Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-27 / 278. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. november ST„ SZOVJET-—AMERIKAI KERESKEDELEM Megkülönböztetés nélkül „Az amerikai nép nagy többsége, az üzleti körök pár­tolják a gazdasági kapcso­latok fejlesztését az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió között” — írta a múlt­koriban a New York-i Jour­nal of Commerce, amely a tengerentúlon oly divatos mikro-köz véleménykutatás eredményeit ismertette. A lap persze nemcsak „saját szakállára” rendezett közvé­leménykutatást: egyre több tőkéscsoport’ismeri fel, hogy a kereskedelmi megkülön­böztetés a Szovjetunióval legfeljebb más tőkésországok „keleti üzleteit” lendíti feL Megtorpanás A washingtoni kereskedel­mi minisztérium adatai sze­rint az Egyesült Államok ta­valy 608 millió dollárért ex­portált a Szovjetuniónak, holott az eladások értéke 1973-ban megközelítette az 1,2 milliárd dollárt. Tavaly zajlott a kereskedelmi tör- venytervezet kongresszusi vi­tája — emlékeztetnek rá a megfigyelők —, s a szenáto­rok egy kisebbségi csoportjá­nak Jackson vezetésével si­került kierőszakolnia, hogy politikai feltételekhez kös­sék a legnagyobb kedvez­mény elvének érvényesítését a két ország közötti kereske­delmi forgalomban. (Az ÜSA szinte minden -országnak megadja a legnagyobb ked­vezményt.) Az állami Ex­port-Import Bank kezét is megkötötték: jóval kisebb összegű hitelt nyújthat csak annál, mint amit a kereske­delem bővítése megkívánna. A kongresszusi szavazás nyomán nem léphetett élet­be a már 1972- ben. megkö tött kereskedelmi egyezmény sem. „Az eredmény”, mint lát­ható, nem sokat váratott ma­gára. „A Szovjetunió 1 mil­liárd dollár értékű üzleti megállapodást, amelyet ere­detileg az Egyesült Államok­kal kötött volna meg, más tőkésországokba terelt át” — jelentette ki nemrég Alhi- mov szovjet külkereskedel­mi miniszterhelyettes. A for­galom lanyhulása miatt az Egyesült Államok jócskán hátracsúszott a Szovjetunió nyugati kereskedelmi partne­reinek sorában: 1973-ban még a második helyet fog­lalta el, tavaly viszont már csak a hetediket. A gazdasági gondokkal küszködő nyugat-európai or­szágok kapiva-kaptak az al­kalmon, hogy a piáéi űrt be­töltsék. A Business Interna­tional összeállítást közöl azokról a hitelügyletekről, amelyeket a Szovjetunió egyes nyugat-európai álla­maikkal kötött. Nyugaf-Európa versenye Wilson brit miniszterelnök az idén februárban, moszk­vai látogatásakor 2,2 milli­árd dolláros hitelkeretet ajánlott fel a Szovjetunió­nak. „A brit iparnak ver­senyképesnek kell maradnia” — mondta Wilson. A tavüsz- szal Olaszországgal kötött öt évre szóló gazdasági és együttműködési megállapo­dást a Szovjetunió. Róma 2 milliárd dollár hitel nyúj­tására tett ígéretet Hosszú lejáratú gazdasági együttmű­ködési megállapodást kötött a Szovjetunió más nyugati ál­lamokkal, közöttük az NSZK- val is. Érthető tehát, hogy az amerikai konszernek most már bánják, hogy nem lép­tek fel határozottabban, ami­kor a kongresszus a keres­kedelmi törvénytervezetet tárgyalta. Csak kölcsönösségi aiapon Augusztusban az amerikai kongresszus „ténymegálla- pító” bizottságot küldött a Szovjetunióba, hogy az ame­rikai—szovjet gazdasági kap­csolatok javításának lehető­ségeit tanulmányozza. A 18 amerikai szenátort, képvise­lőt fogadta a többi között Borisz Ponomarjov, a Leg­felső Tanács külügyi bizott­ságának elnöke is, aki rámu­tatott: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tainak fejlődését a kölcsö­nösség és az államok tör­vényhozásának tiszteletben tartása elveire kell felépí­teni”. A derűlátó előrejelzésekkel ellentétben az amerikai gaz­daság még mindig képtelen megbirkózni a hanyatlással. Számítások szerint minden 100 millió dolláros hitelnyúj­tás 60 ezer új állásnak fe­lel meg — írja a Financial Times, s ez nem közömbös egy olyan országnak, ahol a munkaképes lakosságnak kb. 9 százaléka munkanélküli. Washingtoni hírek szerint Ford elnök mindezt figye­lembe véve kérni fogja a kongresszust: minél előbb törölje a külkereskedelmi törvényből a megkülönböz­tető rendelkezéseket. Boronkay Tamás Az eufráteszi gát A könyv forradalma Kubában 1958: Kuba lakosságának több mint 30 százaléka anal­fabéta, 1962 : Kuba az ameri­kai kontinens első olyan or­szága, ahol az analfabétiz­mus teljesen eltűnt, 1973: A hivatalos statisztikai ada­tok szerint az tország minden harmadik lakosa tanul, 1974: A kubai könyvintézet kiad­ványainak évi példányszáma eléri a 30 milliót... A fenti dátumok a népi Kuba közművelődésének leg­fontosabb mérföldkövei. Ar­ról tanúskodnak, hogy a •nyugati félteke első szocia­lista államában a tudomány és művelőd« fejl-esztésébén fontos szerepet játszanak a könyvtárak, amelyek ma már az ország legtávolabbi részein is megtalálhatók, összesen 160 kihelyezett köz­könyvtár működik a sziget- országban, és több tucat mozgó könyvtár járja a vi­déket, olyan helyekre juttat­va el a „szép szót”, amelyek ma még nehezen megköze­líthetők, s ahol csak szór­ványos települések vannak. A kubai könyvtárügy „fő­hadiszállása” a havannai Forradalom téren található, a Jósé Marti-ról elnevezett Nemzeti Könyvtárban. Az immár több mint másfél év­tizede működő 12 emeletes könyvtárközpont több millió kötetes állománnyal rendel­kezik és több száz tudomá- ryos-ismeretterjesztő, vala­mint olvasókörnek ad ott­hont. A kubai Nemzeti Könyvtár a maga nemében az egyik legkorszerűbb in­tézmény egész Latin-Ameri- kában. Funkcionális felépíté­sét tekintve erősén szakosí­tott. Az általános irodalmi osztályokon kívül zenei, mű­vészeti, tudományos és tech­nikai osztályokra tagozódik. A könyvtárközpont egvik legnagyobb részlege az ifiú- ság és a gyerekek\ szolgála­tában áll. A könyvtár által szervezett ifjúsági és gyer­mek olvasókörök rendkívül népszerűek a főváros fiatal­jai körében. 1966. december 18-án a Szovjetunió és Szíria szerző­dést írt alá gazdasági és mű­szaki együttműködésről az eufráteszi vízerőmű első szakaszának építésében. Ez­zel valóra válik a Szíria! nép ősi álma a Közel-Kelet egyik legnagyobb folyójának megfékezéséről. A folyó vi­zét öntözésre és energiafej- lesztésre használják fel . A közel 4iatvan méter ma­gas beton bukógáttal épült víztároló térfogata 12 milli­árd köbméter. Egyidejűleg épül a 300 ezer kilowatt ka­pacitású vízerőmű, a későb­biekben teljesítőképességét 800 ezer kilowattra emelik. Az erőmű évente 1,54 milli­árd kilowattóra villamos energiát fog termelni. Alep­po városától a duzzasztógát kapujáig 220 kilovolt fe­szültségű 160 kilométer hosz- szú villanyvezetéket létesí­tenek. E hatalmas létesítmény üzembe helyezése lehetővé teszi Szíria s almára 600 ezer hektár föld öntözését, az ön­tözéses területek megkétsze­rezését. Lényegesen növe­kedni fog a gyapot és más értékes növényeik termésho­zama. Az új vízerőmű fel­építése után az ország vilia- mosenergia-termelése dup­lájára növekszik, lényegesen fejlődik az ipar, s jelentős átalakulások mennek végbe a mezőgazdaságban. Az euf­ráteszi építkezés a nemzeti káderek kiképzésében is fon­tos szerepet játszik. A szov­jet szakemberek itt önzetle­nül adják át Szíria! kollégá­iknak gazdag tapasztalatu­kat. Hogy milyen nagy jelen­tőséget tulajdonít a szíriai nép az úi létesítménynek, abból is láthatjuk, hogv az eufráteszi vízerőmű építői­nek városát a Forradalom Városának nevezték eL 1973. júliusában elzárták a folyó medrét, 1973. decembe­rében pedig befejezték a vízerőmű első, 300 ezer kilo­watt összkapacitású turbiná­jának szerelését Múl* óv máj uSd’oan-jUiiuidoan meg­kezdték a próbaüzemelést és bekapcsolták az erőművet Szíria energiahálózatába. Az elmúlt időszak alatta vízerő­mű már több mint 300 mil­lió kilowattóra villamos energiát termelt. Ez a telje­sítmény az ország valameny- nyi villanytelepe által 1973- ban termelt energia egy har­madának felel meg. Az eufráteszi gát révén létrejött víztárolóban, ame­lyet a szíriaiak „Asszad-tó”- nak nak neveznek, mintegy 4 milliárd köbméter víz gyü- Iemlik fel, a tervezett meny- nyiség egyharmada. A patkó alakú gát 4 kilométer hosz- szú, 100 méter széles és 58 méter magas. Éveken át dolgozott itt 12 ezer szíriai munkás, több ezer szovjet kutató, tervező és építő. Az arab országokban a Szovjet­unói segítségével épített va­lamennyi objektum közül az eufráteszivel csupán a nílusi gát vetekedhet. Megkezdték az új földek művelés alá vételét is. Más­kéné vidékéh, az Eufrátesz jobb partiáin szovjet séggel egv négyezer hektár területű állami gazdaságot hoztak létre. Folvnak az elő­készületek egv úi öntöző- rendszer építéséhez, amelv kezdetben 17. ma^d további 50 ezer hektár földet lát el vízzel. Maga a gát már felépült. Most pedig a rajta baladó műutat építik. Az építők je­lenleg minden ereiüket a vízerőmű berendezéseinek üzemibe állítására összponto­sítják. (TERRA) Öntözött Volgavidék Óriási lépegető exkavátor építi a szaratovi öníözöcsatomát / Összeurópai energetikai rendszer 30—35 százalékkal csökkentené a viliamasenergia költségest A szaratovi öntözőcsator­na elkészülte után a Volga középső folyásánál lévő 50 ezer hektár termékeny föld örökre megszabadul a ke­gyetlen szárazságtól. A sza- íatovi sztyeppe az öntöző- csatorna segítségével —füg­getlenül az időjárási viszo­nyoktól —, jó termést bizto­sít. Jelenleg e területen már közel tízezer hektár földet öntöznek, melyről gazdag termést takarítanak be. A Szovjetunióiban az utób­bi években átfogó öntözési programot hajtanak végre. Csupán idén több mint 980 ezer hektár öntözését és több mint egy millió hektár lecsa- polását valósítják meg. Az országban jelenleg 25 millió hektár földet öntöznek. Ez a vetésterületnek mindösz- sze nyolc százaléka, ám a mezőgazdasági termékek 25 százaléka innen származik. Lsngyelorszaa helye a KGST-ben Lengyelországnak a mai világban elfoglalt gaz­dasági helyzetére dön­tő mértékben - kihat a KGST-hez, a szocialista országok gazdasági közössé­géhez való tartozása. A KGST-tagállamok sorában Lengyelország — tekintettel területére, népességére és gazdasági potenciáljára — a második helyen áll a Szov­jetunió után. A KGST-be tartozó szocialista testvéror- szágokkal Lengyelországot nem csupán közös gazdasási, hanem mindenekelőtt közös politikai célok és az azonos társadalmi rendből fakadó közös eszmék fűzik össze. Mint már említettük, Lengyelország a szocialista gazdasági közösség potenci­áljának jelentős hányadát képviseli. Az alapvétő ter­mékek — pl. acél, energia- ipari nyersanyagok, cement, kénsav és hajók — előállítá­sában a Lengyel Népköztár­saság a KGST-országok kö­zött a második helyet foglal­ja el a Szovjetunió után. A villanvenergia termelésé­ben Lengyelország a harma­dik, a legtöbb mezőgazdasági termék előállításában szin­ten a második helyen álL A lengyel népgazdaság igen szoros kapcsolatban áll a szocialista közösség más országainak gazdaságával. Külkereskedelmi forgalmát Lengyelország több mint 64%-ban a KGST-országok­kal bonyolítja le. A szocialista országokkal való együttműködés Len­gyelországnak lehetővé tesz egész sor olyan vállalkozást, amelyek méretei jóval túl­lépik a hazai lehetőségeket. Példaképpen érdemes meg­említeni, hogy a KGST ke­retén belül Lengyelország aktívan részt vesz számos összeurópai jelentőségű gaz­dasági kedvezményezés — a „Barátság” kőolajvezeték építése, a KGST-országok egyesített energiahálózata, stb. — megvalósításában. A szocialista országok gaz­dasági kapcsolatainak egyik igen lényeges tényezője a Szovjetunió területén levő nyersanyagbázis közös fej­lesztése a Lengyelország és más szocailista országok ál­tal nyújtott hitelek felhasz­nálásával. Ennek az együtt­működésnek keretében épül fel egyebek között a KGST- tagorezágok közös kohómű­ve, valamint egy cellulóz- gváróriás, amely valamennyi KGST-tagország szükség­letére fog termelni. Lengyelország, amely a közepes nagyságú és közepes gazdasági potenciállal ren­delkező országok közé tarto­zik, a két társadalmi rend világviszonylatban folyó versenyében csakis a KGST szocialista tagországaival legszorosabb együttműkö­désben tölthet be lényeges szerepe*. Az energetikusok szep­tember közepén Gdanskban rendezett nyolcadik nemzet­közi konferenciáján különös értelmet nyert az európai biztonsági és együttműködé­si tanácskozás záróokmányá­nak egyik tétele. Helsinkiben 35 ország kép­viselői hangisúlyozták: gaz­dasági teljesítőképességük és természeti kincseik lehetővé teszik hosszú távú együtt­működésüket, erőfeszítéseik egyesítését nagy horderejű tervek megvalósítására, ame­lyekben mindannyian érde­keltek, mert ez segítheti gaz­dasági fejlődésünk gyorsulá­sát. A gdanski konferencián az európai KGST-tagorszá- gokból, valamint a Közös Pi­achoz és az EFTA-hoz tar­tozó kapitalista országokból 800 energetikai szakember vett részt. Ez is arra utal, hogy e fontos területen meg­van a kiterjedt együttműkö­dés lehetősége. Táwezetéh hosszá távra A különbőz» gazdasági­társadalmi berendezkedésű országok a helsinki határo­zatból kiindulva — amely kimondja, hogy a kőolaj, a földgáz és a kőszén megfe­lelő alap lehet a hosszú távú gazdasági együttműködéshez és. kereskedelemhez — cél­szerűnek találják a villamos- energia cseréjét, kölcsönös szállítását az erőművi kapa­citások jobb kihasználása cél­jából, valamint az együttmű­ködést új energiaforrások feltárásában, köztük az atomenergetikában. Meghatározták a kölcsönös szállítások alapelveit, ame­lyek már a gyakorlatban be­váltak az észak-európai energiacserében. Két magas- feszültségű vezeték üzemel a Szovjetunió, Finnország és Norvégia között. Az utóbbiak a múlt évben 545. millió ki­lowattóra energiát importál­tak. Egy újabb távvezeték épül, amely lehetővé teszi, hogy a közeli években Finn­ország az eddiginél kétszer több energiát importáljon. Johansson svéd iparügyi miniszter, aki a télen meg­ismerkedett Finnországban a szovjet közreműködéssel épü­lő atomerőművel, kijelentet­te: célszerűnek tartja hazája részéről is ilyen jellegű együttműködés létesítését a Szovjetunióval. Hasonló gon­dolatot fejezett ki Koszigin- nal beszélgetvén d’ Omano francia iparügyi és tudomá­nyos kutatási miniszter is. A termelés korszerű ága­zatai egyre több energiát kí­vánnak. A közös piaci és a KGST-országokban egyaránt minden az energiaellátástói függ. Az SZKP XXIV. kong­resszusán meghirdetett Béke- program hangoztatta a Szov­jetunió készségét, hogy az érdekelt országokkal hajlan­dó együttműködni számos kérdésben, a többi között az energetikai tartalékok hasz­nosításúban. Az SZKP KB 1975 áprilisi plénuma, a XXV. kongresszust előkészí­tendő kiemelte a szovjet irányzat változatlanságát. A KGST-országok kőolaj- behozatálát 90 százalékban a Szovjetunió fedezi. Ez a tény, valamint -áss egyéb energiahordozók kölcsönös szállításának jól működó rendszere és a KGST-orszá­gok egyre növekvő villamos- energia-termelése jó alapot teremtett a további fejlődés­hez. Egyik ilyen fontos in­tézkedés a hét európai KGST-ország által létreho­zott Béke Energetikai Rend­szer teljesítőképességének megkétszerezése. E rendszer tevékenysége Bulgárián és Románián ke­resztül kiterjed Magyaror­szágra és Jugoszlávia észak­keleti területeire is. Bizo­nyos energiafeleslegeket más európai országokba is expor­tálnak, így a példaként em­lített Finnországba ás Nor­végiába. A Béke-energiarendszerbe kapcsolódó országok nemcsak importálnak, hanem expor­tálnak is villamosenergiát. A hét KGST-ország villa­mosenergia-hálózatát 22 ma­gasfeszültségű vezeték köti össze, amelyeket a 65 millió kilowatt kapacitású Béke energetikai rendszer egyesít. Amikor három év múlva el­készül a Vinnyica—Albertir- sa közötti 750 kilovoltos táv­vezeték, a Béke kapacitása 150 millió kilowattórára emelkedik, és ezzel Európá­ban az első helyre kerül. összeurópai érdekek A gdanski konferencián vonzó gondolat született:' a Béke alapul szolgálhat az össz-európai energetikai rendszer létrehozásához. Ez mintegy 30—35 százalékkal csökkentené az európai or­szágokban a villamosenergia költségeit, lehetővé tenné, hogy az országok rugalma­san alkalmazkodjanak példá­ul a természeti csapások elő­idézte rendkívüli körülmé­nyekhez. És ami talán a leg­fontosabb : kézzelfogható gaz­dasági támasza lenne az eu­rópai biztonságnak és ma­gas színvonalú együttműkö­désnek. ©leg Sztroganov

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom