetetlen a halmaz lenne mindez, . ’. számítógép nem „tx ■ rendet”. A gép - ugyanV nyilvántartott adatokból legkülönbözőbb szern-n szerint kénes a 1~’- ' ■'C'- két ..kigyűjteni”. Ha paid ul vo’cki arra kivált«.’.! a háromnál több gvrerm- lakásígánylő van a számit központ szervezője egy neik megfelelő programi az adattárból nagyon rö i ’ idő alatt kénes szolgáltat a megfelelő listáit. A téve'; sek elkerülésére épp mai dolgoznak ki egy olyan logi - kai ellenőrző rendszert, amely képes az esetleges hi­bák nagy részét kiszűrni. A lakásokat természete­sen nem a gén osztja. A gé­pi nyilvántairtás csak na­gyon fontos segé'W.zköz, a szükséges információk telies körét nyújHa, úgyis mond­hatnánk: precíz „döntéselő- ké--".”. Irta és összeállította: Trömböczky Pét« rülete. Ezekre a feldolgjozá­A számításokat, feldolgozásokat az R—20-as számítógép vég­zi cl, a képen a központi egység és a mágnesszalagos peri­fériák láthatók Takarékbetétek, lakásigénynek — géppel » T A SZÁMOK Szolnokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom