Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-13 / 266. szám

1975. november 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Segítenek a szocialista brigádok Könyvtár a gyárban Szovjet képzőművészeti kiállítások Az a látogató, aki né­hány hónap szünet után lép be ismét a jászberényi Hűtőgépgyár szakszervezeti könyvtárába, most zavartan dörzsöli a szemét. Eltévedt volna? Frissen vásárolt bú­torok, új könyvek, s igen: még a könyvtáros is megvál­tozott ... Az új könyvtáros, Knormé Csányi Zsuzsanna ráadás­ként azt is elárulja, hogy a mesebeli átváltozásnak még nincs vége. A könyvtár ha­marosan újabb helyiséggel bővül. Dehát mi is történt a gyár- óriás picinyke könyvtárával? Az eddig elfelejtett, ép­pen csak megtűrt intézmény a közművelődési párthatáro­zat nyomán végre hivatalo­san is szerepet, feladatot ka­pott a gyárban. Az árulkodó külső jegyek lényeges válto­zások bizonyítékai. Megoldó­dott a könyvtár helyiség­gondja, ugrásszerűen meg­nőtt a könyvbeszerzési ke­ret, s végre szakképzett, kon­cepciózus könyvtárvezető áll az intézmény élén. A kedvező személyi, anya­gi, tárgyi feltételek hatása a tartalmi munkában máris ér­ződik. Megkezdődött a cso­portos leltárkönyv összeállí­tása, a katalógus szerkesztés Amíg lesz zeneiskola is Oktatás a művelődési házban Tiszafüreden nincs zene­iskola, a szülők és a gyere­kek zeneoktatás iránti igé­nyét azonban ki kell va­lamiképpen elégíteni. Így lett Tiszafüreden — a ze­neiskola hiánya szülte kény­szer folytán — a zeneokta­tás „fellegvára” — a nagy­községi — járási művelődési központ. Igaz, hogy tanfo­lyamszerű hangszer-oktatás csak zongora és hegedű­szakra van, de más mód­szert is alkalmaznak. Ez év őszén egy tizenhárom tagú furulyazenekar is alakult, a zeneelmélet alapjainak ok­tatásán kívül, kiváló fúvós­előképzést is kapnak a gye­rekek. Szolfézs előképzőre összesen nyolcvanan járnak, ennek a foglalkozásai rend­szerint játékos, xilofonnal, triangulummal kísért gya­korlatokból állnak. Harangi Lászlóné. a kar­cagi zeneiskola tanára he­tente két órát foglalko­zik huszonhat óvodással. Az óvodai zene- és énekórákon a kicsinyek éneket és az alapvető ritmusértékeket ta­nulják, természetesen ko­ruknak megfelelően játékba ágyazva. Az óvodai foglal­kozások — zene előkészítő jellegük miatt — a későbbi­ekben minden bizonnyal nagy haszonnal járnak. Két formát kell még föl­tétlenül megemlíteni, hiszen mindkettő szervesen a zenei műveltség terjesztéséhez tar­tozik. Az egyik a Filhar­mónia bérletsorozata, amely- nék előadásait évről évre 250 gyerek látogatja és a zenebarátok köre, amelynek foglalkozásain műelemzéssel, zenetörténettel ismerkedtek a kör többnyire zenét is tanuló tagjai. Mindent ösz- szevetve: ebben az évben csaknem négyszáz gyerek részesül rendszeresen zenei oktatásban, vagy jut zenei élményhez Tiszafüreden. (eddig azt se tudták, milyen nagy a könyvállomány!), de ami a szűkebb értelemben vett szakmai gondok megol­dásánál is fontosabb: gazdagabb, árnyaltabb, céltudatosabb lett az ol­vasószolgálati tevékeny­ség. Növekedett a kölcsönzési idő, új letéti könyvtárak alakul­tak szaporodott a könyvtári rendezvények száma — vagy­is a könyvtári propaganda leghatásosabb módját válasz­tották Jászberényben: vonzó körülményeket biztosítottak az olvasóknak. Így nem cso­da ha számuk jelentősen megnőtt, s ma már egyre többen járnak a műsorokra, a rendezvényekre is. A köny­vek iránt megnövekedett ér­deklődést jól példázza a mű­szaki könyvnanok közelmúlt­ban lezajlott eseménysoroza­ta. Az ünnepi megnyitó, a szakíró-olvasó találkozó, a könyvkiállítás több száz ér­deklődőt vonzott, s árulko­dik” a könyvárus több mint tízezres forgalma is. A vonzó feltételek mellett a siker másik titka, hogy az olvasómozgalmi munka a szocialista brigádokban nagy­szerű bázisra lelt. A Hűtő­gépgyárban nincs olyan kö­zösség, melynek kulturális vállalásai között ne szere­pelne az olvasás, a könyv­tárlátogatás. Jó néhány bri­gád — például a Győzelem, a Zircen Janka, a Szentgyör- gyi Albert — még azt is el­határozta, hogy önálló leté­tet kér. Egészen különleges eset a tmk-üzem hatszoros aranyplakettes Béke brigád­ja. Saját könyvtáruk van! A körülbelül nyolcvan-száz kö­tetből álló gyűjteményt az egyik brigádtag ajánlotta fel —ezt egészítették ki újabb vásárlásokkal és könyvtári könyvekkel. A könyvtár és a szocialista brigádok kapcsolata nem csak a kölcsönzésre korláto­zódik. Mint említettük, a brigádtagok ott vannak az író-olvasó találkozókon, az irodalmi esteken, a vetélke­dőkön, a könyvvitákon, sőt újabban ők rendezik, vagy ők patronálják ezeket az ese­ményeket. A dolgozók szí­vesen vállalnak társadalmi munkát is a könyvtárért. Se­gítettek az átalakítás során, szemléltető eszközöket, könyvtári segédanyago­kat készítenek, és még sorolhatnánk az együtt­működés formáit. Könyvtár a szocialista bri­gádokért, szocialista brigá­dok a könyvtárért. Ez a ket­tős kapcsolat Jászberényben újabb eredményeket sejtet... H. D. \ Mesék felnőtteknek Balázs Péter előadóestje A szolnoki Pelikán presz­szóban kedden este Balázs Péter tartott előadóestet. A Vígszínház fiatal mű­vészét szolid „félház” fo­gadta, s az est jellemzője maradt: a művész és közön­sége sehogysem talált egy­másra. , Igazságtalanok lennénk, ha ezért kizárólag Balázs Pé­tert hibáztatnánk, akinek hiszünk tehetségében, de... De... Nagyhírű,' rutinos előadóművészekkel is meg­esik olykor, hogy mondani­valójukat — a magas mű­vészi színvonal ellenére — „nem veszi a közönség”. Miért nem? Ügy hisszük nem kell a kákán is csomót keresni, egyszerűen azért nem, mert érdeklődésének, műveltségének, vagy éppen a hangulatának nem felel meg. A kedvezőtlen reagá­lás visszahat az előadóra, s a kontaktust felváltja a kö­zöny. Balázs Pétert még nem Szárította ki a rutin szele, sőt — ahogy ő maga beval­lotta — ezt az előadóestjét egyenlőre még kísérletnek véli, úgyszólván keresi igazi műsorát. Hisszük, hogy meg­találja, de most még — az igaz szó hitével — azt kell mondanunk, hogy jelenlegi előadóestje a várakozás alatt maradt. Szerkezetileg ki­egyenlítetlen, — mesék, hu­moreszkek. aforizmák, no­vellarészletek stb. — helyen­ként az előadásmódiis kidol­gozatlan. Megint csak az elő­adóra hivatkozunk: jónéhány műsorszám még hiányzik az estből. Magunk is így gon­doljuk, de véleményt for­málni csak arról tudunk, amit hallottunk. Tiszteletre méltó törekvés tanúi lehettünk, kitűnő mű­sorpercek élvezői voltunk, ígéretet kaptunk, amelyet Balázs Péter minden bi­zonnyal be fog váltani: a műsor szerkezetének javítá­sa, s jó úton járó kifejező módjának továbbérlelése ré­vén.- fi — Családvédelmi napok Jászberényben A Vöröskereszt jászberé­nyi városi vezetősége. a Hazafias Népfront városi nőbizottsága, a város társa­dalmi és gazdasági egysé­geinek. szervezésében ked­den családvédelmi napok kezdődtek Jászberényben. A rendezvénysorozat a városi tanács házasságkötő termében tartott ünnepség­gel kezdődött, ahol az úttö­rők köszöntő műsora után Szalóki László, a városi ta­nács elnökhelyettese mon­dott beszédet. A megnyitó után, dr. Papp Tibor egye­temi tanár tartott előadást „Családvédelem, családjog” címmel. A családvédelmi napok gazdag programjában olyan további, nagy érdeklődésre számot tartó előadások sze­repelnek mint. a család és a társadalom szerepe a gyermek és az ifjúság ne­velésében, a dolgozó nő egészsegvédeime, a család helye a szocialista társada­lomban, a családvédelmmel kapcsolatos időszerű felada­tok. A november 29-ig tartó rendezvénysorozat további programja: a Műszeripari Szövetkezet Vöröskereszt szervezete november 21-én kismama találkozót szervez. November 25-én a város valamennyi óvodája nyílt foglalkozási napot rendez, ahol a szülők megismerked­nek gyermekük második ott­honával. baráti körével, az óvodai nevelő munkával. A Hűtőgépgyárban no­vember 26-án rendezik meg „A véradómozgalom a csa­ládvédelem szolgálatában” című előadást. Az előadó dr. Gyüszü Miklós orvos ez­redes, a Magyar Vöröske­reszt főtitkár helyettese lesz. A rendezvénysorozat prog­ramjába tartozik a no­vember 17-én nyíló „Gyer­meksarok a lakásban” című kiállítás is. A SZOVjct kultúra nap- —————— jai sokszínű rendezvénysorozatából ter­mészetesen nem maradha­tott ki a képzőművészet sem. Budapesten két kiállításon találkozhattunk a Szovjet­unió köztársaságainak jelen­kori művészeti alkotásaival, a Budapesti Történeti Mú­zeum a mai szovjet festé­szetből, szobrászatból adott ízelítőt, az Ernst Múzeum termeiben pedig a kortárs akvarellisták alkotásai kap­tak helyet. Mindenképpen fi­gyelembe kell venni az anyag bemutatásának szűk lehető­ségét, amely a Szovjetunió Kulturális Minisztériuma munkatársait igen szigorú válogatásra kényszerítette. Ennek következményei külö­nösen a festészetet, szobrá- szatot bemutató kiállításon jelentkeznek. A mai szovjet képzőművé­szet sokszínűségéről, változa­tosságáról több ízben meg­győződhettünk már a ha­zánkban bemutatott köztár­sasági és egyéni művészeti bemutatókon. A Történeti Múzeum falain több törté­nelmi témájú pannóval ta­lálkozunk: nem véletlenük „A szovjet festészet és szob­rászat mostani kiállítása, amelyet ismét a Szovjetunió Kulturális Minisztériuma ké­szített elő, a szovjet kultu­rális napokhoz kapcsolódik, melyeket a fasizmus feletti győzelem és Magyarország felszabadulásának 30. évfor­dulójára rendeztünk, és egy­beesik a világtörténelmi je­lentőségű ünneppel, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 58. évfordulójával” — jegyzi meg I. Abeldjajeva, a katalógus előszavának írója. A tematika elég széles, a forradalomtól a II. világhá­ború megidézett eseményein át a kommunizmus építésé­nek mozzanataiig. A történelem mellett a Szovjetunió életének, gazda­sági fejlődésének, tájainak, flz olvasó gyermekért Ha befejeződik a gyermekkönyvtárosok tanácskozása Tegnap Szolnokon és Me­zőtúron folytatta munkáját Csongrád, Szabolcs-Szat- már és Szolnok megye gyer­mekkönyvtárosainak ta­nácskozása. Délelőtt Szolnokon. a KISZÖV székházban Vörös Károlyné, a Móra Könyv­kiadó propaganda osztályá­nak vezetője tartott előadást a gyermekkönyv-hetek és az író-olvasó találkozók jelen­tőségéről, szerepéről a jövő olvasóvá nevelésében. Dél­után a résztvevők Mezőtúr­ra látogattak, ahol megte­kintették a fazekas szövet­kezetét, majd bemutató fog­lalkozásokat láthattak a gyermekkönyvtárban és a városi könyvtár olvasóter­mében. A foglalkozásokat Kosa Klára iparművész és Margitai Ágnes színművész vezette. A négynapos ta­nácskozás ma délelőtt an- kéttal ér véget, amelynek témája „a tömegkommuni­káció és a gyermekiroda­lom.” Merre tart a magyar regény? A Magyar írók Szövetsége jövő évi közgyűlésének elő­készületei során az utóbbi néhány év magyar prózájá­nak erényéről, hibáiról, eredményeiről. helyzetéről, távlatairól kezdődött tanács­kozás tegnap Debrecenben. termőföldjeinek, hegyeinek, vizeinek képe jelenik meg a művészek ecsetje nyomán. A tájak szépségének festői meg- elevenítése kétségtelenül könyebb, tradicionálisabb, mint a mindennapi munka, a hatalmas építkezések, erő­művek megfelelő szintű képi kifejezése. Ez utóbbiból ki­emelkedik V. Altuhov: „Szénakaszálás” triptichonja, a naiv megfogalmazás felé hajló rajzos, friss színvilágú, bájos jeleneteivel. Egyébként többször találkoz­hatunk a szimbolikus, mese- szerű fogalmazással, amely úgy tűnik, líraiságával, a stílusból adódó hangulatos­ságával egyik lehetséges út­ja a jelen heroizálás nélküli ábrázolásának. A másik út’ 8 mes---------------------------- kell mon­dani, igen szerencsésen vá­lasztott út, a----festői esz­k özök erőteljesebb alkalma­zása, régi pozíciójának visz- szaállítása. Meglepő módon ez nem a festményeknél je­lentkezik, hanem a hivatalos kategóriák szerint a grafikai műfajok közé sorolt akva- rellnél. Az akvarell techni­ka sajátossága eleve sugallja a festőiséget, a színek össze­futásának, keveredésének, erős hatásainak játékát, a kolorit gazdagságát. Ebből adódóan a megfogalmazni kívánt témák sokkal oldot- tabban jelentkeznek, direkt- ségük élét hangulatgazdag valőrök finomítják. Ez külö­nösen az ipari létesítménye­ket, vegyiműveket, gépsoro­kat, munkás brigádokat, me­zőgazdasági gépeket meg­örökítő műveknél jelentős. S ahogy a szovjet sokszorosí­tott grafika már többször bi­zonyította a maga területén, most az akvarellek is iga­zolták: lehet beszélni a jelen társadalom valóságáról a képzőművészet eszközeivel is megfelelő művészi színvona­lon. ielen esetben például a festőiség megsértése nélkül. Emeljük ki a kedvelt soro­zatok közül Ivan Boriszov: „Ipari táj az Uraiban” címen közreadott szériáját, Georgij Csiganov: „Az iparosított Üzbegisztán” szériából be­mutatott munkáit, és Vlagyi­mir Golovanov: Azerbaj­dzsánról készített sorozatát. Az akvarell-kiállítás össze­állításának dicséretére te­gyük még hozzá, nemcsak a Szovjetunió köztársaságainak munkás hétköznapjairól, ki­emelkedő munkásairól, a „munka hőseiről” kaptunk képet, de ünnepeiről, szí­nes népviseleteiről, különös tájairól, falvairól, városairól egyaránt. Csingiz Azinovme- seszépségű azerbajdzsáni fal­vai, különös formájú fái, színvilága vonzóan vallott a művész hazájáról, népéről. Ugyanígy Vlagyimir Golova­nov olajmunkásai, teaszüré- telői, karcsú korsóikkal a forrásnál vízre váró asszo­nyai, fekete hajfonataikkal, jellegzetes népviseletükkel elénk varázsoltak egy dara­bot a Szovjetunióból. De em­líthetnénk a litván Ingas Budris Klaipedát, Zsemajtyi- ját megidéző képeit, vagy Ali Szalimov Seri-Seher munkájának megragadó, egy­máshoz bújó, egymás fölé magasodó hasáb-házait, ka­nyargó, szűk utcáit, mesesze­rű báját. Beszélhetnék a portrékról, amelyeket a nép­viselet vagy a festői környe­zet, puha, kontúrok, lágyan egymásba folyó háttérszínek tesznek emberivé. Vagy a lí­rai megfogalmazású szere­lem, a család témáiról, vi­rágokról, csendéletekről, in- terieurokról — egyszóval mindarról, ami a mai életet jelenti a Szovjetunió köztár­saságainak valamelyikében. Mi! keres a látogató —————------egy másik o rszág képeinek üzeneté­ben? Az országot, ahonnan a festmények szobrok, raj­zok érkeztek. Az őtt élők életéről, hazájáról, történel­méről akar megtudni vala­mit, amit a művek alkotói, is fontosnak tartanak. Ezt. az igénvt az Ernst Múzeum szovjet akvarell-kiállítása teljes mértékig kielégítette. Egri Mária Cselgáncs, KRESZ-israeret, vízi kiképzés Szakalegységek alakultak az Ifjú Gárdában Az idei évtől megváltozott az Ifjú Gárda kiképzési ter­ve. Az eddig általános ki­képzésben részesülő szaka­szok közül jónéhány szakal­egységgé alakult, s tagjai spe­ciális kiképzésen vesznek részt. A tervezett oktatási órák felét a szakismeretek el­sajátítására fordítják. A szakalegységek egyik „patrónusa” a rendőrség. A megyei rendőrfőkapitányság és a megyei Ifjú Gárda pa­rancsnokság összekötő tiszt­je Rózsás Frigyes rendőr al­ezredes szerint jó kezdemé­nyezés volt a szakalegységek létrehozása. — A szolnoki gárdisták járnak az élen; van közrend­védelmi, vízrendészeti szaka­szuk, s a napokban megala­kul a közlekedési alegység is a 7. sz. Volánnál. A szak­kiképzés folyamán a gárdis­ták megismerkednek a rend­őrség munkájával. Termé­szetesen segítenek is nekünk. A közlekedési, vízi balesetek megelőzésében például szá­mítunk rájuk. A díszőrségen, kordonszolgálaton kívül so­kat tehetnek a bűnmegelőzés és az ifjúságvédelem érdeké­ben is. A legtöbbet azzal, hogy ismerik a törvényeket, rendeleteket, s mások fi­gyelmét is felhívják a betar­tásukra. A Finommechanikai Válla­lat törökszentmiklósi gyárá­ban a napokban alakult a közrendvédelmi Ifjú Gárda szakasz. A rendőrséggel kö­zösen kidolgozták a részletes k’képzési programot is. Gyermek- és fiatalkorúak védelme, a veszélyeztetett gyermekek felderítése, a fia­talkorúakkal szemben alkal­mazható intézkedések — er­ről lesz szó az első szakfog­lalkozáson. — Heti két órában elmé­leti a következő héten gya­korlati kiképzés lesz — ma­gyarázza Kovács Gyula rend­őr alhadnagy. A gyakorlati órákon önvédelmi fogásokra, ütés, rúgás, szúrás elhárítá­sára óktatja a gárdistákat, Székely Sándor és Gabii Mi­hály törzsőrmester. Mindket­ten aktív cselgáncsozók. — A szakfeladatok nagyobb megterhelést okoznak — vé­lekedett az új szakasz egyik tagja Dögéi Imre. Az Ifjú Gárda-ismere­tekre csak 30 óra jut, de ugyanazt kell tudnunk, mint eddig 60 óra tanu­lás után. A közrendvédelmi szakasz gárdistái a rendőri ismeretek elsajátítása után sem vesznek részt rendőri akcióban. — Mi azt várjuk — fogal­mazta meg Rózsás alezredes — hogy a gárdisták a tőlük telhető módon megakadá­lyozzák a fiatalkorúak italo­zását, s jelezzék ha a szocia­lista erkölcsöt sértő dolgot észlelnek. Tudják, mit kell tenniük ... Éljenek, gondol­kozzanak, cselekedjenek úgy, ahogy minden becsületes ál­lampolgárnak emberi köte­lessége. T. K. L. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom