Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-17 / 295. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. december 17. MnayHIk a kubai kommunisták első kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) a kubai főváros nevezetessé­geivel ismerkedett és láto­gatást tett Havanna épülő új városrészében, Alamár- ban. Hétfő este és kedd hajnal­ban szinte óránként érkez­tek Havannába a meghívott testvérpártok, haladó szerve­zetek és mozgalmak képvi­selői. Több mint ötven párt delegációja tartózkodik már Havannában. A Kínai Kom­munista Párt és az Albán Munkapárt nem kapott meg­hívást a kongresszusra. A kubai dolgozók nagy lel­kesedéssel készülnek a párt legmagasabb szintű tanács­kozására. A „Granmától a kongresszusig” címmel a kongresszust köszöntő a két hétig tartó gazdag esemény- sorozat hétfőn befejeződött. A több mint négymillió ta­got számláló népfront akti­vistái a pártalapezervezetek és pártcsoportok tagjaival együtt több tízezer kjsgyűlé- sen, baráti találkozóin érté­A Kubai Kommunista Párt ma kezdődő, az ország, a nép életében nagy jelentőségű el­ső kongresszusáról Carlos J. Perez ideiglenes ügyvivő tá­jékoztatta tegnap a magyar újságírókat a kubai nagykö­vetségen, Egyebek között hangsúlyozta, hogy a párt első kongresszusán csaknem 30 nagy fontosságú témát tárgyalnak meg és meghatá­rozzák az elkövetkező évek feladatait is, A kongresszuson 200 000 párt­tag, 19 000 alapszerv képvise­kelték az „egyéni kongresz- szusi vállalások” teljesítését. Ugyanakkor átadták a „Ki­váló Dolgozó” címet és ok­leveleket. Az esti megjelenésű „Ju- ventud Rebelde” az előké­születeket elemző cikkében megállapítja: „az országszer­te tapasztalt lelkesedés, a készülődés megannyi jele, a kiemelkedő munkasikerek a kubai nép forradalmi érett­ségét bizonyítják. A Kubai Kommunista Párt első kongresszusán részt ve­vő szovjet küldöttség hétfőn látogatásit tett egy havannai iskolában. Mihail Szuszlov, az SZKP PB tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a de­legáció vezetője beszédet mondott az iskola tanárai és diákjai előtt. Szuszlov rámutatott arra, hogy a küszöbön álló kong­resszus feltárja a szocializ­mus építésének távlatait és körvonalazza azt a hatalmas munkaprogramot, mely az az ország életének minden területére hatással lesz. lői alakítják ki az országépí- tésnek, a társadalom fejlesz­tésének programját Kidol­gozzák a Kommunista Párt programnyilatkozatát, az új gazdaságirányítás rendszer alapjait, meghatározzák az 1980-ig terjedő ötéves nép- gazdasági terv főbb célkitű­zéseit Nagy jelentőségű fela­datnak ígérkezik az ország új közigazgatási rendszerének kimunkálása, a hel^i hatalmi rendszer bevezetése az or­szág egész területén. A szocializmust építő Kuba első alkotmányáról 1976. feb­ruár 24-én népszavazás dönt: e történelmi jelentőségű ok­mányt, a szocialista törvé­nyesség biztosítékának terve­zetét szintén a kongresszus vitatja meg és véleményezi. Az elképzelések szerint az or­szág új közigazgatási elosztá­sa értelmében jövő év máju­sától 14 megye és 169 község lesz Kubában, s megszűnnek a járások. Ok tökeiben —n o- vemberben titkos szavazással választják meg országszerte a helyi néphatalmi szerveket. A szocialista állam intézményei­nek létrehozása az államta­nács életrehívásával fejeződik be, amelyet — egy elnök, egy alelnök és öt elnökhelyettes irányít majd. Megalakul a végrehajtó hatáskörrel ren­delkező országgyűlés is. A gazdaságirányítás hom­lokterében korábban a me­zőgazdaság állt most a fon­tosságának megőrzése mellett — elsősorban az ipar felé for­dul a figyelme. Korszerűsítik — felújítják a nemzeti jöve­delem jelentős hányadát biz­tosító cukoripart. Szovjet tá­mogatással négyszeresére nö­velik az elkövetkező tíz év alatt a nikkel-kitermelést; a jelenleg 36 000 tonnáról 150 000 tonnára. Növekszik a villamosenergia kapacitás, s kiemelten fejlesztik a cukor­nád termésére épülő iparága­kat, valamint a halászatot. A párt programja — a mar­xista-leninista elvek alapján határozza meg a kubai társa­dalom politikai felépítését Alapvető cél a kubai forra­dalom eredményeinek további megszilárdítása, alkotó to­vábbfejlesztése, a haza védel­mének biztosítása valamint Kuba és a szocialista közös­ség sokoldalú kapcsolatainak elmélyítése, továbbfejlesztése. Sajtótájékoztató a kábái nagykövetségen Moszkvában Befejeztétek a külíigyniniszteri tárgyalások Tegnaip délelőtt Moszkvá­ban újabb több órás eszme­cserét tartottak hét európai szocialista ország külügymd- niszifcesrei. A találkozó, ame­lyen hazánkat Púja Frigyes képviselte, hétfőn délután kezdődött a szovjet főváros­ban, a külügyminisztérium Tolsztoj utcai vendégbázá- nak márványtermében. A részivevők a kétnapos meg­beszélés folyamán az idő­szerű európai és más nem­zetközi kérdések széles kö­rét vitatták meg. Tegnap délután Moszkvá­ban külön eszmecserét tar­tottak a találkozón résztve­vő hét szocialista ország külügyminiszterhelyetbesei. Tegnap este Moszkvában az alábbi hivatalos közle­ményt adták ki a hét szocia­lista ország külügyminiszte­rének találkozójárói. 1975. december 15-én és 16-án Moszkvában tanácsko­zást folytattak a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szocialis­ta Köztársaság és a Szovjet­unió külügyminiszterei. A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytattak a nem­zetközi helyzet néhány idő- . szerű kérdéséről, közöttük az európai helyzetről. A külügyminiszterek meg­elégedéssel állapították meg, hogy minden bonyolultsága és ellentmondásossága ellené­re a mai világhelyzet megha­tározó vonásává vált az álla­mok közötti egyenlőségen ala­puló békés és baráti kapcso­latok fejlődése, a kölcsönösen előnyös együttműködés ki- szélesítése, a feszültség csök­kenése. Ez jelentős mértékben a szocialista országok lendü­letes és következetes politi­kájának az eredménye amely egyre szélesebb visszhangra és támogatásra talál a világ valamennyi haladó és béke­szerető erejénél. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit figyelembe vé­ve, eszmecserét folytattak az európai földrész helyzetéről és aláhúzták a további előre­haladás szükségességét a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada által együttesen elfogadott és ki­alakított módon. Ez megköveteli, hogy aa össz-európai értekezleten résztvett valamennyi állam teljes mértékben valóra vált­sa egymás közötti kapcsola­taiban a Helsinkiben legfel­sőbb szinten aláírt záróok­mányban rögzített elveiket és megállapodásokat, és olyan hatékony intézkedéseket te­gyenek, amelyek mind konk­rétabb tartalommal tőlük meg a biztonság megszilárdí­tását és az együttműködés fejlesztését az európai föld­részen és előmozdítják a feszültség enyhülésének fo­lyamatát. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok továbbra is ebben a szellem­ben tevékenykednek, és el­várják, hogy hasonlóan, cse­lekszik majd az európai biz­tonsági és együttműködési értekezleten résztvett többi állítani is. Az utóbbi idők eseményei­nek fércében megvitatták a továbbra is veszélyes közel- keleti helyzetet. A tanácsko­zás résztvevői állást foglal­tak a térség igazságos és tar­tós békéje érdekében teendő aktív intézkedásék, a közel- keleti konfliktus átfogó és általános politikai rendezése mellett, a biztonsági tanács­nak és az ENSZ közgyűlésé­nek erre vonatkozó hatá­rozatai alapján. Aláhúzták a genfi közel- keleti békeértekezlet felújí­tásának fontosságát, azzal hogy azon kezdettől fogva és egyenlő jogokkal részt kell vennie valamennyi közvetle­nül érdekelt félnek, ideértve a palesztíniai felszabadítási szervezetet is. Rámutattak, hogy az ENSZ-nek, a bizton­sági tanácsnak és az ENSZ más szerveinek az eddiginél aktívabb szerepet kell be­tölteniük a konfliktus mi­előbbi rendezésében. Az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakának eredményeiről folytatott véleménycsere so­rán a figyelmet a szocialista országoknak a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a leszerelést célzó javaslataira összpontosították, különösen a nukleáris fegyverekkel és más tömegpusztító eszközök­kel kapcsolatos javaslatok, amelyeket az ülésszaííon a világ államainak többsége helyeselt és támogatott. A nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés, kiszélesítése a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igaz­ságos és a kölcsönös előnyö­kön alapuló, valamennyi or­szág fejlődését és társadalmi haladását elősegítő fejlesztés­nek, a népeknek a neakolo- nialisita és imperialista erők elleni küzdelem támogatásá­nak céljából a- miniszterek, véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet néhány más vonatkozásáról is, ennek so­rán ismét megerősítették, hogy a szocialista országok szilárdan támogatják az An­golai Népi. Köztársaságot A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a Lengyel Nép- köztársaság a Magyar Nép- köztársaság a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjetunió kül­ügyminisztereinek taná'-slío- záea a barátság és az elvtár- síasség légkörében folyt le. Becs HadericsikMési lárgyaasoi Kedden a bécsi Hofburg nemzetközi konferenciater­mében újabb plenáris ülést tartottak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tár­gyaló küldöttségek. A NATO- országok kérésére összehívott és viszonylag rövid ideig tar­tott ülésen — mint azt a nyugati államok szóvivője bejelentette — a NATO-álla- mok módosítást nyújtottak be korábban előterjesztett indítványukhoz. Bécsi sajtókörökben is­mertté vált — mint arról az Abeiter Zeitung is beszámolt — hogy a NATO módosító indítványa is a nyugati or­szágok egyoldalú előnyökre irányuló törekvését tükrözi. A bécsi lap szerint a NATO ezúttal is azt kívánja, hogy a Szovjetunió több katonát vonjon vissza a közép-euró­pai térségből, mint az Egye­sült Államok. A NATO vál­tozatlanul az általa megha­tározott „egyenlő szint” el­érésére törekszik, ami meg­bontaná a térségben kiala­kult erőviszonyokat Az Arbeiter Zeitung rámutat, hogy az amerikaiak által a Közép-Európában tárolt har­cászati atomrobbanófejek — katonai értelemben — rész­ben már elavultnak tekint­hetők és hogy tárolásuk fe­lülvizsgálatát már az ameri­kai kongresszus is sürgette. Djailis fsjiiis, kilcÉÉs elinyök Aláírták a magva:—szovjet árucser&fcrgalmi meglepődést A következő ötéves terv­időszakban a magyar—szov­jet árucsere-forgalom értéke megközelíti a 17 milliárd ru­belt. A kölcsönös szállításo­kat rögzítő államközi egyez­ményt kedden írta alá Moszk­vában dr. Bíró József magyar és Nyikoláj Patolicsev szov­jet külkereskedelmi minisz­ter. Az egyezmény lehetővé