Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-18 / 270. szám
SZOLNOK MEGS’El NÉPLAP 1975. november 18. u MíAPEVt Játékmester kerestetik! Megint egy vetélkedő — biggyeszt az ember, aztán végighallgatja, végigszórakoz- za az ifjúsági rádió óráját, s eszébe sem jut, hogy a játékmesterek versenyben vannak. Ügyesen szerkesztett, jól pergő műsor ez az adássorozat, egyebek közt azért, mert a zsűri okos észrevételei nem akasztják meg minduntalan a játékot — csak a végén hallunk rövid értékelést. Igazi játékmester} módjára szerkesztette meg az adást Padisák Mihály, neki is köszönhető, hogy nem csupán három fiatal vetélkedéséből áll maga a műsor. Mert jókedvűen játszatja választott társait Kocsis László, mert ügyesen megannyi ötlettel mutatja be Kiss Ferencné a térképen nem található apró község, a Hajdú megyei Nyírmár- tonfalvát, a helyi klubot. Bírálni a zsűri dolga, de annyit el kell mondanom, ez a műsor is bizonyítja menynyi mindent tehet egyetlen ügyes népművelő azért, hogy a fiatalok okosan töltsék el szabad estéiket. Most például nemcsak Kiss Ferencné vizsgázott jól, hanem klubja is, azok a fiatal falusiak, akik még a mikrofon előtt is tudták, önfeledten játszani. No és végül a harmadik, *. szamunkra legfontosabb: Szolnok megye egyik versenyzője, Dénes István is mo6t került mikrofon elé. A Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum diákklubjában vezetett jól pergő, gondosan megszerkesztett mégis köny- nyed műsort, és míg érdekes játékokat ismertetett meg a hátatokkal, nála tudtunk meg legtöbbet magáról a klubról.* Kellemes hangja, közvetlensége, s mondjuk ki: magabiztossága is hozzájárult, hogy a zsűritől ő kapta a legtöbb pontot ezen a héten. Apropó, pontok. E játékban ma még minden eldöntetlen. A szerkesztők ugyanis — egyébként nagyon helyesen — bőséges lehetőséget adtak arra, hogy a rádióhallgatók véleményt nyilváníthassanak: végső fokon nekik kell ugyanis eldönteniük, kiket hallanának közülük legszívesebben máskor is a rádióban. A közönség tehát szavazhat, sőt a korteskedésre —• amely ebben az esetben nem bűn, sőt erény, mondták a műsorba« — külön felhívták a mi figyelmünket is. Tehát, akinek tetszett a megyénk színeit képviselő Dénes István játékvezetése — szavazzon. A zsűri maximálisan 100 pontot adhat, 200 közönségszavazat sántán egy pontot ér. De az ifjúsági klubok, KISZ-szervezetek, iskolai osztályok még külön szavazási kedvezményt is kaptak. Amennyiben, megnevezvén a szervezetet, legalább húsz aláírással küldik be szavazatukat, voksuk ugyancsak egy pontot ér. (Vagyis: száz ifjúsági közösség akár le is szavazhatja a zsűrit.) A továbbjutást végül is a zsűritől és a közönségtől „szerzett” pontok összessége dönti eiL Szavazzunk hát, ha tetszett, a mi versenyzőnkre — hiszen ez is. játék; és figyeljük a sorozatot, mert megyénk másik játékmester jelöltje, Gulyás Ferenc is rövidesen szót kap. — trömböczky — TUDOMÁNY-TECHNIKA Tejtermelés a termelőszövetkezetekben Az elmúlt namikusan fejlődött a termelőszövetkezetek állattenyésztése, szakosodba meggyorsult. Szarvasmarhatenyésztésük fejlődése, tehénállományuk növekedése azonban 1974 második felétől mérséklődött, a termelős^ivetkezetek- ben nem növekszik megfelelően a tejtermelés, a tehenenként! tejhozam. Emiatt a tsz-ek 1975. első nyolc hónapjában 4 százalékkal kevesebb tejet értékesítettek, mint a múlt év hasonló időszakában. A szarvasmarhatenyésztés fejlesztési kormányprogrammal a szakosítás végrehajtásával, a termelőszövetkezetekben változatlanul nagy hatékonyság-növekedési tartalékok tárhatók fel, tízmil- liárdok takaríthatok meg. A tejelő irányú szakosodásnál lényegében változatlan állóeszköz-igény esetén megnő az egy tehénre jutó termelési érték (a tehenenkénti tejhozam), húshasznú szakosodásnál pedig ugyanazon hústermeléshez pedig jóval kisebb állóeszköz befektetés szükséges. Az 1974. évi közgazdaság! ösztönzőknél azonban a két hasznosítási irány és a népgazdasági igények egyensúlyát még nem sikerült kielégítően megteremteni. Jelenleg még nagyarányú a kettős hasznosítású állomány, s ahhoz, hogy egy üzem az iparszerű tejtermelésre saját szaporulat,ú állománnyal áttét-jen, 6—9 éves időszak szükséges. A tejirányú szakosodás a termelőszövetkezetekben az ágazat biológiai adottságainak megfelelően tervszerűen és szervezetten folyik. Tejelő irányú keresztezésre például 1975. augusztusáig' 331 tsz kapott engedélyt, melynek 1975-ben 94 százaléka a holstein—fríz fajtára vonatkozik. A tsz-ek vezetői magukévá tették a központi szervek javaslatát, hogy a tejhasznú szakosodásnál a holstein—friz fajtát tekintsék perspektivikusnak. Az intensiv fajták és keresztezéseik termelésbe lépésétől a tejetermelés intenzív növekedése azonban csak 1978- tól várható. A termelőszövetkezetekben legtöbb tennivaló jelenleg a takarmányozás javítása, szakszerűbbé tétele terén van. A takarmányozás megjavításában döntő szerepe csak az üzemeknek lehet. Helyettük a takarmányozást szakszerűen egy központi szerv sem szervezi meg. Emellett azonban figyelembe kell venni, hogy nem tudnak vásárolni égendő mennyiségű speciális, nagyteljesítményű takarmánybetakarító gépsort. Nem jutnak kielégítő számú takarmánykeverő és adagoló kocsihoz. Ezért a szakosított telepek 26 százalékán vontatóról — baleset- veszélyesen — dobják a tő- megtakarmányt a jászlakba, ami telepenként 4 fővel növeli a munkaerő-szükségletet A tejhasznú szarvasmarhatartás fejlesztése a mezőgazdaság legeszközigényesebb beruházási céljai közé tartozik. Ugyanakkor alacsony a beruházások jövedelem-hatékonysága. Például az Enyingi ÁG költsége az előzetes számlák szerint 80—85 000 forint. A tejtermelő telepek munkaerő-utánpótlási problémákkal küzdenek. Magas a dolgozók átlagos életkora, többségük 1980-ig nyugdíjba megy. Az évente kiképzett kevés szarvasmarha-tenyésztési szakmunkás a dolgozók utánpótlásához nem elegendő. A szarvasmarha-ágazatban kedvezőtlen az állategészségügyi helyzet. Minden tizedik borjú külötfböző betegségekben elhullik. Az állategészségügyi technológiai fegyelem javítása alapvetően üzemi feladat. Sokat segítene azonban, ha a tsz-ek ki tudnák alakítani az üzem belső állategészségügyi szervezetét, szélesebb körben alkalmazhatnának üzemi állatorvost. A tejirányba szakosodó termelőszövetkezetek fokozottabban igényelnék a szak- tanácsadást, a termelési rendszerek segítségét. fi tejtermelés, Ä velősében a tennivalók többsége a termelőszövetkezetekre vár. A tejtermelés össztársadalmi céloknak megfelelő fejlesztése érdekében alan- követelmény az állatok biológiai igényeit jobban kielégítő, béltartalom szerinti takarmányozás megvalósítása, a munka-, a termelés-, a vezetésszervezés és a technológiai fegyelem színvonalának emelése. Gr. Simon Gyula Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Teraszos gazdálkodás Azokban az országokban, ahol a hegyvidék arányosan váltakozik a jól megművelhető sík területekkel, nincsenek rákényszerülve az emberek arra, hogy a képen látható módon teremtsék meg maguknak a gazdálkodás feltételeit. Az égbe nvúló hegyek meredek lejtőit csak úgy tudja művelésre fogni a világ sok millió lakója, ha mérhetetlen fáradsággal teraszokat képez ki, ahonnan a lefutó víz nem tudja magával ragadni a vékony termőföld-réteget. Jóval ritkábban az is előfordul, hogy nem kényszerűségből térnek rá az emberek a teraszos földművelési módra, hanem azért, hogy — kedvező klímájú területeken — a helyi adottságokban rejlő különleges lehetőségeket aknázzák ki. A teraszos gazdálkodásnak az az egyik legnagyobb hátránya, hogy gépek használatára nem kerülhet sor, csupán állati vonóerőt vehetnek igénybe a földművelők. Kö- zép-Ázsia és Dél-Amerika, valamint Afrika egyes vidékein gyakori az ilyen földművelési mód. Nemcsak múltja, lövőié is van A len közel ötezer éves kultúrnövény, már az egyiptomiak is termesztették, nemesítették, válogatták. A lenfonálnak sok előnyös tulajdonsága van: nem bolyholó- dilí, sima felületű szövetet ad. A lenvászon könnyen mosható, jól színezhető, nedvszívó képessége kitűnő. Egy ideig úgy tűnt, hogy a szintetikus szálak és az abból készült szövetek megjelenése „halálra ítéli” a lentermesztést és a lenipart, de nem így történt. A legjobb minőségű ponyvák, zsákok, munkaruhák, bútorszövetek ma is lenvászonból készülnek, no meg a leghíresebb lenipari készítmény: a világhódító farmer- nadrág. A farmernadrágok első példányait még az egykori marhapásztorok — cow- bovok — szabták lenszövetből készült vitorlavászonból, ebből az elnyűhetetlen anyagból. A legjobb minőségű, rendkívül kopásálló farmeranyagok egy kevés szintetikus szálat tartalmazó lenszövetek. Hazánkban mintegy két évtizeden át elhanyagolták a len nemesítését, így a nálunk termesztett fajta elkorcsoso- dott. A legutóbbi időben sikerrel jártak a lentermesztés és a lenipar „talpra állítása” érdekében tett fáradozások, Fák „népszámlálása” Rigában és a szomszédos üdülőhelyen, Jurmalában 1.400 különböző fajta fa, illetve facsoport él, amelyeket különböző országokból telepítettek ide. Ezt lett botanikusok állapították meg, amikor számba vették a parkokat és zöldövezeteket. A zöld „telepesek” között a flóra legritkább képviselői is megtalálhatók. Nyilvántartanak például fekete nyárfát, keskenynövésű diófát (amely még hazájában, Kínában is ritkaság), vöröslevelű szilfát, cukor juhart, japán pikkelyes ciprust. Hektáronként 110 mázsás búzafajták A Szovjetunió végtelen búzamezőin hamarosan új őszibúzák — a közelmúltban nemesített Mironovszkaja- jubilejnaja, Iljicsevka, Kav- kaz, Przsevalszkaja — jelennek meg. A kísérleti parcellákon termésátlaguk hektáronként elérte a 105—110 métermázsát. Továbbra is megmarad a nevezetes Bezosztája—1 népszerűsége. A Szovjetunióban jelenleg 18 millió hektáron vetik. Énnek a búzafajtának a bevezetésével a szovjet mezőgazdaság évente, 5—6 millió tonna gabonával termel többet. A Bezosztája—1 a növénynemesítők számára kitűnő alany, hogy még nagyobb termésre képes fajtákat hozzanak létre. Ilyen új, kiváló fajta a Przsevalszkaja. Kezdetben a Bezosztája búzafajtából egyedi kiválasztással súlyos, nagy búzaszejneket hozó fajtákat tenyésztettek ki. Ennek a fajtónak, amely a Tyeploklju- csenszkaja—2 elnevezést kapta, magas terméshozama volt A nemgsítők a hollandi Felix fajtával keresztezték, amely igen sok, de gyenge minőségű szemet ad. E kettő „házasságából” született meg a Przsevalszkaja, amelynél a magas terméshozam kitűnő minőséggel párosul. Az új búzafajta a Szovjetunió különböző területein — Kirgíziában. Moldvában, Ukrajnában, Kazahsztánban — kitűnően bevált, különösen az öntözött területeken. A mezőgazdászok nagy érdeklődéssel várják az ukrán növénynemesítők által létrehozott Triticalt, amely egy acélos, egy lágy búzafajta és a rozs hibridje. Az új kalászos mindkét kultúrnövény jótulajdonságaival rendelkezik. A Tritical fehérjetartalma 3—4 százalékkal magasabb, mint a búzáé, ugyanakkor ellenállóbb a betegségekkel szemben, alacsonyabb hőmérsékleteket is kibír és rendszeresen magas termést hoz, hektáronként akár 75 mázsát is. Egyik változatát zöldtakarmánynak használják, hektáronként 500 mázsát kaszálhatnak belőle. A vadászat következményei Számo6 európai országban, így Angliában, de még inkább Franciaországban, az apróvadak száma az utóbbi két évtizedben jelentősen megfogyatkozott. Ez részben a mezőgazdaság kémizálásá- ra, de nagyobb mértékben a túlhajtott vadászatra vezethető vissza. Franciaországban 2 millió vadásznak van fegyverviselési engedélye, de ebben a számban nincs benne természetesen az orvvadászok szár ma. Franciaországban különösen a fogoly-állomány fogyatkozott meg jelentősen. Hasonló jelenségeket észleltek Angliában, ahol 1890-ben hektáronként 37 fogoly-párt tartottak nyilván 1968-ban már csak húszat Franciaországban a foglyokban megritkult vadász-zónák újrané- pesítése mellett a környezet helyreállítása is szükségessé vált, ugyanis azt tapasztalták, hogy táplálékhiány és egyéb okok miatt a kitelepített felnőtt foglyok 50 százaléka pusztul eL Megfigyelték azt is, hogy a mesterséges körülmények közt nevelt fogolycsibék ivarérettsége később következik be, mint; a szabadon élő társaik esetében. A zárt tartás másik következménye a termékenység csökkenése a foglyoknál. Mindez azt mutatja, hogy a mesterséges. tenyészetekben nevelt foglyok nehezen illeszkednek a kiengedés után a szabad környezetbe. Zárszámadás számítógéppel Szinte naponta olvashatunk arról, hogy a számítógép egyre újabb, és újabb területen bukkan fel, megkönnyítve az ember munkáját. Az idei mezőgazdasági kiállításon — megvallom — nem várt szerepkörben találkoztam a hazánkban gyártott R—10-es kis számítógéppel. Az egyik pavilonban „négy kerékre állított”, vagyis gépkocsiba szerelt változata egy termelő- szövetkezet időszakos zár- számadási számításait végezte. Természetesen villámgyorsan. Zárszámadási számítások géppel végzése? Hiszen ez tulajdonképpen nem is meglepő! Ha meggondoljuk, inkább az a furcsa, hogy erre eddig nem gondoltunk. A számítógépnek ugyanis minden adottsága megvan ahhoz, hogy hasonló munkákat precízen és gyorsan elvégezzen. Az ember az állandóan, ismétlődő ügyviteli munkában hamar elfárad és hibázásra hajlamossá válik. A számítógép viszont a monoton ismétlődő ügyviteli feladatokat nagy sebességgel mindaddig végzi, ameddig árammal táplálják. Ha a programjai pontosak, a berendezés jól működik, akkor ezerszer is elvégezhetünk vele egy feladatot, a végeredmény mind az ezerszer ugyanaz lesz. Az R—20-es kis számítógép komplex zárszámadó programját a Számítástechnikai Koordinációs Intézet munkatársai dolgozták ki a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium Statisztikai és Gazdaságelemző Központjának megbízásából. A program segítségével a számítógép 20 perc alatt elvégzi a zárszámadással kapcsolatos összes számításokat, majd további 2 óra alatt rész. letesen kiírja a végeredményt. Ezzel hetekig tartó hosszadalmas ég nehézkes munkától kíméli meg az embert. A gépkocsiba épített R—10 számítógép dolga végeztével továbbállhat, felkeresheti a következő termelőszövetkezetet és még aznap elkészítheti annak zárszámadását is. Az R—10 sokoldalú felhasználását kedvező tulajdonságai teszik lehetővé: légkondicionálást nem igénylő, a rázkódásokkal szemben ellenálló, üzembiztos. Azt, hogy a számítógép nrogramja milyen végeredményt ad, a betáplált részadatok határozzák meg. Abba, hogy milyen kedvezően alakulnak a nyereségek, ő már nem képes ilyenkor beleszólni. Ez csakis tőlünk, emberektől függ. S, G* t
