Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-18 / 270. szám
1975. november 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tantervi viták A korszerű általános iskoláért Tapasztalatok Tiszaigarról és Szolnokról Megnyílt a Szolnoki Galéria földszinti termében a Magyar Képzőművészek Szövetsége Közép-magyarországi Területi Szervezetének ez évi számadó kiállítása. A nagyszabású képzőművészeti bemutatót, amelyet a III. Képzőművészeti Filmszemle kísér, megyei alkotóink mellett Montreuil-ből is megtisztelték. Az ünnepélyes megnyitáson, amelyen megyénk párt- és állami, valamint társadalmi vezetői, képviselői, művészek és művészetkedvelök vettek részt, Bíró Boldizsár a szolnoki Városi Tanács elnökhelyettese méltatta a kiállítás, a hagyományos ,,számadás” jelentőségét. Képünkön a tárlat egyik részlete, előtérben Chiovini Ferenc festőművész A JÁSZBERÉNYI APRÍTÓGÉPGYÁRBAN Jól gazdálkodnak a szociális és kulturális alappal Közeledik az esztendő vége. Ezeket a napokat már a számadás jelöli: hogyan sáfárkodtunk lehetőségeinkkel, a ránk bízott javakkal. Milyen arányban állnak a tervek s a teljesítés, fedezi k-e a tervezett költségek a kiadásokat? A jászberényi Aprítógépgyárban Dányl Lászlót, a szakszervezeti bizottság titkárát kerestük fel. Hogyan alakult ebben az évben a szociális és kulturális alap felhasználása vállalatuknál? — A szociális és kulturális alap összege 1974-ben 472 ezer forint fölött volt, s ezt ebben az esztendőben közel 100 ezer forinttal növeltük. Épp ezért a kulturális rendezvényeinkre tervezett ösz- szeget is majdnem duplájára emeltük 1975-ben. — Az Apritógépgyárban közel ezren dolgoznak, ebből megközelítően 250 nő. Bizonyára nem megvetendő a társadalmi ünnepségek költsége sem. — Különösen nálunk nem, ahol egy-egy ilyen természetű rendezvény szinte csalá- d; ünnep számba megy. A városi tanáccsal közösen szervezett névadóinkat általában negyedévenként rendezzük. Dolgozóink gyermekeit a gyermeknapon műsoros délutánon ajándékozzuk meg, ugyanígy asz- szonyaink, leányaink a nőnapon kapnak ajándékot. Az idei nőnapra egyéni jutalmakra 45 ezer forint felett terveztünk, amelyben legjobb nődolgozóink részesültek. Minden esztendőben — Mire fordították a belső kulturális rendezvényekre tervezett költségek őszszegét? — Ebben az évben 25 ezer forintot szántunk különféle kirándulásokra, budapesti színházlátogatásokra. A téli hónapokban szinte egymást érik a színházi programok. Ide tartozik még a szocialista brigádok rendszeresen megrendezett évi vetélkedője. Általában 5—6 ezer forint kerül kiosztásra az 52 brigádunk között. Hagyományosan három kategóriában vetélkednek dolgozóink; a kérdéseket munkavédelmi, irodalmi és politikai témák— Milyen jelentősebb városi rendezvényt patronáltak ebben az esztendőben? — Az idén sikerült végre az augusztus 20-i városi ünnepségnek is megfelelő színvonalat adni. Már régebben szerettük volna, ha alkotmányunk, s az új kanyér ünnepe nem csupán nagygyűlést jelentene. Idén háromnapos folklór program, táncház, népviseletes felvonulás, műsorok előzték meg és követték az ünnepi gyűlést. Ennek sikeréhez 20 ezer forinttal járultunk hozzá. A városért — a városnaik. Mert ez az egyik elvünk. Ezért segítjük minden alkalommal a jászberényi Székely Mihály napok rendezését. 1975-ben erre a célra 20 ezer forintot adtunk támogatásképpen. megrendezzük nyugdíjasaink találkozóját, ahol vacsora, műsoros est szórakoztatja régi dolgozóinkat. Az úttörő szövetség felhívásához csatlakozva a Kossuth úti Általános Iskola tanulóival állunk kapcsolatban, az ő bar- kácsműhelyüket, csapatde- korációjükat segítjük 5 ezer forinttal. N — Ez a kapcsolat kimerül az anyagi támogatásban? — Korántsem. A célnak megfelelően szeretnénk a fiatalokat segíteni a pálya- választásban. Szeretnénk a szakmához, az üzemen belüli közösségi élet légköréhez szoktatni a gyerekeket, megismertetni őket a vállalat profiljához tartozó szakmákkal. bö! kapják. Ezt különböző tréfás ügyességi „bajnokság” követi. A legjobb helyezést elérő fizikai brigádnak még külön 800 forint pótdíjat is meghirdetünk minden alkalommal. A tömegsport támogatására az idén tervezett 11 ezer forint helyett 20 ezret költöttünk. Segítjük a városi sportversenyeket, de saját turista szakosztályunk is van. — Hallottuk, hogy a jászberényi Aprítógépgyár különösen sokat fordít a dolgozók üdültetésére. — Többféle formában próbáljuk kielégíteni dolgozóink pihenési igényei^ reméljük ez most már jórészt sikerült. 220 ezer forintot terveztünk a vállalati üdültetésre. Siófokon rendelkezünk egy 30 személyes vállalati üdülővel, ahol hetes turnusokban váltják egymást a pihenők. Galyatetőn 45 ezer forintos költséggel bériünk egy épületet, ahol egy- időben 3 család tartózkodhat. Eddig 45 család vette igéqybe ezt a lehetőséget, llymódan évente 140, 150 família vállalati üdültetését tudjuk megoldani. Emellett a SZOT-beutalók- hoz is hozzájárulunk. A nemrégen bevezetett I., II. és III. osztályú üdülőjegyek költség-növekedéséből adódó különbséget a fizikai és alkalmazott dolgozók számára megtérítettük, nyugdíjasaink költségeinek pedig felét kifizettük. A háromnál több- gyermekes családok üdülésének fedezését pedig teljes egészében átvállaljuk. A SZOT-üdülőjegyek azonban közel sem elégítik ki dolgozóink igényeit. 1974-ben például egyetlen családos beutalót sem kaptunk fő- idényben, 1975-ben is csupán egyet. Ezért oldottuk meg saját magunk a siófoki és galyatetői lehetőségekkel problémáinkat. S hadd mondjam el, a Zagyva-parton van egy hétvégi házunk, sőt most lettünk a jász- szentandrási gyógyvizű strand közelében telektulajdonosok, ahol egy kényelmes, átöltözést biztosító faházzal szeretnénk megoldani dolgozóink nyugodt strandolását. Támogatás művészeti csoportoknak S tegyük még hozzá, az elmondottak korántsem merítik ki az Aprítógépgyár szociális, kulturális alapjának széles körét. 15 ezer forintot költöttek a városi murkáskőrus költségeire, amelynek egyik bázisa az Aprítógépgyár. s amelv Ve elmúlt évi Székely Mihály napok alkalmával nverte el az eziis*koszarút. Emellett támogatják — 20 ezer forinttal — az ifjúmunkás színpadot. Értelmes programok, a pénz jó hetvre csur- ran. Az okosan eltöltött szabad idő, a biztosított pihenés, szórakozás busásan megtérül a jó érzéssel végzett munkában. Egri Mária Az ország százegynéhány általános iskolájában a napokban zajlik a tantervi vita, Az Országos Pedagógiai Intézet elképzeléseit — melyet tizenkilenc füzetecské- ben, tantárgyanként adtak közre — vitatják meg a pedagógusok; arról beszélnek, hogy mit s hogy hogyan tanítanak majd a hetvenes évek végén az általános iskolákban. Megyénkben öt iskolában — Szolnokon, Jászberényben, Jászágán, Tiszabőn, Ti- szaigaron — rendezték meg a vitát. Két helyre mi is ellátogattunk. A tiszaigari általános iskola száznegyvennégy tanulója aligha gondolt arra pénteken este, hogy miközben ők a másnapi órákra készülnek, tanáraik a távolabbi jövő „leckéjét”, feladatait vitatják meg... A tizenkét pedagógusból álló tantestület egyhangúan forradalmi változásnak mi- rósítette a leendő, új tanterv bevezetését, az oktatásnevelés reformját. Szó, ami szó, változás akad bőven ... Csak néhány fontosabbat kiemelve említjük meg, hogy a tervezett tartervben már negyedik osztályban kezdődik az orosz tanítása, a környezetismeret ötödik osztályban fejeződik be, s hatodikban lép helyére _ a földrajz, osztályfőnöki órát már harmadikban is tartanak, de a legnagyobb újdonságnak talán mégis a hetedik és nyolcadik osztály fakultatív órája számít. (A végzős diákok heti két órában bővíthetik ismereteiket a választott tantárgyból.) Megváltozik az iskolatípus belső rétegződése is. Elsőtől harmadikig tart az alsó tagozat, a negyedik, ötödik osztály átmenet lesz a felső tagozatba, amely az utolsó háromn osztályt foglalja magába. A tiszaigari pedagógusok egyetértettek ezekkel a változásokkal, amelyek az általános iskola korszerűsítését szolgálják. Ugyanakkor többen elmondták, hogy a megvalósításhoz jobb tárgyi és személyi feltételek szükségesek. Különösen ez utóbbiról esett sok szó. Megállapították, hogy az eddiginél több időt kell fordítani az önképzésre, s bizony jó lenne az is, ha az illetékes szervek még több továbbképzést, szakmai tanfolyamot szerveznének. Néhányan aggódva tették fel a kérdést, hogy vajon megérkeznek-e idejében az új tankönyvek, a módszertani útmutatók, s lesz-e elég idő felkészülni az új tananyagból? A néhány év múlva bevezetendő tanterv kiemelten foglalkozik az oktatás és nevelés szoros egységével. A pedagógusok egyetértésére talált, hogy a nevelésben a központi szerep változatlanul az iskoláé, de nem mellőzhető az együttműködés az úttörőszervezettel és a családdal sem. Ennek a hármas szövetségnek az egysége a hatékony, sikeres nevelés legfőbb biztosítéka. A szolnoki Kassai úti általános Iskolában huszonheten szóltak hozzá a tantervi vitához, de e huszonhét véleménynyilvánításban ötvenkét pedagógus — az egész tantestület — véleménye tükröződött. Hogy mivel foglalkoztak a felszólalók? Mindenekelőtt egy-egy tantárgy feladataival gondjaival. Azzal például, hogy milyen sajátos pedagógiai módszereket igényel majd az orosz nyelv negyedikben kezdődő oktatása, hogy milyen tankönyvből tanulják majd a kömyezetis- meretet az ötödikesek, vagy. hogy egy „rázós” felvetést is említsünk: hogyan s főleg miből szerzik be a technikai tantárgyhoz előírt szerszámokat, gépeket. A tantárgyi feladatok említése mellett azonban örvendetesen sok szó esett az iskolai oktatás és nevelés egészéről, sőt az iskolán kívüli nevelőmunka szerepéről, jelentőségéről is A felszólalt pedagógusok megerősítették, hogy a szocialista iskola csak akkor képes feladatának megfelelni, ha él az iskolán kívüli nevelés lehetőségeivel, vagyis, ha igyekszik felhasználni a kötetlenebb, a gyermek személyiségének legkülönbözőbb oldalait fejlesztő és próbára tevő formálás módszereit is. Az iskolának és a keretei között működő ifjúsági mozgalomnak a többi nevelési tényező, mindenekelőtt a szülők és az ifjúság nevelésében mind nagyobb részt vállaló társadalmi nevelési tényezők tevékenységével is számolnia kell. Ezért helyes, ha a pedagógiai munka megszervezésénél és megvalósításánál az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezők hatását koordinálják. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a sokoldalú nevelőhatások a tanulókat ne terheljék túl, életüket ne tegyék fárasztóvá, s hogy biztosítsák annak vonzó, ösztönző, a gyermek erőinek megfelelő tartalmát. A hozzászólások külön kiemelték a közművelődési, a kulturális és a sportintézmények sajátos nevelési feladatait. Megállapították, hogy közös munkával hatékonyabban alapozható meg az általános iskolások korszerű műveltsége. Ennek érdekében a pedagógusoknak támogatást kell nyújtaniok a közművelődési intézményekben folyó emberformáló munka kialakításához, részt kell venniük az intézmények terveinek és feladatainak kialakításában, tájékoztatással és pedagógiai tanáccsal kell segíteniük a munka gazdagodását. Tennivaló tehát akad bőven... Mindkét iskolában értően, felelősséggel vitáztak a részvevők. Minden elhangzott szóból a munkakedv, a ten- r.iakarás érződött. — tál—hérész — Díjnyertes szolnoki pályázatok Ma nyílik meg az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt KlSZ-eseinek Alkotó ifjúság című alágazati kiállítása Budapesten. A rendezvényen többek között a Nagyalföldí Kutató- és Feltáró Üzem, valamint a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat fiataljai képviselik a szolnokiakat, méghozzá szép sikerrel. A kiállított pályamunkák között ugyanis Dómján Sándor réz domborművét, Dobos Mária falikép szőttesét és Bokodí László fotóját díjazták. A rendezvényt november 17-től 21-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Forrástól lakodalmas Forráskúton vasárnap megrendezték a hagyományos lakodalmas játékokat. A sokszáz fős „násznépet” a művelődési ház előtt zeneszóval fogadták, onnan a vőfély kíséretében a menyasszonyos házhoz vonultak. Erre az alkalomra előkerültek az évszázados, sátortetős fiakke- rek is. A tyűk forma tojás, különböző tojások vannak, függ az alakjától, a színétől, a nagyságától, néha a kiállításon feltűnik egy kiváló példány, és egy tyúk a fejébe veszi, hogy megnyer egy ilyen versenyt, masszázsra jár, szaklapokat olvas, és tényleg pompás tojásokat tojik, elviszi őket a kiállításra és mindenki köréje gyűlik, és ámuldoznak, ezt nézze meg, esd a tojást, hát nem csodálatos, ehhez mit szól, micsoda forma, micsoda szín, fogadjunk, hogy első díjat kap, de képzeljék, egyszer csak, derült égből villámcsapás, csipogás hallatszik, a tojás megreped, a pompázatos tojás kétfelé hasad, és megjelenik egy csibe, egy nedves, csodálkozó szemű, s odakiafija a tyúknak, végre itt vagyok, megjöttem, ' hát nem mesés, de a tyúk magán kívül van, ájulás környékezi, ezzel nem számolt, és körösÁ tojás. forma tojás. Van, amelyik fehér, van amelyik kék, némelyik pettyes, de mindegyikben egyformán sötét van, Milos Maconrek: w Állattan körül mindenki nagyon lehangolódik, egy ilyen szép tojás, egy ilyen soha nem látott tojás, s holmi csibe tönkreteszi, de a csibfe nem tudja, miről van szó, a csibe mindezt nem hallja, a csibe az csibe, ugrál a lépcsőn, hunyorogva a napfényben, mely mindent elönt. olyan sötét, hogy vágni lehet, és aki bent van, az égvilágon semmit nem lát. Nem olvashat. nem passzi- ánszozhat, meg se tud moccanni. Még az óráját sem tudja megnézni, hogy tulajdonképpen mióta van ott. Nagyon kényelmetlen a tojásban ücsörögni, úgy hogy ne is csodálkozzatok, barátaim, ha az a kolibri vagy krokodil így morog magában: ugyan meddig tart még, csak már kint lennék végx'e a napocskán. Alig győzi kivárni és azon tűnődik, milyen lehet a világ és mit lehet majd ott csinálni, lehet, hogy az Operaházban fogok énekelni, gondolja magában, lehet, hogy majd valamelyik kék tengerben úszkálok? Ki tudja? Honnan tudhatná az ember, hogy énekelni, úszkálni vagy röpködni fog? A tojásban olyan sötét van, hogy szinte vágni lehet. Azt sem lehet tudni, hogy az illető egyáltalán kiscsibe, kolibri, vagy krokodil, csak az biztos, hogy káprázatos lesz, roppant érdekes lesz a világ és alig győzi kivárni a nagy napot. Bojtár Endre fordítása Üzemi „segítség” iskolának Színházra, vetélkedőre