te­szi, hogy 1976—80 között a magyar áruk értékesítése di­namikusan növekedjék a szovjet piacon, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy az eddiginél több energiát . nyersanyagot, illetve a beru- i húzásainkhoz szükséges gépek nagy részét a Szovjetunióból szerezzük be. Az aláírást követően dr. Bíró József elmondotta: az árucsere-forgalmi megállapo­dás a párt- és kormányhatá­rozatoknak megfelelően, a népgazdasági tervekkel össz­hangban született. A hosszú lejáratú egyez­mény egyik lényeges új vo­nása, hogy tartalmazza azo­kat a szállításokat, amelyek a komplex program megva­lósításával közösen létesített ipari objektumok termelésé­ből származnak. Ennek megfelelően a kö­vetkező öt esztendőben szá­mottevően bővült egyebek kö­zött a földgáz, a cellulózé, a vasérctartalmú anyagok im­portja a Szovjetunióból. Tovább mélyül a két ország közötti munkamegosztás is a következő ötéves tervidőszak­ban. Olyan együttműködési egyezmények is lettek — pJL Por’ugáift Politikai meileszélések kezdődnek Elhunyt Mózes Viktor Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy de­cember 16-án váratlanul elhunyt Mózes Viktor elvtárs, a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő személyisége. Temetése december 22-én, hétfőn 13.30 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjá­ban. Elhunyt elvtársunk barátai, elvtársai és harcostársai 13 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ÉS KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGA Portugáliában ma politikai tárgyalások kezdődnek a fegyveres erők mozgalmának (MFA) öttagú bizottsága és a pártok között annak az al­kotmánytervezetnek a felül­vizsgálatáról, amelyben az MFA és a legfontosabb pár­tok még áprilisban állapod­tak meg. A lisszaboni O Dia értesü­lése szerint az MFA legfel­sőbb forradalmi tanácsának hétfői rendkívüli ülésén Eanes tábornok, a szárazföldi erők főparancsnokát, Lou- renco dandártábornokot, a lisszaboni katonai körzet pa­li főzés Viktor 1895 július 8-án a Szatmár megyei Avas- újfaluban született, mezőgaz­dasági munkáscsaládban. 12 éves korától szabótanonc volt, majd Szatmáron szabó­segéd. 1914-től pesten lakott, s tagja lett a Szabómunkásdk Szakszervezetének. A követ­kező évben behívták katoná­nak, de megszökött és a vi­lágháború végéig bujkált. Részt vett az 1918-as polgári forradalomban, a lánchíd! csatában, és tagja volt a pol­gárőrségnek. 191.9 április közepén lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja, s a Vörös Hadsereg önkéntese. A Ta­nácsköztársaság leverése után a ■ Szociáldemokrata Pártban a XV. kerületi pártszervezet végrehajtó bizottsági tagja­ként dolgozott. Itt más kom­munistákkal együtt az SZDP-n belüli kommunista frakció alapító tagja lett. 1921-ben letartóztatták, de három és fél hónap > után szabadon engedték. az autóiparban, a mezőgaz­dasági gépgyártásban, a szá­mítástechnikában, a zöldség­gyümölcstermesztésben — , amelyek Időtartama megha­ladja a szokásos ötéves ke­reteket, s hosszú távra szab­ja meg termelésünk irányvo­nalát, a magyar exportot, im­portot. A most megállapodásban előirányzott forgalom közel 50 százalékkal magasabb, mint az előzőé volt. Az áru­forgalom összetétele a követ­kező öt évben is változatla­nul kedvező. A magyar ki­vitelben a legfontosabb té­telek a gépipari cikkek. Áru­listánkon autóbuszok, hír­adástechnikai berendezések, kikötői daruk, élelmiszeripa­ri feldolgozó gépsorok, vegy­ipari gépek szerepelnek. Szá­mottevően bővül majd köny- nyűipari és mezőgazdasági, élelmiszeripari kivitelünk is a Szovjetunióba. Dinamikusan fejlődő im­portunk kiemelkedő fontos­ságú tételei: az energia és energiahordozók, az árucsere­forgalom alapján elektromos energiából 26,6 milliárd kilo­wattórára, kőolájból 35,5 millió tonnára, földgázból 9,4 milliárd köbméterre számít­hatunk. Ezek a szállítások megalapozzák a hazai ener­giaellátást. de természetesen gondoskodnunk kell a ren­delkezésre álló saját kész­letek jobb felhasználásáról. Kedvezően alakul a mező- gazdasági gépek és szállító- eszközök, valamint a fo­gyasztási cikkek behozata­la is. rancsmokát, Antunes őrnagy külügyminisztert, Martira Guerreiro főhadnagyot, a tes­tület legbaloldalibbnak tar­tott tagját és Canto E Castro őrnagyot bízták meg a pár­tokkal folytatandó tárgyalá­sokkal. A lap a forradalmi tanácshoz közelálló források­ból úgy értesült, hogy az MFA képviselői javasolni fogják a pártoknak: iktas­sák ki az áprilisi megállapo­dásból az „MFA forradalmi motor szerepére” vonatkozó kitételeket Részt vett aiz MSZMP meg­alakításában. 1925 szeptem­bere után a Központi Bizott­ság budapesti titkárságának tagja és ideiglenes vezetője lett. Később — utasításra —• Bécsbe, majd a Szovjetunió­ba emigrált, családjával együtt. A Szovjetunióban átigazol­ták az SZKP-ba, s egyéves tanfolyamra az úgynevezett Nyugati Egyetemre küldték, majd különböző gazdasági területeken felelős tisztsége­ket töltött be. 1954. decembe­rében tért vissza Magyaror­szágra, s a Vörös Október Férfi ruhagyár szociális igaz­gatójaként dolgozott. 1957-től csaknem 10 éven át a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjaként, később társadalmi munkásaként dol­gozott Munkásmozgalmi te­vékenységét több magas kor- mánykitüntetéssel ismerték éL BUKAREST Nicolae Ceausescu elnökle­tével kibővített ülést tartott az RKP Központi Bizottsá­ga. A plenáris ülésen egye­bek között megvitatták az. 1976. évi népgazdasági ter­vet és állami költségvetésit, valamint a nemzetközi hely­zet egyes kérdéseik MOSZKVA A szovjet kormány meghi- váisára tegnap hivatalos láto­gatásra Moszkvába érkezett Ramon Escovar Sáliam vene­zuelai külügyminiszter. A re­pülőtéren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter fo­gadta a vendéget. PÁRIZS Giscard d’Estainig köztár­sasági elnök tegnap délben megnyitotta a „nemzetközi gazdasági együttműködési konferenciát, amelyen 27 küldöttség vesz részt, a tőkés és a fejlődő országok, vala­mint az EGK képviseletében. A konferencia tuiajidcnkép- pen csrk nyitánya annak a legalább egy évre, vagy ta­lán még tovább- nyúló tár­gyalás-sorozatnak, amely ke- a fejlődő országok és a tőkés országok képviselői az energia és nyersanyag- problémákról, a fejlődő és tőkés országok közötti gaz­dasági kapcsolatok szerte­ágazó témájáról s az ezekkel összefüggő pénzügyi kérdé­sekről tárgyalnák majd. BRÜSSZEL A Közös Piacon kívülálló országaik rovására akarják csökkenteni gazdasági gond­jaikat az EGK tagjai. A ki- lencek föMművelésügyi mi­nisztereinek brüsszeli érte­kezletén például nem változ­tattak lónyegsen az EGK marhahús - behozatali ti lá­mán, A kilencek valamelyest módosították ugyan a jövő év «’.iső negyedére a behoza­tali feltételeket — minde- mrikélőtt annraik az aránynak megváltoztatásával, amely- lyefl. az importőrök kötelesék megfelelő mennyiségű fa­gyasztott húst vásároiW a* EGK készleteiből is — de a kedvezményeket elsősorban, a dél-amtarilkai exportőrök: (főként Argent ina) erezhetik majd. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom