Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-25 / 251. szám
a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. október 25. Fények a lakásban Ahogy az emberiség munkálkodásának területe a természeti környezettől kezdett elválni, és az épületekbe behúzódni, úgy nőttek az évszázadok során a lakások ablakai, hogy minél többet bocsássanak be a természetes Növelni vagy csökkenteni a lakásunkban lévő fényt nem csak világítótesttel lehet! Az első és legfontosabb — a nappali fény szempontjából — a bútorok elhelyezése. Ha a világosság hívei vagyunk, a bútorokat az ablakok falára merőlegesen helyezziík el, úgy, hogy a többi falhoz húzódjanak. A szoba közepére az ülőgarnitúra kerüljön vagy olyan alacsony bútor, amely nem magasabb az ablaknál. Ha térelválasztó szükséges a szoba bizonyos részének elválasztásához, olyat válasz- szunk, amely áttört, kovácsolt vasból vagy polcrendszerből áll. Színnel is fokozhatjuk a világosság érzetét. A meleg színek — elsősorban a sárga különféle árnyalatai, s a vöröses színek — világosabbá teszik a helyiséget, mint a hideg — zöld, kék, lila. A mesterséges világításnak Érdekes általános megvilágítása a szobának a függöny fölé szerelt rejtett fényforrás — lehet fénycső is —, amely a függönyre vetíti fényét, így ad kellemes, a nappali fényhez hasonló világítást. A lámpatestek és a csillárok nagy választékából mindig a berendezésnek megfelelően válogassunk. Régi, világosságból. Az esti, éjszakai vílágosságigény is növekedett, amíg az elektromosság szolgáltatásának megindulásával a fáklya, mécses, petróleumlámpa után eljutottunk az elektromos fényforrásokig. többféle feladata van a lakásban: biztosítani kell a közlekedést, tehát kellemes, derengő fényt kell adnia, ezt nevezzük általános világításnak. Erős, világos fénnyel kell megvilágítani a munkálkodás, az otthoni elfoglaltság különféle területeit: az íróasztalt, étkezőasztalt, az olvasó- tanulósarkot, kézimunkázó helyet, a konyhaasztalt stb. Ezt nevezzük helyi fénynek. Végül az általános derengésnél erősebb, de kellemes, nem vakító fényt kell biztosítanunk vendégfogadáshoz, beszélgetéshez, zenehallgatáshoz — ez a hangulatvilágítás. (Vannak még a lakásban egészen apró fények is: pl. a televízió mögött vagy fölött égő kis lámpa vagy a frizsider, bárszekrény belső megvilágítására szolgáló kis fényforrás.) bronz vagy kristálycsillár csak régi berendezéshez, stílbútorhoz alkalmas. Modern lakószobában a fehér lampionszerű papír és hártyalámpák, opálgömbök adják az általános világítást. Magas lakásban állólámpa, alacsony lakásban padló közelében, elhelyezett nagy gömbforma az ideális hangulatvilágítótest. Minden munkálkodáshoz bal oldalról érkező fény szükséges. (Kivéve a balkezeseket. Számukra a jobboldalról érkező fény az ideális!) Külön figyelemmel kell lennünk a konyha világítására. A középen lógó lámpa a fal mellett elhelyezett berendezés esetén a háziasszony árnyékát vetíti az előkészítés főzés, mosogatás helyére. Hasznos a felső konyhai polc aljába szereltetni a fényforrást. (Ebben az esetben is szükség van általános fényre, meri az erősen megvilágított felületről felpillantva a sötéthez nehezen alkalmazkodik a szem.) Amíg a gyerek kicsi A gyerek szobájában az általános fény a fontos, amíg a gyerek kicsi; úgy elhelyezve a kapcsolót és a lámpát, hogy a kicsi ne tudjon hozzájuk érni! Az iskolásgyerek számára is olyan helyen kell felállítani a dolgozó asztalt, ahol a nappali fény és a mesterséges megvilágítás egyaránt bal oldalról érkezik. A hallban, előszobában, nagyobb helyiségekben jó szolgálatot tesz a dupla fény vagy alternatív kapcsoló, a mindkét oldalról, mindkét bejárat felől felgyújtható fényforrás. Megszabadulunk a sötétben botorkálástól általa. A fényforrás a mai ember számára nélkülözhetetlen eszköz, életének minél jobb, tartalmasabb kihasználására. Torday Aliz Á meleg színek Rejtett fényforrás A lábápolásról A mai, modern „emeletes” női cipők nagyon igénybe veszik * a lábakat. Az üzletekben kevés olyan lábbelit találunk, amely megfelel az egészségügyi és esztétikai követelményeknek. De hát milyen egészségügyi törekvés tudna harcolni a mindent elsöprő divat ellen? Nem is ez a célunk, inkább néhány tanácsot szeretnénk adni a meggyötört lábak ápolására. A nők túlnyomó része álló foglalkozást űz, a második műszak teendői is állásra, járásra kényszerítik. A fáradt, fájós láb nemcsak a munkateljesítményt befolyásolja hátrányosan, hanem kihat kedélyállapotunkra. A lábak edzésére hideg-meleg váltakozó fürdőt alkalmazzunk. Következőképpen: egyik mosdótálba meleg vizet, a másikba hideg vizet teszünk. Felváltva fürdessük meg a lábakat négy- szer-ötször. Kitűnő értorna. Hatását fokozhatjuk, ha utána kefemasszázst végzünk, vagy dörzstörölközővel alaposan megdörzsöljük a bőrt. (Ha visszeres a lábunk, nem szabad kefemasz- százst alkalmaznunk!) Lábáztatás után a sarkon, talpon levő bőrkeményedést dörzsöljük be meleg olívaolajjal és masszírozzuk meg, hogy a bőr megpuhuljon. Ezután finoman kaparjuk le és ismét olajozzuk be, nehogy kiszáradjon és berepedjen a sarkunk. A bőrkemé- nyedések elávolítására kis kozmetikai reszelő kapható az illatszerboltokban. A lábunk egészsége érdekében feltétlenül szükséges, hogy állómunka közben néhány percre megpihentessük. Különösen a házimunkáknál tehermentesíthetjük a lábat. Sok olyan munka van. amelyet ülve is elvégezhetünk. Ilyen például a burgonyahámozás, zöldségtisztítas, fehérnem ü-vasalás. stb. Igen gyakori panasz a bőr gombásodása a lábujjakon, ez a betegség rendkívül fertőző. A fertőzés forrása: zuhanyozók, strandok farácsa, fürdők, bőrbeteggel közös törölköző használata. A gombaféleségek szeretik a meleg, nedves helyeket, ezért az ujjhajlati redőket, ujj- közöket támadják meg. A gombák elszaporodását elősegíti a szoros cipő viselése, vagy a gumicsizma, mert gátolja a lábujjak szellőzését. A gombásodás kezelése szakorvosi feladat, de kisebb fertőzést házilag is kezelhetünk. Vegyünk naponta lábfürdőt, amelybe tegyünk három evőkanál ecetet. Fürdő után alaposan töröljük meg a lábujjak közét. Utána egy-két percig nyissuk szét a lábujjakat, hogv jól kiszellőzzenek, majd hintsük be Mikofen fertőtlenítő hatású hintőporral. A harisnyánkat minden nap mossuk ki! A cipőket is váltakozva hordjuk, hogy jól kiszellőzzenek. A napozás, vagy a kvarcfénvkezelés jót tesz a fertőzött bőrnek, fertőtleníti, gyógyítja. (F. EL.) Őszre, télre Blúz, blúz, blúz Több réteg egymás tetején, ez jellemzi a mai divatot, s ezekből a rétegekből most kiemeljük a blúzt, amely legváltozatosabbá teszi az öltözéket és amelyre mindig szükség van. A blú^t viselik a pulóver, a mellény vagy a kardigán alatt, de ami érdekesebb — viselik a blúzt a pulóver tetején szoknyához és nadrághoz egyaránt. Ebben az esetben lehet a blúz ingszerü befejezett aljával eldolgozott, kis „seszlis”, vagy tunikaszerú. 1. sz. Nyomott flanellből télre nagyon csinos, a derékban és az ujja végén gumizott blúz. Alatta színben harmonizáló pulóver. 2. sz. rajzon bemutatjuk a teljesen újfajta ingblúzt. A modell vállrész alatt és az ujja bevarrásnál húzott, így a puhán eső, könnyű mintás vagy egyszínű hurkolt kelmét ajánljuk elkészítéséhez. 3. sz. rajzon látható tunika vagy kabátszerű, rövid ujjú blúz kockás barhentből vagy nyomott mintás hurkolt kelméből, esetleg műszál szövetből készülhet. Alá egyszerű ingblúz pulóver is viselhető. 4. sz. rajzon alkalmi blúzt mutatunk be, amelynek anyaga nylon, szintetikus selyem, vagy madeira is lehet. A blúz alját széles, 8—10 cm-es pánt fogja be, s így a szoknya tetejére, vagy a nadrág övjére ráfekszik. 5. sz. rajzunk nyomott mintás kasmír hatású kelméből készült tunikát mutat be, a hosszú ujját gombolós pánt segítségével rövid ujjúvá lehet felhajtani, övvej vagy anélkül is hordható, alatta vékony egyszínű pubóv&rreJ célkz&tű xcbanlet. flz őszinteségre nevelés Az őszinteségre nevelésnek leghatásosabb eszköze a jó példa. Olyan légkörben kell élnie a gyermeknek, ahol a család tagjai őszinték egymáshoz. Hallania kell a gyermeknek, hogy a szülei beszámolnak egymásnak munkahelyi élményeikről, jó és rossz eseményekről, egyaránt, nem hallgatnak el semmit, nem csapjaik be egymást. Sajnos sok szülő „becsapja” a gyermekét amikor orvoshoz viszi. Tudja, hogy oltásra vagy injekció beadására kerül a sor, de előre ígéri, eskü- dözik a gyermeknek, hogy semmit sem íog csinálni a doktor bácsi, csak meghallgatja. A gyanútlan kisgyermek, aki bízik példaképében, a szülőben, nyugodtan viselkedik s egyszercsak ott éri a szúrás váratlanul, ami nem is lenne olyan fájdalmas, ha előkészítették volna rá. S nem fájna még az is neki, hogy becsapták. Így csak egyszer szedjük rá a gyermeket! Másodszor és a továbbiakban sokkal nehezebb dolgunk lesz. Akkor sem bízik majd bennünk, ha valóban csak vizsgálatra visszük. Az ilyen 6zülő többszörös hibát követ el: gyermeke gyűlölni fogja az orvost, akit szeretnie kellene, mert meggyógyítja, ha beteg, csalódik a szülőjében, mert nem mondott igazat neki. Végül, de nem utolsósorban, példát kap arra, hogyan, kell hazudnia, mást becsapnia. A jó példa mellett vannak az őszinteségre nevelésnek apróbb „fogásai”. Nem büntetjük, vagy legalábbis enyhébben büntetjük a gyermeket, ha őszintén elmondja, hogy elkövetett valami csínyt vagy» hibát. Ilyen esetben feltétlenül mutassunk rá, hogy azért nem kap büntetést, vagy azért kap enyhébbet, mert őszinte volt. A hazugságon, elhallgatáson tettenért gyermeket büntessük meg. A büntetés kiszabásokor mondjuk meg, hogy ha őszinte lett volna, akkor csak egészen kicsi büntetést kapott volna. Soha ne büntessünk veréssel! Annyi más, finom, de a gyermeknek mégis fájó büntetés létezik, hogy kár lenne a testi fenyítéssel durvává tenni gyermekünket. Elhallgatta azt, hogy egyest kapott az iskolában? Legyen az a büntetése, hogy nem nézheti meghatározott ideig a kedvenc tv-műsorát, nem magnózhat, nem mondunk este mesét neki, elzárjuk egy időre a legkedvesebb játékát stb. Ezek, és hasonló büntetések fájóbbak a verésnél és nevelési szempontból sokkal hatásosabbak. Hiba lenne, ha őszinteség esetén soha nem kapna büntetést a gyermek. Az értelmesebbje hamar megtanulná, hogy nem is olyan nagy baj hibát elkövetni, ha annak ára az őszinteség. Az ilyen őszinteségnek az erkölcsi értéke hasonló lenne a hazugságához, hiszen mindkettőnek az a forrása, hogy a gyermek szabadulni akar a büntetéstől. Kisebb hibák őszinte bevallásáért ne büntessük, első esetekben a súlyos hiba bevallása után sem. De járjon büntetés a kisebb hibákért is, ha azok sorozatosan ismétlődnek. Dr, Gergely Károlyné Hová menjünk kirándulni? Pécs (2.) Pécs rengeteg nevezetessége közül még igen sokkal megismerkedhetünk. A Széchenyi tér déli oldaláról induló Geisler Ete utca évtizedekkel ezelőtt épült házai szinte mind műemlékvédelem alatt állnak. Itt van a város legrégibb, 1697-ben alapított patikája is. Innen két-háromszáz éves faragott kapukkal, díszes ablak- párkányokkal, homlokzati címerekkel ékesített házak között vezet az utunk. A Szent István tér lépcsőzetesen emelkedő vízesésekkel, medencékkel díszített térségén át nagyon szép kilátás nyílik a Dóm tér és a székesegyház irányába. Itt van a Miasszonyunk temploma, amelyet 1855-ben építettek. A templommal egybeépülve pedig egy gimnáziumi színházterem van, amelyet főleg a diákok látogatnak, azok tartanak benne előadásokat. Itt áll a tér egyik oldalán Pátzay Pálnak a Két nővér című szobra. A körútszerűen hajló Rákóczi úton haladva megtalálhatjuk a helybeli porcelángyár megalapítójának, Zsolnay Vilmosnak a szobrát. A mellékalakok, a fazekas, a vegyész, a képzőművész, más-más alkotók munkái. A városra egyébként jellemző, hogy egyes épületeit a híres zsolnai porcelánnal díszítették. A Kulich Gyula utca érdekessége, hogy a páratlan oldalán lévő házak a régi városfal részleteinek beépítésével épültek. Az utca első háza, a Gyógypedagógiai Intézet is — amely 1742 táján épült — ilyen városfal részletet foglal magába. A járási tanácsi hivatal épületének külsején figyelemre méltó a vertvas kapu, ami a környék egyik ékessége. Az épület udvarában pedig látható a várfal legépebben maradt része, amelyen még a hajdani lőrések is az eredetiek. A közelben van a tanárképző főiskola, amelynek botanikus kertjében mind a környék, mind más vidékek gazdag növénygyűjteményét találjuk. Akár mely részére megyünk is ennek a vendégszerető, barátságos, városnak, rengeteg látnivalót, kellemes elfoglaltságot találhatunk, akár napokon át is. — B — Hívjunk vendégeket Egyre többször hallani a legkülönbözőbb korú és foglalkozású emberektől a visz- szatérő panaszt: nincs időnk semmire, a munkánk annyira igénybevész, Hogy jóforfhán csak aludni járunk haza... Családok, házaspárok élnek úgy, hogy szabad idejükben hétszámra nincs programjuk, nem mozdulnak ki otthonról, s hozzájuk sem nyit be egy- egy rokon, ismerős, vagy ió- barát. A barátkozásra, bármilyen sokféle is elfoglaltságunk, szükségünk van. Még a legharmónkiusabban élő emberpár, vagy család is elunja magát előbb-utóbb „társas magányában”, s emberek közé vágyik, vagy szívesen látna otthonában egy-egy baráti házaspárt. Hogyan tudunk kitörni ebből az elszigeteltségből, barátságokat kötni, fenntartani? A válasz egyszerű: elhatározás kérdése az egész, és annak a ténynek a belátásán múlik, hogy önmagunkat rövidítjük meg, ha lemondunk a társas kapcsolatokról, a jóízű beszélgetésekről. Sokakat az tart vissza a vendégek hívásától, hogy takarékoskodnak, befejezetlen még a lakásuk berendezése, vagy gépkocsira gyűjtenék, s ezért minden feleslegesnek ítélt kiadástól tartózkodnak. Tegyük túl magunkat ezeken az anyagi megfontolásokon, s kezdjük el inkább ma, mint holnap a baráti kapcsolatok építését. Ma már szinte minden családnak van televíziója, és sokan azért nem hívnak vendégeket, mert nem akarják őket a tévénézés programjában zavarni, illetve magukat zavartatni. Nem lehet akadálya ez a barátkozásnak, ettől még azt, aki emberileg közel áll hozzánk, meghívhatjuk: ugorjon fel hozzánk vacsora után. Ilyenkor együtt is nézhetünk tévét, s a főműsor után még egy órát elcseveghetünk. A vendéghívásból ne csináljunk nagy hűhót, ne legyen a traktálás a célunk. A túlságba menő, hivalkodó etetés-itatás zavarja vendégünket is, hisz egyre azon töprenghet, - hogy tegyen túl rajtunk a visszahíváskor. De terhes számunkra is, mert felesleges kiadásokkal növeli háztartási költségeinket. Megteszi néhány hideg, vagy melegszendvics, pár üveg hűsítő, akár egy kávé is a vendégek kínálására. Hogy jól érezzék magukat nálunk a hozzánk érkezők, az nem az ananászos, banánsalátás, többféle röviditalos felhajtáson múlik, hanem szívélyességünkön', igazi érdeklődésünkön, beszélgető kedvünkön. Magyarországon a klubéletnek nincs hagyománya, viszont kialakultak az eszpresz- szókban összefutó baráti társaságok, s a lakáshelyzet javulásával egyre többen hívják meg otthonukba is ismerőseiket. A férfiak a hét egy napján szívesen ülnek le megszokott partnereikkel ultizni, s kár ezt rossz szemmel nézni a feleségeknek. Közben ők is römizhetnek, kézimunkázhatnak, vagy cseveghetnek. Még mindig jobb engedni az otthoni ulticsatáknak, mint a családtól elkülönülő ivócimboraságpak. Ne legyünk magunknakva- lók, a világ, elől bezárkózó hétalvók, mert ezzel akaratlanul is beszűkítjük, s elszür- kítjük életmódunkat. Minden meghívott vendégünkből nem lesz meghitt barátunk. De kialakulhat és állandósulhat körülöttünk egy szilárd, jó- ban-rosszban együttérző, bennünket értő baráti kör. Akikre a bajban is számíthatunk, akikkel megvitathatjuk döntéseinket, munkahelyi és emberi problémáinkat. Végső soron a barátság így gazdagíthatja életünket, s töltheti ki sajátos, semmi mással nem pótolható tartalommal is szabad időnket. K. £.
