Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-13 / 266. szám
IX■ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. november 13. Gépek az HDK-ból Magyarország a legnagyolb megrendelő Keleten és nyugaton egyaránt bevált az E—380-as önjáró takarmánykombájn X szovjet kombájnok és tarktorok mellett hazánkban egyre több NDK-gyártmá- nyú mezőgazdasági gépet láthatunk. Hogyan és honnan kapjuk? Miként alakul az NDK—magyar gazdasági együttműködés? A KGST-n belül mit jelent a két ország számára a mezőgazda- sági gépek gyártásának szakosítása? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ Drezda közelében, Neustadt- ban. Itt található az NDK mezőgazdasági gépgyártásának központja, a Fortschritt Kombinat. Termelési egvQttmüködes A magyar—NDK-i áru- esereforgalom a múlt 25 évben huszonháromszorosára nőtt. Magvarország külkereskedelmében az NDK már az első ötéves tervben az ötödik helyet foglalta el, 1955 óta a harmadik és 1970- től (a Szovjetunió után) a második helyen áll. Az NDK külkereskedelmében Magyarország az ötödik partner. Amikor a két ország gazdasági kapcsolatáról esett szó, Oscar Fazold. a Fortschritt Kombinat kereskedelmi igazgatója megjegyezte, hogy a mezőgazdasági gépek tekintetében Magyar- ország az NDK egyik legnagyobb és legfontosabb megrendelője. Az NDK-ban úgy látják, hogy a magyar mezőgazdaság feltételei, a szocialista nagyüzemek, a magyar éghajlat és időjárás, az egye? növényfajták termelése jól összeegyeztethető az NDK-éval és a testvérország mezőgazdasági gépgyártásának fejlettsége alkalmas arra, hogy a magyar mezőgazdaság termelését. korszerűsítését segítse. A korábbi években a magyar—NDK gazdasági kapcsolatokat az áruszállítás jellemezte. Az utóbbi években azonban gyors ütemben és állandóan fejlődik a két ország közötti termelési együttműködés is. A Fortschritt Kombinat Magyarországnak főleg kombájnokat, arató-cséplőgépeket, betakarító-, silózógépeket, sok célra használható pótkocsikat és nagy nyomású bálázókat szállít. Az NDK-ból egyre több burgonyabetakarító gép, a cukorrépát művelő-, szedőgép és egyéb gépek érkeznek. Nő a belső szükséglet is. Az NDK 512-es gabona- kombájnja, a T—088-as pótkocsi, az E—280-as önjáró takarmánykombájn nemcsak nálunk, hanem Csehszlovákiában és a nyugati országokban is ismert és kedvelt... Most dolgoznak t az új 516-os kombájn tervein. A kombinátnál 27 ezer ember dolgozik. Hatalmas gyárak, csarnokok és üzemrészek találhatók Neustadt- ban, Singuit-Bischofswerdá- ban, s NDK-szerte még 17 nagyüzemben. A termelés bővítését leginkább az akadályozza, hogy az NDK-ban kevés a munkáskéz. Arsnyérem Lipcsében Magyarországon viszont a MEZŐGÉP Tröszt irányítása alá tartozó vállalatoknál kapacitás kínálkozott mező- gazdasági gépgyártásra ezért igen eredményes a Fortschritt és a MEZŐGÉP Tröszt együttműködése. Egerben, Pásztón, Hódmezővásárhelyen, Győrben és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban a mező- gazdasági gépek egységeit, alkatrészeit gyártják azokhoz a gépekhez, amelyeket összeszerelve az NDK szállít Magyarországnak. A gyártási együttműködést 1972—73-ban készítették elő, és tavaly már nagyarányú kooperációs termelésről számolhattak be. Közős érdekek A KGST komplex gazdasági programja ma már nem csupán árucsere, gyártásszakosítás. termelési kooperáció. Az NDK-ban bizonyítják, hogy az együttműködés kiterjed a műszaki fejlesztés, a gyártási tapasztalatok kölcsönös átadására, az -üzem- és munkaszervezésre'/ a kooperációba belépő magyar gyárakat szerszámokkal. tervekkel rajzokkal, műszáki tanácsokkal is ellátják. Nem kevésbé fontos az sem, hogy Drezda és Cottbus megyében államközi szerződéssel jelenleg 2500 magyar dolgozik. Magyarok új szakmát, vagy második szakmát tanulnak az NDK-ban. Ezek a munkások, amikor hazatérnek, otthon munkába állítják az NDK-gyártmányú mezőgazdasági gépeket és ők látják el a szervizszolgálatot. Fazekas László Á szerencse bajjal jár I gy siránkozik, az őszin- I tétlenségnek még az árnyéka nélkül is, Audry Robb milliomosnő a kanadai Hamiltonból. Fél évvel ezelőtt gazdagodott meg: egymillió dollárt nyert a sorsjátékom. Természetesen nem volt Kanadában egyetlen újság sem, amelyik ne hozta volna le a mosolygó, és a szerencsét hozó jegyet szorongató Mrs. Robb fotóját. „Akkor még úgy gondoltam, hadd tudja meg mindenki, mekkora szerencse ért” — emlékszik szomorúan Audry. Az újdonsült milliomosnő most keserűen tesz szemrehányást magának hiúságáért. — Azt gondoltam, végre- valahára élhetem a világomat, és mi lett belőle? Vég nélkül lapozgatom a katalógusokat, keresem a legmodernebb, a legbiztonságosabb lakatokat és zárakat. Minden telefoncsörrenésre ösz- szerezzenek. Ügyvédet fogadtam, hogy elintézzem a családnevem megváltoztatását. Mindezek ellenére másik városba kell költöznöm. Pedig sajnálom: a hély gyönyörű, a szomszédok jók... Mrs. Robb szomszédai valóban jó emberek. Mindenesetre nemrég megmentették, amikor elriasztottak egy banditát, aki behatolta házába. És ez csupán az „első riasztás" volt. Néhány nap múlva a rendőrség megállított az utcában egy gépkocsit, mert az szerepelt a lopott kocsik jegyzékén. A volán mögött egy fiatal alak ült, s az ülés alatt találtak egy pár kézi- bilincset, parókát, pecket és egy pisztolyt, s bár az utóbbi játék volt, úgy képezték ki, hogy nem lehetett megkülönböztetni az igazitól. Találtak egy papírt is a következő típusszöveggel: „Mrs. Robb, ha életben és épségben akarja látni a kislányát, igyekezzen.. kifizetni a váltságdíjat — 500 ezer dollárt". Majd az következett, hogy mikor és hol kellene kicserélni a félmilliót a tízéves kislánnyal. Kiderült, hogy a „balhéra" Montreál- b ól ‘érkezett, onnan pedig Hamiltonig jó félnapos az út, s hogy a szándékai nem is voltak annyira tréfásak... Azóta Mrs. Robb rendőrt alkalmaz a házában. A Globe and Mait újság tudósítója, aki tulajdonképpen okozója volt Audry Robb balszerencséjének, sokszor megpróbált bejutni a házba. Félórákat álldogált az ajtó előtt, megmutatott mindent, ami csak nála volt, felmutatta igazolványait és kifordította a zsebeit, hogy bebizonyítsa: nincs titkolni- való szándéka. Amikor végülis beengedték a hírlapíró elővette fényképezőgépét, de a háziasszony tiltakozva emelte fel a kezét: „Nem, nem semmiféle fotót!" Még el sem tette az újságíró\ a fényképezőgépét, amikor csodálkozva vette észre, hogy öt magát fotózzák. „Ne haragudjon, most ez a szabály nálunk, — mentegetőzött Mrs. Robb. — Minden ismeretlen látogatót lefényképezünk. Minden eshetőségre készen. Végülis, ki tudja, hogy önnek is mi jár a fejében? Azokat az igazolványokat nem nehéz megcsináltatni." A, Paüagytn (APN) Vízparti viSiar A PEKINGI császári palota tőszomszédságában, az évszázadokkal ezelőtt létesített mesterséges tavak partján húzódik meg a nyilvánosság elől elzárt kormányzati negyed. A középső és déli tóról, a — ki tudja, miért — tengernek nevezett Csung-nan-hajról kapta a nevét, amelyet a külföldi sajtó gyakran Mao Ce-tung és a kínai vezetés politikájának jelölésére is használ. Aligha kétséges, hogy annak a viharnak, amely augusztus vége óta a „Vízparti történet”, Si Naj-an magyarul is megjelent kitűnő regénye körül a kínai sajtóban dúl, kevés köze van a majd egy évezreddel ezelőtti parasztfelkelés történetéhez, vagy a róla keringő történetek alapján néhány évszázaddal később írt, népszerű könyvhöz. Ezt a vihart nem a liangsani mocsarak hősei váltották ki, hanem egy másik vízparton, a Csung-nan-haj partján jelentkező utódlási problémák kavarják. A kínai párt elméleti folyóiratának augusztus végi összeállítása még a korábban „a parasztforradalom hőskölteményének” nevezett regényt vette célba, a Zsen- min Zsipao 1975. szeptember 4-i vezércikke, amelynek súlyát addig ismeretlen Mao idézetek is növelték, már az új kampány aktuális vonatkozásait emelte ki. Félreérthetetlenné tette, hogy a „Víz- parti történet” csak ürügy azoknak a problémáknak a megvitatására, amelyekkel Mao Ce-tung távozása után nemcsak a kínai vezetés különböző irányzatainak, hanem magának a kínai népnek is szembe kell néznie. A „Vízparti történet”-ben — mondják a hivatalos kínai sajtóban — Szung Csiang személyében olyan vezér kerül a felkelők élére, aki végül elárulja a felkelők és előző vezérük eszményeit. Világos tehát az analógia és a belőle következő feladat: hogyan lehet elkerülni, hogy Kína eljövendő vezetői szembeforduljanak Mao Ce-tung jelenlegi politikájával? A kínai politika külföldi elemzői már elvégezték a behelyettesítéseket: Csao Kaj, a keménykezű, de helyes úton járó vezér, (akinek halála után Szung Csiang „rossz útra” téríti a felkelőket), nyilvánvalóan Mao Ce- tung; Szung Csiang „a nagy ismeretlen”, aki még nincs, de lehet (bár egyesek a néhány éve rehabilitált, s egyre magasabbra emelkedő Teng Hsziao-pinget látják benne). A SZUNG császári udvar pedig, amelynek a felkelők végül behódolnak, a Szovjetuniót jelképezné. Van, aki a vitából olyan felhívást olvasott ,ki, hogy az új Szung Csianggai és társaival még Csao Kaj életében le kell számolni. Az ilyen azonosítások persze kockázatosak, hiszen könnyen kiderülhet, hogy tévesen ítélték meg a szóbajö- hető lépéseket és személyeket. Egyhez azonban nem fér kétség:a jelenlegi kampánynak — a Konfuciusz ellenitől eltérően — csak aktuális vonatkozása van. Ez pedig az utódlással, a továbbiakban követendő irányvonallal kapcsolatos. A Zsenmin Zsipao említett vezércikke ezeket írta: „Mao elnök útmutatásának tanulmányozása és megértése, a „Vízparti történet” bírálatának és Vitájának kibontakoztatása nem csupán az irodalom, a filozófia, a történelem és az oktatásügy vonatkozásában fontos és mélyreható jelentőségű, hanem abból a szempontból is, hogy pártunk és népünk most és a jövőben, ebben a században és a következő században is, kitartson a marxizmus mellett, szembeszálljon a revizioniz- mussal, Mao elnök forradalmi irányvonalát kövesse. A „Vízparti történetből”, ebből a negatív tananyagból, tanulságokat kell leszűrnünk, öszegeznünk kell a történelmi tapasztalatokat, meg kell tanulnunk a helyes és a helytelen irányvonal felismerését a bonyolult harci körülmények között, s tudnunk kell, milyenek is a kapitu- láns elemek. Pártunk több mint félévszázados története azt bizonyítja, hogy a revizionisták mind kapituláns elemek, akik befelé osztálykapitulációt, kifelé pedig nemzeti kapitulációt hajtanak végre.” A kampány megindítói tehát a „kulturális forradalom” irányvonalának mérséklése és a szocialista országokkal való kapcsolatrendezés ellen foglalnak állást, bár a homályos megfogalmazás a nemzeti burzsoáziával és a tőkés hatalmakkal szembeni bákülékeny politika bírálatát is elképzelhetővé teszi. A kínai politikai kampányok íratlan szabályai szerint az ilyen analógiák arra valók, hogy a szemben álló irányzatok ezeknek leple alatt csapjanak össze. Végül is kikről és miről volt szó: annak magyarázatát a harc eldőlte után adja majd meg — a győztes. Ma még minden nyílt: a kampány éppúgy lehet gyors lefolyású és látványos leleplezésekkel járó, mint elhúzódó, vagy csendes kimúlásra ítélt, mint nem egy elődje. Az erőviszonyok, a konkrét helyzet tulajdonképpen mindegyiket elképzelhetővé teszi. AM BÁRMENNYIBE ügyesen sikerül is leplezni mindazt, ami a színfalak mögött folyik, a jelenlegi kínai politikának a világ realitásaival, a nemzetközi kommunista mozgalom, és Kína szocialista fejlődésének érdekeivel való szembenállását ma már Kínán belül is egyre nehezebb elpalástolni. Polonyi Péter Automaták ellenőrzik a levegő tisztaságát A Kijevben elhelyezett levegőtisztaságot mérő távjelző műszerek adatai A levegőtisztaságot ellenőrző automatikus távjelző műszer A Szovjetunióban igen szigorúan szabták meg az emberi egészségre káros levegőszennyező anyagok tűrési határát. A levegőszeny- nyeződés elleni harcban hatékony segítséget jelentenek azok a különleges mozgólaboratóriumok, melyek segítségével a városok utcáin és az üzemekben rendszeresen ellenőrzik a levegő tisztaságát. Ezt a módszert azonban csak a kisebb városok levegőtisztaságának ellenőrzésére lehet alkalmazni. Az egymilliós vagy ennél nagyobb városokban automatika segíti az embert. A közeljövőben Moszkvában, Le- ningrádban, Kijevben és néhány más nagyobb szovjet városban automatikus levegőtisztaság ellenőrző rendszert helyeznek működésbe. A város különböző pontjain automatikus adattovábbító mérőműszereket helyeznek el, melyek adatait egy információ feldolgozó központban értékelik. A műszerek segítségével azonnal megállapíthatják, a város melyik területén szennyeződik a levegő valamilyen anyaggal. Ha a város valamelyik utcáján az ott elhelyezett távjelző műszer azt jelzi, hogy a gépkocsi kipufogógázok egészségtelen mértékben felszaporodtak. az információ feldolgozó központtal kapcsolatban levő közlekedesirá- nyító rendszer a gépkocsikat másik útvonalra tereli. (APN—KS)
