Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-18 / 270. szám

1975. ftowfflfc« R. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ki A kunszentmártoni Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalatnál a szőr- mekabátot készítő műhelyben a negyedik negyedévben 500 róka és más nemes szőr­rel díszített kabát készül Számítástechnikában Továbbfejlesztik a hazai oktatást Tíz hónap alatt — Diósgyőrött B£äD@meszä:z üpfiás A Lenin Kohászati Művek dolgozói az év első tíz hó­napjában csaknem kilenc- száz újítást nyújtottak be, mindegy háromszázötvennel többet, mint a megelőző év hasonló időszakában. Ugyan­ilyen arányban növekedett az elfogadott újítások szá­ma is, amely elérte a négy- százötvenet. . A Lenin Kohászati Művek dolgozóinak újításai az év első háromnegyedében több mint tizenhatmillió for int nyereséghez illetve megtaka- karításhoz segítették a vál­lalatot Paksi erőmű Özembe helyezték az indító-kazánliázat A paksi atomerőmű fon­tos eseményéről adott hírt az erőmű beruházási válla­lat helyi kirendeltsége: üzembe helyezték az 50 mil­lió forint értékű indító-ka- zánházat. Ez az új energia­bázis első végleges és első meleg” létesítménye. Egye­lőre a műhelyeket, a rak­tárakat, a betongyárakat, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők irodáit látja el gőzzel. Biztosítja, hogy a hideg évszakban is zavarta­lanul, a kívánt ütem szerint haladjon a beruházás. Ez­zel alapozzák meg ugyanis a helyszínen 1976-re terve­zett 900 millió forint értékű építési feladat teljesítését, ami 150 millióval több az ideinél. A fűtési premierhez még egy esemény kapcsolódik: megindulhatott a főzés az erőmű területén levő' 3 500 adagos üzemi ‘ konyhában. Ezentúl helyben fogyaszt­hatják ebédüket a dolgozók, nem kell öt kilométert utaz­ni minden délben, a lakóte­lepi étterembe. Új transziormáleroiaj A Komáromi Kőolajipari Vállalat — a Magyar Ás­ványolaj és Földgáz Kísérle­ti Intézettel közösen új transzíormá torolaj gyártását kísérletezte ki. A nagy tel­jesítményű transz forrná tor állomások üzembiztos műkö­déséhez szükséges speciális olajat mostanáig tőkés or­szágokból vásárolta a villa­mosipar. A hazai szakembe­rek a tőkés importból szár­mazó olaj helyettesítésére fejlesztették ki az új ter­méket, amelty megfelel mindazoknak a különleges követelményeknek, amelye­ket az ilyen olajakkal szem-j ben támasztanak. Kitűnő például az elektromos tu­lajdonsága, a viszkozitása, hosszú az élettartama és megfelelő a hűtőhatása is. A KSH Nemzetközi Szá- mításhechnikai Oktató Köz­pontjának (SZÁMÓK) veze­tői tegnap sajtótájékoztatón ismertették a központ tevé­kenységét, külföldi szakem­berképző munkáját, a bel­földi oktatás helyzetét, és a következő évek fejlesztési célkitűzéseit. A magyar számítástechni­kai szakemberek a közel­múltban vezetőképző tanfo­lyamokat szerveztek Mongó­liában, annak a megállapo­dásnak a köretébe, szerint hazánk segíti a mon- góliai intézméu/etíuei a "számítástechnika bevezeté­sét és elterjesztését. Az Ulan Bátorban rendezett tanfo­lyamok felsőbbszintű to­vábbképzést és alapképzést nyújtottak szervezési' isme1 retekről és statisztikai mód­szerekről. A központ szellemi, tech­nikai és anyagi hozzájáru­lást kap az ENSZ fejleszté­si programja (UNDP) kere­tében, a magyar számítás- technikai szakemberek kép­zéséhez. Ugyanakkor magyar oktatók, szakértők is segí­tik a fejlődő országok szá­(Tudósítónktól) A szolnoki Tiszamenti Ve­gyiművekben, anol az or­szág szuperfoszfát terméké­nek több mint a felét állít­ják elő, újabb, szép munka­siker született: túljutottak a félmillió tonna műtrágya termelésén. Tíz hónap alatt 502 ezer tonna foszforműtrá­gyát gyártottak a mezőgazda­ságnak, 35 ezer tonnával .többet, mint amennyit a terv előírt. A nagyüzemek­ben, jobb hatékonyság mi­att kedvelt a szemcsézett, illetve a hármas hatóanya­gú. kevert műtrágya. A gyá­riak messzemenően figyelem­be veszik a mezőgazdaság igényeit, a szemcsézett szu­perfoszfátból 25 ezer tonná­val teljesítették túl az első 10 hónap előriányzatát. Ke­vert műtrágyából még jobb az arány: 2 ezer tonnával gyártottak többet a terve­zettnél vagyis összesen 92 ezer tonnát állítottak elő. A kongresszusi munka­verseny második szakaszá­ban is kiemelkedő sikerek­kel dolgozó szuperfoszfát gyár kollektívája az év hát­ralevő részében töretlen lendülettel dolgozik. Napon­ta kétezer tonna foszformű- trágyát termelnek. Ez azt jelenti, hogy az 1975-re ter­vezett 560 ezer tonna műtrá­gya termelést 40 ezter ton­nával megtetézik. Ez nem­csak a, mezőgazdaságnak, mítástechnikai szakember­gárdájának fejlesztését. Az utóbbi években két ENSZ- tánfolyamot is indítottak, ezekre négy kontinensről ér­keztek hallgatók, akiknek a számítóközpontok vezetésé­ről, illetve a programozásról tartottak előadásokat. Eze­ken kívül 500 külföldi szak­embert képeztek ki külön­böző számítástechnikai te­rületeken. Hazánkban évente 5—8 ezer hallgató vesz részt a különböző tanfolyamokon. Ma már kevesebben jelen4:- keznek az alapképzésre, de nő a felsőfokú továbbképző tanfolyamokon ,. régztypypk száma*. Várhatóan a követ­kező ötéves tervidőszakban megkétszereződik a számí­tástechnikai berendezések száma Magyarországon, s na­gyobb lesz a gépek kihasz­náltsága is. Ez a hazai ok­tatás fejlesztését igényli. A képzés bővítéséhez hozzájá­rul majd a SZÁMOK jövő­re felépülő új székháza, amelybe korszerűen felsze­relt oktatóközpontot, elő­adótermeket, könyvtárat is terveztek. hanem az egész népgazda­ságnak kedvező, mivel így devizáért kevesebb műtrá­gyát kell külföldről vásárol­ni. A szemcsézett termékből 30 ezer, a kevert műtrá­gyából 20 ezer tonnát ter­melnek december végéig az éves terven felül. Gyakorla­tilag ez azt jelenti, hogy a szuperfoszfát üzem a negye­dik ötéves terv célkitűzése­it is jelentősen túlteljesíti. Garancia erre, hogv a terv­időszak minden évében töb­bet termeltek az előirány­zatnál. A gyár folyamatos terme­lő munkájának fontos felté­tele a szállítás jó megszer­vezése. A MÁV és az AG- ROTRÖSZT eddig zavartala­nul biztosította a kész ter­mékek közúti és vasúti ki­szállítását, de a gyárba is menetrend szerint érkeztek a nyersanyagok. A szuperfoszfát üzem szo­cialista brigádjai a terme­lési feladatok teljesítése mellett az anyagtakarékos­ságra is fokozott figyelmet fordítanak. Lényegesen jobb nyersanyagfelhasználási mu­tatókkal dolgoztak az idén, mint korábban. Kénsavból például egy tonna műtrá­gya előállításához 10 kiló­val kevesebbet használtak fel. Számottevő az az ösz- szeg is, amelyet az energia­felhasználásban takarítottak meg. Túl a félniiüló fageáü 35 ezer tonna műtrágya terven felül EletssIrowonaBunBe fegnsip, ma, holnap 2. Bérek, jövedelmek és az érdekeltség A nemzeti Jövedelem ha­zánkban dinamikusan nő, ma már a háború előttinek ötszöröse. Az utóbbi öt év alatt a tervezett 30—32 szá­zalékkal szemben mintegy 36 százalékkal nő. Vagyis alapvetően minden időszakban — így a negyedik ötéves terv során is — sikerült megte­remteni az életszínvonal ter­vezett növekedésének leg­főbb feltételeit Az elmúlt esztendőben a lakosság egy főre jutó ösz- szes reáljövedelme 6,6 szá­zalékkal volt magasabb, mint az előző évben. A lakosság reáljövedelmét kisebb rész­ben a reálbérek növekedé­se, illetve a foglalkoztatott­ság emelkedése, nagyobb i észben a társadalmi jutta­tások növelték. Várhatóan a negyedik ötéves terv idő­szakában össze^gn 24 száza­lékkal nő társadalmunk tag­jainak reáljövedelme, alap­vetően a tervezett mérték­ben. A reáljövedelmek növeke­désével kapcsolatban hang­súlyozni kell, hogy átlagos növekedésről van szó, az egyes családok jövedelmi vi­szonyainak változása jelentő­sen eltérhet az átlagtól. Nyilvánvaló, hogy azokban a családokban, amelyekben növekszik a keresők száma, az egy főre jutó jövedelem­emelkedés lényegesen meg­haladja az átlagot Ha vi­A szocializmusban, mivel a társadalomnak még nem ‘áll rendelkezésére a javak olyan bősége, hogy magas színvonalon és minden te­kintetben kielégíthesse tag­jainak állandóan növekvő szükségletét, a munka sze­rinti elosztás elve érvénye­sül. A szükségletek szerinti elosztás a termelőerők nagy­arányú fejlesztése útján fo­kozatosan és csak a kom­munizmusban valósulhat meg. Amíg megteremtődnek a szükséglet szerinti elosztás gazdasági és tudati feltételei, a dolgozókat anyagilag is érdekeltté kell tenni a mun­kában, ki kell használni az anyagi ösztönzés legjobb formáit. A munka szerinti elosztás azt jelenti, hogy mindenki képessége szerint dolgozik, és végzett munkája mennyi­ségének, minőségének és tár­sadalmi hasznosságának ará­nyában részesül a társadal­mi termelésből. A munka szerinti elosztás elvének megfelelően a tár­sadalom tagjai olyan arány­ban jutnak hozzá a szá­mukra szükséges javakhoz, amilyen arányban munká­jukkal hozzájárulnak az Az életszínvonalat legát- fogóbban a lakosság jövedel­mének nagysága mutatja. A bér- és jövedelemszintünk az utóbbi 20 év alatt dinamiku­san javult. 1950—1973. között a munkások és alkalmazot­tak reálbére több mint két­szeresére nőtt. A reáljöve­delem növekedése ennél lé­nyegesen nagyobb. szont a keresők száma a családban — nyugdíjazás ragy más ok miatt — csök­ken, úgy az adott családban az átlagos jövedelem nem emelkedik, hanem esetleg csökken. (A jövedelmek nö­vekedésének az országos át­lagtól eltérő szóródását ter­mészetesen más tényezők is — előléptetés, szakképzettség emelkedése, betegség 6tb. — okozhatják.) A statisztikai felmérések azt mutatják, hogy évente a családok egy- harmad részében — külön­böző okok miatt — alig vál­tozik, más családokban vi­szont az átlagnál nagyobb mértékben emelkedik az egy főre jutó jövedelem. Több éves átlagban ez a szóródás mérséklődik, de automati­kusan nem szűnik meg, ezért időnként a lakosság külön­böző rétegének reáljövedel­mét központi bér-, illetve szociálpolitikai intézkedés útján emelik. össztársadalmi szükséglet ki­elégítéséhez. Vagyis — és ezt hangsúlyozni, kell — a szocialista egyenlőség az elosztásban ne<m jelent egyenlősdit. Nem azt jelenti, hogy mindenki egyformán részesedik a javakból, hanem azt, hogy a szocialista tár­sadalomban az elosztás so­rán is mindenkit egyenlő mértékkel mérnek: a mun­kával. Ez az egyenlőség azonban magában hordoz bizonyos egyenlőtlenségeket is. Ennek több oka van. Az emberek­nek különböző a szellemi és a fizikai képességük, ezért nem egyenlő a munkatelje­sítményük, így részesedé­sük sem. Ugyanakkor a kü­lönböző területeken végzett munkák mennyiségét és mi­nőségét nem lehet pontosan összemérni, sőt még az azo­nos munkát végzők munká­ját eean, mivel az egyes vál­lalatoknál nem azonosak a munkakörülmények. A szo­cializmusban a gazdálkodó egységek az állami tulajdo­non belül önállóak. A vál­lalati önállóság megköveteli, hogy a dolgozó kollektíva anyagilag is érdekelt legyen a vállalat gazdaságos műkö­désében. Így az egyes dol­gozók munka szerinti jöve­delme nemcsak egyéni mun­kájuktól, hanem — különböző mértékben — az egész vál­lalat gazdálkodásának ered­ményétől is függ. Van más oka is annak, hogy nemcsak egyedül és kizárólagosan a munka sze­rinti elosztás törvénye érvé­nyesül a szocializmusban. Az egyes dolgozók a munkájuk alapján szerzett jövedelmük­ből igen eltérő nagyságú családot (gyermeket és öre­get) tartanak el. Ez, egyen- ,! lőtlenságet okoz az egyes családok között, amit a tár­sadalomnak mérsékelnie kell. flngagí érdekeltség anyagiasság nélkül Az anyagi érdekeltség nem jelent — és nem jelenthet — anyagiasságot. Az anyagi érdekeltség már a szocializ­must megelőző társadalmak­ban is hajtóereje volt a ter­melés fejlődésének. Az em­berek ugyanis minden tár­sadalomban törekszenek ar­ra, hogy szükségletüket mind magasabb színvonalon elé­gíthessék ki. A szocialista társadalom ezt az emberi tö­rekvést tudatosan felhasz­nálja és a társadalom szol­gálatába állítja, mivel az megegyezik azon fő törekvé­sével, hogy a társadalom minél nagyobb termékhal­mazt hozzon létre, és ennek birtokában mind magasabb színvonalon elégíthesse ki az emberek szükségletét. Természetesen az anyagi ér­dekek mellett vannak a munkának más mozgatóru­gói is: az alkotás öröme, a munka erkölcsi elismerése sfcb. A nem anyagi jellegű erkölcsi ösztönzőknek! a sze­repe megsokszorozódik a szocializmusban, de kizáró­lag vagy döntően ezekkel nem lehet megvalósítani a munkára való ösztönzést. Együtt kell alkalmazni az anyagi és áz erkölcsi ösztön­zést. Pártunk hosszú idő óta és jelenleg is ilyen jövedelem- politikát folytat, ez a kettős elv valósul meg a gyakor­latban. Az elosztás fő formája a munka szerinti elosztás. Ezt az elvet különösen fontos most hangsúlyozni és követ­kezetesen érvényesíteni, mi­vel a népgazdaság fejlesz­tésének intenzív szakaszá­ban a fejlődésben döntő sze­repet játszik a hatékonyság növelése. Ez pedig szorosan összefügg a kereseteknek a végzett munkával arányos differenciálásával. Cs. Ö. Követkéz ik : Igazságosabb kereseti arányok. 6,6 százalékkal magasabb reáljövedelem munka szerÉntö elosztás áfuényesül Kicsi a bors, de erős Nemrég Mezőtúron jártam. Időben elintéztem a dolgom, de a busz indulásáig volt még egv-két órámAFutotta az idő­ből a sétára., a nézgelődésre is. így jutottam el a 21-es számú játék- és ajándékbolt­ba. A vásárlás után nem kö­szöntem el azonnal. Vártam nz alkalmas pillanatot, ami­kor az eladókkal elbeszélget­hetek mindennanL munkájuk­ról, feladataikról. A boltban hárman dolgoz­nak. Három asszony: Nagy Mihályné, Menkó Imréná és P. Szabó Sándorné. „Kicsi a bors, de erős” jelszóval 1972- ben alakítottak egy „mini” brigádot. Azóta- sok szép eredményt értek el, megkap­ták a szocialista címet is. Be­kapcsolódtak a munkaver- senybe. Igaz, nem tettek mil­liókat érő vállalásokat de amit ígértek, azt teljesítették. Beneveztek a Tiszta, virágos város mozgalomba, és az üz­let előtti területet virágokkal, fűvel ültették be. Felajánlot­tak egynapi társadalmi mun­kát, hogy hozzájáruljanak a bölcsőde, az óvoda, az iskola építéséhez. Igyekeznek a munkaidő minden percét ú"y kihasználni, hogy ne kelljen túlórázni. Ha nincs sok vevő, az üzletet csinosítják, új áru­val töltik meg a polcokat. Élen járnak a takarékosság­ban is. A harmadik negyed­évben például 300 forintot spóroltak meg úgy, hogy a hulladék papírt elvitték a MÉH-be, a fűtőolajat pedig saját maguk szállították az üzletbe. De mindez csak tö­redéke annak a munkának, amelyet hárman végeznek. E mellett tanulnak, társadalmi megbízatásokat látnak el, gyermekeket nevelnek ... Hasznos látogatás volt — nyugtáztam magamban kilép­ve az üzletből. Megismertem három asszonyt, akik minden kényszer nélkül szeretik, ér­tik munkájukat. Nemcsak kö­telességüket teljesítik — kez­deményeznek, vállalnak és szívesen elvégeznek más fel­adatokat is. Sz. E. > * \ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom