Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

1975. december 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Épült a i¥, ötéves tervben Miráipiprtí óriás Péten Az építőipar és a minőség Eléri az ®fsséí@s átlagai Ankét a Néplap szerkesztőségében Az építőipar munkájának minősége került terítékre a Néplap ankétjén, amelyen részt vett Molnár Gyula, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat terme- lési osztályának vezetője, Gallovlch Jenő, a MÁV Igazgatóság beruházási kirendeltségének vezetője, Jani László, a SZÖVTERV beruházási osztályának vezetője, Ludvig László, az ÁÉV szcrelőrészlegének föéoítésve- zetője, műszaki tanácsadó, Ronló Béla, az ÁÉV se­gédipari főépítésvezetője, Debreceni László, az ÁÉV 9. számú főépítésének vezetője és Papp Lajos, az ÁÉV 8. számú szakipari főépítésének Vezetője Kszéppntlian a iiiiaaség Minőség. Ez a kérdés ma­napság egyre több embert foglalkoztat. Szerkesztősé­günk szinte minden héten kap néhány levelet, amely­ben ennek vagy annaka do­lognak a minőségét bírál­ják az olvasók. A legtöbb panasz középpontjában még mindig a lakások minősége álL Az utóbbi időben jónéhány párt- és kormányhatározat született, amelyben megje­lölik a népgazdaság előtt álló feladatokat A legfontosabb teendők közé tartozik a bel­ső tartalékok feltárása, ki­használása, a termelékeny­ség növelése, az önköltség csökkentése és nem utolsó­sorban a minőség javítása. Ez vonatkozik minden ága­zatra, így az építőiparra is. i lenézés, előkészítés Az építőipari munka J6 minőségének első lépcsője a tervezés, a szakszerű előké­szítés. Az ÁÉV egy-egy munka megkezdése előtt ajánlatot kap a beruházó­tól a létesítmény kivitele­zésére. Amikor ez megtörté­nik, a beruházó gondosko­dik az építéshez szükséges feltételekről, a területről és a tervdokumentációról. Ami­kor tisztázódnak az alapvető feltételek, szerződést kötnek, majd megindulhat a kivite­lezést Persze sok esetben nem Ilyen egyszerű a dolog. Van­nak olyan megyei, várospo­litikai, népgazdasági érde­kek. amelyek szükségessé- teszik az építkezés megkez­dését még akkor is. ha az AÉV nem rendelkezik. — vagy csak részben — a tervdokumentációs tervek­kel. Erre példa a szolnoki Vízügyi Szakközépiskola, amelynek 1976-ban kellett volna elkészülnie, de a het- venötös tanévet a diákok már az új iskolában kezd­hették. Az előkészítésről a beru­házóknak az volt az egysé­ges álláspontjuk, hogyha egy építkezést pontosan, jól előkészítenek, akkor a ki­vitelezéskor nagyon sok időt, energiát és pénzt lehet meg­takarítani. Gondos előkészü­let — zökkenőmentes épí­tés. Ez a helyes elv, de saj­nos nem minden esetben le­het betartani. Amíg a szer­ződéstervezet megszületik, vagy a kapacitásszerződést megkötik, addig rengeteg minden történik. Először is tisztázni kell az igényeket — mit akar a beruházó és a megrendelő. Aztán jöhet a terület kijelölés“ és biztosí­tása. Majd el kell készíteni a beruházási programot, amelynek jóváhagyása is­mét hosszú időt vesz igény­be. Ezután lehet csak ter­veztetni. A tervezés megkezdődik — egyeztetni kell. hogy a kivitelező mit hajlandó épí­teni és milyen módszerrel. Amikor a tervek elkészül­nek. a beruházó szerződés- tervezetet kér. Ttt is előfor­dulhat „csúszás”, mert a be­ruházó igényei nem mindig egyeznek azokkal a feltéte­lekkel, amelyek a kivitelező rendelkezésére állnak. Akkor következik az egyeztetés, a tervmódosítás. Például a szolnoki állomásépület elő­terének a tervét már jóvá­hagyták, amikor jött a ga­liba. A tervezett anyagok ugyanis nem feleltek meg az építéshez. ezé*t jó né­hány tervet el kellett dobni. A kivitelező és a beruházó közös véleménye az volt, hogy még sok kívánnivalót hagy maga után az előké­szítő munka. Javítására szo­rosabban együtt kell mű­ködniük tervezőknek beru­házóknak és kivitelezőknek. Szervezettebb összehangol­tabb munkára van tehát szükség. Elkészültek a tervek, meg­történt az egyeztetés, kije­lölték a területet, megkez­dődhet az építkezés. Az épü­let falainak felhúzása az ut­ca embere számára is lát­ványos munka. A gondok a belső szereléseknél jelent­keznek. Elmondták például, hogy egy-egy lakás építésekor a legtöbbb bosszúságot az aj tó, ablak nem megfelelő minő­sége okozza. Nem egyszer panaszkodik a lakó, hogy az ablakon beesik az eső, az ajtókat nem lehet rendesen becsukni. Ezért a kivitelezőt hibáztatják. Pedig az ÁÉV gyárakban készített ajtókat, ablakokat épít be, amelyek teljesen megfelelnek az elő­írásoknak. és mégis sok a panasz rájuk. Mennyiségi szeniélet Ott kell keresni a hibát, hogy amíg az építőipar a szerkezetgyártásban. -épí­tésben az elmúlt időszakban nagyot lépett előre, addig a kivitelezést szolgáló ipari háttér — szak- és szerlő- ipar — területén nem volt számottevő fejlődési Az a baj, hogy a kiszolgáló vál­lalatok a szerkezetekből csak egyfélét gyártanak. nincs választék. Az ÁÉV tehát adott minőséggel áll szem­ben. és ha kifogásolja, más viszi el az árut a gyárból. Addig, amíg a lakásépítéssel tömegigényt elégítenek ki. a mennyiségi és nem a minő­ségi szemlélet a meghatá­rozó. Többen szóvá tették, hogy a felhasznált anyagok is be­folyásolják a minőséget. Például a faanyagokat hat­van napig száraz helyen kellene tartani, s csak az­után lehetne felhasználni. De a gyors ütemű építkezések miatt gyakran még hat órát sem várhat a fa. Előfordul, hogy az ÁÉV asztalosüze­mében csuromvizes fából dolgoznak, mert sürget az idő. Szóba került a tárolás kérdése is, amely sajnos sok esetben nem megfelelő. Fel­vetődött, hogy a helytelen tervezésből sűrűn adódnak minőségi hibák. Például a Pelikán Szálló építésénél a belső építésterv nem egye­zett meg a gépésztervvel. Erre építés közben jöttek rá. és a kész szerkezeteket újra kellett fúrni, faragni. Az így készülő építmény már soha nem lesz • olyan szép, és minőségileg ' olyan kiváló, mint eredetileg le­hetett volna. Több hasznos javaslat, el­képzelés hangzott el a minő­ség javítása érdekében. A beruházók ajánlották, hogy a kivitelező a kezdeti szere­lési és a befejező munkála­tokat is egy komplex bri­gáddal végeztesse. így volt ez a József Attila úti lakó­telep első három épületénél is. Ugyanazok az emberek végeztek minden munkát, meg is lett az eredménye, kiváló nünőságet produkál­tak. Megemlítették azt is, hogy nagyobb felelősségtu­datra, szemléletbeli válto­zásra lenne szükség a dol­gozók körében. Még mindig barbár dolgok tapasztalha­tók egy-egy építkezésen. Falból kiszaggatott csövek, vezetékek, összetört csem­pék, betört ablakok jelzik, hogy számtalan esetben gondatlanság történik. A szocialista brigádmozgalom sokat segíthet a munkamo­rál megváltozásán. Még egy kérésük volt a beruházók­nak: lehetőleg a szakipari munkákat a megfelelő szak­iparos végezze, hisz ez is a minőség javítását szolgálná. D be!s5 tanaiéba!! feltárása Az ÁÉV jelenlevő szak­emberei elmondták. mit tesznek jelenleg és a jövő­ben munkájuk minőségének javításáért Négy mondat­ban fogalmazták meg elkép­zelésüket: jól előkészített tervdokumentáció, amely ki­zárja a további módosítá­sokat; a kivitelezésben a he­lyes technológiai sorrend be­tartása; jó minőségű anya­gok felhasználása; valamint szakszerű kivitelezés. Sze­retnék szorosabbra fűz­ni a kivitelezők, a beru­házók és a tervezők ér­dekeltségi rendszerét A sza­lagrendszerű építési módot akarják bevezetni. Jelenleg egy lakásnál öt-hat napos a belső szerelés, ez a későbbi­ekben csökkenni fog és egy nap alatt így esetleg több lakást is befejezhetnek. Erre a rendszerre alkalmas lesz majd a Széchenyi-lakótelep. A létszám növelésére to­vábbra sincs nagy lehetőség, tehát egyre inkább szüksé­ges a belső tartalékok fel­tárása és a gépesítés. A minőség javítására a szo­cialista brigádok olyan köte­lezettséget vállaltak, hogy a lakásátadás után harminc napig a hibákat azonnal, ki­javítják. A lakók garancia levélben jelenthetik a hiá- rfyósságokat és az la brigád javítja ki, aki eredetileg is csinálta. Korábban ezt csak a villanyszerelő szakmában vezették be. most már ki­terjed a szak- és a szerelő­iparra is. A beruházók szerint a hiánypótlási időszakban lel­kiismeretesebben kellene dolgozni ahhoz, hogy a mi­nőség ugrásszerűen javul­jon. A kivitelező és a beru­házó közös érdeke a műsza­ki átadás, ezért az a kéré­sünk. hogy ezek ne legye­nek kampányszerűek. Ide! jő példák Az ankét végén közösen megállapították, hogy a hi­bák ellenére is javult az AÉV munkájának minősége. Nem kell szégyenkezni, eléri az országos átlagot. Bizo­nyítják ezt az idén átadott létesítmények — például az állomás, a sportcsarnok — és több száz lakás is. El­hangzott egy-kát hasznos ta­nács, és született néhány jó gondolat, elképzelés arra, miként javíthatnának a mi­nőségen. S minden remény megvan arra, hogy mind­ezek meg is valósuljanak. Szekeres Edit Csendesedik a világ Pé­ten: lassan csomagolnak a gyárépítők. Az új salétrom- saviizem szovjet szerelői, technikusai, az amerikai Kellog cég emberei: ango­lok, portugálok, indiaiak, svédek — az ammónia üze­met építették. Szedelőzköd- nek a franciák, a belgá.:. az NSZK-ból a szivattyú szere­lők, búcsúzkodnak az NDK- beli állványozók, a csehszlo­vák kazánépítők és a több ezer magyar szakmunkás szerte az országból, 120 ma­gyar vállalat emberei. Ná- hányan maradnak csak egy- egy csoportból, a próbaüze­melést várva, a végleges beszabályozásért. ötéves munka eredményeként, ha­táridő előtt elkészült a ma­gyar vegyipar egyik új, nagyszabású létesítménye; az új péti műtrágyagyár. A IV. ötéves terv legna­gyobb egy helyben meg­valósuló gyárberuházása 10 milliárdos költségve­téssel készült. A technika jó színvonalá­ra, versenyképességére utal például, hogy a régi üzem­ben 120 ember gyártott 125 tonnát naponta. Az új gyár­ban 60 ember teljesítménye — 1000 tonna lesz. (!!) Ezt az adagsort egymás mellé téve képet alkothatunk ma­gunknak arról, mit is jelent a nemzetközi élvonalhoz tartozó technika, technoló­gia, amelyet napjainkban Az elmúlt vasárnap dél­előttjén forgalmasabb volt az utcáik képe megyeszerte. K irakatnézök, csomagokkal megrakott emberek, a tömött buszok, mind az aranyvasár­napot jellemezték. A legnagyobb forgaümat az aranyvasárnapom a ruházati, a játék-, az illatszer- és az óra-ékszerboltok bonyolítot­ták te. A szolnoki Sztár Áru­házban is sok ezer ember fordult meg. Vásároltak nyakkendőt, inget, divatáru cikkeket, gyermekholmikat, összesen 430 ezer forint ér­tőkben. Hegedűs Jánosné, a férfi divatáruosztály vezető­je, aíká a tétován nézelődő vevőnek azonnal tanáccsal szolgált, mit vegyen, milyen színben divatos, milyen kor­osztálynak mi illik, elmond­ta, hogy nagyon sok, drága férfi esernyő fogyott el, hogy kapós árunak bizonyult a nyakkendő is, de keresték a kalapokat, a sapkáikat is. Balogh Józseíné Szászbe­rekről utazott a megyeszék­helyre. A fiának mohairsá­lat, a lányának papucsot vá­sárolt, a vejének nyakkendőt nézegetett. Amikor megkér­deztük, hogy mennyit köl­tött eddig a „karácsonyra”, elmondta, hogy elment már vagy négyezer forint, de eb­ben benne van a disznóölés, ital, étel, meg az írnoka aján­déka is, — kabát, kisnadrág — az maga egy ezres volt. A gyermekosztályon a hol­mik között anyukáik válogat­tak reménykedve, hogy va­lamilyen újdonságot talál­nak; pizsamát, szép kis pu­lóvert, amit ugyan majd a télapó hoz, de egyébként is szükséges a gyereknek. Fancsali Oldamurné két kislányának keresett egyfor­ma sapkát, sálat, kesztyűt, kardigánt. Arra a kérdésre, hogy a „praktikus” holmikon kívül kapnak-e mást is a gyerekeik, kész volt a válasz- szal: — Már vásároltunk játé­kokat, i.kólái holmikat. Tu­laj dónké open ezzel a kará­csonyi ajándékozással pótol­ni alkarjuk a hiányzó, min­dennap szükséges dolgokat. Az illatezerüzilrtben legin­kább az előre csomagolt ninmdikokat keresték a ve­vők, de szép számmal fo­egyre több ágazatunkban mielőbb el kell érni. Az új gyárral együtt Pét, évente valamivel több mint egymillió tonna műtrágyát készít majd. Ez a mennyi­ség mintegy háromszorosa a beruházás előtti szintnek, hatóanyagban számolva: 258 ezer tonna nitrogén, 80 ezer tonna foszfor és 80 ezer ton­na kálium hatóanyagú mű­trágya. A legdöntőbb pedig, hogy ennek a mennyiségnek nagyobb része — több mint a fele — úgynevezett kom­binált készítmény: együtt tartalmazza a nitrogént, foszfort, káliumot Ennek óriási előnye, hogy egyszeri szállítás­sal és szórással, egyszer­re háromféle tápanyagot vihetnek fel a földekre. A mezőgazdaság szántó­földi kultúráiban az utóbbi 5 évben bekövetkezett látvá­nyos termésátlag növekedés nem kis részben a növekvő műtrágya-felhasználásnak is tulajdonítható. A péti új gyár belépésével a mezőgaz­daság mai szintjének meg­felelő műtrágya szükséglete­it nagy részt belföldi terme­lésből fedezhetjük: lényege­sen csökkenthető az import. Azaz: csökkenthető lenne, ha a mai műtrágya felhasz­nálással elégedettek lehet­nénk, ha nem terveznék — nagyon helyesen — a mező- gazdaság szántóföldi terme­gyott kozmetikai és háztartá­si vegyiáru is. A sok sízáz vevő 41 ezer forint érték­ben vásárait. Valamivel ta­lán gyengébb volt a forga­lom a tavalyinál Hasonlóikat tapasztaltunk az óra-élcszer- boltban is. Karórákat, ötvös­tárgyakat, cigarettás dobozo­kat mintegy kétszázan vásá­roltak, csaknem 47 ezer fo­rintos bevétellel zárt délután az üzlet. A Centrum Áruházban ke­lendő árunak bizonyultak a női bundák, de sokon vettek ajándékként magnetofont, NDK porcelánáirut, ' kötött holmikat, fehérneműt, és már előre szilveszteri szórakozás­hoz is — televíziót, össze­sem 2 ezer 332 vevőjük volt, akik 422 ezer forintot hagy­tak az áruház pénztáraiban. A játéküzletben babako­csik, lendkerekes autók, re­pülőgépek, ügyességi játé­kok, babáik, állatfigurák kö­zött válogattak az apukák, az anyukák. A megye más helyiségeit tekintve Jászberény jár az élen, az ÁFÉSZ-áruháziban százezer forinttal több árut összesen £00 ezer forint ér­tékűt — adtak el, mint a ta­valyi aranyvasárnapon. El­sősorban a kötött- ég divat­árukat, a villamossági cik­keket, az a jásid ékár iákat és 9 játékokat keresték. Tisza fű ­lésének is további intenzív fejlesztését. — Most készült el a magyar műtrágyái por óriása, s máris érdemes fog­lalkozni a gondolattal: mi­kor és hol épüljön a követ­kező nagy gyár. Az V. öt­éves terv második felébei t^lán mód nyílik majd én­nek eldöntésére. Nem rossz befektetés ugyanis korszerű műtrágya­gyárat építeni. A két eve be­következett világpiaci árvál­tozások hatását tekintve kü­lönösen nem: a műtrágya világpiaci ára ugyanis két év alatt négy-ötszörösére nőtt. A péti beruházás most ezért is igen jó, gyorsan megtérü­lő befektetésnek bizonyul, mert az itthon megtermelt műtrágya — a tőkés piaci árakhoz hasonlítva tonnán­ként 250 dollár megtakarí­tást eredményez. A péti óriás létesítése vé- gülis a közvetlen ' anyagi hasznon túl — két értékes tanulsággal is szolgált. Elő­ször is bizonyította, hogy lehet a tervezett költségvetésen belül, ha­táridőre megvalósítani egy ilyen nagy munkát. A második tanulság, hogy íme, a szükséges feltételeket megteremtve, érdemes a leg- fejletteb technikát, techno­lógiát akár külföldről is be­szerezni. G. F. redan a hat nyitvatartó üz­let mintegy 150 ezer forintos bevételéből a Tisza II. Áru­ház forgalma emelkedett ki: 80 ezer forint értékű árut adtak el. Kunszentmárton- bam nagy forgalmat bonyolí­tott le a Harmónia Áruház, csaknem 200 ezer forint érté­kű iparcikk talált gazdára. Sok könyv fogyott el, mint­egy 5 ezer forint értékű, és emeßkedett tavalyhoz képest az élelmiszerek forgalma is. Több miint 180 ezer forin­tot fangialmazott az aranyva­sárnapi nyitvatartás idején a mezőtúri Iparcikk Áruház, ahol az idei forgalom meg­egyezett a tavalyival. Renge­teg játék és sportcikk fo­gyott ed. Sokan keresték fel T örökszentmikl ógion a köny­vesboltot és az ABC-áruhá- za<t; hétezer forint értékű könyvet vásároltak, emellett az áruház forgalma mégha-1 ladta a 130 ezer forintot. A vásárlók közül többen kicsi­nek találták a női csizmák választékát. Karcagon, a több min* tíz ÁFÉSZ-üzletben csaknem 350 ezer forint ér­tékű árut adtak el. Sdkan vásárolták ruházati cikkeket — a ruházati áruház forgal­ma meghaladta a 180 ezer forintot. Import magnókból viszont nem minden esetben tudtáüíJá^sgíteni az igénye­lj*— .V«;es—Gajdos Legkeresettebbek az „ajáidékárak“ Aranyvasárnap az üzletekben Ez biztosan jő lesz! A szolnoki Sztár Aruház gyermek- osztályán \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom