Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-22 / 274. szám

1973. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Emlékülés Landler Jenő születésének évfordulóján Koszorúzás Moszkvában EiaSszIsfiiíffasrtatanS« tegnap, trafó* holnap Landler Jenő születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést ren­dezett tegnap az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Magyar Történelmi Társu­lat. A Párttörténeti Intézet .Alkotmány utcai épületében tartott ülésen részt vett Ne­mes Dezső, az MSZMP Polí- t kai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora, Szerényi Sándor, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­ga titkárságának tagja, ott voltak Landler Jenő hozzá­tartozói, s számosán a ma­gyar kommunista mozgalom veteránjai közül. Vass Hen­rik, a Párttörténeti Intézet igazgatója, a Magyar Törté­nelmi .TársJlat alelnöke mondott megnyitót, majd Szabó Ágnes kandidátus tar­tott előadást „Landler Jenő helye a magyar forradalmi munkásmozgalomban” cím­mel. Ezután korreferátumok hangzottak el Landler Jenő­nek a vasutasmozgalomban és a Tanácsköztársaság védel­mében betöltött szerepéről, ügyvédi tevékenységéről. Az ülés yass Henrik zárszavá­val ért véget. Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete a magyar nagykövetség vezető diplomatáinak jelenlétében tegnap délelőtt a moszkvai Kreml falánál koszorút he­lyezett el Landler Jenőnek, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelke­dő személyiségének porainál, Landler Jenő születésének századik évfordulója alkal­mából. Jelen volt a koszorú­záson Bíró Gyula, az MSZMP Szovjetunióban működő bi­zottságának titkára is. Ugyancsak pénteken dél­előtt helyezték el koszorúju­kat Landler Jenő földi ma­radványainál a szovjet ba­ráti társaságok szövetségé­nek, valamint a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaságnak a képviselői is. A koszorú el­helyezésénél ott volt Jevge- nyij Ivanov, a Szovjet Bará­ti Társaságok Szövetsége el­nökségének elnökhelyettese, Veszilij Sztriganov, az OSZSZSZK kulturális mi­niszterhelyettese, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság köz­ponti vezetőségének első el­nökhelyettese, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság több vezető képviselője, a szovjet külügyminisztérium képvise­lői. * * • Tegnap Újpesten, a Land­ler Jenő MÁV Járműjavító üzemben, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bizottsága, a KPM és a vasutasok szak- szervezete emlékünnepséget rendezett Landler Jenő szü­letésének 100. évfordulója alkalmából. Megkezdődött a KizafggaSmazottak Szakszervezetének Vili. ksagresszusa Lázár György a Minisztertanács elnöke is részt vett a tanácskozáson Tegnap a SZOT Tárogató úti központi iskolájában megkezdődött a Közalkalma­zottak Szakszervezetének VIII. kongresszusa, amely a csaknem 190 ezer közhiva­tali dolgozót képviselő 300 küldött, valamint 100 meghí­vott vendég részvételével két napon át tanácskozik. A kongresszuson megj elebt és-< az elnökségben foglalt helyet Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szer­kesztőbizottságának elnöke és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politi* kai Bizottságának tagjai, ott volt a kormány több tagja, az államélet számos vezető személyisége, továbbá Dago­bert Krause, a közalkalma­zottak és rokonszakmák nemzetközi szövetségének fő­titkára. A tanácskozást dr. Csen­des Károly, a szakszervezet elnöke nyitotta meg, maid dr. Prieszol Olga főtitkár fű­zött szóbeli kiegészítést a küldötteknek korábban el­juttatott írásos beszámoló­hoz. • A főtitkár kiemelte a szak- szervezet