Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-04 / 259. szám
1975. november; 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szép nap volt Veteránok találkozója Szolnokon A iiidoménygk és az Akadémia írta: Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára (I.) Egy kis beszélgetés a tanácskozás szünetében. A képen balról jobbra: Szentesi László a jászberényi városi párt- bizottság első titkára, és há cm idős elvtárs: Pesti Mihály, Gömöri Imre, Vasas Márton „'Nagyon szép nap volt a Ltai, ezt nem lehet elfelejteni” — mondta Szabó Imre. ö Tiszafüredről jött a találkozóra, amelyen minden évben régi harcostársakat lát vendégül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a Szolnok megyei és városi pártbizottság. Veteránok találkoznak egymással, akik ma megvalósulni látják mindazt, „amiről talán csak álmodozni mertünk, harminc negyven, ötven évvel ezelőtt”. Az alkalomnak kijáró ünnepi viseletben és ünnepi hangulatban gyülekeztek, szívükben is ünnepi érzésekkel. Megílletödöttségük legalább is erről tanúskodott. — Megszokottá vált, hiányozna, ha ilyenkor, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén nem találkoznánk idős elvtársainkkal, azokkal, akik hosszú évtizedeken keresztül, a fasizmus nehéz éveiben is őrizték a Nagy Október lángjait, a szocializmus eszméjét, — mondta a tegnapi ünnepséget m^nyitó beszédében Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára. Mintegy hetvenen ültek a széksorok között, mind idős párttagok. És a többiek: középkorúak, KISZ-esek, akik köszöntem jöttek virággal, szíves szóval, szeretettel. Ott volt Szekeres László és Barta László a megyei pártbizottság titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, ott voltak a járási-városi pártbizottságok titkárai. — Ünnep és munkaértekezlet, így lehet a legtalálóbban nevezni a mai tanácskozást, — mondta Majoros Károly. Számadás volt ez a nap, az elődöknek kijáró tisztelettel. Azoknak, akik vöröskatonákként, internacionalista harcosokként, az illegalitás he- héz éveiben életüket is kockára tevő kommunista emberekként, és felszabadulásunk napjai után az új élet megte- remteőiként dolgoztak. És dolgoznak még ma is, hisz erről tanúskodnak a kitüntetések, amit közülük ebben az évben is többen kaptak aktív közéleti tevékenységükért: Székely Károly, Juhász Im- réné, dr. Lambert Érnő, Hódos János, Kácz József, Szilágyi Károly, Janó János, Szabó Sándor. ÉS, hogy valóban munka- értekezlet is volt ez a tegnapi találkozás arra bizonyíték a számadás, amit Szekeres László tartott tegnap délelőtt . számukra: — Megyénk dolgos népe — mintegy harminchárom ezer kommunistával az élen — eredményesen dolgozott pártunk politikáját követve a szocializmusnak a gazdaságban, a kultúrában, a fejekben való megvalósításáért, — mondta többek között majd szólt azokról az eseményekről, amelyek fémjelezték az idei esztendő munkáját: pártértekezletek, pártkongresszus, képviselőválasztások, felszabadulásunknak —, a győzelem napjának —, Szolnok születésnapjának évfordulója. És, hogy az ünnepi percek mellett szorgalmas munka folyt a megyében, arra ismét idézet a „számadásból”: — A megye iparának nincs szégyenkezni valója, mert az elmúlt esztendőben is mintegy 20 milliárd forintnyi termelési értéket állított elő. Örvendetes, hogy 1975 október 1-Lg az állami ipar az előző évhez képest 6,8 százalékkal termelt többet. Ez erőteljesebb termelésnövekedés az 'országosnál, és a teljesítmény méltón dicséri megyénk munkásainak, mérnökeinek, technikusainak szorgalmas munkáját. A mezőgazdáság termelési értéke várhatóan a tavalyit, a 10 milliárd forintot éri el. Megbecsült hely ez így is az országos ranglistán, mert tudjuk, mit jelentett mezőgazdaságunknak az elmúlt évi ősz, és a kritikus nyár. Beruházásaink javarésze időben, pontosan teljesült. A születésének 900. évfordulóját ümieplő Szolnokon is jelentős, nagy értékű beruházásokat sikerült megvalósítani ... Hosszú volt a sor, amit Szekeres László ismertetett, hisz sok mindennel gyarapodott a megyeszékhely és á megye többi városa egyetlen esztendő alatt. De szólt arról is, hogy: » * — 1 Ideológiai, kulturális munkánk legfőbb eredménye, a marxizmus-léninizmusnak, a szociHiiSia kuLúr&iiaa a további térhódítása. Pártszerveinkkel együtt leffjobb tudásunk szerint az elmúlt évben is arra törekedtünk, hogy orooagandánk, agitációnk tartalmasabb, hatékonyabb és szélesebb körű legyen, mint korábban volt. A beszéd után a veteránokat riem kellett biztatni a véleménymondásra: a róluk való megemlékezést megköszönve nemcsak harcaikat, nehéz életük epizódjait elevenítették fel. Sok véleményt, hasznos javaslatot is mondtak, amit Majoros Károly szavaival , élve: „megfogadunk, igyekszünk munkánk során hasznosítahi”. Berkó Sándor vallomással kezdte: A múltban fájt nekem, hogy néz ki Szolnok. Most nemrég egy napot arra szántam, hogy Jánoshidáról bejöttem és megnéztem a várost. Hát örült a lelkem annak amit láttam ...” Tabók Lajos kommunistához méltó lelkiismeretességgel tett javaslatot a cukorrépa-termelés javítására. Magda *Árpád, Mezőtúr szülötte az óvó szót is kimondta: figyeljünk a fiatalok nevelésére. „Mi vagyunk a tanítók, úgy tanítsunk, hogy fiaink, unokáink különbek legyenek, mint mi voltunk annak idején”. A tiszafüredi Szabó Imre így mondta: — „Szeretnék még megérni sok ilyen értekezletet”, a szolnoki Fodor János meghatottan szólt a találkozásról. Mert szép volt ez a találkozás; Sok-Sok élménnyel teli. Megnézték az idős kommunisták a Szolnokról készült filmet, amelynek többen maguk is szereplői. Megcsodálták a város új épületeit, az egyre szépülő Szolnokot, és a városi tanács elnöké Kukri Béla „idegenvezetői szerepkörében” már a jövő terveiről is beszélt nekik. A legfelemelőbbek mégis azok a percek voltak, amikor a KISZ-esek virággal, őszinte szép szóval köszöntötték az ötven éve párttagokat — Csuka Lajost, Fodor Jánost, Gál Gyulát, Hajdú Jánost, Pomázi Ignácot, Sipos Ferencet, Murányi Jánost —, amikor a Tallinn mozi nézőterén Sándor T,n,,^.lo köszöntő szavai után hosszan tartó tapssal üdvözölték őket a jelenlévők, a városi pártbizottság tagjai, az üzemi pártszervek vezetőit a körzeti pártszervek titkárai. így mondta Szabó Imre: „Nagyon szép nap, volt a mai...” A középkorúak a KISZ-esek pedig azt Vallották, amit Majoros Károly is mondott: — Igyekszünk úgy dolgozni, hogy „forradalmunk ne fillérre váltva röpködjön szét, mint a szikra”, hanem szervézetten, egységesen haladjunk előre a fejlett szocialista társadalom építésében. V. V. Szolnokon Új, korszerű postahivatal Hojík és derük a Szoiejetuniönak A Magyar Hajó- és Darugyár a következő ötéves tervidőszakban tovább bővíti a folyami hajók, valamint az úszó és portáldaruk exportját a Szovjetunióba. 1976-tól kizárólag szovjet megrendelésre állítják elő többek között az újonnan kifejlesztett 2 ezer lóerős toló-vontatóhajót, öt év aiatt 29-et adnak át partnerüknek ebből a gazdaságosan üzemeltethető új típusból. Ezenkívül az ugyancsak új gyártmánynak számító ! 290 lóerős tutaj-vontatóból he4et gyártanak a szovjet vevőnek. A partnerek megá'’ apadtak a közös fejlesztések irányairól, fokozásáról is. Tegnap délelőtt hivatalosan is átadták a szolnoki vasútállomáson épült 2. sz. postahivatalt. Az ezerötszáz négyzet- méteres, háromszintes létesítmény méltán aratott elismerést nemcsak a vendégek között, ha- , nem a postás dolgozók és az' ügyfelek körében egyaránt. Az új hivatal gócpont is, ahöl a Dunántúlról a Tiszántúlra Budapestet megkerülve érkező küldeményeket szétosztják. Az átadási ünnepségen jelen volt többek közölt M. Szabó István vezérőrnagy, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a Rsndőrfőkapitány- ság vezetője, TurőcZi Fé- rencné, a városi pártbizottság titkára Kukri Béla, a városi tanács elnöké, Piroska István a Posta Vezérigazgatóság osztályvezetője. Dr. Szilágyi Gábor, a debreceni Postaigazgatóság vezetője adta át az új hivatalt. A magyar tudomány — társadalmunk egészéhez hasonlóan — az alkotó, termékeny évék időszakát éli. A tudo- domány eszközeivel feltárt eredmények gyakorlati hasznosítása formálja környezetünket, gyarapítja népünk gazdaságát, növeli szellemi értékeit. A fejlődés jelentős állomása volt hat esztendővel ezelőtt az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveinek kidolgozása és megjelentetése. Az irányelvek a hazái tudományos élet minden lényeges kérdésére kiterjedő, hosz- szútávú programot fogalmazták meg. 3 fá?sgdsroi«i jre^ei Az irányelvek hatására meghőtt hazánkban a tudományok társadalmi súlya és közéleti szerepe. A tudomány művelői világosabban látják saját tevékenységükben a szocializmus felépítéséhez való hozzájárulásuk lehetőségeit, s a közvéleményben is mélyebb gyökeret vert az a felismerés, hogv a tudomány egvik nagy hajtóereje céljaink elérésének. A kutatási tervekben, valamint a kutatóhelyek mindennapjaiban lényegesen nagyobb lett a társadalmi igényeknek és szükségleteknek a szerepe. A konkrét társadalmi célokat szolgáló kutatások — pl. a központi fejlesztési programokhoz kapcsolódó célprogramok — a tudományos kutatómunka értékrendjében mindinkább elfoglaljak, az őket megillető helyet. Az Országos Távlati Tudományos Kíutatási Tervbe sorolt kutatási feladatok egyaránt szolgálják a tudománynak alapkutatások révén történő fejlesztését és eredményeinek gyakorlati alkalmazását. Több hasznosítható ismerettel rendelkezünk a tudományos-technikai forradalom várható világméretű és hazai hatásainak előrejelzésében is. Az irányelveknek megfelelően általában korszerűsödött a tudomány állami irányításának szervezete, több vonatkozásban javultak a kutatás személyi és gazdasági feltételei. A kutatás és fejlesztés területé"» dolgozók száma az 1969, évi 61 490-ról 1974 végére 8b 509-ra nőtt. Az évenkénti növekedés lényegesen gyorsabb, mint a néogazda- s ;g más ágazataiban. A pénzügyi ráfordítások az 1989. évi 6.4 milliárd Ft-ról l974-b"n 1*1.4 milliárd Ft-ra növekedtek. A tudománypolitikai irányelvek intencióinak megfelelően az Akadémia 1970. évi közgyűlése a szervezet korszerűsítését határozta el. Az azóta eltelt négy év tapasztalatai szerint a megtett intézkedések általában helyesnek és hasznosnak bizonyultak. A tudományos testületek országos funkcióinak kibontakoztatása új lehetőségeket tárt fel a kutatómunka orientálásában, s előmozdította a különféle kutatások fokozottabb összehangolását. Az elnökségnek, valamint a tudományos osztályoknak és bizottságaiknak tevékenységében mind nagyobb szerephez jutnak az országos jelentőségű munkálatok, közöttük a tudománvágazati helyzet- elemzések és prognózisok. Jól jelképzel e törekvést, hogy különösen a termeléssel köz- vet’en kapcsolatban levő tudományterületeken aj illetékes állami vezetők az érintett osztályok ülésein rendszeresen részt vesznek, és a bizottságokban is közreműködnék a tárcák felelős képviselői. A hazai kutatásokban jelentős helyet foglalnak el a természettudományok és a firsad alom tudományok, amelyeknek felelős koordinátora a MTA főtitkára, s amelyeknek bázisa t’'!nvomórészt akadémiai intézményekből áll. 1974 végén mintegy 140 kutatóhely (éhből 38 kutatóintézet és több mint 199 egyéb kutatóhely) tartozott az Akadémiához. Ezekbén kb. 7"90 '■zemálv do’gozott. köztük mintegy 2500 kutató. (Folytatjuk) A szovjet Mára napjai masvarerszáii rendezvényeiről Tájékoztató a Magyar Sajtó Házában V. I, Popov, a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese és a vele érkezett szovjet művészek, írók a Magyar Sajtó Házában újságírókkal találkoztak. — Mennyiségileg és tártál-, mukban egyaránt tovább bővülnek a magyar—szovjet kulturális kapcsolatok, az országaink közötti együttműködés, s ennek újabb jelentős állomása a szovjet kultúra napjainak magyarországi rendezvénysorozata — jelentette be Vlagyimir Popov, a Szovjetunió kulturális miniszterhelyettese azon a sajtótájékoztatón, amelyet hétfőn délután tartottak a Magyar Sajtó Házában. Elsőként Király András, a Magvar Újság írók Országos Szövetségének főtitkára üdvözölte a szovjet kultúra napjai alkalmából hazánkba érkezett delegációk tagjait, művészeket, írókat, a kulturális élet irányítóit. Ezután dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár méltatta a november 4-től' 13-ig tartó hagyományos kulturális seregszemle jelentőségét, és köszöntötte a vendégeket, közöttük Tóth Dezsőt, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetőjét, Nagy Máriát, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkárát. Vlagyimir Popov elmondta: hagyomány immár, hogy Magyarországon november 7. tiszteletére színházi és film- bemutatók, vendégszereplések, kiállítások sora köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját, s április 4. tiszteletére a Szovjetunióban is hasonló művészeti eseménysorozat tiszteleg nemzeti ünnepünk előtt. A szovjet kultúra napjainak idei programját úgy állították össze, hogy szinte valamennyi művészeti ág java termését megismerhesse a budapesti és vidéki közönség. Többek között gyönyörködhetünk a Leningrádi Filharmonikus Zenekar muzsikusainak művészetében, megcsodálhatjuk a ZSOK, a Moldvai SZSZK 80 tagú népitáncegyüttesének produkcióit, míg a leningrádi Kirov Színház balettművészei a szovjet balett világhírét erősítik mostani vendégjátékukkal. Ellátogat hozzány ebből az alkalomból a moszkvai Szov- remenyik Színház is, amelynek műsorán Gorkij, Roscsin és Rozov egy-egy drámája szerepel. Ugyanakkor az Operaházban neves szovjet énekesek vendégjátéka emeli az ünnepségsorozat művészi rangját, és számos kellemes programot találhatnak a könnyebb műfajok kedvelői is. többek között a Pezsnyári együttes bemutatkozásán. Neves szovjet hangszeres előadóművészek fémjelzik a következő hetek koncertprogramját, és különlegesen gazdag választékkal fogadja számos múzeum is a kiállítások kedvelőit. A rendezvénysorozat nagyszerűen szemléleted a Szovjetunió népeinek kulturális fejlődését. Az UNESCO adatai szerint a Szovjetunió jelenleg az élső helyét foglalja el a világban a színházak, mozik, koncertek, múzeumok, könyvtárak látogatottsága tekintetében. | A szovjet kultúra a hatalmas ország népeinek több tucat nyelvén, a nemzeti formák gazdag sokrétűségében fejlődik. — Várjuk a találkozást a magyar közönséggel, bízunk abban, hogy ez az ünnepi eseménysorozat egyben barátságiunk erősítésének újabb fontos láncszeme lesz — mondotta befejezésül Vlagyimir Popov.
