Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december 23. Beleiszidott a Kubai KP Kongresszusa ü lenini íszlra év'arÉ’óján (Folytatás az 1. oldalról.) A vasárnap megszavazott dokumentumok közül ki­emelkedik az ötéves tervről, a marxizmus—leninizmus tanulmányozásáról, az ideo­lógiai harcról és a külpoli­tikáról szóló határozat. Az ötéves terv irányelvei­ről tárgyaló munkabizottság jelentését Osvaldo Dorticos köztársasági elnök, a part politikai bizottságának tagja terjesztette a küldöttek elé. Hangoztatta, hogy az 1976—80-as időszakra szóló első ‘kubai ötéves tervkidol­gozásához nagy biztonsagot nyújtottak azok az egyez­mények. amelyek a szocia­lista közösség országai kö­zött születtek a nemzeti ter­vek összehangolásáról és a kölcsönös árucseréről. A köz- társasági elnök külön mél­tatta a Szovjetunióval kö­tött szerződések jelentőségét, hangsúlyozva, hogy azok a szovjet párt, kormány, és nép internacionalista szelle­mének újabb bizonyítéka, s erre a szolidaritásra Kuba mindig számíthatott és mais számíthat. Az ötéves terv­előirányzatnak mérséklésé­ről szólva megjegyezte, hogy ebben közrejátszott az a gazdasági válság, amely a fejlett tőkés országokat súj­totta. Kuba ugyanis jelentős árucserét bonyolít le ezekkel az országokkal. A kongresszus egyhangúlag Jóváhagyta az ötéves terv­ről szóló irányelveket Az iMágiai karcról A marxizmus—leninizmus tanulmányozásáról szóló ál­lásfoglalás kiemeli, hogy az a munkásosztály tudományos ideológiája, s a párt a mun­kásosztály élcsapata. Ahhoz, hogy ezt a szerepet betölt­hesse. tagjainak vezetőinek ismemiök kell a marxiz­mus—leninizmust. Az ideológiai harc fontos­ságát méltató határozat ki­emeli annak szükségességét, hogy egy pillanatra se szűnjön meg a küzdelem a forradalmárok sorainak egy­ségéért, hogy állandóan hang­súlyozni kell az ideológiai feladatokat a gazdasági, po­litikai és társadalmi haladás megalapozása érdekében. A kongresszuson megsza­vazott szöveg aláhúzza a bé­kés egymás mellett élés si­kereinek megszilárdításáért és egyetemessé tételéért foly­tatott harc fontosságát, va­lamint azt. hogy szüntelenül dolgozni kell a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységének megszi­lárdításáért a marxizmus—• leninizmus és a proletárin­ternacionalizmus elve alap­ján. A dokumentum rámu­tat annak fontosságára, hogy leleplezzék mindazoknak a kísérleteknek ellenforradalmi jellegét, amelyek a fejlő­MOSZKVA Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere táviratot küldött Vo Nguyen Giap hadseregtábor- nuknak, a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság nemzet- védelmi miniszterének, a Vietnami Néphadsereg meg­alakulásának 31. évfordulója alkalmából. Ugyancsak táviratban üd­vözölte Grecsko Marsall Ni­kola Ljubicsics hadseregtá- bomckot, nemzetvédelmi mi­nisztert a Jugoszláv Nép­hadsereg megalakulásának 34. évfordulóján. LUSAKA A namibiai hazafiak a dél- nvugst-afrikai népi szervezet fTWAPO) vezetésével egyre ’ -rAősebb csapósokat rrrir- k a délafrikai m ■ assail ók- _a. November elejétől több mint 20 dél-afrikai katonát és tisztet semmisítettek meg, s jelentős mennyiségű had­felszerelést és szállítóeszközt zsáikmámy oltaik. désben elmaradott országok megosztására, és a szocia­lista közösséggel, különösen pedig a Szovjetunióval való szembeáilitásra irányulnak. A kubai párt és az ország belső életével foglalkozó többi határozat egyebek kö­zött a vallással, a tudomány­politikával, a kultúrával, a népműveléssel, a nők egyen­jogúságának kérdésével fog­lalkozik. A kongresszus nemzetközi kérdésekkel foglalkozó hatá­rozata megállapítja. hogy Kuba szilárd tagja a szocia­lista országok közösségének —‘ amely a Szovjetunió kö­rül fejlődött ki. Eltéphetet- len kötelékek . fűzik Latin- Amerika testvémépeihez és osztja mindazoknak az or­szágoknak törekvéseit, ame­lyek Ázsiában és Afrikában a haladásért küzdenek. II lelszabadltó mozgalmakról A Kubai Kommunista Párt olyan külpolitika mellett fogtad. állást., amely a mar­xizmus—leniniizmuson alapul és a proletárintemaciona- lizmusból merít ihletet Sík­ra száll korunk három nagy áramlatának akcióegysége mellett A szocialista világ­rendszemek, a nemzetközi munkásmozgalomnak és a nemzeti felszabadító mozga­lomnak ezt az egységét kell szembeszegezni az imperia­lizmus stratégiájával. Kuba szilárd támogatást nyújt a harcoló népeknek az impe­rialista agresszió és elnyo­más ellen. Mindegyikük har­ca a miénk is — hangoz­tatja a dokumentum. A kongresszus nagyra értékeli a nemzetközi eny­hülés kezdetét. Ez a Szov­jetunió békepolitikájának döntő hozzájárulásának kö­szönhető. A minden nép­óhajtotta bélié azonban még nincs biztosítva. Minden nép feladata küzdeni azért, hogy az enyhülés visszafordítha­tatlanná váljék, kiterjedjen politikai és katonai terület­re is. A dokumentum részlete­sen foglalkozik a latin­amerikai helyzettel. Megerő­síti Kuba szolidaritását a Föld térségében harcoló kommunistákkal és forra­dalmárokkal. Támogatásáról biztosítja az e térségben működő hazafias és antiim- periailista kormányokat, mél­tatja a Latin-Amerikai Gaz­dasági Szervezet (SELA) létrejöttét. Végül a kubai kommunis­táik állást foglaltak a nem­zetközi kommunista mozga­lom egysége mellett Alá­húzták, hogy a kubai kom­munisták támogatják. La- tin-Amerika kommunista pártjainak a határozatát amelyben a ‘pártok síkra szállnak a kommunista és VARSÖ Lengyelországban vajdasá­gi párt- és gazdasági aktíva- értekezletek kezdődtek, ame­lyeken megvitatják a LEMP VII. kongresszusán körvona­lazott jövő évi társadalmi gazdasági feladatokat. CANBERRA Sir John Kerr, Ausztrália főikormányzója hétfőn feles­kette a Malcolm Fraser mi­niszterelnök vezette új kon­zervatív kormányt. A de­cember 13-án tartott rendkí­vüli választásokon vereséget szenvedett munkáspárt való­színűleg január 27-án alakít­ja meg új vezetőségét. PRÁGA Csehszlovákia Komm mista Pártja készülődik XV. kong­resszusára, amelyet 1973. áp­rilisában tartanak meg. Az új adatok szerint az előző, XIV. kongresszus (1971 májusa) óta a párt 267 009 új taggal gya­rapodott. Az új párttagok 90 százaléka 35 év alatti. munkáspártok új világérte­kezletének összehívása mel­lett A Kubai Kommunista Párt első kongresszusának vasár­nap esti ülésén újjáválasz­tott Központi Bizottság teg­nap délelőtt zárt ülést tar- toft, amelyen megválasztotta a párt első és másod titkárát, a Politikai Bizottságot és a titkárságot. A tegnapi utolsó munkanapon ezután ismét plenáris ülésen folytatódott a tanácskozás. Az elnöklő Fa­bio Grobart, a párt egyik megalapítója bejelentette, hogy a párt első titkárává ismét dr. Fidel Castro Ruzt választották meg. fergeteges taps fogadta a bejelentést: a kongresszus résztvevői hcez- szú perceken át, helyükről felállva ünnepeltek, éltet­ték Fidelt. A párt másodtit­kára ismét Raul Castro Ruz lett. A tizenhárom tagú Politikai Bizottság tagja lett: Fidel Castro, Raul Castro, Juan Almeida, Armando Hart, Os­valdo Dorticos, Ramiro Val­des, Guillermo Gracias, Ser­gio del Valle (akik eddig is a PB tagjai voltak), továbbá Blas Roca, Jose Ramon Machado, Carlos Rafael Rod­riguez, Pedro Miret és Ar- naldo Milian. A Központi Bizottság a tit­kárságot ismét korábbi ösz- szetételében egyhangúlag megerősítette. Ügy döntött, hogy a titkárságot akkor vá­lasztja újjá, amikor — a kongresszus határozatának megfelelően — végrehajtják az ország közigazgatásának átszervezését. A titkárság­nak azok a tagjai, akiket most a Politikai Bizottságba választottak, megtartják funkciójukat a titkárságban. A Kubai Kommunista Párt I. kongresszusának tegnapi záróülése az Intemacionálé eléneklésével ért véget. Vasárnap Bécsben egy ter­rorista csoport akciót hajtott végre a kőolajexportáló or­szágok szervezetének köz­pontja ellen. A terroristák akkor hatol­tak az épületbe, amikor az OPEC miniszteri tanácsa ép­pen befejező ülését tartotta. A támadók, amikor be­nyomultak az épület előcsar­nokába, lelőtték a szolgála­tot teljesítő osztrák rendőr- felügyelőt, majd az első eme­leten levő irodahelyiségben a szervezet egyik tisztviselőjét. Ezt követően a terroristák birtokukba kerítették az OPEC épületét és a helyisé­gekben tartózkodó személye­ket túszként fogva tartották. Tűzharc keletkezett, amely­nek következtében három személy megsérült, közöttük a hat főből álló csoport egyik tagja is. Becslések szerint, mintegy hetven személyt fogtak el a tt rroristák, akik magukat az „Arab Forradalom Karja” el­nevezésű, földalatti szervezet tagjainak vallották. Az arab terroristák köve­telésére a becsi rádióban fel­olvastak egy politikai nyi­latkozatot, amely nyolc pont­ból álló „minimális progra­mot” tartalmaz. A nyilatko­zat a többi között kimondja, hogy az arab országoknak közös erővel kell harcolniuk a felszabadító háború sikeres folytatásáért. Elítéli Izraelt és a cionizmust, s elutasít minden kompromisszumot és politikai tervet, amely a khartumi arab csúcstalálko­zó alapelveivel ellentétes. A nyilatkozatnak a rádió­ban való felolvasása után a terroristák azt követelték az osztrák kormánytól: bocsás­son rendelkezésükre autó­buszt, amivel a repülőtérre mehetnek. Onnan egy DC—9- es típusú repülővel kívánnak továiHbrepül ni. Tegnap reggel miután az SzDvfel éríéke'és az EHil-kíizplásriil Dr. Viktor I&zraeljan, a szovjet külügyminisztérium nemzetközi szervezetek osz­tályának vezetője tegnap Moszkvában újságírók előtt kijelentette, hagy a Szovjet­unió értékelése szerint az ENSZ közgyűlés 30. üléssza­ka jelentős hozzájárulást je­lent az enyhülési folyamat erősítéséhez, valamint a biz­tonság és a békés együttműkö­dés megszilárdításához. Mint a szovjet diplomata ki jelenítette különösen pozi­tívum az a tény, hogy nagy többséggel fontos határoza­tok születtek a fagyvcirkezé- si verseny visszaszorítására. Megelégedéssel szólt arról, hogy a fegyverkezési korlá­tozásokat célzó szovjet kez­deményezések nagy vissz­hangra találták az ENSZ tagállamok többségénél. Hangsúlyozta, hogy az új tö- megousztító fegyverek kifej­lesztésének és gyártásának, illetve az ilyen típusú fegy­ver remdestsereknek a betiltá­sa nagy és jelentős haladást jelentene. Végei ért az arptín lisziei lázadása Tegnap véget ért az argen­tin légierő jobboldali tisztjei­nek lázadása. A légierő szó­vivője közölte, hogy letartóz­tatták a zendülés vezetőjét, Jesus Capellini dandáirtó- borooikot és számos más tisztet, akiket rövidesen ka­tonai törvényszék elé állíta­nak. Megadták magukat a Lázadók a főváros közelében lévő Moron légitámaszpon­ton és Buenos Aires városi légi kikötőjében is. osztrák kormány teljesítette a terroristák kérését, a tá­madók túszaikkal együtt a rendelkezésükre bocsátott autóbuszba szálltak,az olaj- miniszterekkel, szám szerint 11 miniszterrel, továbbá a miniszterek társaságában le­vő hivatalos személyekkel együtt. Amikor a terroristák el­hagyták az OPEC székházát, szabadon engedték a szerve­zet osztrák állampolgárságú tisztviselőit és azokat a kül­földi állampolgárokat, akik az OPEC-nél teljesítenek szolgálatot. A bécsi kórházból mentő­autóval a repülőtérre szállí­tották át azt a terroristái, aki a tűzharcban haslövést kapott és műtétet hajtottak végre rajta. A súlyos sebe­sültet elhelyezték abban a DC—9-es gépben, amely a schweohati repülőtéren-- vá­rakozott. A terroristák túszaikkal be­szálltak a gépbe, ami per­cekkel később a magasba emelkedett, majd délben szállt le Algír repülőterén. Az algériai fővárosba ér­kezve a fegyveresek először algériai túszaikat, Belaid Ab- desszalam ipari és energia­ügyi minisztert és munká- társait bocsátották szabadon, majd az OPEC-értekezlet ecuadori, indonéziai, venezu­elai. gabonái és nigériai resztvevőit engedték el. A többi túsz továbbra is a terroristák kezén van. Így a gépen maradt Szaúd-Arábia, Irán. Irak, Líbia, Kuvait, Ka­tar és az Egyesült Arab Emi­rátusok küldőt isége. A terroristák az osztrák repLilígípsn túszaikkal együtt tovább repültek Algírból. Az algériai hírügynökség közlése szerint a terroristák nem palesztinok. Lapzártakor a terroristák még nem engedték szabadon túszaikat. BeivíSiü! megjelent az oroszországi forradalmi marxisták illegá­lis újságja, az Iazkra. Több mint egy esztendei előkészítő munkára volt szükség ahhoz, hogy Orosz­ország szinte valamennyi nagyipari központjában a munkásosztály harcának szervezői kezükbe vehessék első számát. Lenin már 1399 végén, még szibériai szám­űzetésének idején kidolgoz­ta az oroszországi szociálde­mokraták országos illegális lapjának tervét. „Rendszere­sen megjelenő ás valamennyi helyi csoporttal szoros kap­csolatban lévő pártlap” ki- adásárarJk magvalósítását te­kintette az oroszországi marxisták legközelebbi cél­jának és égető feladatának. Miért tartotta ezt akkor Lenin mindennél fontosabb feladatnak? Azért, mert fel­ismerte, hogy a szociálde­mokrata munkásmozgalom Oroszországban csak úgy válhatik a cári önkényura­lom megdöntésére alkalmas politikai erővé, ha a helyi csoportok egymással szoros kapcsolatban folytathatják munkájukat, kicserélhetik harci tapasztalataikat, tisz­tázhatják forradalmi munká­juk tartalmát, perspektíváját és módszereit és képessé vál­nak közös fellépésre. Art is világoson látta, hogy az oroszországi szociáldemokrá­cia sajátos helyzete miatt mindezek megvalósításában döntő szerepe van az orszá­gos pártlapnak. „Németor­szág, Franciaország, stb. munkásainak az újságokon kívül ezer módjuk van arra, hogy nyilvános tevékenysé­get fejtsenek ki, ezer más módjuk van a mozgalom -szervezésére: a parlamenti tevékenység, a választási agi­táció, a népgyűlések, a helyi társadalmi intézményekben való részvétel, az ipari szer­vezetek (szakmai és műhely- szervezetek) nyílt működése stb. stb. Nálunk — amíg nem vívtuk ki a politikai 'szabadságot — mindert, a szó szoros értelmében mind­ezt, a forradalmi újságnak kell helyettesítenie...” — ír­ta Lenin 1899 októberében. Száműzetésének letelte utam a külföldre távozása előtti mintegy félévnyi idő alatt Lenin nem sajnálta az Hanoiban megnyílta VDK nemzetgyűlésének ülésszaka. A képviselők meghallgatják a nemzetgyűlés állandó bi­zottságának jelentését, amely a Vietnam újraegyesítése ügy eben tartott politikai KOMMENTÁRUN K szagos pártlap tervének elfo­gadtatása, a csoportokkal való rendszeres kapcsolatá­nak biztosítása, az illegális terjesztésére szolgáló appa­rátus megteremtése érdeké­ben folytatott levelezésre, tárgyalásosra és utazásokra. Nem volt könnyebb a lap előkésztésének külföldi mun­kája sem. Nyilvánvaló volt, hogy az Iszkra folyamatos szerkesztését, nyomtatását és expediálását csak Orosz­országon kívül, az emig­ránsok és más orszá­gok szociáldemokratáinak segítségével lehet meg­cédani. Most már Svájcban és Németországban folytak a tárgyalások. Újabb fólévnyi idő kellett ahhoz, hogy 1909. december 24-én Lenin Mün­chenből megírhassa Axelrod- nak, hogy az Iszkra első szá­mát már kiszedték. Az új, országos pártlap je­lentősége persze nem puszta létrejöttében van, hanem el­sősorban és főképpen abban s forradalmi marxista prog­ramban, aminek szószólója, propagálóra volt, és amely­nek terjesztése és magvalósí­tása érdekében folytatott harc szervezője lett. Századunk iszkrások- nak nevezték azokat, akik az oroszországi munkásmozgal­mat a szociáldemokrácia programja alapján akartál: szervezni és vezetni. A mi Népszabadságunknak megfe­lelő formátumú, eleinte ha­vonként, hamarosan kéthe­tenként átlagban 8000 pél­dányban megjelenő pártlap lehetővé tette az isKikrósok felülkerekedését az oroszor­szági munkásszervezetekben és előkészítette az Oroszor­szági Szociáldemokrata Mun­káspárt marxista program alapján történt újjászervezé­sét. Az 1903-ban tartott II. pártkongresszuson többséget kaptak az iszkrások. Azóta nevezték azokat az oroszor­szági marxistákat, akik Le­nin vezetésével következete­sen képviselték az Iszkra forradalmi marxista irány­vonalát többségieknek, bolse- vistáknek. A történelem igazolta, hogy a lenini Iszkra méltán visel­te címlapján a dekabristák jelmondatát: Szikrától lob­ban fel a láng. konzultatív értekezlettel fog­lalkozik, továbbá a VDK kormányának az 1976. évi állami tervről és állami költ­ségvetésről szóló előterjesz­tését Nem is olyan régen a Vietnamból érkezett hírek még egyet jelentettek az emberi szenvedéssel, vérrel és pusztu­lással. Ha Vietnamról hallottunk, az amerikai B—52-esek .stratégiai szőnyegbombázásaira” gondoltunk, átszakított gá­takra, feltépett rizsföldekre és gyilkos vegyianyagokkal lombtalanítctt vidékekre. Igaz, valahogy mégsem csak, sőt nem is elsősorban ez uralkodott Vietnammal kapcsolatos képzeleteinkben, hanem a hősiesség, a hazaszeretet meg­annyi hétköznapi eposza, amely • kérlelhetetlenül elhozta a győzelem ünnepét is. A hétköznapok hősiessége, az emberi-nemzeti nagyság ma is át-átlengi az Indokínából keletkezett jelentéseket — de mennyire más hírek ezek! Alig fejeződött be a minap Saigonban, a jelenlegi Ho Si Minh-viárcsban 15 éve alakult Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front jubi­leumi ünnepe, Hanoiban megkezdődött a nemzetgyűlés ülésszaka. Ennek két legfontosabb napirendi pontja önmagáért be­szél: 1. a VDK 1978-i ten’ és költségvetése. 2. az állandó bizottságának jelentése az ország újraegyesítésének előké- készítéséről. Ami az első napirendi pontot illeti, a VDK első, igazán békés esztendejében a földeken és a munkapadoknál is hő­sies nép jó alapot teremtett a továbblépéshez: a nemzeti össztermék 1975-ben 11, az ipari termelés 17 százalékkal emelkedett. Délen — és ennek már inkább a második napi­rendi ponthoz van köze — nem kevésbé serény munka fo­lyik, bár a feladatok természetesen más jellegűek. Ott most kell lerakni a nagy társadalmi átalakulás alapját. Sorra alakulnak a Vietnami Dolgozók Pártjának kerületi és körzeti bizottságai, megkezdődött a bukott rend­szer katonáinak átnnve’áse, a murim nélküliek munkához j‘•tintása, az írtatud'itlaniség felszámolása. A déli örökség súlyos, nem lesz könnyű megszabadulni tőle, de a munka már gőzerővel folvik. Azok, akik életüket adták a nemzeti újjászületés nagy lehetőségének megteremtéséért, nem haltak meg hiába: rengeteg még a nehézség, de 1975. utolsó 'napjaiban már olvan hírek érkeznek Indokína minden részéből, amelyek­ről a harcolók álmodtak a nehéz csaták szüneteiben. MINDENFELŐL Támadás az OPEC bécsi központja ellen OiajiBia'iszierek a terroristák tagságában •időt és a fáradságot az or­Béki Ernő Tanácskozik a VDK nemzetgyöiéie * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom