Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-18 / 270. szám
1975. ftowfflfc« R. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ki A kunszentmártoni Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalatnál a szőr- mekabátot készítő műhelyben a negyedik negyedévben 500 róka és más nemes szőrrel díszített kabát készül Számítástechnikában Továbbfejlesztik a hazai oktatást Tíz hónap alatt — Diósgyőrött B£äD@meszä:z üpfiás A Lenin Kohászati Művek dolgozói az év első tíz hónapjában csaknem kilenc- száz újítást nyújtottak be, mindegy háromszázötvennel többet, mint a megelőző év hasonló időszakában. Ugyanilyen arányban növekedett az elfogadott újítások száma is, amely elérte a négy- százötvenet. . A Lenin Kohászati Művek dolgozóinak újításai az év első háromnegyedében több mint tizenhatmillió for int nyereséghez illetve megtaka- karításhoz segítették a vállalatot Paksi erőmű Özembe helyezték az indító-kazánliázat A paksi atomerőmű fontos eseményéről adott hírt az erőmű beruházási vállalat helyi kirendeltsége: üzembe helyezték az 50 millió forint értékű indító-ka- zánházat. Ez az új energiabázis első végleges és első meleg” létesítménye. Egyelőre a műhelyeket, a raktárakat, a betongyárakat, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők irodáit látja el gőzzel. Biztosítja, hogy a hideg évszakban is zavartalanul, a kívánt ütem szerint haladjon a beruházás. Ezzel alapozzák meg ugyanis a helyszínen 1976-re tervezett 900 millió forint értékű építési feladat teljesítését, ami 150 millióval több az ideinél. A fűtési premierhez még egy esemény kapcsolódik: megindulhatott a főzés az erőmű területén levő' 3 500 adagos üzemi ‘ konyhában. Ezentúl helyben fogyaszthatják ebédüket a dolgozók, nem kell öt kilométert utazni minden délben, a lakótelepi étterembe. Új transziormáleroiaj A Komáromi Kőolajipari Vállalat — a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézettel közösen új transzíormá torolaj gyártását kísérletezte ki. A nagy teljesítményű transz forrná tor állomások üzembiztos működéséhez szükséges speciális olajat mostanáig tőkés országokból vásárolta a villamosipar. A hazai szakemberek a tőkés importból származó olaj helyettesítésére fejlesztették ki az új terméket, amelty megfelel mindazoknak a különleges követelményeknek, amelyeket az ilyen olajakkal szem-j ben támasztanak. Kitűnő például az elektromos tulajdonsága, a viszkozitása, hosszú az élettartama és megfelelő a hűtőhatása is. A KSH Nemzetközi Szá- mításhechnikai Oktató Központjának (SZÁMÓK) vezetői tegnap sajtótájékoztatón ismertették a központ tevékenységét, külföldi szakemberképző munkáját, a belföldi oktatás helyzetét, és a következő évek fejlesztési célkitűzéseit. A magyar számítástechnikai szakemberek a közelmúltban vezetőképző tanfolyamokat szerveztek Mongóliában, annak a megállapodásnak a köretébe, szerint hazánk segíti a mon- góliai intézméu/etíuei a "számítástechnika bevezetését és elterjesztését. Az Ulan Bátorban rendezett tanfolyamok felsőbbszintű továbbképzést és alapképzést nyújtottak szervezési' isme1 retekről és statisztikai módszerekről. A központ szellemi, technikai és anyagi hozzájárulást kap az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) keretében, a magyar számítás- technikai szakemberek képzéséhez. Ugyanakkor magyar oktatók, szakértők is segítik a fejlődő országok szá(Tudósítónktól) A szolnoki Tiszamenti Vegyiművekben, anol az ország szuperfoszfát termékének több mint a felét állítják elő, újabb, szép munkasiker született: túljutottak a félmillió tonna műtrágya termelésén. Tíz hónap alatt 502 ezer tonna foszforműtrágyát gyártottak a mezőgazdaságnak, 35 ezer tonnával .többet, mint amennyit a terv előírt. A nagyüzemekben, jobb hatékonyság miatt kedvelt a szemcsézett, illetve a hármas hatóanyagú. kevert műtrágya. A gyáriak messzemenően figyelembe veszik a mezőgazdaság igényeit, a szemcsézett szuperfoszfátból 25 ezer tonnával teljesítették túl az első 10 hónap előriányzatát. Kevert műtrágyából még jobb az arány: 2 ezer tonnával gyártottak többet a tervezettnél vagyis összesen 92 ezer tonnát állítottak elő. A kongresszusi munkaverseny második szakaszában is kiemelkedő sikerekkel dolgozó szuperfoszfát gyár kollektívája az év hátralevő részében töretlen lendülettel dolgozik. Naponta kétezer tonna foszformű- trágyát termelnek. Ez azt jelenti, hogy az 1975-re tervezett 560 ezer tonna műtrágya termelést 40 ezter tonnával megtetézik. Ez nemcsak a, mezőgazdaságnak, mítástechnikai szakembergárdájának fejlesztését. Az utóbbi években két ENSZ- tánfolyamot is indítottak, ezekre négy kontinensről érkeztek hallgatók, akiknek a számítóközpontok vezetéséről, illetve a programozásról tartottak előadásokat. Ezeken kívül 500 külföldi szakembert képeztek ki különböző számítástechnikai területeken. Hazánkban évente 5—8 ezer hallgató vesz részt a különböző tanfolyamokon. Ma már kevesebben jelen4:- keznek az alapképzésre, de nő a felsőfokú továbbképző tanfolyamokon ,. régztypypk száma*. Várhatóan a következő ötéves tervidőszakban megkétszereződik a számítástechnikai berendezések száma Magyarországon, s nagyobb lesz a gépek kihasználtsága is. Ez a hazai oktatás fejlesztését igényli. A képzés bővítéséhez hozzájárul majd a SZÁMOK jövőre felépülő új székháza, amelybe korszerűen felszerelt oktatóközpontot, előadótermeket, könyvtárat is terveztek. hanem az egész népgazdaságnak kedvező, mivel így devizáért kevesebb műtrágyát kell külföldről vásárolni. A szemcsézett termékből 30 ezer, a kevert műtrágyából 20 ezer tonnát termelnek december végéig az éves terven felül. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a szuperfoszfát üzem a negyedik ötéves terv célkitűzéseit is jelentősen túlteljesíti. Garancia erre, hogv a tervidőszak minden évében többet termeltek az előirányzatnál. A gyár folyamatos termelő munkájának fontos feltétele a szállítás jó megszervezése. A MÁV és az AG- ROTRÖSZT eddig zavartalanul biztosította a kész termékek közúti és vasúti kiszállítását, de a gyárba is menetrend szerint érkeztek a nyersanyagok. A szuperfoszfát üzem szocialista brigádjai a termelési feladatok teljesítése mellett az anyagtakarékosságra is fokozott figyelmet fordítanak. Lényegesen jobb nyersanyagfelhasználási mutatókkal dolgoztak az idén, mint korábban. Kénsavból például egy tonna műtrágya előállításához 10 kilóval kevesebbet használtak fel. Számottevő az az ösz- szeg is, amelyet az energiafelhasználásban takarítottak meg. Túl a félniiüló fageáü 35 ezer tonna műtrágya terven felül EletssIrowonaBunBe fegnsip, ma, holnap 2. Bérek, jövedelmek és az érdekeltség A nemzeti Jövedelem hazánkban dinamikusan nő, ma már a háború előttinek ötszöröse. Az utóbbi öt év alatt a tervezett 30—32 százalékkal szemben mintegy 36 százalékkal nő. Vagyis alapvetően minden időszakban — így a negyedik ötéves terv során is — sikerült megteremteni az életszínvonal tervezett növekedésének legfőbb feltételeit Az elmúlt esztendőben a lakosság egy főre jutó ösz- szes reáljövedelme 6,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A lakosság reáljövedelmét kisebb részben a reálbérek növekedése, illetve a foglalkoztatottság emelkedése, nagyobb i észben a társadalmi juttatások növelték. Várhatóan a negyedik ötéves terv időszakában össze^gn 24 százalékkal nő társadalmunk tagjainak reáljövedelme, alapvetően a tervezett mértékben. A reáljövedelmek növekedésével kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy átlagos növekedésről van szó, az egyes családok jövedelmi viszonyainak változása jelentősen eltérhet az átlagtól. Nyilvánvaló, hogy azokban a családokban, amelyekben növekszik a keresők száma, az egy főre jutó jövedelememelkedés lényegesen meghaladja az átlagot Ha viA szocializmusban, mivel a társadalomnak még nem ‘áll rendelkezésére a javak olyan bősége, hogy magas színvonalon és minden tekintetben kielégíthesse tagjainak állandóan növekvő szükségletét, a munka szerinti elosztás elve érvényesül. A szükségletek szerinti elosztás a termelőerők nagyarányú fejlesztése útján fokozatosan és csak a kommunizmusban valósulhat meg. Amíg megteremtődnek a szükséglet szerinti elosztás gazdasági és tudati feltételei, a dolgozókat anyagilag is érdekeltté kell tenni a munkában, ki kell használni az anyagi ösztönzés legjobb formáit. A munka szerinti elosztás azt jelenti, hogy mindenki képessége szerint dolgozik, és végzett munkája mennyiségének, minőségének és társadalmi hasznosságának arányában részesül a társadalmi termelésből. A munka szerinti elosztás elvének megfelelően a társadalom tagjai olyan arányban jutnak hozzá a számukra szükséges javakhoz, amilyen arányban munkájukkal hozzájárulnak az Az életszínvonalat legát- fogóbban a lakosság jövedelmének nagysága mutatja. A bér- és jövedelemszintünk az utóbbi 20 év alatt dinamikusan javult. 1950—1973. között a munkások és alkalmazottak reálbére több mint kétszeresére nőtt. A reáljövedelem növekedése ennél lényegesen nagyobb. szont a keresők száma a családban — nyugdíjazás ragy más ok miatt — csökken, úgy az adott családban az átlagos jövedelem nem emelkedik, hanem esetleg csökken. (A jövedelmek növekedésének az országos átlagtól eltérő szóródását természetesen más tényezők is — előléptetés, szakképzettség emelkedése, betegség 6tb. — okozhatják.) A statisztikai felmérések azt mutatják, hogy évente a családok egy- harmad részében — különböző okok miatt — alig változik, más családokban viszont az átlagnál nagyobb mértékben emelkedik az egy főre jutó jövedelem. Több éves átlagban ez a szóródás mérséklődik, de automatikusan nem szűnik meg, ezért időnként a lakosság különböző rétegének reáljövedelmét központi bér-, illetve szociálpolitikai intézkedés útján emelik. össztársadalmi szükséglet kielégítéséhez. Vagyis — és ezt hangsúlyozni, kell — a szocialista egyenlőség az elosztásban ne<m jelent egyenlősdit. Nem azt jelenti, hogy mindenki egyformán részesedik a javakból, hanem azt, hogy a szocialista társadalomban az elosztás során is mindenkit egyenlő mértékkel mérnek: a munkával. Ez az egyenlőség azonban magában hordoz bizonyos egyenlőtlenségeket is. Ennek több oka van. Az embereknek különböző a szellemi és a fizikai képességük, ezért nem egyenlő a munkateljesítményük, így részesedésük sem. Ugyanakkor a különböző területeken végzett munkák mennyiségét és minőségét nem lehet pontosan összemérni, sőt még az azonos munkát végzők munkáját eean, mivel az egyes vállalatoknál nem azonosak a munkakörülmények. A szocializmusban a gazdálkodó egységek az állami tulajdonon belül önállóak. A vállalati önállóság megköveteli, hogy a dolgozó kollektíva anyagilag is érdekelt legyen a vállalat gazdaságos működésében. Így az egyes dolgozók munka szerinti jövedelme nemcsak egyéni munkájuktól, hanem — különböző mértékben — az egész vállalat gazdálkodásának eredményétől is függ. Van más oka is annak, hogy nemcsak egyedül és kizárólagosan a munka szerinti elosztás törvénye érvényesül a szocializmusban. Az egyes dolgozók a munkájuk alapján szerzett jövedelmükből igen eltérő nagyságú családot (gyermeket és öreget) tartanak el. Ez, egyen- ,! lőtlenságet okoz az egyes családok között, amit a társadalomnak mérsékelnie kell. flngagí érdekeltség anyagiasság nélkül Az anyagi érdekeltség nem jelent — és nem jelenthet — anyagiasságot. Az anyagi érdekeltség már a szocializmust megelőző társadalmakban is hajtóereje volt a termelés fejlődésének. Az emberek ugyanis minden társadalomban törekszenek arra, hogy szükségletüket mind magasabb színvonalon elégíthessék ki. A szocialista társadalom ezt az emberi törekvést tudatosan felhasználja és a társadalom szolgálatába állítja, mivel az megegyezik azon fő törekvésével, hogy a társadalom minél nagyobb termékhalmazt hozzon létre, és ennek birtokában mind magasabb színvonalon elégíthesse ki az emberek szükségletét. Természetesen az anyagi érdekek mellett vannak a munkának más mozgatórugói is: az alkotás öröme, a munka erkölcsi elismerése sfcb. A nem anyagi jellegű erkölcsi ösztönzőknek! a szerepe megsokszorozódik a szocializmusban, de kizárólag vagy döntően ezekkel nem lehet megvalósítani a munkára való ösztönzést. Együtt kell alkalmazni az anyagi és áz erkölcsi ösztönzést. Pártunk hosszú idő óta és jelenleg is ilyen jövedelem- politikát folytat, ez a kettős elv valósul meg a gyakorlatban. Az elosztás fő formája a munka szerinti elosztás. Ezt az elvet különösen fontos most hangsúlyozni és következetesen érvényesíteni, mivel a népgazdaság fejlesztésének intenzív szakaszában a fejlődésben döntő szerepet játszik a hatékonyság növelése. Ez pedig szorosan összefügg a kereseteknek a végzett munkával arányos differenciálásával. Cs. Ö. Követkéz ik : Igazságosabb kereseti arányok. 6,6 százalékkal magasabb reáljövedelem munka szerÉntö elosztás áfuényesül Kicsi a bors, de erős Nemrég Mezőtúron jártam. Időben elintéztem a dolgom, de a busz indulásáig volt még egv-két órámAFutotta az időből a sétára., a nézgelődésre is. így jutottam el a 21-es számú játék- és ajándékboltba. A vásárlás után nem köszöntem el azonnal. Vártam nz alkalmas pillanatot, amikor az eladókkal elbeszélgethetek mindennanL munkájukról, feladataikról. A boltban hárman dolgoznak. Három asszony: Nagy Mihályné, Menkó Imréná és P. Szabó Sándorné. „Kicsi a bors, de erős” jelszóval 1972- ben alakítottak egy „mini” brigádot. Azóta- sok szép eredményt értek el, megkapták a szocialista címet is. Bekapcsolódtak a munkaver- senybe. Igaz, nem tettek milliókat érő vállalásokat de amit ígértek, azt teljesítették. Beneveztek a Tiszta, virágos város mozgalomba, és az üzlet előtti területet virágokkal, fűvel ültették be. Felajánlottak egynapi társadalmi munkát, hogy hozzájáruljanak a bölcsőde, az óvoda, az iskola építéséhez. Igyekeznek a munkaidő minden percét ú"y kihasználni, hogy ne kelljen túlórázni. Ha nincs sok vevő, az üzletet csinosítják, új áruval töltik meg a polcokat. Élen járnak a takarékosságban is. A harmadik negyedévben például 300 forintot spóroltak meg úgy, hogy a hulladék papírt elvitték a MÉH-be, a fűtőolajat pedig saját maguk szállították az üzletbe. De mindez csak töredéke annak a munkának, amelyet hárman végeznek. E mellett tanulnak, társadalmi megbízatásokat látnak el, gyermekeket nevelnek ... Hasznos látogatás volt — nyugtáztam magamban kilépve az üzletből. Megismertem három asszonyt, akik minden kényszer nélkül szeretik, értik munkájukat. Nemcsak kötelességüket teljesítik — kezdeményeznek, vállalnak és szívesen elvégeznek más feladatokat is. Sz. E. > * \ I