Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-04 / 259. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975, november 4. IVftÁPEW I Kártyaayitogata Bár a rádióműsor eredeti címe egészen más, jóval hivatalosabb, mégis ez jutott eszembe az egy óra múltán: milyen jó, hogy immár rendszeresen ellátogat a Rádió egy-egy megyébe, hírt adni az országnak az ott történőkről. Beláthatunk a kártyákba”, azokba, amelyek egyébként sem titkosak, mégis így összefoglalva ritkán hallhatunk egy-egy megye belső életéről. A hétfőnként rendszeresen jelentkező Sajtókonferencia az elmúlt héten Békésbe látogatott, ahol a megye pártós állami vezetői az országos lapok és néhány megyei újság képviselőinek kérdéseire adtak választ Céltudatos és közérdekű kérdésekre, olyanokra, amelyek nemcsak a megye lakosságát érdeklik. Sokat megtudtunk Békésről, s még többet megtudhattunk volna, ha a vezetők — s ez nemcsak a Békés megyeiekre jellemző — tömörebb válaszokkal jobban a lényegre koncentráltak volna. Sajnos ma még gyakori, hogy a megkérdezett úgy érzi, az adott probléma minden összefüggését legalább érintenie kell, s így épp a lényeg kerekedik ki nehezen. Most is, nem egyszer, a műsort vezető Rapcsányi Lászlónak kellett egy-egy válasz után a legfontosabbakat mégegyszer összefoglalnia. S ha már a válaszadás mikéhtjéről esik szó, érdemes megemlíteni: a megfogalmazás módja, közérthetősége sem közömbös. Nem volna szabad hivatali zsargonban beszélni, mert nemcsak nehezebben érthető, hanem ellenérzést is kelt a hallgatóban, bármily fontos kérdés van is napirenden. Az egyszerűen okos, nem kön- törfalazó válasz — s szerencsére erre is volt példa — sokkal többet ér, magát a műsort is pergőbbé teszi, s ami a legfontosabb: leköti a figyelmet. A negyed x után Talán éve, hogy elindult egy új sorozat, mindmáig az egyetlen „férfi” műsor, amely — lám a fejlődésnek ilyen útjai is vannak — egyre mélyebbre ás, már-már legben- söbb dolgainkat viszi mikrofon elé. Petress István Mi, férfiak című sorozata az elmúlt héten a 40 éven túli férfiak érzelmi gondjait, a „megzavaradottság” időszakát boncolgatja, megannyi apró riport segítségével. Petress már-már művésze a kérdezésnek, legintimebb dolgaikról faggatja beszélgető társait, mégis sohasem érezzük magánügyekben vájkálónak, oly tapintatosan teszi mindezt. Szükség van erre hiszen mások megélt tapasztalataiból mindannyian okulhatunk. Kényes kérdéseket feszeget a műsor, de végső fokon, ez csupán látszat. Ha megtaláljuk a módját — és Petress megtalálja — olyan „ügyekre” is sort lehet keríteni, amelyekről egyébként azt gondolná az ember, nem való mikrofon elé. ■— trömböczky — TUDOMÁNY—TECHNIKA Háromszáz éves KHnyezetYcdelett a világra ny^n a küzdelemben, MuSiSÜ amelyet az ember napjainkban a környezetszennyezéssel kapcsolatban vív, védendő térséget képez a világóceán és az atmoszféra. Az óceánok és az atmoszféra szennyezési fokának meghatározásában, a szennyanyagok helyének, kiterjedésének felderítésében, és nyomon követésében a mesterséges holdak és az űr- laboratóriumok már ma is jelentős szerepet játszanak. Olyan ökológiai holdak fejlesztése van folyamatban, amelyeknek fő feladatuk lesz a jövőben az óceánok és az atmoszféra szennyezésének felderítése. Ilyen jellegű kutatásokat eddig a szovjet Kozmosz és Meteor holdak, az amerikai Nimbus meteorológiai holdak és az ERST mesterséges hold végzett, valamint a Skylab- űrlaboratórium. Az amerikaiak most készítik elő a földi erőforrásokat felmérő Land- sat 3. mesterséges holdjukat. Az 1977-ben fellövésre kerülő Landsat 3. holdat a foto- kamerák mellett, hőérzékelőkkel is ellátják. A hold műszerei alkalmasak lesznek az óceánba került különféle szennyanyagok bemérésére. Napjainkban a mesterséges holdak a tengerekbe került szennyanyagokat, . az olajat, fémeket stb. különféle érzékenységű filmek, hőérzékelők, spektrométerek és speciális radarberendezések segítségével mérik be. Természetesen nemcsak a tengerek, de a folyók és tavak szennyezését is ki lehet mutatni fenti műszerek és módszerek segítségével. A Skylab felvételei jól kimutatták a Loire folyó hőszennyezését, amelyet a folyó meEé telepített atomerőművek okoznak. űgyanúsak a Skylab felvételeken lehetett nyomon követni az Atlanti-óceánban az Amazonas folyamiból beomlott vízmennyiséget, mintegy 1500 km hosszú tengerszakaszon. A tengerbe jelentős meny- nyiségű olaj kerül mint szennyeződés. Ez lehet gondatlanság következménye (vízalatti olajfúrás, tankhajó tartályának kimosása stb.), de a tankhajó-katasztrófák során is előfordul a nagy arányú olajszennyeződés. Az olajat a tenger színén elég köny- nyű kimutatni. Nehezebb feladat elé állítja az embert a tengerbe került fémszennyeződés kimutatása a világűrből. A fémek nem lebegnek a víz felszínén, hanem mélyebb régiókba süllyednek le. A fotokame- rák és az elektromágneses hullámok segítségével nem lehet „lelátni” a tenger mélyére. A fémszennyezés nem - okoz mindig olyan „színes” elváltozást, mint 1972-ben az olasz vörös-iszap botrány. Ennek során a Montedison cég hanyagságából nagy mennyiségű titánbioxid került Korzika partjainál a tengerbe. A vegyszer a tengervízzel érintkezve vörösre festette a vizet. A színes tengerrészt könnyű volt felderíteni a világűrből közönséges fényképészeti módszerekkel is. A lPfltÜhh esett)en azonban IGyiUUUa fém szennyezés nem okoz színváltozást a tengervízben. Ilyenkor a vízre telepített mérőbóják segítenek. Ezek automatikusan analizálják időnként a tengervizet. Mérési eredményeiket a keringő műholdak gyűjtik össze és továbbítják a földi kiértékelő állomásokhoz. A jövőben ilyen együttes módszerekkel a világtengereken mérni lehet a fém szeny- nyezéseket (ólom, higany stb.) Sajnos, nemcsak a tengerek, de az atmoszféra is szennyeződik az ember tevékenysége következtében. A légköri szennyanyagokat is meg lehet határozni a világűrből. A-..szovjet Meteor - és- az amerikai.. Nimbus holdak fel'Várinak sZérél've olyan érzékelőkkel, amelyeknek segítségével meg lehet határozni az atmoszféra szennyezettségét mennyiségi és minőségi szempontból minden irányban. Az ipari tevékenység során különféle gázok és gőzök kerülnek az atmoszférába. A tudósokat azonban talán ennél is jobban nyugtalanítja az atmoszférában lebegő finom porszemcsék jelenléte és az ózonréteg változása. A finom porszemcséket a fizikusok aeroszoloknak nevezik. Ezek részben elnyelik, másrészről megtörik a nap sugarait. Mindez természetesen kihat Földünk időjárásának alakulására. Az aeroszolproblémánál a kutatók veszélyesebbnek tartják azt, hogy a mérések szerint az elmúlt 15 évben az atmoszféra ózontartalma megcsökkent. Az ózonoszíéra a légkör 15— 40 km magasságban elhelyezkedő ózontartalmú része. Ennek az ózonrétegnek az a feladata, hogy a Napból a Földre érkező és az élő szervezetre káros ultraibolya sugarakat e‘nyelje. Ugyanakkor az infravörös sugárzást is szabályozza az ózonréteg. Az ózonegyensúly felborulása hatással lehet Földünk élővilágára is. Néhány éve vitáznak arról, hogy mi lehet az oka az ózon- ritkulásnak? Egyesek a szuperszonikus repülést teszik felelőssé. Más vélemények szerint természetes jelenség, amely időnként előáll a földi légkörben, csak eddig az ember nem mérte ezt. 1977-ben lövik fel a Nimbus 7. amerikai holdat, amelynek fő feladata lesz az ózonkoncentráció és- elosztás mérése az atmoszférában. MSfrPClt az amerikaiak IVIflalColl most módosítják az OAO 3. csillagászati hold műszereit, és programját. (Kopernikusz program). Ez a hold is többek között ózon- meghatározási feladatokat kap. A hírek szerint szovjet űrkutatók is mesterséges holdas és űriaboratóriumos méréseket szándékoznak végezni az ózonréteggel kapcsolat-, ban. A környezetvédelemben tehát a világűr a jövőben fokozottabban veszi ki részét, az itt keringő mesterséges holdak és űrlaboratóriumok segítségével. a greenwichi csillagda Az Isaac Newton-teleszkóp A talajon húzódó fémpánt felett egyik lábammal a keleti, a másikkal a nyugati féltekén állok, Greenwichiben, London mai belvárosától, a Citytől mintegy két kilométerre, a Temze közelében. Mögöttem az obszervatórium kőoilléreiben. falaiban a méridiánműszerek és a híres-nevezetes óra, amelyhez négy világtáion igazodik az idő. Az épületen húzódik át a nemzetközileg elfogadott kezdő földi meridián, amelv- től kiindulva a Földet szelvényekre osztották; így ábrázolják a térképeken, földgömbökön. A kezdő vonaltól 15 földrajzi hosszúsági fokonként egy-egy órával csökken vagy nő a zónaidő. A Greenwichi Királyi Obszervatóriumot II. Károly angol király 1675-ben alapította. Tehát éppen 300 esztendővel ezelőtt. Akkor Anglia még távoli földeken és tengerekén uralkodott éíeh- „ hez elengedhetetlen volt a biztos tájékozódás a vizeken, ez pedig csillagászati megfigyelések nélkül éppenséggel lehetetlen. A csillagvizsgálót Chistopher Wren építette. Első vezetőjéül John Flamsteed csillagászt nevezték ki. Távcsöves mérések alapján állította össze az égi tájékozódáshoz nélkülözhetetlennek bizonyult első csillagtérképet. A további munkálatok nevezetes csillagászok nevéhez fűződnek, mint Edmund Halley és Nevil Maskelyne. Ez utóbbi indította meg a fájósok körében oly népszerűvé vált Tengerészeti Évkönyveket, amelyekből mindent megtudtak, amit a tudomány akkori állása szerint megismerni lehetett az égen és a vizeken. Azt a műszert, amelynek optikai tengelye a Föld nullameridinját, a 0-fok földrajzi hosszúságát jelzi, Georg Airy használta először 1851-ben. A pontos időjelzés úgy kezdődött, hogy az obszervatórium tornyában árbocra húztak fel, majd onnan hirtelen lebocsájtottak egy messziről is jól látható gömböt. Az időjelzésre természetszerűen -napjainkban a korszerű féchniká'' -minden eszköze rerideíkez|sjikre áll. Az eget kémlelő korszerű távcsövek 1958-ban a tisztább levegőjű dél-angliai Sussexbe, a Herstmonceux- kaátélyba költöztek. Greenwich múzeummá alakult át. Mit kisziak! Afrika az Múlnának? Csehszlovákiában, a lengyel határon fekvő Snezka- hegység 1603 méter magas csúcsán újonnan épült meteorológiai megfigyelő állomás és tudományos kutató intézet kezdte meg működését. Az új obszervatórium egyik fontos állomása lett az időjárás-előrejelzés hazai és nemzetközi rendszerének, A világon mindenütt a greenwichi idő szerint, egyszerre történnek a meteorológiai észlelések, egy időben röppennek a magasba a rádiószondákat szállító ballonok, hogy 30—35 kilométer magasba emelkedve, a Földre továbbítsák a magaslégkört jellemző tudományos ' adatokat. A talajészleléseket és a rádiószondák adatait számokból' álló kódokba foglalják és ezeket az időjárási központok összegyűjtik és egymás között kicserélik. Az észlelések az évek során egyre sűrűsödnek. Ezért szükséges, hogy az adatcsere percről percre összehangolva történjék. Régebben ehhez rádiót használtak fel, ma már helyükre léptek a legmodernebb telexgépek. A képen látható új obszervatórium a prágai telexközpontba továbbítja az észlelés adatait. Innen áz összesített adathalmaz a Moszkvában működő időjárási világközpontba, valamint a Frankfurt am Main melletti Offenbach- ban levő regionális központba is eljut. Közben persze a hazai meteorológusok is felhasználják az adatokat az időjárás előrejelzésére. Az űrkutatásban elérkezett az az időszak, amikor az eredményekből nemcsak azoik az államok részesednek, amelyeknek mesterséges holdjai a világűrben keringenek, hanem más országok is, többek köpött a fejlődő országok. A földi erőforrásokat felmérő amerikai ÉRTS holdak és utódaik, a Landsot holdak nemcsak az Egyesült Államok, de más országok területeiről is értékes felvételeket készítettek. Ezekből számos tudományág, a mező és erdőgazdaság, a hidrológia, a meteorológia stb. húz hasznot. Az .űrkutatás szempontjából — így a földi erőforrásoknak a világűrből történő felmérése szempontjából — Afrika hatalmas kontinens, telítve kiaknázatlan nyersanyagokkal, vízi energiával, hataSnas kiterjedésű erdőségekkel, szavannákkal és olyan sivatagokkal, amelyeket esetleg a jövőben termékennyé lehet majd tenni. 1975-ben az afrikai kontinensen két jelentős űrkutatási konferenciát tartottak. Az elsőre március 31, április 2-a között Bamako-ban került sor. A francia nyelvterület országai: Mali, Szenegál, Mauritánia, Elelfánt- csontpart, Kamerun, Csád, Zaire vettek részt ezen az összejövetelen. A másikat április 8—10 között Accrában tartották meg. Erre az angol nyelvterület országai küldték el delegációikat. A két konferencia fő témája az volt, hogyan lehetne Afrika nyersanyagforrásait a világűrből felmérni és ezáltal meggyorsítani a nyersanyagok feltárását és kiaknázását. A két konferenciát megelőzően összesen tizenhárom afrikai ország csatlakozott az amerikai .Landsat programhoz. Ez a program a földi erőforrások további felmérését célozza a világűrből. A csatlakozó országok mindegyikének megvan a maga sajátos problémája. Gabon az ásványi kincsek feltérképezését kéri a világűrből. Guinea problémája hasonló. Kenya az ország településeit óhajtja fel- térképeztetni. Leshoto-t szintén az ásványi kincsek felmérése érdekli. Libia az ország déli részét szeretné át- kutattatni a világűrből olaj után. Mali a Niger folyó deltájának állandó megfigyelését kérte. Zaire ugyancsak a nyersanyagok felkutatását szorgalmazza. Az 1975-ös év az afrikai államok bizonyos sikerét jelenti az űrkutatás szemszögéből nézve. Ez egyrészt abban nyilvánul meg, hogy az Egyesült Államok érdeklődését sikerült a kontinensre irányítani, másrészt még ebben az évben megkezdi működését Kinshása-ban (Zaire) az az űrállomás, amelynek berendezései felfogják és értékelik a Lardsat földfelszínkutató hold férfyképeit és mérési eredményeit. Az űrállomás 37 afrikai országgal osztja meg a világűrből felvett adatokat Afrika földfelszínére vonatkozóan. A Zaire Köztársaság (volt Belga-Kongo) területe 2 345 000 km2, lakóinak száma 20 millió. Gigantikus vízienergia, kiaknázatlan ércek é^évi 25 millió metrikus karát gyémánt jellemzi ezt az országot. Á, jövőkutatók szerint a 21. század leggazdagabb országa lehet, ha siketül kiaknázni a különféle ásványi kincseket és megfelelő ipart és erőmű-hálózatot kiépíteni. Az amerikaiak érdeklődése egyébként nem véletlenül és talán nem is egészen önzetlenül fordul most Afrika felé 1974 nyarán a Landsat hold felvételei Mweru és Tanganyika között olyan repedéseket mutattak ki, amelyek gazdag rézlelöhelyekre utalnak. Űj gyémántbányák körvonalai is kezdenek kibontakozni a világűrből és a Landsat 1. felvételei azt is kimutatták, hogy Zaire jóval gazdagabb nyersanyag- forrásokban, mint az eddigi földi kutatások alapján gondolták volna. Ahol pedig nyersanyag van a földben, ott Amerika nem sokat várat magára. Ezen túlmenően azonban bizonyos, hogy a világűrből végzett kutató program meggyorsítja majd az afrikai kontinens gazda-, sági fejlődését. i Obszervatórium a begytetőn