VII. kongresszusán hozott határozatok eredmé­nyes végrehajtását. A szak­szervezet sokoldalúan közre­működött az általános társa­dalmi célok megvalósításá­ban; elősegítője volt annak, hogy a hatáskörébe tartozó államigazgatási, igazságszol­gáltatási, tudományos kuta­tói intézet, közművelődési és egyéb szakterületek jobban megfeleljenek társadalmi rendeltetésüknek, emelkedjék munkájuk színvonala, tovább javuljanak a közhivatali dol­gozók élet- és munkakörül­ményei. A továbbiakban utalt azokra a jelentős intéz­kedésekre, amelyeket a kor­mány az elmúlt években tett a hatáskifcök felülvizsgálatá­ra és decentralizálására, az ügyintézés egyszerűsítésére, az államigazgatási és igaz­ságszolgáltatási szervezet egységesítésére. A jelzett in­tézkedések hatására javult az ügyintézés, az igazgatási, a hatósági és igazságszolgál­tatási munka színvonala. A feladatokról szólva hangsú­lyozta: a szakszervezetnek a maga mozgalmi eszközeivel az eddiginél is hatékonyab­ban kell segíteni a hatósági munka színvonalának emelé­sét. a gazdasági hatékonysá­got szolgáló intézkedések kö­vetkezetes végrehajtását. Mozgalmi vonalon változat­lanul jelentős feladat a tag­sággal való kapcsolat erősíté­se, a bizalmiak munkájának fejlesztése, a 32 ezer válasz­tott tisztségviselő jobb fel­készítése feladataik ellátá­sára. A főtitkári beszámoló után Huber Lajos, a Számvizsgáló Bizottság elnöke beterjesztet­te a bizottság jelentését, majd megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Benke Valéria, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesz­tő bizottságának elnöke. A párt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta a kongresszus résztvevőinek, majd a szakszervezetek tár­sadalmunkban betöltött sze­repéről szólt. Hangsúlyozta: szocialista rendszerünk fon­tos vonása, hogy a különböző társadalmi rétegek érdekei alapvetően megegyeznek. Ezután a világnézeti neve­lés fontosságáról beszélt, s arról, mit jelent a szocialis­ta államban közszolgálati dolgozónak lenni. A vitában felszólalt Gál László, a SZOT titkára és dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének VIII. kongresszusa szombaton folytatja mun­káját Itt csörög a mogyoró Budapest—Tiszaroff nem kis távolság, s egy zacskó festék, vagy mosogatópor árában nem mindegy, hogy mennyi a szállítási költség. Nem titok a COMPACK Ke­reskedelmi Csomagoló Vál­lalat vezetői fontolóra vet­ték annakidején, vajon ér­demes-e fenntartani a tisza- roffi telepet. Az eltelt évek azt bizonyítják, megérte. A kezdeti hatvanas munkáslét­szám „földuzzadt” kétszáz- nyolcvanra. A termelési ér­ték az idén várhatóan 213 millió forint lesz. Hogy mit jelent ez az üzem a községnek, arról Matastik Pál telepvezető így beszél: — Néhány évvel ezelőtt Tiszaroffról egyre-másra mentek el az emberek, biz­tos munkát, megélhetést ke­resni. A csomagolóüzem in-, dujésával jóformán meg­szűnt az elvándorlás a fa­luból. Az asszonyok nagy ré­sze a főzőkanál mellől jött ide, de szép számmal akad­nak olyanok is, akik a helyi termelőszövetkezet tagjai voltak. Mit tudunk nyújtani a községnek? Erre jó nélda, az a 2 millió 200 ezer forint, amellyel a vállalat hozzájá­rult a vízmű építéséhez. Né­hány hónapja a XI. kong­resszus tiszteletére kommu­nista műszakot tartottunk. A 25 ezer forint munkabért a községi tanácsnak adtuk. Modern gépeket kaptak, ezekkel különböző élelmi- szeripari cikkeket — kávét, mogyorót, tejport — csoma­golnak. A festékteremben mintha egy furcsa álom sziluett ké­pei között lépdelnénk. Kék, minden kék. Az asztal a kö­penyek, a kezek, a szemhéj, r; homlok. A festék nein álom, valóság. Vámos János- r,é hat éve dolgozik itt. — Soha rosszabb munka­helyet ... — mondja. Egyedül ő kötött pettyes kendőt a szája elé. — Bántja az orromat a festékszag — A szomszédja még hozzáfűzi — mi is szok­tuk viselni. — Most miért nem kötöt­ték fel? — Könnyen bepárásodik, és akkor jobban tapad rá a festék. Kellemetlen, ha az ember szája hozzáér! Sok a baj ezzel a szájken­dővel, nem szeretik. Felkö­tik ugyan, de csak annyi időre, amíg főnök van a te­remben. Egy másik munkahelyen kókuszpelyhet és földimo­gyorót csomagolnak. Kelle­mes illatkeverék úszkál a le­vegőben. A terem világos, az ablakban virágok vannak. Rósai Jenőné innen kérte át- rrtagát az Ultra-csomagolóba. Kegyetlenül ingerlő a moso­gatópor. — Nálunk többet lehet ke­resni, mint az „élelmiszeres­ben”, mert veszélyességi pót­lékot is kapunk. Kozma Istvánná vidáman mosolyog a zacskótöltő gép mellől. — Négy óránként váltjuk egymást és védőitalt is ka­punk: teát. vagy szörpöt. Szeretem ezt a munkát, ezt az üzemet. — Miért? — Biztos keresetem van. Bs az ember nincs egvedül, a családján kívül is tartozik valahová. • H. J. 6. Lakásépítés, egészségügyi eiiátás A nemzeti jövedelemnek nemcsak a lakossági fo­gyasztási része szolgálja az életszínvonal emelését, ha­nem a felhalmozás egy ré­sze is. Ilyenek a lakás, a kommunális, az egészség- ügyi és szociális, kulturális ágazatok beruházásai. Ugyancsak a lakosság élet- körülményeit javítják a kis­kereskedelmi hálózat, a sze­mélyszállítás fejlesztésére slb. fordított összegek is. A párt a legégetőbb szo­E nagy munkának méltó eredménye, hogy 1961—65 között — a második ötéves terv időszakában 282 ezer, 1966—1970 között — a har­madik ötéves terv időszaká­ban — 327 ezer lakás épült, a negyedik ötéves terv idő­szakában pedig várhatóan mintegy 430 ezer lakás ké­szül fel. Ezzel a felszabadu­lástól napjainkig mintegy másfél millió család kapott új lakást. A lakásállomány mintegy 40 százaléka a szo­cialista építés 30 évében ké­szült. Elértük, hogy az 1930 —1938. évek átlagos 23 ezer egyszáz lakásával szemben napjainkban közel 90 ^zer lakás épül fel egy év alatt, azaz ezer lakosra számítva, a felszabadulás előtti két-há- rom lakással szemben nyolc- kilenc lakás. A lakáshelyzet további ja­vítását pártunk fontos tár­sadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti. Biztosít­ja például azt is, hogy az eddiginél több állami lakás Javul népünk egészség- ügyi és szociális ellátásá­nak színvonala is. Az átla­gos életkor igen jelentősen meghosszabbodott, a kor­csoportonkénti halálozási arányszám csökkent. Az el­múlt évben az élveszületé- sek száma, elsősorban a né­pesedéspolitikai intézkedé­sekkel összefüggésben, je­lentősen nőtt. Emelkedett a szülőképes korba lépő nők száma is. 1974-ben 186 275 gyermek születfett, 30 051- gyel több, mint 1973-ban; az ezer lakosra jutó élve- születések 6záma az előző évi 15,0 százalékról 17,8 szá­zalékra emelkedett. Ilyen magas élveszületési arány 18 évé nem volt Legnagyobb mértékben a második szü­löttek száma nőtt, jelentő­sen emelkedett a harma­dik szülöttek száma is. ciális feladatának a lakás­kérdés megoldását tartotta és tartja. Ezt bizonyítják a következők: a 100 lakásra jutó lakosok száma az 1941. évi 382 főről 1974. év ele­jére 307 főre csökkent. 1 E jelentős fejlődésre annak alapján nyílt lehetőség, hogy pártunk a gazdaságfejlesz­tés részévé tette a lakásépí­tés bővítését is. Megterem­tette a lakásépítés kapacitás feltételeit, ipari hátterét. pontokban élő nagyüzemi munkásság, a fiatalok lakás­helyzete még nagyobb mér­tékben javuljon. Cél, hogy minden három- és többgyer­mekes család néhány éven belül önálló lakáshoz jus­son. A következő 15—20 év­ben tervek szerint 1,5—2 millió lakás épül Magyar- országon, s lehetővé válik, hogy minden család, önálló lakáshoz jusson. Fejlődik a lakáshelyzettel szorosan összefüggő kommu­nális ellátás is. A tervidő­szak végére az ország la­kosságának mintegy kéthar­mada közműves ivóvízzel, több mint egyharmada pedig csatornázott helységekkel, illetve településekkel lesz ellátva. A háztartások két­harmadában lesz gáz, 95 szá­zalékában villany. A telepü­léskategóriák ellátottsági színvonala kiegyenlítettebbé válik, a jelenlegi differen­ciáltság az elmaradott terü­letek gyorsabb fejlesztése révén csökken. I A természetes szaporodás — az élveszületések és a halálozások különbsége — ezer lakosra számítva az 1973. évi 3,2 százalékról 5,8 százalékra emelkedett. Államunk, a népesedési céloknak megfelelően folya­matosan bővítette a bölcső­dei és óvodai hálózatot. Az utóbbi négy év során 12 szá­zalékkal nőtt az állandó böl­csőde helyek száma, s ma már eléri a 45 ezret. Mint­egy 3 §00 óvodában 250 ezer óvodai hely áll a gyermekek rendelkezésére és a követke­ző ötéves tervben elérjük, hogy az ipari városokban minden óvodáskorú gyer­meknek jusson hely az óvo­dákban. Államunk — a gazdasági eredményekkel összhangban — tehát számos központi in­tézkedést tett és tesz a jö­vőben is a szociális helyzet javítására. Ezzel párhuza­mosan a jövőben a vállala­tok is nagyobb gondot for­dítanak a népesedéspolitikai eszközök körének bővítésé­re, hatékonyságuk fokozásá­ra, vagyis a dolgozó anyák, a szülckorban levő nők hely­zetének, élet- és munkakö­rülményeinek javítására. Jelentősen fejlődött ha­zánkban az egészségügyi íé- látás. Ma már az ingyenes egészségügyi ellátás, vala­mint a társadalombiztosítás minden állampolgárra kiter­jed. (1938-ban csak a lakos­ság 38 százalékára terjedt ki a társadalombiztosítás.) Jelentősen nőtt az orvosok száma. Az utóbbi, négy év során csaknem 15 százalék­kal. Hazánkban jelenleg 10 ezer lakosra 25 orvos, 83 kórházi ágy jut. (1938-ban csak 12 orvos, illetve 51 kór­házi ágy jutott 10 ezer la­kosra.) Az orvosok számá­nak növekedése — s ezt nagy eredménynek tekint­hetjük — elsősorban a szak­orvosi ellátás színvonalát növelte. Különösen a vidéki városokban volt gyorsütemű a fejlődés ezen a téren. Társadalmunk tovább bő­vítette az üdülés lehetősége­it. Az elmúlt évben már egymillió dolgozó részesült szervezett üdülésben, 10 szá­zalékkal több mint 1971- ben. Csuk jobb munköuol Az elmondottak beszéde­sen bizonyítják, hogy az utóbbi években gazdasági fejlődésünkkel arányosan, számottevően emelkedett a lakosság életszínvonala és javultak életkörülményei. Pártunk, kormányunk mint azt a XI. kongresszus hatá­rozatai, a Programnyilat­kozat, az ötödik ötéves terv célkitűzései jelzik — a jö­vőben is azon munkálkodik, hogy folyamatosan növeked­jen a társadalom tagjainak életszínvonala. Látni kell azonban, hogy az életszín­vonal további gyors emelé­se csak jobb munkával, a gazdaság dinamikus növelé­sével biztosítható. Mindez azt követeli, hogy gazdasá­gunk, a társadalom min­den tagja eleget tegyen azoknak a követelmények­nek, amelyek a fejlődés új, intenzív szakaszával együtt- jámak. Így teremthetjük meg holnapi szebb, jobb, tartalmasabb életünk alap­jait. Cs. ő. (VÉGE) Harminc £cr, 1.5 miSSIíö £*j lakás épüljön, s hogy az ipari kóz­Menn^i gyermek született? Ideális Időben, jól halad az őszi mélyszántás a Középtiszai Állami Gazdaság tiszalga- ti kerületében. Az MTZ-traktorok éjjel nappal dolgoznak, a képen látható gépek na­ponta húsz hektárnyi területet szántanak fel *

Next

/
Oldalképek
Tartalom