Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

VTLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! TA N ACS LAPJA ; _• ♦> XXVI. évf. 295. sx. 1975. december 17., szerda Aitr 80 fiitér PisrSkosi^resszus Kubaimn D ecember 17-én, ma a havannai Carlos Marx Színház­ban megnyílik a Kubai Kommunista Párt I. kong­resszusa. Történelmi eseményre készülnek, amely az idei évet „Az első kongresszus évének” — Ano del Primer Congreso nevezte. Kubában, ahol a forradalom első esztendeitől kezdve szokássá lett valamilyen központi feladat­ról — legyen az gazdasági, ideológiai — elnevezni az eszten­dőt, a „Primer Congreso” évében nemcsak kiváló gazdasági eredmények és felajánlások teljesültek; a politikában és az ideológiai munkában is nagy sikereket összegezhetlek az utóbbi hónapok folyamán országszerte tanácskozó kommunis­ták. Az első és legfontosabb megállapítás, — amely Fidel Castró­tól származik, de minden kubai polgár saját tapasztalatából is leszűrhetett — az, hogy Kuba túljutott a „túlélés” szaka­szán. Kuba ma már él és bár szerényen, de egyre jobban él. Az amerikai földrész első szocialista államára gyakorlatilag 1962-től napjainkig olyan gazdasági-politikai blokád neheze­dett, amely a szocialista országok segítsége és a kubai dolgozók önfeláldozása nélkül megfojthatta volna a forradalmat. Az 1959. január 1. előtti Kubát olyan félgyarmati kötelékek fűzték a 90 mérföldre fekvő Egyesült Államokhoz, hogy a washingtoni stratégák — a maguk szemszögéből — kész tény­nek vették, hogy „renitens szigetlakok” mielőbb megadják magukat. Hogy nem így történt, az köszönhető a megváltozott nemzetközi erőviszonyoknak is. Kuba azonban minden segít­ség ellenére nehéz és önfeláldozó éveket élt át.'A Las Vegas-i kaszinók nyúlványának számító szigeten a szórakoztatóipar helyett ipart kellett teremteni; a cukornád-monokultúra mel­lett enni is kellett adni... A szocialista országok — élükön a Szovjetunióval — kezdet­től fogva segítettek a kubai gazdasági élet megteremtésében: a kőolajtól az élelmiszerig, a villanykörtétől a gyógyszerekig sokmindent tartalmaztak a 10—14 ezer kilométert befutó ha­jók. Kuba pedig eközben rengeteg önfeláldozással és igazi forradalmi hittel megvetette egy új típusú társadalom és a saját gazdaság alapjait. A szigetország három éve tagja a szo­cialista országok gazdasági közösségének is. részese — a tá­volság ellenére — a KGST-ben megtestesülő integrációnak. Ma már nemcsak az jellemzi a megváltozott kubai körülmé­nyeket, hogy a forradalom előtti amerikai autómatuzsáleme­ket egyre több új Zsiguli váltja fel: hogy az áruhiány idején bezárt üzletek újra kinyitottak és sok esetben korlátozások nélkül kínálják választékukat. Jellemzőbb talán az, hogy a múlt másfél évtizedben — a forradalmárok generációja után — felnőtt egy olyan ifjabb nemzedék is, amely már a szoci­alista Kuba neveltje. Nem ismeri a nyomort, az egyenlőtlen­séget, az analfabétizmust. Büszke arra, hogy a szociális, a kul­turális és az egészségügyi ellátásban Kuba első helyen áll kontinentális viszonylatban. R aul Castrőt, a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának másódtitkárát megkérdezte egy külföldi tudósító: miért várt a párt a forradalom győzelme után tizenhat és fél évig a kongresszus megtartásával. Raúl Castro válasza rövid és egyszerű volt; lényegében azt mondta, hogy formailag bármikor meg lehetett volna rendezni, de hogy tartalmas legyen, ahhoz meg kellett érniük a feltételeknek. S ez ugyanúgy vonatkozik a társadalmi viszonyok szocialista jellegének megszilárdítására, mint az ideológiailag erős párt élcsapat szerepének megerősítésére Az első kongresszusig tartó út hosszú volt. A forradalom győzelme után Kubában három haladó baloldali szervezet lé­tezett: a Batista-rezsimet megdöntő Julius 26-mozgalom (élén Fidel Castróval), a Bias Roca vezette kommunisták, (az úgy­nevezett Népi Szocialista Párt) és a Március 13. Forradalmi Direktórium, amely 1957-ben kísérelt meg fegyveres akciót a diktatúra ellen. A három szervezet már a győzelem utáni időszakban is szorosan együttműködött s így törvényszerű volt fronttá szerveződése is a hatvanas évek első felében. Ez az át­meneti tömörülés már megalakulásakor célul tűzte ki, hogy létrehozza Kuba marxista-leninista Pártját. A párt 1965-ben vette fel a Kubai Kommunista Párt nevet. Az első Kubai Kommunista Párt alapításának ötvenedik évfordulóján orszá­gos ünnepségeken tisztelgett Kuba az elődök előtt. A párt szellemi hagyatékát, akárcsak Jósé Marti Forradalmi Pártjá­nak örökségét a mai Kubai Kommunista Párt is magáénak vallja. A Kubai Kommunista Párt — szilárdsága és sikerei révén — nagy tekintélyt szerzett Latin-Amerikában és a világ vala­mennyi földrészén egyaránt. Jellemzője ennek az erkölcsi tő­kének az is, hogy Havannában került sor az idén a latin-ame­rikai kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű tanács­kozására. Az első kongresszus jó alkalom lesz az eredmények összegezésére, a párt által megtett út elemzésére, a gazdasági fejlődés számbavételére, az államigagatás forradalmi formá­inak intéményesítésére. K uba túlélt s ma már igazi életet él. Ügy, ahogyan a forradalom kezdetén a Sierra Maestrában még vágy­ként fogalmazták: „Hogy ember embernek ne legyen farkasa..Sok sikert kívánunk a kubai kommunistáknak ési Kuba népének pártjuk és az ország életének e kiemelkedő, történelmi eseménye előestéjén. Befejeződlek a külügyminiszteri tárgyalások Dinamikis fejlődés, . kölcsönös előnyök (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 3. OLDALON.) Kádár János látogatása Havannában Ma nyílik a kubai kommunisták első kongresszusa MA: Paks — Atomváros Riportsorozat az atomerőmű építkezéséről 3. oldal A szerkesztőség postájából 4. oldal A tv képernyője előtt Jegyzet a televízió elmúlt heti műsorairól 5. oldal. Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette ma­gyar pártiküldöttség hétfő es­ti Havannába érkezése a kubai rádióállomások hír­adásainak egyik vezetőamya- ga. A beszámolók, a kom­mentárok annak jelentősé­gét emelik ki, hogy „a kubai pártkongresszuson részt ve­vő magyar delegáció vezető­je első ízben látogatott a szigetországba.” A rádió Re- belde a magasszántű szívé­lyes baráti fogadtatásból ‘azt a következtetést vonta le, hogy „egybeíarrofctságunk- nalk. barátságunknak szilárd pillére a közös eszmékből fakadó egyetértés és együtt­működés”. A rádió Nációnál azon a véleményen van, hogy „a fogadtatás Fidel Castrónak, Raul Castrónák, Osvaldo Dortícosnak, a Poli­tikai Bizottság más tagjainak: repülőtéri jelenléte megraga­dó módon demonstrálta a két párt, a két nép barátsá­gát, annak hőfokát”. Kádár János és a küldött- \ jsftg többi tagja — a program szerint — tegnap délelőtt (magyar idő: délutáni órák) (Folytatás a 2. oldalon.) Ma kezdődik az arszággvfilés téli ülésszaka Szev;e! export Teljesítene tervét a Tisza Cipőgyár A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1975. december 17-ére, szer­da délelőtt 11 órára össze­Több száz résztvevője volt tegnap Jászberényben a Vo­lán Kossuth Lajos úti régi telepén épült fedett piaci vá­sárcsarnok átadásának. A ré­gen várt jelentős eseményre stílusosan piaci napon (ked­den) és a piackezdéshez iga­zodva, reggel hét órakor ke­rült sor. A résztvevőket — a meghí­vott vendégeket, köztük Ma­jor Tibort, a járási pártbi­zottság első titkárát és Szen­tesi Lászlót, a városi pártbir zottság első titkárát, a vásár­lókat és a termelőket — Kár­páti József, a városi tanács elnöke köszöntötte. Az új lé­tesítményt. Simon József, a megyei tánács vb kereske­delmi osztályának vezetője adta át a vásárlóknak. A vásárcsarnok 1500 négy­zetméter alapterületen, 4 millió forintos költséggel épült a Dunai Vasműiben gyártott DV—KU 18-as épü­Budapestre érkezeit D. Szaláan mongol államminiszter Az 1976—80. évekre szóló magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési tárgyalások­ra tegnap Budapestre érke­zett Dangaszurengijn Szal- dan mongol államminiszter, az állami tervbizottság el­nökhelyettese. Együttműködés a városért Hagyomány már, hogy é vernie egyszer találkoznak a szolnoki Városi Tanács és a megyeszékhely vállaliaitaánalk, szövetkezetednek, intézmé- nyeinek vezetői. A tegnapi tanácskozás témája — épp­úgy, mint máskor a hasonló alkalmaikkor — a tanács és a város dolgozó kollektíváinak együttműködése vcét Szó esett a tanácskozáson arról, hogy mi miniden épült a megyeszékhelyen a vállála­tok, üzemeik anyagi támoga­tásával, hány új létesítmény, park és játszótér létrehozá­sához járultak hozzá társa­dalmi munkával a város lakói, és tegyük hozzá, hogy a jubileumi esztendőben a Szolnok megyeiek is. A koordinációs értekezle­ten nemcsak a múltról, a jö­vőről is szó volt. A résztve­vők megismerték Szolnok V. hívta. Az ülésszakon a kor­mány várhatóan előterjeszti a népgazdaság V. ötéves ter­véről szóló törvényjavaslatot, s az 1976. évi költségvetést letszerkezetből. A megyei ta­nács több mint 1 millió fo­rintos támogatással járult hozzá létrehozásához. A fedett piac építésének befejezésével egy időben el­készült a terület közművesí­tése, a piachoz vezető járda, és parkírozó is épült. A teg­napi átadással befejeződött a fedett piac építésének első üteme. A következő években sor kerül a vásárcsarnok to­vábbi bővítésére, elárusító pavilonok építésére, Jászberényben tehát telje­sült a vásárlók régi kívánsá­ga. Most a termelőkön és az értékesítőkön a sor. A terme­lőszövetkezeteken, a háztáji földjükön gazdálkodó terme­lőkön, a kereskedelmi szerve­ken. Termékeikkel — nagy választékiban zöldség- és gyü­mölcsáruval — ők tehetik gazdagabbá a szép vásárcsar­nokot. m iiau híreiből ötéves tervének irányelveit, azdkait az elképzeléseket, amelyek megvalósításához az eddigihez hasonló összefo­gásra, együttműködésre lesz szükség. Igazgatók a főiskolán A megyei tanács vb műve­lődésügyi osztálya és a Ki­lián György Repülő Műszaki Főiskola parancsnoksága teg­nap pályairányítási tanács­kozást szervezett a főiskolán. A művelődésügyi osztály képviselői és Szolnok megye középiskoláinak igazgatói megtekintették a főiskola la­boratóriumait. kabinetjeit, szaktermeit, majd beszélge­tést folytattak dr. Jász! Bruno mérnökezredes, főiskolapa- rancsnok-helyettes és Vincze Sándor művelődésügyi osz­tályvezetőhelyettes irányítá­sával a pályára irányítás idő­szerű kérdéseiről. Javuló feltételek, több termelés Kisújszálláson a városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság teg­nap a gazdálkodási egységek munkájáról tárgyalt. A vá­A martfűi Tisza Cipőgyár legnagvobb megrendelést fel­adó külföldi partnere volt az idén is a Szovjetunió. A múlt évi 1 millió 182 ezer pár láb­belivel, cipővel, csizmával, szandállal szemben 1975-re 1 millió 625 ezer pár cipő gyár­tására érkezett megrendelés. A gyár terveinek teljesítésé­ben központi helyet foglalt el a nagyarányú szovjet export teljesítése. A termelőműhe­lyek között indult szocialista munkaverseny keretében de­cember 13-ig az utolsó 250 ezer pár lábbelit is legyártot­A Magyar Úttörők Szövet­ségének Szolnok megyei és városi elnöksége meghívott csapatvezetők és általános is­kolai igazgatók részvételével tegnap ülést tartott Szolno­kon, az MSZMP megyei szék­hazában. Az ülésen az úttö­rőmozgalom 30. évfordulójá­ról pártbizottsággal közösen végzett vizsgálait kiemelten foglalkozott a felszabadulási és a kongresszusi munkaver- sany helyzetével. Megállapí- tották, hogy a muxukaver- seny nemcsak a szocialista brigádokat, hanem a dolgo­zók széles körét mozgósítot­ta. Javult a munkahelyeken a dolgozók szociális helyzete, tervszerűbb lett a szakmun­kásképzés és továbbképzés. Növekedett a műszaki fejlesz­tés színvonala, a mezőgazda- sági üzemekben pedig mind­inkább tért hódítanák a kü­lönböző zárt rendszerek. Az ipari üzemek termelése a vá­rosban tavalyhoz képest 49 millió forinttal emelkedett Egy mondatban — Havasi Ferenc, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese tegnap hazaérkezett Szófiá­ból. — Dr. Réczei László alel- nök vezetésével tegnap ülést tartott az Országos Béketa­nács ügyvezető elnöksége. — Á Magyar Jogász Szö­vetség tegnap tartotta IX. küldöttközgyűlését a jogász­ház dísztermében. — A szegedi szmhidrogen- medenceben felépült a tarta­lék földgázüzem, amelyet azért terveztek, hogy téli, fo­gyasztási csúcsidőszakban is maximálisan kielégíthessék az ország gázigényeik fák, s ezekben a napokban a megrendelt mennyiség utol­só szállítmányait is útnak in­dították. A Tisza Cipőgyár dolgozói­nak tudomására jutott, hogy az iparág néhány gvára le­maradt export tervének tel­jesítésével. A helyzet javítá­sára terven felüli munkát is vállaltak. Karácsonyig ter­ven felül negyvenhétezer pár cipőt gyártanak, illetve szál­lítanak szovjet exportra. A példamutató vállalással vár­hatóan hetven ezer párral túlteljesítik éves tervüket. nak megyei jubileumi ren­dezvényeiről döntöttek. A Magyar Úttörő Szövet­ség 1946 június 2-án alakult Az elmúlt 30 év történetéről országosan is, megyénkben is megemlékeznek az úttörőel­nökségek és -csapatok a jövő esztendőben. Megjelenik majd Szolnok megye úttörő- irtozgalmi története s ezenkí­vül pályázati felhívás alap­ján, — amelyet a KISZ Szol­nok megyei Bizottsága hirde­tett meg — kisdobosok és út­törők, úttörővezetők is fel­dolgozzák csapatuk történe­tét. Jövő májusban rendezik meg a megyében dolgozó függetlenített úttörővezetők „kongresszusát”, amelyen je­len lesznek a KISZ KB vörös selyem zászlajával kitünte­tett csapatok küldöttei ás a volt úttörővezetők is. Ugyancsak májusban két­napos megyei úttörőtalálkozó színhelye lesz a szolnoki ti- szaligeti KISZ-tábor. A ren­dezvény a pajtások ünnepi parlamenti ülésével kezdő­dik, lesz jubileumi tábortűz, lampiomos felvonulás, ügyes­ségi és sportversenyek, a na­gyobb pajtásoknak „tánc­ház”. A 30. jubileum, a „gyerme­kek évében”, a KISZ-es fia­talok születésnapi ajándék- akciót indítanak, amely során kiállításokra, ünnepi műso­rokra kerül majd sor. Ilyen születésnapi ajándék lesz Szolnokon a tiszaligeti jubi­leumi táborozás, amelyen a megyéből 300 gyerek vesz részt. A mozgalom születésnapja alkalmából 1976 június 2-án pedig országos találkozót rendeznek, amelyen ott lesz­nek a Szolnok megyei úttö­rők küldöttei is. Elkészült a lasztim fedett piac A 30 éves jubileumra Születésnapi úttörőrendezvények

Next

/
Oldalképek
Tartalom