Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-03 / 283. szám
/ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december 3. A szerkesztőség postájából A Szovjetunió városai A jászals őszen tgyörgyi művelődési házban hatvannál több fényképet láthatnak az érdeklődők a fotoszakkör kiállításán. A szovjet kultúra napjai alkalmából rendezett, A Szovjetunió városai című kiállításon Moszkvával s testvérvárosunkkal, Tallirmal ismerkedhetnek a nézők. A szakkör tagjai — Varga István tanár vezetésével — saját felvételeiket mutatják be. Tóth János művelődési ház igazgató J ászalsószeíitgyórgy Veszélyes kanyarok Mostanában szinte úton- űtfélen az új KRESZ-ről hallunk. Január 1-től már annak előírásai szerint kell közlekednünk. A módosításra bizonyára szükség volt. nagyobb biztonságban lesznek gyalogosok, autósok, motorosok. Szolnokon, a 900. évfordu- * lójára készülődő megyeszékhelyen igazán megszoktuk az újat. Naponta változott a városkép. De azért a jóból is megárt a sok, különösen ha visszakanyarodom a közlekedéshez. Nap mint nap újabb útszakaszt zárnak le, új helyen találhatók a buszmegállók, változik a menetrend. Kétségkívül sok munkát ad ez az érdekelt szakembereknek. A lakosságtól is türelmet, megértést kíván. Nem vezetek gépkocsit, de figyelemmel kísérem az életet. Elnézem, milyen nehezen igazodnak el a járművezetők a bonyolult útvonalakon, a jelzőtáblák garmadája vagy éppen azok hiánya, esetleg az érvénytelen táblák le nem takarása miatt. A Ság vári körút—Beloiannisz út, a Petőfi út—Beloiannisz út kereszteződésére gondolok. Ide sorolható a Beloiannisz út— József Attila út is. Rendkívül veszélyes helyek. A járművezetőknek adott esetben pillanatok alatt kell dönteniük. A szakemberek dolga, hogy átgondolt, alapos munka előzze meg egy-egy döntésüket: hol. hogyan közlekedjünk, hová milyen jelzőtábla kerüljön. V. E Szolnok Geika-szervii Szeretném a szerkesztőséget tájékoztatni a „Ííem szívességet kértem” címmel november 26-án megjelent panaszom elintézéséről. A mezőtúri Gelka-szerviz vezetője november 28-án egy szerelővel a lakásomon megjavította a hibás tévékészülékemet. Gyors és garantáltan jó munkát végeztek. Ezúttal lelkiismeretes szakembereket ismertem meg. A szervizkocsi meghibásodása miatt a részlegvezető gépkocsiján jöttek ki Mezőitekre. Remélem, hogv a későbbiek sarán mindenki csak ilyen Gelka-szolgáltatást ismer majd, és korábbi panaszom csak egyedülálló véletlen volt. ' Kiss Istvánné Mezőnek Hozzászólás cikkeinkhez Nem minden fiatal cinikus November 21-i számukban felháborodva és megdöbbenve olvastam a „Mindenki megöregszik” című cikket. Felháborított az említett 1-es buszon utazó fiatalok „véleménye”. Bár én is fiatal vagyok, mégis elítélem azokat, akik így próbálják megmutatni, hogy ők is valakik. A cikk olvasása közben jutott eszembe Kádár elvtársnak egy mondata: „Az öregség nem dicsőség, hanem állapot.” Az udvariatlan fiataloknak üzenem: A fiatalság sem dicsőség, hanem kellemes állapot. Kellemes? Igen! De csak addig, amíg az embernek nem kell szégyenkeznie miatta. Amikor elolvastam a cikket, szégyelltem magam, helyettetek is fiúk, lányok ... Hogyan lehettek ilyen embertelenek és cinikusak? A nénikének pedig üzenem: nem minden fiatal cinikus! Vannak, akik megbecsülik, tisztelik az idős embereket. Nagy Erzsébet a Mezőtúr Pénzbírság November 5-én közöltük Ipacs Antalné ’szolnoki olvasónk levelét „Legyek” címmel. Fonott kalaácsban találta „őket”... A Szolnok Városi Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyelőség vizsgálatot indított az ügyben. Dr. tlgj- dú Imre közegészségügyi-járványügyi felügyelő leveléből tudjuk, hogy november 1-én o Rákóczi úti sütőüzemben rovarirtás volt. Ezt. követően, a körültekintés nélkül végzett munka során kerülhettek a legyek a tésztába. A november 2-án délután szolgálatban lévő dolgozó ellen szabálysértési eljárást indítottak, aki pénzbírsággal „fizetett” hanyagságáért. Mi lesz ezután? „Üfes buszmegálló” — ezt a címet adtuk november 5-i lapunkban Zs. Varga István levelének. Az öcsödi Kossuth Tsz elnöke szerintünk is jogosan kifogásolta, hogy évekkel ezelőtt közös összefogással teremtettek maguknak egy fűthető buszmegállót, s most, a 44-es út rekonstrukciója során 200 méterrel odébb jelölték ki a buszmegállót. Miért nem vették figyelembe a lakosság érdekeit? — kérdezte. Helt Lajos, a KPM Közúti Igazgatóság vezetője a következőket írta. Ez ügyben november 9-én a nagyközségi tanács elnöke is megkereste levélben. A 44-es főút burkolatmegerősítésének tervezése előtt bejárást hívtak ösz- sze. Ezt 1974. november 26- án tartották, amelyen a helyi tanács és a Volán 7. sz. Vállalat képviselője is jelen volt. A Közúti Igazgatóság képviselője elmondta: a burkolati élűjítás során lehetőség van az autóbuszmegállóknál leálló öböl és kiemelt peronok építésére, melynek költségeit vállalják. A Volán megbízottja közölte, hogy az autóbuszmegállók helyét helyszíni bejárás alapján (még egy bejárás?) 1974. december 15-ig megadják. A Volán 1974. december 2-án keltezett levelében kijelölte a i megállókat. A kifogásolt böl- V'sődeit éppen oda, ahová a Közúti Igazgatóság áthelyezte. Mi leSz ezután? Egyet biztosan tudunk: fedett autp- buszváró építése nem a Közúti Igazgatóság feladata. S amit nem tudunk: a nagyközségi tanács megbízottja azon a bizonyos tavaly novemberi hivatalos bejáráson nem szólt semmit? Szerkeszti) üzenetek B. .1. Kunhegyes: A dolgozót kiküldetés, vagy külszolgálat esetén a ténylegesen felmerült utazási költség, élelmezési költség (nanidíi és szállásköltség illeti meg. A nem vezető állású dolgozók részére az élelmezési költség napi 31 Ft (tartós' kiküldetésnél a 31. naptól napi 25 Ft, a 61. naptól pedig napi 19 Ft). A 24 órát meg nem haladó kiküldetés esetén az élelmezési költség felszámítása a következők szerint történhet: Ha a távoliét időtartama a) 8 óránál kevesebb, élelmezési költség felszámításának helye nincs; b.) 8 óránál több, de 12 óránál kevesebb, az élelmezési költség fele összege számolható fel; cl 12 óránál több, az élelmezési költség teljes összege számolható fel. Megjegyezzük, hogy ugyanarra a napra napidíj és ebéd- térítés nem jár. N. M. Szolnok: Az albérlő az általa bérelt helyiségeket kizárólagosan, a lakás más helyiségeit pedig az albérleti szerződésben meghatározott mértékben és módon használhatja. Sz. B. Karcag: Csak tanácsot adhatunk. Írjon a Magyar Rádió címére: Budapest, VIII. Bródi Sándor utca 5—7. A jogszabály szerint Á szavatosságról és a jótállásról Előfordul, hogy a megvásárolt cipőben,, a megrendelt parkettában, a vegytisztított ruhában olyan hibákat fedezünk fel, amelyek csökkentik az értékét, vagy amelyek miatt nem használhatók. A jog ezt nevezi a szerződési érdek megsértésének. A szerződési érdek védelmét különböző jogi eszközök szolgálják. A vevő és megrendelő szempontjából legjelentősebb a szavatosság. Mit jelent ez a gyakorlat nyelvére fordítva? Azt, hogy a szavatosságból fakadóan az eladónak, a szállítónak az építőnek a minőség- vagy kellékhibát ki kell javítania. > Ha ez nem lehetséges, akkor 'pedig a .szerződést fel kell bontani, függetlenül attól, hogy a hiba keletkezése számára felróható-e. E kötelezettségek alól csak akkor mentesül, ha bebizonyítja, hogy a hiba olyan okból keletkezett, amely nem nyúlik vissza a szolgáltatás idejére, vagy a hibáról a vevő, a megrendelő stb. tudott, és azt nem kifogásolta. Minden más esetben a vevő, a megrendelő kérheti szavatossági jogainak érvényesítését. Hogy mikor, mire van joga, attól függ, hogy a szolgáltatást egyedileg (például festmény), vagy fajta és mennyiség (például ró- zsaburgonya) szerint határozták-e meg. Egyedileg meghatározott szolgáltatás esetén az áru kijavítását, árának csökkentését kérheti, ha pedig az áru rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és ki sem javítható, illetve az eladó, szállító, építő a kijavítást nem , vállalja, a vevő a szerződést felbonthatja. Fajta és mennyiség szerint, megha túlozott szolgáltatás esetén pedig a kicserélés, kijavítás és árleszállítás között választhat. Ebben az esetben, ha a vásárolt vagy megrendelt áru rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, és ki sem javítható, vagy a kijavítás túlságosan hosszú időt venne igénybe, illetve a kötelezett nem is vállalja, a vevő ekkor kérheti az áru kicserélését. Ha pedig bizonyítja, hogy a hosszú huzavona miatt a szerződés teljesítése már nem áll érdekében, a szerződéstől elállhat. ' (Az említett rendelkezések általánosak, amelyektől speciális jogszabályok eltérhetnek.) A szavatossági jogok meglehetősen szigorúak. A hiba elbírálására az átadásikor! helyzet a mérvadó, ezért a törvény a szavatossági jogok érvényesítését meghatározott határidőhöz köti Amennyiben a hiba felismerhető, tehát nyílt, a vevő, a megrendelő stb. jogait az áru, vagy a szolgáltatás megvizsgálásának befejezésétől számított 8 napon belül köteles erről az eladót vagy a szállítót értesíteni. Előfordulhat, hogy például a vásárolt háztartási gép egy ideig kifogástalanul működik, csak később mondja fel a szolgálatot. Ilyenkor beszélünk rejtett hibáról. Ezekben az esetekben a hiba felfedezésétől számított 8 napon belül, de legkésőbb az árucikk, illetve a szolgál- ’atás átadásánál történő megvizsgálást követő 6 hónapon belül kell a hibát az eladó vagy a szállító cég tudomására hozni. Ha ez a nyilatkozat eredménytelen marad, a megtételétől számított 6 hónapon belül pert kell indítani a szavatossági jogok kikényszerítésére. A felsorolt határidők letelte után a szavatosságból eredő jogokat többé már nem lehet érvényesíteni. Egyetlen kivétel van, ha a felek jótállásban (garanciában) egyeztek meg. Ez szerződésen alapuló különleges szankció. Gyakran egyoldalú szerződéssel többnyire a termékkel együtt átadott vagy vele együtt becsomagolt írásbeli jótállási nyilatkozattal (ga- Wrcia-jeggyel) jön létre. Ezért fontos ezeknek a jegyeknek pontos kitöltése, megőrzése. Ugyanis akik valamely szolgáltatásért jótállást vállalnak, a jótállás időtartama alatt csak akkor mentesülnek a felelősség alól, ha bizonyítják, hogy a ' hiba az átadás után keletkezett Egyébként a jótállási idő alatt előforduló hibát a jótálló köteles díjtalanul kijavítani, vagy a hibás dolgot, alkatrészt stb. kicserélni. A jótállást mindig a kereskedelmi és nem a termelő vállalat vállalja. A fogyasztó tehát a kijavítást, a kicserélést is csak a kereskedelmi vállalattól követelheti. Dr. Könyves Béláné megyei bíró Munkavédelem, életvédelem / Az SZMT munkavédelmi osztályához Szolnok megyében több mint 400 vállalat, gyár, állámi gazdaság és intézmény tartozik. Ezek közül éven! rendszeresen mintegy 20—25 termelési egység munkavédelmi tevékenységét minősítik, ellenőrzik adminisztrációs és műszaki felkészültségüket. A minősítő vizsgálat eredménye alapján évekre meghatározzák a vezetők és a dolgozók munkavédelmi tennivalóit. Javaslatot tesznek a biztonsági berendezések esetleges cseréjére, a géppark korszerűsítésére — nincs nagyobb veszélyforrás, mint, régi, elavult gépen dolgozni! — és a propagandamunka még hatékonyabbá tételére. Félévenként szúrópróbaszerűen — a baleseti statisztikák tükrében — 12—16 vállalatot, üzemet számoltatnak be a balesetek emelkedésének okairól, a vállalat munkavédelmi helyzetéről, a megtett és megteendő intézkedésekről. Munkájuknak is eredménye, hogy megyénkben évről évre kevesebb az üzemi balesetek száma. Az idei év első kilenc hónapjában, a múlt év hasonló időszakához viszonyítva — most már a bsz-ekkel együtt — az üzemi balesetek és a balesetek miatt kiesett munkanapok száma egyaránt csökkent. Előbbi csaknem 6 százalékkal, 3 ezer 501-ről 3 ezer 295- re; utóbbiak viszont csak 4,7 százalékkal, 77 ezer huszonnyolcról 74 ezer 145-re csökkentek. A balesetek túlnyomó többségének — 74 százalékának — oka a védőberendezések hiánya, vagy a gépek, berendezések nem megfelelő használata. Rengeteg baleset származik a gépek és a kézi szerszámok szakszerűtlen kezeléséből. Sok a gépi és fogatolt járművek okozta üzemi (nem közelkedési baleset. És ezek általában igen súlyosak. Bizonyság: az év első tíz hónapjában a tizenegy halálos üzemi balesetből hat ilyen volt. Az elért eredmények egyben felhívják a figyelmet a hiányosságokra is — útmutatóul szolgálnak. Hiányos a dolgozók munkavédelmi felkészítése. Az előadások döntő többségén a „részvétel és az aláírás a fontos” elve érvényesül. Az előadók többsége felkészületlen, és kevésbé alkalmazzák a szemléltető eszközöket Meg kellene végre értetni a. dolgozókkal, hogy saját testi épségük mellett ügyeljenek másak, ipunkatársaik egészségére, életére is. — gajdos — Ml tártén! a többlesingailaaokka!? Egy lakás és egy üdülő (ugyanez vonatkozik a telekre is) ennél több ingatlana senkinek sem lehet, és ennél többet senki sem szerezhet. Nagyon leegyszerűsít- vé ez a lényege a lakás-, telek- és üdülőtulajdont korlátozó rendelkezéseknek. Az alapszabály öt eve jelent meg. Azóta egymást követték a módosítások, állás- foglalások jogszabályi értelmezések. Részben a sok tisztázatlajj részletkérdés, valamint alapnyilvántartás hiánya nehezítette és késleltette a spekulatív ingatlan- felhalmozást korlátozó rendelkezés végrehajtását. . Nyilvántartás a telhe!;ről A tanácsoknak ugyanis nem volt olyan nyilvántartása, amely a jogszabály végrehajtásához alapul szolgálhatott volna. Az összekuszált (sokszor pontatlan) telekkönyvi kimutatásokra nem támaszkodhattak. Az előírt határidőig, 1972. június 30-ig pedig a tulajdona-* soknak csak egy igen kis százaléka tett eleget önként, a bejelentési kötelezettségnek. A többség várt, és figyelte, hogyan szereznek érvényt a korlátozó intézkedéseknek. A kiindulási alap tehát egy elfogadható nyilvántartás összeállítása volt. A szolnoki Városi. Tanács munkatársai^ nak sok száz munkaórájába tellett, míg a Földhivataltól, az OTP-től, az Ingatlankeze- Vállalattól stb. az adato- ’at összegyűjtötték. De ez még nem volt elég. Majd 5 ezer telektulajdonost hallgattak meg személyesen. Hónapokig tartott, míg a 20 ezer adatot feldolgozták, és összeállt a viszonylag megbízható alapdokumentum. Így derült ki, hogy a bejelentési kötelezettség alá eső 2607 ingatlan, 2194 család, illetve személy tulajdonában van. A megengedettnél több ingatlannal — összesen 353 lakással, lakó telekkel, üdülővel és üdülőtelekkel — 215 szolnoki család rendelkezett. Azóta a többletingatlanok közül 112-t a tulajdonosok önként eladtak, vagy a családból kivált nagykorú gyereküknek ajándékoztak, 126- rs pedig felmentést kaptak. És itt álljunk meg egy szóra: mikor kérhet és kaphat felmentést valaki? Az 1970X es alapszabály még tág teret adott a méltányosság gyakorlására, amelyet a tanácsok végrehajtó bizottságának hatáskörébe utalt. 1971-ben megszűnt ez a lehetőség. Ma méltányossági alapon felmentést csak az építésügyi miniszter adhat. A felmentés egyéb feltételeit a jogszabály pontosan meg-' határozza. A leggyakoribb, amikor a plusz ingatlanra kisajátítás vár, vagy építési tilalom alatt áll, illetve a többlet lakásban bérlők, vagy haszonélvezők laknak. A felmentés oka lehet továbbá, ha azon a bizonyos többlettelken, a tulajdonos a jogos igényénél kisebb lakása helyett, nagyobbat, komfortosabbat szeretne építeni. Mindent egybevetve, eddig a megyeszékhelyen 28 mértéken felüli lakótelek, illetve lakás tanácsi értékesítését rendelték el. Meglepő, hogy ezekből a telkekből lakásokból az eladással megbízott ingatlankezelő közvetítésével — mindössze egyetlen egy talált gazdára. Igaz hogy a rendelet hatására megnövekedett az ingatlan adás-vételi száma. Nagyobb lett a kínálat, különösen a péremkerületekben és S.zandaszőlősön, ahol 165 kialakított új lakótelekkel még a tanács is bővítette. A pipe törvényei szerint ezeken a területeken csökkentek is a telekárak. Az említett 28 ingatlanon kívül további 23 többlettelek is előbb-utó’ob tanácsi értékesítésre kerül, éppúgy, mint a jogszabály szerint „jogtalan” tulajdonnak minősülő 44 lak as. , Szolnok gyorsan cselekedett Ez tehát a kép Szolnokon. Elkezdődött a telek-, lakásos üdülőtulajdont korlátozó rendelkezések, tempós#>b következetesebb, végrehajtása. Három év kellett ahhoz, hogy a ny akatekerten fogalmazott paragrafusokat, módosító jogszabályokat a tanácsoknál is a helyére tegyék és megtalálják a végrehajtás módját. Hadd tegyük hozzá, hogy a szolnoki tanács még így is azok közé tartozik, akik leggyorsabban megpróbáltak az ingatlanspekuláció és felhalmozás lehetősiégét felszámoló rendeletnek érvényt szerezni. K. EL
