Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

WTS. december 1*. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 löd és intenzív Jellegének erő­sítése a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítását, a munka termelékenységének dinamikus növelését, az álló- és forgóeszközök liatéko- nyább kihasználását követeli. Fontos a nyersanyagok ma­gasabb feldolgozottsági fokát megvalósító, értékesítési cél­jainkkal jobban összhangban álló termelési szerkezet ki­alakítása, illetve az ezt elő­segítő műszaki fejlesztés. Je­lentős teendőnk a meglevő és gazdaságosan kitermelhető hazai ásvány-vágyon haszno­sítása, valamint a széles kö­rű energia- és anyagtakaré­kosság, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb ki­használása — hangsúlyozta Németh Károly, majd beszé­de további részében az ipari és a mezőgazdasárri termelés előirányzataival foglalkozott Az ipari termelés tervezett növekedése némileg kisebb, mint amit a jelenlegi ötéves tervidőszakban elértünk — mondotta. A követetmények­Előtérhen a minőség és a versenyképesség Az ipar a termelési szerke­zet átalakításával, az energia, az anyag és félkésztermékek termelésének fejlesztésével mérsékelje a népgazdaság növekvő import-terheit, nö­velje a gazdaságosan értéke­síthető termékek arányát, fo­kozza az exportot A feldol­gozó marban növekedjék a versenyképes gyártmányok aránya és csökkenjen a gaz­daságtalan termelés. Előtér­be kell állítani azoknak az ágazatoknak és vállalatoknak a fejlesztését, ahol a gyárt­mányok megfelelnek a kor­szerűség követelményeinek. E tekintetben különösen a gépiparra hárulnak nagy fel­adatok. A gazdaságos termelési szerkezet kialakításának meggyorsítása a kiegyensú­lyozott fejlődés néLkülözhe- tetlen és semmi mással nem pótolható feltétele. Csak ak­kor érhetünk él sikert, ha rö­vid időn belül kidolgozzuk és következetesen végrehajt­juk a minden piacon ver­senyképes gyártmányok nö­velésének, a gazdaságtalan termelés korlátozásának programját. Ez a központi irányító szervek, a miniszté­riumok és a vállalatok közös feladata és egvbehangolt munkájukat igényli. Megol­dásra váró feladat az is, hogy az átlagosnál gyorsabb fejlesztésre kijelölt ágazatok és vállalatok indokolt lét­számszükségletét kielégítsük Beüsd tartalékok a mezőgazdaságban nek megfelelő termék-szer­kezetben történő megválást* tása azonban a korábbinál lényegesen nehezebb felada­tot jelent. A termelés na­gyobb növekedése csak akkor lenne kívánatos, ha olyan ter­mékekből gyártanánk többet, amelyek az előirányzott­nál nagyobb mértékben nö­velnék a gazdaságos expor­tot, vagy a tőkés importot he­lyettesítenék. Az ipari terme­lés növelésének fő kérdése ezért nem az, hogy nagyobb mennyiségi teljesítményt ér­jünk ej, hanem az, hogy a ter­mék-szerkezet az értékesítési és hatékonysági követelmé­nyekkel összhangban változ­zék. Ez a kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, a minőségi tényezők előtérbe állítását követeli. Az ipari termeléssel szemben tehát az a követelmény, hogy egyre magasabb szinten feleljen meg a hazai szükségletek ki­elégítésének és a nemzetkö­zi versenyképesség feltételei­nek. a dolgozók vállalaton belüli és a vállalatok közötti terv­szerű átcsoportosítás útján. Az érintett dolgozók átcso­portosítását, átképzését terv­szerűen, jól előkészítve, reá­lis igényeik figyelembe véte­lével kell lebonyolítani. Az ipari termelést válto­zatlan létszámmal, a terme­lékenység emelésével kell nö­velni. Az új munkahelyeken csak oly módon biztosítható a létszám, ha más területről munkaerőt szabadítunk fel. Ha nem ezt .tennénk, tovább növekednének a kihasználat­lan kapacitások, ami a beru­házási erőforrások pazarlásá­hoz vezetne. Véget kell vet­nünk annak az állapotnak, hogy miközben egyes terüle­teken munkaerőhiány gátol­ja a folyamatos termelőmun­kát és fontos szolgáltatások kielégítését, addig más terü­leteken pazarlás. folyik a munkaerővel. A kiegyensú­lyozott gazdasági fejlődés és az életszínvonal megalapo­zott növelése szempontjából döntő jelentősége van, hogy milyen mértékben tudunk előrehaladni az üzem- és munkaszervezés fejlesztésé­ben, a munkaerő ésszerű, ta­karékos felhasználásában, a munkaerőgazdálkodás javítá­sában. A munkaerő hatéko­nyabb foglalkoztatása a nép­gazdaság minden területén — az iparban, a mezőgazdaság­ban és az államigazgatásban — előtérben álló feladat. (Tótytatás s t. oldalról) te a feltételét jelenti. Nyíl'/an meg kell mondaná, ho^y a magunk elé tűzött ólokat csak akkor valóf/íttjatjuk meg, ha a munkafegyelmet, a munikaerkölcsöt rjegszUárdít- Juk és magasabb szintre emeljük. Olyan társadalmi légkört kell teremtenünk, amely nem tűri meg a ha­nyagságot a nemtörődömsé­get vagy a taktikázó közönyt Bizonyos vagyok abban, hogy országunk egész lakos­sága megérti az előttünk álló feladatok nagyságát; hogy vezetők és beosztottak felis­merik a népgazdasági terv­ben saját érdekeiket és ki-ki a saját munkahelyén minden tőle telhetőt elkövet a nép- gazdasági tervben foglalt cé­lok megvalósításáért Kérem az országgyűlést hogy a népgazdaság V. ötéves tervéről előterjesztett javas­latot vitassa meg, fogadja el és a tervet emelje törvény­erőre. Ezután Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára emelkedett szó­lásra. egyensúlyozott fejlődésének tartás feltételeit. Nagy erőfeszítéseket igény­lő, de reális célkitűzés, hogy a tervezett növekedési ütem megvalósításával biztosítsuk a népgazdaság töretlen fejlő­dését, a fogyasztás és a fel­halmozás növekedésének fo­lyamatosságát, az életkörül­mények szolid, de megalapo­zott javítását. A feltételek nem olyan kedvezőek, hogy a törvény-tervezetben foglalt előirányzottnál gyorsabb elő­rehaladást tervezhetnénk, de nem is olyan nehezek, hogy szabad lenne ennél kisebbre venni az előbbrelépést A tervezőmunka során az Igények — különösen a beru­házások tekintetében — jóval meghaladták, a reális lehető­ségeket. Az igények növeke­dése a fejlődés természetes velejárója és szívünk szerint teljesítenénk is azokat, de nem indulhatunk ki vágya­inkból. Mint ahogy a család is rangsorol, úgy a nagy csa­ládnak, az országnak is — a reális lehetőségekkel számol­va — szigorú következetes­séggel rangsorolni kell a jo­gos igények kielégítésében. A hazánk és népünk iránt ér­zett felelősség arra kötelezi pártunkat és kormányunkat — és bennünket kénviselőket is —. hogv mindenkor anya­gi lehetőségeink körültekintő figyelembe vételével alakít­suk ki álláspontunkat. A tör­vény-tervezetben foglalt cé­lok reálisak, megvalósítha­tók, de látnunk kell, hogv a tervidőszakban gazdasági építőm,-unkánkat a korábbi­hoz kénest nehezebb feltéte­lek mellett fogjuk végezni. A fejlődés hazai erőforrásait, a beruházásokat, az energiát, a munkaerőt a korábbinál csak kisebb mértékben tud­juk bővíteni és számolnunk kell azzal is, hogy a világgaz­dasági folyamatok továbbra is kedvezőtlen hatást gyako- rolnak efnn.v*»*^ Ezért a fogyasztást és a fel­halmozást az eddiginél las­sabban növelhetjük, míg a termelés, az export, a haté­konyság és a szerkezet-átala­kítás feladatait a reálisnak ítól-fc felső határon szükséges előirányoznunk. A további előrehaladás döntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgaz­daság kiegvensúlvozott fej­lődésének biztosítása. Ennek érdekében halaszthatatlan feladat, hogy mozgósítsuk a meglévő erőforrásainkat, job­ban használjuk ki gazdasá­gunk belső tartalékait. A fej­A terv a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékos növelésével számol. Ez felté­telezi, hogy az állami gazda­ságok és a termelőszövetke­zetek termelése ennél na­gyobb mértékű lesz. Az elő­irányzott növekedés az anya­gi-, műszaki-, technikai fel­tételek oldaláról megalapoz­ható. A terv teljesítése a nép­gazdaság más területeihez hasonlóan — itt is feltételezi a belső tartalékok mozgósí­tását. Mindenekelőtt azt, hogy a mezőgazdasági üze­mekben is növeljék a terme­lés hatékonyságát, csökkent­sék a termelési költségeket, emeljék az üzem- és munka- szervezés színvonalát. Fordít­sanak nagyobb figyelmet a már létrehozott de még ki nem használt hagyomá­nyos és korszerű állatte­nyésztő telepek és gépi be­rendezéseit gazdaságos üze­meltetésére, nagyobb szak- szerűséggel és takarékosab­ban gazdálkodjanak a vegyi- és üzemanyagokkal, a takar­mánnyal, a melléktermékek­kel, csökkentsék a termelési és a szállítási veszteségeket. A mezőgazdasági termelés szerkezete adottságainkkal összhangban lényegében ki­alakult. Az ésszerű szakosí­tás mellett, a népgazdaság igényeihez alkalmazkodva, fenn kell tartanunk mező- gazdaságunk sokoldalú ter­melését. A két fő ágazat kö­zül a növénytermesztés növe­kedése lesz a gyorsabb, de megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az állattenyész­tésre, különösen a hús és a tejtermelés növelésére. Ez a feltétele annak, hogy a bel­földi ellátás kiegyensúlyozott legyen és növekedjék az ex­port A mezőgazdasági ter­melés fejlődésével összhang­ban gondoskodni kell a ter­mékeit megóvásáról, a feldol­gozó kapacitások, a hűtő- és tárolótér bővítéséről. Vi­szonylag gyors ütemben fej­lesztjük az élelmiszeripart, hogy ezáltal lehetővé váljék a mezőgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozása, a gazdaságosan értékesíthető termékek nagyobb tömegű előállítása. A tervidőszakban is foly­tatjuk agrárpolitikánkat. To­vábbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazda­ság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás szocialista vonásainak erősítését. Az ál­lami gazdaságoktól és az élenjáró termelőszövetkeze­tektől azt várjuk, hogy a jö­vőben is példamutató kezde­ményezői lesznek a korszerű technika és termelési eljárá­sok. a nagyhozamú fajták al­kalmazásának. A korszerű, hatékony termelési és üzem- szervezési módszrek elterjesz­tésével, a hagyományos ter­melési módszerekben rejlő lehetőségek jobb kiaknázásá­val, a vezetés színvonalának emelésével, az üzemek éssze­rű szakosodásával, együttmű­ködésük fejlesztésével jelen­tős mértékben növelhető mind a jól, mind a közepesen gazdálkodó, mind pedig a gyenge adottságú termelőszö­vetkezetek termelése. Egy dolgot azonban hang­súlyozni szeretnék: most nem az üzemi méretek további nö­velése a feladat, hanem sok­kal inkább a már kialakult üzemnagyság által nyújtott lehetőségek fokozotabb ki­használása. Hazánkban az egy szövetkezetre jutó átlagos te­rület-nagyság ma már nem. kicsiny: 3 500 hektár. Erről azért is szólok, mert a tapasz­talatok azt mutatják, hogy nem haszon, hanem kár szár­mazik abból, amikor a szük­séges feltételek megléte ^nél­kül egyesülnek termelőszö­vetkezetek. A termelőszövst- kezetek ésszerű és megalapo­zott egyesülését a jövőben is támogatjuk, Nem helyes azon­ban a szövetkezetek egyesü­lésének szorgalmazása, ami­kor ennek feltételei nincsenek meg és emiatt jelentős veszte­ségek keletkeznek, termelési kapacitások maradnak kihasz­nálatlanul. A figyelmet in­kább arra kell fordítani, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek és az állami vállala­tok, a társulások, a közös vállalkozások és vállalatok létrehozásával, a termelési együttműködés elmélyítésével növeljék a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. Hangsúlyozni kívánom to­vábbá, hogy a háztáji és a ki-1 segítő gazdaságoknak mind a* önellátásban, mind az áruter­melésben a jövőben is fontos szerepük lesz. Minden illeté­kes szervnek többet kell tennie a háztáji és kisegítő gazdaságokban folyó termelés ösztönzéséért, a munka meg­könnyítéséért, termékeik át­vételének jobb megszervezé­séért Tervszerű életszínvonal^ politika A terv gazdasági lehetősé­geinkkel összhangban irá­nyozza elő az életszínvonal emelését. Szocializmust építő társadalmunk alapvető célja és fontos hajtóereje a lakos­ság életszínvonalának rend­szeres emelése, növekvő anya­gi és kulturális igényeinek lehetőségeinkkel összhangban álló kielégítése. Nem feled­kezhetünk meg azonban arról, hogy az életkörülmények ja­vítása csakis gazdasági fejlő­désünkkel összhangban tör­ténhet, az életszínvonal eme­lésének lehetősége gazdasági munkánk eredményétől függ. A terv szerint a lakosság jö-' vedelme, a fogyasztás, a ne­hezebbé vált gazdasági felté­telek mellett is jelentősen növekszik. A tervidőszak fo­lyamán fokozódik a tartós fogyasztási cikkek térhódítá­sa, egészségesebb lesz a táp­lálkozás, jelentősen fejlődik az öltözködési és a lakáskul­túra, javulnak a lakásviszo­nyok, bővülnek a szolgáltatá­sok. Arra törekszünk, hogy a ke­resetekben a végzett munka mennyisége, minősége, a szak- képzettség, a munka nehézsé­gi foka az eddiginél jobban érvényesüljön. Nem lehetünk elégedettek a jelenlegi hely­zettel, a sok helyen tapasztal­ható egyenlősdivel. A dolgo­zók többségének igazságérze­tét Is sérti az a gyakorlat, amikor a bérek és a jutalmak elosztásánál arra hivatkozva nem differenciálnak a teljesít­mények arányában, hogy az a dolgozók között feszült­séget teremt. Ennek éppen az ellenkezője igaz, és az a fel­adat, hogy mindenütt érvényt szerezzünk a teljesítmények­kel összhangban álló bérezés­nek. A tervidőszakban a ke­reseti arányok javítását köz­ponti béremeléssel is előse­gítjük. Ugyanakkor emeljük a több műszakban, folyama­tos munkarendben dolgozók műszakpótlékának összegét is. Fontos társadalmi, politikai követelménynek tekintjük, hogy a munkásság és a pa­rasztság jövedelme megköze­lítőleg azonos ütemben növe­kedjék. Külön figyelmet kí­vánunk fordítani a nagyüze­mi munkásság bér- és jöve­delmi viszonyainak alakulá­sára, továbbá arra, hogy csökkenjenek a termelőszö­vetkezeti jövedelmekben fennálló indokolatlan különb­ségek is. A helyesebb jövedel­mi arányok érdekében arra, törekszünk, hogy az alacsony keresetűeknél az átlagosnál nagyobb legyen a növekedés, ugyanakkor meg kell akadá­lyozni minden jövedelemnö­vekedést, amely nem áll arányban a teljesítménnyel. (Folytatás a 4. oldalon) A terv a nemzet, a nép boldogulását szolgálta Németh KároBy beszéde Németh Károly, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára felszólal az országgyűlés téli ülésszakán BeJpofitöcai eseményekben gazdag esztendő végére ér­keztünk — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára. Ezek sorát pártunk nagy jelentőségű XL kongresszusa nyitotta meg, majd folytatódott felszabadu­lásunk harmincadik évfor­dulójával, az ocszággyűlési választásokkal, a Magyar Szakszervezetek^ kongresszu­sával és az orfvzággyűlés mos­tani, kiemelVedő jelentőségű ülésszakával záruk Most az a feladati/hk, hogy a párt XI. kongres-yz usáin elhatározott társad'/lomipoHtíkaá céljaink­kal, /azdaságpolitikai törek­vésünkkel összhangban tör- vé/iybe foglaljuk népgazda­ságunk fejlesztésének követ­kező öt évre szóló program­ját, amelynek megvalósításá­val előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom épí­tésének útján. A közeli napokban befeje­ződő tervidőszakban a ma­gyar népgazdaság helyes irányban, eredményesen és dinamikusan fejlődött Ha­zánkban a gazdasági építő­munka sikeresen előrehaladt a IV. ötéves tervben kitűzött célok többségét minden eddi­ginél nagyobb tervszerűség­gel valósítjuk meg. Bővültek a társadalom termelő erői, to­vább erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege. A, nemzeti jövedelem a ter­vezettnél nagyobb mértékben és a korábbinál egyenlete­sebb ütemben nőtt Javult a társadalmi termelés haté­konyságéi, a termelés növeke­dése lényegében a munkater­melékenység emelkedéséből származik. Az inar, a népgaz­daság vezető ágazata, túltel­jesítette feladatát, a központi fejlesztési programok végre­hajtása kedvező irányba be­folyásolta a termelési szer­kezet átalakítását A mezőgazdasági termelés növekedési üteme is jelentő­sen meggyorsult A kenyér- gabona és a kukorica terme­lésűben felzárkóztunk a világ élenjáró országai közé. Emel' kedett népgazdaságunk tech­nikai színvonala, sok új léte­sítménnyel gazdagodott az ország. A gazdasági növeke­dést az életszínvonal rend­szeres javulása kísérte. A re­álbér és a reáljövedelem nö­vekedése a tervezettnek meg­felelően alakul Az előirány­zott szociálpolitikai intézke­déseket végrehajtottuk, sőt egyes területeken túlteljesí­tettük. Számottevően növe­kedett a lakásállomány, bő­vült a gyermekintézmények hálózata. Javultak az okta­tás, a közművelődés és az egészségügyi ellátás, vala­mint a tömegközlekedés fel­tételei. A lakosság áruellátá­sa a tervidőszakban kiegyen­súlyozott volt. Megelégedéssel állapíthat­juk meg, hogy mindaz, amit elértünk, gazdaságoolitikánk helyességét, népünk eredmé­nyes munkáját bizonyítja. Ha a világgazdaságban bekövet­kezett változások nem hatot­Magasabb követelmények Pártunk Központi Bizottsá­ga novemberi ülésén jóvá­hagyta az V. ötéves népgaz­dasági terv irányelveit. A cé­lok meghatározásában figye­lembe vette népgazdaságunk helyzetét, a IV. ötéves terv teljesítésének várható ered­ményeit, a hosszútávú ter­vező munka tapasztalatait, a KGST országokkal lefolyta­tott terv-koordinációs tár­gyalások megállapodásait. Megállapította, hogy eddigi eredményeinek és gazdasá­gunk. belső tartalékai lehető-. fcak volna kedvezőtlenül nép­gazdaságunkra, akkor most az eddigi legsikeresebb öt­éves tervünk végrehajtásáról számolhatnánk be. A tervidő­szak második felében nagy mértékben növekedtek az energiahordozók és alapanya­gok árai, amelyekből behoza­talra szorulunk, ugyanakkor az általunk “exportált ter­mékek. ára csaló mérsékel­ten emelkedett Emiatt és a Közös Piac diszkriminációs intézkedései következtében számottevő veszteség érte a népgazdaságot. A terheket döntő mértékben az állam vállalta magára anélkül, hogy egyéb kötelezettségeit csökkentette volna. A szocialista tervgazdálko­dás fölényéről, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk erejéről és népgazdaságunk szilárdsá­gáról tanúskodik, hogy a tő­kés infláció kedvezőtlen ha­tásai, külkereskedelmi vesz­teségeink — bár hátrányosan befolyásolták a gazdasági egyensúly feltételeit — nem okozták törést gazdasági fej­lődésünkben. A megváltozott világgazda­sági helyzetben azonban szembetűnőbbek voltak gazda­sági munkánkban már ko­rábban is meglévő fogyaté­kosságok. Mindenekelőtt az, hogy a szükségesnél és a le­hetségesnél lassabban halad előre a termelés szerkezeté­nek korszerűsítése: a minden piacon jól értékesíthető ver­senyképes termelés aránya nem éri el az indokolt mérté­ket. Nincs lényeges előrehala­dás a beruházási tevékenység javításában, az üzem, és munkaszervezésben, az álló­eszközök kihasználásában és a munkaerőgazdálkodásban. A megváltozott világgazdasá­gi helyzet felismerését csak lassan követték á szükséges intézkedések. vé, a megváltozott világgaz­dasági feltételek pedig szűk­p.gOpiC^ó S. <To',T­dasági munkában az eddigi­eknél magasabb, minőségi követelményeket támasz- szunk. Arra törekszünk, hogy a szocialista építőmunka tervszerű folytatása, a terme­lőerők fejlesztése, korsze­rűsítése és hatékonyabb ki­használása útján tovább ja­vuljanak népünk életkörül­ményei és fokozatosan meg­teremtsük a gazdaság ki-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom