Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december 15. (Folytatás a 3. oldalról.) A következő években is a társadalmi juttatások növelésével fokozatosan mérsékelni kívánjuk a családok jövedelmi színvonalában az eltartottak száma miatt meglevő különbségeket. A társadalmi juttatások a munkajövedelmeknél gyorsabban növekednek. Növeljük a társadalmi hozzájárulást a gyermeknevelés költségeihez: emeljük a családipótlékot; továbbra is fontos feladatnak tekintjük a gyermek-intézmények fejlesztését; gondoskodunk arról, hogy a gyermekgondozási segély mértéke lépést tartson az átlagkeresetek növekedésével. Nagy figyelmet fordítunk a nyugdíjasok helyzetének javítására. A nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett a tervidőszakban lehetőségeinkkel összhangban emeljük az alacsony nyugdíjakat. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíj korhatára a tervidőszak végére fokozatosan — a nőknél 55, a férfiaknál 60 éves korhatárra csökken. Mindebben az idős korúakról való fokozottabb társadalmi gondoskodás jut kifejezésre. Beruházások a lakosság életkörülményeinek javítására A bérek és a szociális juttatások emelése nem egyetlen tényezője az életszínvonal, az életkörülmények javítására irányuló törekvéseinknek. A lakosság életkörülményeinek javulását szolgáló beruházásoknál fenntartjuk a jelenlegi tervidőszakban megvalósult magas arányt. A rendelkezésre álló anyagi eszközök zömét a lakás- és a közmű építés, a nagyvárosi tömegközlekedés, az óvodai, az általános iskolai és a szakmunkásképzés hálózatának fejlesztésére fordítjuk. A lakásépítés üteme elsősorban a fővárosban, a nagyvárosokban és az ipari centrumokban gyorsul. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nagycsaládosok, a munkások lakásépítésének támogatására és arra, hogy az építés pénzügyi feltételei jobban igazodjanak a lakásra várók jövedelmi és szociális helyzetéhez. Amint látható, a következő tervidőszakban is az életkörülmények, a jövedelmi viszonyok folyamatos javítására törekszünk. A reáljövedelmek és a reálbérek azonban a tervidőszak első felében — gazdasági lehetőségeinkkel összhangban — az öt év átlagánál szerényebb mértékben növekedhetnek. A terv számol az árak változásával is és ennek megfelelően irányozza elő a reálbérek- és a reáljövedelmek növekedését, vagyis úgy alakítjuk a jövedelmeket és a szociálpolitikát, hogy azok együttesen a lakosság élet- színvonalának tervezett javulását eredményezzék —az árak a gazdaságban fontos szerepet töltenek be, a termelés területén befolyásolják a gazdasági döntéseket, módosítják a fogyasztás szerkezetét, hatnak a kereslet alakulására. Az árpolitika célkitűzése, hogy a termelői árak jobban tükrözzék a ráfordításokat. Ez fontos feltétele annak, hogy megvalósulhassanak a termékszerkezet átalakítására, a minőség javítására, a gazdaságos termelésre irányuló célkitűzések. Ugyanekkor tartósan a fogyasztói árak sem maradhatnak el a termelési költségektől, ezért gazdasági fejlődésünk érdekében egyes fogyasztói áraikat is emelni szükséges. A nagyobb kihatású fogyasztói áremelést, nrnt példává jövőre a húsáremelést, jövedelemkiegészítéssel kapcsoljuk össze és ezáltal is biztosítjuk, hogy a tervezett reálbér és a reál- jövedelem növekedés megvalósuljon. Annak érdekében, hogy a fogyasztói árak növekedése a tervezett keretek között maradjon, biztosítani kell az árfegyelmet, az árak szigorú ellenőrzését, az indokolatlan áremelések és visszaélések megelőzését. Nagy felelősség hárul a vállalatokra és az őket felügyelő irányító minisztériumokra abban, hogy a gazdasági szabályozók módosítása miatt bekövetkező nyereségcsökkenést áremeléssel, minőségrontással ne hárítsák át a fogyasztókra. Megkülönböztetett figyelmetigényel, hogy az árualapok és' a vásárlóerő továbbra is összhangban legyen. Gondoskodni kívánunk arról, hogy kiegyensúlyozott legyen a lakosság áruellátása. Az ellátásért felelős minisztériumok,1 vállalatok tartsák elsőrendű kötelességüknek, hogy összehangolt munkával megteremtsék ennek minden szükséges feltételét. Előrehaladásunk elképzelhetetlen a nemzetközi gazdasági kapcsolatok sokrétű fejlesztése, állandó bővítése nélkül Érdekünkben áll, hogy még erőteljesebben használjuk ki a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyöket, növeljük az áruforgalmat és a termelésben előtérbe állítsuk a kölcsönös előnyökön nyugvó tartós együttműködési forrónkat Gazdasági együttműködés a KGST-országokkal A magyar népgazdaság fejlődésében a jövőben is alapvető szerepe lesz a KGST-országokkal folytatott sokoldalú együttműködésnek. Arra törekszünk, hogy a gazdasági együttműködést a termelési szakosítás, a kooperáció bővítése és á termékcsere növelése útján még szorosabbá tegyük. Aktívan dolgozunk a szocialista gazdasági integráció elmélyítéséért, amely elősegíti nemzeti céljiánk érvényesítését, országunk és az egész szocialista közösség erősödését szolgálja, a gazdasági, a műszaki és tudományos fejlődés új forrásait tárja fel. Ennek szellemében veszünk riszt több közös beruházásban, valamint a KGST-or- szágok nyersanyag- és energia szükségleteinek kielégítését, a gépiparban a termelési kooperációt és a szakosodást hosszútávra megalapozó célprogramok kidolgozásában, majd megvalósításában. A mezőgazdaság területén olyan együttműködésre törekszünk, amely elősegíti közösségünk szükségleteinek biztonságos kielégítését a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékekből. Gazdaságunk fejlesztésében, szerkezetének korszerű- sitésőben a jövőben is kiemelkedő szerepe lesz 2 magyar—szovjet gazdasági kapcsolatoknak. Ipari termelésünk jelentős mértékben a Szovjetunió nyersanyag- és energiaforrásaira támaszkodik. Ipari beruházásaink számottevő hányada korszerű szovjet technológiai berendezések felhasználásával, közvetlen műszaki segítségével valósul meg. Szovjet műszaki segítséggel, komplex berendezések szállításával épül például a paksi atomerőmű, az új solti rádióadó és sok más nagy létesítményünk. Ugyanakkor a Szovjetunió biztonságos értékesítési lehetőséget nyújt a magyar ipar és a mezőgazdasági termékek számára. Jól fejlődnek gazdasági kapcsolataink a Szovjetunióval és a többi baráti szocialista országgal. A középtávú népgazdasági tervek egyeztetése, a hosszúlejáratú kereskedelmi megállapodások rendszere nagy biztonságot nyújt népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Előrehaladásunk fontos záloga a kölcsönös testvéri segítség elvein alapuló együttműködés további erősítése, a gazdasági kapcsolatok elmélyítése. Arra törekszünk, hogy biztosítsuk a szocialista áruforgalom tervszerűségét, és a népgazdaság szükségleteivel összhangban tovább bővítsük a már egyeztetett forgalmat. Minden korábbinál nagyobb erőfeszítést követel tőlünk az előirányzott tőkés külkereskedelmi forgalom tervszerű megvalósítása. A tőkés importtal kapcsolatos árveszteségek és a termelés növeléséhez szükséges anyagsmport miatt a behozatalnál gyorsabb ütemben kell növelnünk a tőkés országokba irányuló exportot. Az ehhez szükséges árualapok gazdaságos megtermelése és értékesítése megköveteli, a külkereskedelmi munka színvonalának emelését, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok nagyfokú aktivitását, összehangolt tevékenységét, a tervszerűség, a szervezettség és a piackutatás javítását. A tőkés külkereskedelmi mérleg egyensúlyba hozásának, a fejlődés folyamatos biztosításának elengedhetetlen feltétele, hogy az import ésszerű helyettesítése mellett — a kivitel és a behozatal az előirányzott mértékben növekedjék. A hagyományos kereskedelmi formák mellett a tőkés viszonylatokban is előtérbe kell állítanunk a gazdasági együttműködés fejlettebb formáit, a kölcsönös előnyökön és érdekeltségen nyugvó, hosz- szabb távra szóló termelési kooperációt. Intenzív munkára van szükség annak érdekében is, hogy jobban bekapcsolódjunk azoknak a fejlődő országoknak gazdasági-fejlesztési programjába, ahonnan növekvő nyersanyag- és energiaigényeink egy részét is ki tudjuk elégíteni. A tőkés országokkal folytatott gazdasági kapcsolatokat általános külpolitikai törekvéseinkkel összhangban, a szocialista közösség érdekeit is szem előtt tartva alakítjuk. Együttműködésre törekszünk, de ennek a kölcsönös előnyökön, a hátrányos megkülönböztetésektől mentes, egyenlő elbánáson kell alapulni. A megváltozott világgazdasági helyzet, a nemzetközi munkamegosztásban való aktívabb részvételünk megköveteli, hogy jobban feltárjuk a világgazdaság változásainak a magyar népgazdaságra gyakorolt hatásait, összefüggéseit, hogy rugalmasabban tudjunk alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. A jó kezdet fél siker Most, amikor az országgyűlés a szocializmus építésének a következő 5 évre 6ZÓ1Ó nemzeti programját iktatja törvénybe, gondolnunk kell arra is, hogy az 1976-os esztendővel kezdetét veszi a terv végrehajtása. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottsága jóváhagyta az 1976. évi népgazdasági terv irányelveit, amelyek összhangban vannak az ötéves terv céljaival. A jó kezdet fél siker. Eli kell érnünk, hogy mór a jövő évben kibontakozzanak, megerősödjenek azok a folyamatok, amelyek megalapozzák a további évek kiegyensúlyozott fejlődését. Ez megfontolt, de határozott központi és helyi intézkedéseket követel. Mire irányuljanak ezek az intézkedések? Mindenekelőtt a gazdaságos és versenyképes termékek arányának növelésére, a gazdaságtalan termékek termelésének korlátozására; a gazdaságos export növelésére, tartós és biztonságos értékesítési kapcsolatok kiszélesítésére, a munkaerőgazdálkodás javítására, a munkaerő tervszerű átcsoportosítására, a munkafegyelem erősítésére; az adminisztratív létszám csökkentésére; a takarékosság következetes érvényesítésére, az energia- és nyersanyag ésszerű felhasználására; a költségvetési intézmények gazdálkodásának javítására. az igazgatási tevékenység egyszerűsítésére, egyszóval anyagi és szellemi erőforrásaink, nagy tartalékaink jobb hasznosítására. Gondoskodni kell arról is, hogy a folyamatos munka feltételeinek biztosításával egyidöben növekedjék a teljesítménybérben dolgozók száma, hogy a műszaki és a szervezési feltételekkel összhangban a munkanormákat mindenütt folyamatosan tartsák karban, fordítsanak nagyobb figyelmet a termelő álló-alapok fokozottabb kihasználáséra, az üzem- és munkaszervezés megjavítására. Határozottan véget kell vetni a gazdasági lehetőségeinket meghaladó költekezéseknek, a még sok helyen tapasztalható hivalkodó rep- rezentálásnak, a felesleges külföldi utazásoknak, a pazarlásnak. A központi irányítás erősítése A törvény-tervezetben foglalt célok elérése a vezetés minden szintjén a korábbi éveknél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget, szemlélteti és cselekvési egységet követel. A munka minőségét nemcsak az anyagi termelésben, de minden más területen is javítani kell. A gazdasági fejlődés feltételei — összhangban gazdaságirányítási rendszerünk bevált alapelveivel — a központi irányítás, valamint a vállalati önállóság és felelősség egyidejű erősítését követeli. A központi irányítás erősítése azt célozza, hogy egyértelműbbé, következetesebbé és összehangoltabbá tegyük a döntéseket, hogy a gazdasági folyamatok szabályozása jobban szolgálja a népgazdasági terv megvalósítását, a társadalmi érdekek érvényesítését. A központi döntési rendszert úgy kell tovább fejleszteni, hogy elejét vegyük a szükséges döntések elhúzódásának, a felelősség elmosásának. Ugyanakkor nagy jelentősége van annak, hogy a vállalatok, a szövetkezetek, a tanácsok öntevékenysége, kezdeményezőkészsége fokozódjék. Fontos, hogy a központi szervek irányító munkája jól ötvöződjék a vállalati önállósággal, bátorítsa a kezdeményezést a tervben kitűzött célok szolgálatában. A bonyolultabbá vált feladatok megoldásának elengedhetetlen feltétele a vezetés színvonalának emelése, az üzemi, munkahelyi demokrácia erősítése, az egyszemélyi felelősség érvényesítése. Terveink teljesítése a vezetőkkel szemben az eddiginél sok tekintetben magasabb követelményeket támaszt, nagyobb felelősséget, fegyelmezettebb munkát igényel. A vezetők többsége má is eredményesen látja el feladatát, politikai, szakmai hozzáértése, emberi magatartása alapján alkalmas arra, hogy a nagyabb követelményeknek megfeleljen. Gyakori azonban hogy azonos műszaki és gazdasági feltételek mellett dolgozó vállalatok, szövetkezetek gazdasági eredményei és létesítményei között elfogadhatatlanul nagyok a különbségek. A gyengébb eredmény az esetek nagyrészében a nem megfelelő színvonalú vezetésnek tulajdonítható. A szükséges személyi cserék mégis elmaradhak és ez így nincs rendjén. Ugyanakkor jobban megkell becsülni azokat a vezetőket, akik következetesek a párt és az állami határozatok érvényesítésében, önállóak és határozottak a döntésekben, a végrehajtás a munkafegyelem megkövetelésében, jó szervezők és kezdeményezők, akik támaszkodnak a dolgozókra, erősítik az üzemi demokráciát, megteremtik a feltételeit annak, hogy a szocialista munkaverseny a terv céljaival összhangban, lendületesen folytatódjék. Amikor most törvénybe foglaljuk a következő tervidőszak célkitűzéseit, olyan programról határozunk amely igazodik a valóságos helyzetünkhöz, figyelembe veszi eddigi eredményeinket, reálisan számol erőforrásainkkal, a fejlődés belső és külső feltételeivel!. A terv megvalósítása a gazdasági fejlődést, népünk élet- körülményeinek további javítását, a fejlett szocialista társadalom építésének folytatását jelenti. Ötödik ötéves tervünk a további előrehaladás, a szocialista építőmunka olyan programját jelenti, amely a nemzet egészét, dolgozó népünk boldogulását szolgálja. Ezért megvalósításában bizton számíthatunk munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk, egész dolgozó népünk cselekvő támogatásira. Ez tervünk sikeres végrehajtásának legfontosabb biztosítéka. A Magyar Szocialista Mun-' káspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt képviselőtársaknak is elfogadásra ajánlom, — zárta beszédét Németh Károly. Ezután Nemeslaíki Tivadar kohó- és gépipari miniszter emelkedett szójáéira. A kohó- és gépipari miniszter felszólalása A miniszter a kohó- és gépipar helyzetéit taglalva rámutatott, hogy a IV. ötéves tervdiőszalkban mind a gépipar, mind a kohászat sikeresen teljesítette feladatát A vaskohászat az idén várhatóan 3,6—3,7 millió tonna nyersacélt és több mint 2,6 millió tonna henigareJtárut állít elő. A gépipar termelése öt év alatt csaknem 50 százalékkal emelkedett. Az öt év folyamán mintegy 85 százalékkal nőtt a szocialista és több mint kétszeresére emelkedett a dollár-elszámolású gépexport A belföldi igényeket is a korábbinál magasabb szinten elégítették ki. A vállalatok a termelésnövekedést 95 százalékban a termelékenység javításával érték el, bár a kedvező tendencián belül vállalatonként nagy a szóródás. A miniszter azt Is elmond ta, hogy a gépiparban 1972 és 1975 között mintegy 7 milliárd forint értékű gazdaságtalan termék gyártását korlátozták, illetve szüntették meg. — A gazdasági hatékonyság növelésében azonban még távoliról sem használtuk ki lehetőségeinket — mondotta. A termelés szerkezetének korszerűsítése a szükségesnél lassúbb ütemben haladt, még sok a kihasználatlan tartalék, a többi között a gépkapacitás és az idő kihasználásában, az energia-, az anyag- és a készletgazdálkodásban, a műszaki fejlesztésben, a munkaerőgazdálkodásban, a munka- és üzemszervezésben. A kohó- és gépiparban is megmutatkoztak az irányító munka és a vállalati gazdálkodás fogyatékosságai, amelyékhez a világpiacon bekövetkezett váSítozásokinak semmi közük, die a világpiaci változások következtében sokkal szembetűnőbbekké váltak. Mindez olyan teher, amitől mielőbb meg lehet és meg is kell szabadulnunk. Rugalmasabb alkalmazkodást a piaci viszonyokhoz A törvényjavaslatra utalva hangsúlyozta, hogy az V. ötéves tervidőszakban a kohászatnak és a gépiparnak jelentős részt kell vállalnia a népgazdaság további dinamikus fejlesztése érdekében. Intézkedéseket tesznek a gépipar dinamikus növelésére, a cél a többi között az, hogy a gépipar exportját a nehezebb külgazdasági feltételek mellett is évente mintegy 10 százalékkal növeljék Mint mondotta, a tervegyeztetések eredményei alapján jelentősen bővülnek a kohó- és gépipar kapcsolatai és szélesedik együttműködése a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. — Tervünk realitásának — mondotta — ez a legfőbb bázisa. Ugvan akkor kiemelkedő feladatunk, hogy a következő öt évben megkétszerezzük dollár viszonylaté gépexportunkat Ez igen neigy feladatokat jelent vállalatainknak, mert a tőkés világ gazdasági , válsága szűkíti a gépipari termékek értékesítési lehetőségeit a kapitalista piacokon. — Jelentős fóliádat a belföldi igánvek kielégítése is. Célunk, hogv a következő tervidőszakban a ma még hiánv jellegű fogyasztási cilkk°k is mngtelejíő minőségben és vát’asizt,ékben a vásárlók rendelkezésére áldanak. Mindezt a piaci viszonyokhoz való gvorszbb. tu- ga'limaisaibb oikalmQÍZlrodi"*ic^*t, olyan t««T-m-k°k gvámtásávril ketl nae'p'zlősítnr'.i’yPr. amelyek minden áron értékesíthetők Ehhez nagyobb iczízkn vn rrnkrég a termelésiben rövid idén bellin hasznosítható kutatán5 és fejlesztési eredményekre, y-n-mt szorgalmazzuk k* dni ő- feilaartő intézeteink és ter- m'ai’őváMn.iiatnirk szorosajbb, intézményem teH rmmjkakao- csolatát. további licenrek és k-rvrezerű termelési eii.á-rások átvételét a szocialista és tőkés országoktól. — Áthoz, hogy fiz. V. ötterv időszakéban — alig roy-P-vő jimy-a-faP Tv5,té[Sgi1 és jiAnveeéban pzj r>POS tétszémmial din—mi ^,ts.-kb-n T'övdV“',-i|''n a ven. pcoayVó—.os ior—nák-k régi. plongnrlKoia+tain az dlavlt, a gazda-—á —iád a.n tamaelős yisszasznra’iás^ illetve meg6Zi'—,,tatése. Ma számos vállalatnál a megfelelő eszközök és a munkaerő hiánya gátolja a korszerű, gazdaságosain előállítható termékek gyártását. Ezért más vállalatoknál, vagy akár az adott vállalaton belül a gazdaságtalan termelés megszüntetésével eszközöket és munkaerőt kell felszabadítanunk, átcsoportosítanunk a dinamikusan fejleszthető termékek gyártásához. E feladatok végrehajtására a vállalatiaknál és a minisztériumban is határozott intézkedésekre van szükség. A minisztérium kidolgozta a szelektív fejlesztés és a gazdaságos termékszerkezet kialakításának legfőbb elveit és kritérium-rendszerét. Ezek szerint a termelési és exportszerkezetet alapvetően befolyásoló kiemelt fejlesztéseket tervezünk, többek között a fényforrások, a vákuum-technikai gépek, a közúti jármű részegységek és a számítástechnikai eszközök gyártásában, továbbá az olaj- és gázvezetékekhez szükséges automatikai-, telemechanikai hínköziő-rend- szerek előállításában. Ugyancsak fejleszteni keli a szerszámgépek, telefonközpontok és átviteltechnikái berendezésék, az orvosi műszerek, az energetikai, a vegyipari gépek és berendezéseik gyártását A hazai igények jobb kielégítésére és a tőkés import helyettesítésére fejlesztjük a kábelék és vezetékek, a villam-osszerelési anyagok, a gördülőesapágyak és az elektronikus alkatrészek gyártását A dinamikus fejlesztésre kijelölt termékcsoportok jó- részénél már hagyományokkal rendelkezünk. Ezek a termékek magasan kvalifikált munkát tartalmaznak, gyártásukat hazai anyag- és alkatrészbázisokra, illetve szocialista alkatrész importra építhetjük. E területeken technológiai rekonstrukcióval is bővíthetők a termelési kapacitások és minden feltétel adott az így létrejövő kapacitások hosszú távú gazdaságos kihasználásához. A miniszter elmondotta; műszáki és gazdasági mérlegelés alapján összeállították azoknak a termékeknek és termékcsoportoknak a jegyzékét is, amelyeknek hazai gyártása — különösen magy(Folytatás az 5. oldalon.)