Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-08 / 236. szám

u. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. október S*. A szerkesztőség postájából Á kapun belül hasznosan Hernyók között S. O. S. Tulajdonképpen így is kezdhetném levelem, mert mi, az Ibolya utca lakói hernyók sokasága között élünk. Miért? Elmaradt az ígért permetezés, amiről né­hány héttel ezelőtt a Néplap­ban is olvastam. Most ott tartunk, hogy már a szobába is bemásznak az undok hernyók; hol a fote­lon, hol a rekaimén fedezek fel egyet-egyet. Még az étel­be is belepottyannak a meny- nyezetről. Olyan ez, mint a sáskajárás. Egyenként nem tudunk ellenük védekezni. Mindenképpen a permetezés lenne szükséges, Bartha Istvánná Szolnok Gyári hibás abroncs Május 19-én P—10-es mo­torkerékpárhoz külső gumit vásároltam a jászkiséri vas- műszaki boltban. Akkor nem vettem észre rajta a gyári hi­bát. Nemrégen vittem vissza a gumit blokkostól, abban a biztos tudatban, hogy kicse­rélik. Nem is foglalkoztak velem. Igaz, a blokkon lévő szám nem azonos a gumin le­vővel. Ugyanannál az eladó­nál voltam, mint amikor vá­sároltam. ő mondta is, hogy hat hónapon belül ki kell cserélni, mégsem mentem ve­le semmire. „örömöm’’ most aztán tel­jes, mert időközben rájöttem, hogy másutt ugyanilyen gu­mi 305 forint, én Jászkiséren 339-ért vettem. Didlcs András Tiszasüly Újjávarázsolt: művelődési ház Szeptember utolsó hetében nagy nyüzsgés volt a kert­városi művelődési házban. Naponta lányok és fiúk csa­pata „szállta meg” az épüle­tet: az ifjúsági klub tagjai és KISZ-fiatalok. Gyakorlatilag újjávarázsolták a művelődési házat. Üjrafestették az ajtó­kat, az ablakokat, új „kön­tösbe öltöztették” a falakat. Egyéb szakipari munkát is végeztek. Mindez, amit csi­náltak, körülbelül 32 ezer fo­rint értékű. A fiatalok szorgos munká­ja nyomán szebb, otthono­sabb a művelődési házunk. Tulajdonképpen maguknak szépítették a fiatalok, kultú- ráltabb körülmények között tölthetik szabad estéiket. Mé­gis köszönet jár mindazok­nak, akik bármilyen munká­ban segítettek. Gebei János ifjúsági klub vezető Szolnok Mit mutat a butiiométer? * Négy tehenem van. Napon­ta kétszer kapnak abrakot, takarmányt és kijárnak a le­gelőre. Szövetkezeti kölcsön­nel vásároltam az. állatokat, úgyszintén a fejőgéfret. Meg­lehet, felesleges volt a befek­tetés ... Pedig úgy tudom, szükség van a tejre, a tejter­mékre. Havonta 7—8 ezer fo­rint értékű tejet adok közfo­gyasztásra — amíg átveszik... És éppen ezzel szegik az állattartók kedvét. Világos, hogy mindenki azon van, mi­nél értékesebb tejet vigyen a csarnokba. Több pénzt kap érte. A mi teheneink teje pe­dig egyre gyengébb — az át­vevő szerint. Át sem veszi — üzente a fiamtól. Körülbelül két hónapja feleségeimmel együtt vittük a tejet. Kér­tem: előttünk mérje meg a tej zsírszázalékát. Nem szí­vesen emlékszem vissza a je­lenetre. A tanácstitkárnőhöz men­tem panaszra, aki jegyző­könyvet vett fel. Egy hónap múlva türelmemet kérték, ügyem intézik. Közben a tej zsírszázaléka állandóan „vál­tozott”. Az átvevő azt mond­ta. ha akaria átveszi, ha akarja nem... mehetünk, ahová akarunk. A feleségem a tanácselnökhöz ment. Ezt követően egy ellenőr jelen­létében 3,8 zsírszázalékos volt a tej, néhány nap múlva 2,4 — vagyis átvehetetlen. Ki ér­ti ezt? Én nem! S azt sem, miért nem láthatom, mit mu­tat a butiiométer? Szemerédl Pál Nagykörű Rendben van az utcánk Kérem, tegyék lehetővé, hogy a Néplaptfan köszönjem Büntető jogpolitikánk fon­tos elve a bűncselekmények megelőzése. Ennek alapvető követelményei a bűnözés okainak feltárása, rendszeres elemzése és megfelelő intéz­kedések megtétele, továbbá a hatékony büntetésvégrehaj­tás, valamint a szabadság- vesztésből szabadultakkal való foglalkozás. Ez utóbbi témában új jogszabály szil. letett: az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alko­tott a szabadságvesztésből szabadult személyek utógon­dozásáról. A tvr. 1976. január 1-én lép hatályba. Lényege: Társadalmunk nem hagy­ja magukra azokat, ala­két a bíróság bűncselekmé­nyük miatt szabadságvesz­tésre ítélt. Már a büntetés végrehajtása idején nagy gondot fordítanak az elítél­tek törvénytisztelő állampol­gárrá nevelésére. A szabad­ságvesztés kitöltése után pedig az utógondozás — most Szabályozott számos új intézményével együtt — elő­segíti a szabadult személyek beilleszkedését a társadalom­ba. és biztosítja az ehhez szükséges szociális feltétele­ket. A végrehajtott (fegyház- ban, szigorított börtönben, börtönben vagy fogházban letöltött) szabadságvesztés eredményessége, nevelő ere­je különösképpen azzal mér­hető, hogy a büntetését ki­töltött személy elkövet-e újabb bűncselekményt. Kz viszont jórészt attól is függ, milyen körülmények közé kerül, a környezete miként befolyásolja, hogyan ellenőr­zik magatartását, megkapja-e a támogatást a társadalomba való beilleszkedéshez, a talpraálláshoz. Az új jogszabály az ed­diginél szervezettebbé teszi a meg utcánk lakói nevében a társadalmi munkában részt­vevők tevékenységét. A Dr. Durst János utca meglehető­sen elhanyagolt volt. S hogy most már nem azt,- azt Tö­rök Lászlónak, a Tiszamenti Vegyiművek mérnökének és társainak köszönhetjük. No és a kiskatonáknak, akik fá- radhatatlanok voltak az utca helyreállításában. özv. Zsigmond Gáborné Szolnok szabadságvesztésből szabadu­lok utógondozását. Január 11 tői mindenütt a megyei (fővá-i rosi) bíróság feladata lesz az utógondozás állami összefo­gása. A tvr. egyúttal arról is rendelkezik, hogy az utó­gondozásban az állami szer­veket segítsék a vállalatok a társadalmi szervezetek és az állampolgárok is. Az eredményes utógon-) dozás fontos szervezeti feltételét jelenti majd, hogy a felnőtt korú elítéltek utó­gondozása érdekében is lét­rehozzák —• máris elkezdték kialakítani — a hivatásos és társadalmi pártfogókból álló szervezetet. Ilyen szer­vezet a fiatalkorúak pártfo­gó felügyelete körében már jó ideje működik. A hivatá­sos pártfogók a jövő janu­ártól a fővárosi és a megyei bíróságoknál működnek. Fő feladatuk lesz, hogy szervez- zék-őrányítsák a társadalmi pártfogókat és összehangol­ják az utógondozásban köz­reműködő szervek munkáját. — Az ellenőrző-felügyelő funkció körében — a tvr. rendelkezése szerint — a visszaesésre különösen haj­lamos szabaduló elítéltek esetében bevezetik a pártfogói felügyelet alá helyezést. A visszaesés veszélyére főleg a korábbi bűnöző életmódjuk­ból, a büntetés végrehajtása idején tanúsított magatartá­sukból lehet következtetni. Itt tehát a szabadulok kisebb hányadáról van szó. A párt­fogó felügyelet módot ad arra, hogy az utógondozott magatartását folyamatosan figyelemmel kísérjék és jó irányban befolyásolják. Ezek­nél a személyeknél még a szabadulásuk előtt a bíróság — az ügyük megvizsgálása utón hozott határozatban — rendeli el a pártfogó felügye­letet. Időtartama egy évtől három évig terjedhet. Tar­talma; különböző magatartás Rekordidő alatt... B. K. rákóczifalvai olva­sónk levelét szeptember 24- én közöltük „Szervezetlen­ség” címmel. Nem lett kész a bölcsőde határidőre, ki ezért a felelős — ezt tette szóvá. A munkát a helyi tsz építöbrigádja vállalta. Társadalmi munkában... — kaptuk a választ Bereczki Lászlótól, a tsz elnökétől. Te­kintettel a bölcsőde elhanya­golt állapotára, s arra, hogy tíz kisgyermeket nem tudtak felvenni, végül is nem egy­szerű tatarozásra került sor. Teljesen átalakították a böl­csődét, úgy, hogy a tíz kis- gyermekej; is felvehették — tehát bővítették is. Ez új helyzetet teremtett, mégis vállalták a munkát. A, ter­vező részleg néhány nap alatt soron kívül elkészítette az át­alakítási tervet. Munka köz­ben derült ki, hogy a teljes vízvezetéket és villanyháló­zatot is ki kell cserélni. A szövetkezetnek ilyen részlege nincs. A munkát a tiszaföld- vári Vasipari és Építőipari Ktsz végezte el — ugyancsak soron kívül. Szeptember 12- én minden készen volt. Ekkor a KÖJÁL — jogosan — még néhány követelményt írt elő. A szükséges munkálatokat a tsz építői 5 nap alatt elvégez­ték. A bölcsőde szeptember 22- én fogadta a kicsinyeket. Harminc kisgyermeket — közte a levélíróét is — nagy­szerű körülmények között gondoznak. Javultak a böl­csőde dolgozóinak munkakö­rülményei is. si szabályok — részben kö­telezettségek, részben tilal­mak — meghatározása. Elő­írhatják például a felügyelet alá helyezett rendszeres je­lentkezését a rendőrségen vagy a bíróságon. Kötelezik ezeket az — egyébként sza­bad — embereket munkavi­szony létesítésére; sőt arra is lehetősége van a bíróság­nak, hogy meghatározott munkahelyet jelöljön ki. A bíróság például meg is tilthatja bizonyos terület el­hagyását, vagy nyilvános he­lyek látogatását. Elrendelheti továbbá, hogy a rabkeres­ményt, vagy annak egy ré­szét, illetve a szabad életben kapott keresetnek egy részét a bírósághoz utalják át. Az összeg teljes egészében a pártfogolt pénze — nem ve­szik el tőle, — de a bíróság kezeli és rendelkezik arról, hogy abból mennyit és mi­lyen célra ad az illetőnek. Megakadályozható így, hogy a szabadulás utáni napok alatt nyakára hágjon a meg­takarított pénznek. Az előírt kötelezettsé­gek, rendszabályok megsze­gését a tvr. szabálysértéssé nyilvánítja: a jövőben a pártfogó felügyelet alatt ál­ló személyek, ha az említett kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, elzárással, vagy (5000 forintig terjedő) pénzbírsággal sújthatok. Ugyanakkor arra is lehetőség nyílik, hogy a bíróság a nála működő pártfogó' felügyelő javaslatára — indokolt eset­ben — határidő előtt meg­szűntesse a felügyeletet, il­letőleg módosítsa vagy kie­gészítse a magatartási sza­bályokat. A szabadulóknak nyúj­tandó társadalmi., ábami se­gítség csak akkor éri el eredményét, ha párosul a szabadultnak azzal a komoly elhatározásával, hogy tisz­tességes, becsületes ember lesz« i Hogyan is fogalmazott a Tempó Vállalat szolnoki mű­helyében Varidán Péter? ..Szépen javulok, várható, hogy rehabilitálnak. Ebben nagy szerepe van a munká­nak: érzem, hogy hasznos munkaképességű fiatalember vagyok és nem üresek a napjaim.” Nos, a csökkent megfogalmazta a dolgok egyik oldalát. Hozzákíván- kozák azonban az is, hogy a mai munkaerőhiányban a társadalomnak is szüksége van minden dolgozni képes ember munkájára: A csök­kent munkaképességűek helyzetét is rendezte 1967- ben három érdekeit minisz­térium közös rendelete. Az azóta eltelt időszakban be­bizonyosodott, hogy a csök­kent munkaiképességű dol­gozók rehabilitálhatók, azaz megfelelő munkahely bizto­sítása esetén teljes értékű munkát végezhetnek. Vari­dán Péter például villámzá­rakat készít a Tempó műhe­lyében (melyet csőikként munkaképességűek számára létesítettek), és az egészsé­gesekével azonos teljesít­ménykövetelményeknek ma­radéktalanul eleget tesz, sőt vannak akik 120—140 száza­lékos teljesítményt érnek el. A jogszabály megjelené­sét követően megalakultak a munkaheteken a csök­kent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizott­ságok, s a kezdeti időszak 82 orvosa helyett 111 vesz részt ezek munkájában. Fá­radozásuk hasznos volt: a munkaviszonyban álló 1 922 csökkent munkaképességű dolgozó 2 738 alkalmas munkahely közül választha­tott a megyében. A leg­több vállalat a „kapukon belül” megtalálta a megol­dást, s munkahelyi jegyzé­keik sokféle munkát kínál­nak a csökkent munkaké­Momnolgatom a középko­ri kóbor poéták versét, s miért ne biztatnám vele magamat a zsúfolt autóbu­szon? Szüreti felvonulásra és bálra igyekszem Cibak­házára, hát előkészülök: „Első pinted kihörpinted, másodszor idd félig, harmadszor fenékig, elsőképpen negyedszer, ez a borissza rendszer.. .* í^y a rigmus. „Tíz év telt el azóta, hogy hasonló ese­mény részesei lehetnek a cibakháziak. A régi hagyo­mányok ápolására fogott össze a helyi MEZŐGÉP Vállalat, a Vörös Csillag Tsz, az ÁFÉSZ...” Így az invitáló levél. No, itt vagyunk, ut­cán a nép. Fuvaros jön a kőúton. „Mire vártok?” — kérdezi. A felvonulás kezdetét kettő­re ígérték. De már összeállt a fényes vonuló csoport., A háttérben békésen szunyó­kál egy férfi az árokparton. A szekereket gyerekek ve­szik körül, a kerék előtt is kíváncsiskodnak (Jaj, vigye már el őket valaki, mert ha a lovak megugranak!...) „Merre mennek?” „Arra!” ..Semmit sem látunk”. Azu­tán mégis: a kőúton végig- : vágtat három betyárlegény, mint a förgeteg, fekete ga- tva, bőujjú ing. lobog, csör- dítenek a karikásokkal. Ti­zenhat nyalka, délceg csősz­legény pompázik, feszít az igáslovon. Szőlőágakfcal fel­díszített szekéren jön a kis­bíró: „Pa-pa-pa-pam!” — dobol. — „Majd csak ide­érünk, jó régen jövünk már...” — kezdi olvasni hosszú rigmusát. Túl hosz- szú rigmusát: a tömeg za- jong, már a bohócokat lesük, pességű embereknek. A munkahelyeken semmilyen formában nem rehabilitál­ható 227 embernek pedig az illetékes tanácsok rendszeres segélyt biztosítanak. Megfelelő munkahelyeket alakítottak ki, azok számá­ra, akik egészségi okok mi­att egyáltalában nem tud­tak munkát vállalni. A -ren­delet megjelenése után 3 és félezer ilyen embert tartot­tak nyilván Szolnok megyé­ben: ebből mintegy 450-nek a foglalkoztatását kellett megoldani. Erre a célra me­gyénk 6 és félmillió forin­tos központi támogatást ka­pott. Az elosztásban része­sülő vállalatok 3 és félmil­liót saját alapjukból tettek hozzá. Az így létrehozott * új munkahelyen dolgozók 77 százaléka nő. Természetesen akadt aki a rendeletire fity- tyet hányt, de az ellenőrző, koordináló munkát végző tanácsok éltek feielősségre- vonási jogukkal és szabály­sértési eljárást indítottak két ktsz-elnök és egy vállalati igazgató ellen. Mostanában ismét „reflek­torfénybe” került a csökkent munkaképességű dolgozók helyzete. A Munkaügyi Mi­nisztérium a közelmúltban tartott vizsgálatot a szolnoki Járműjavítóban és a Ti­szamenti Vegyiművekben, hogy képet kapjon arról, va­jon az 1967-es törvény mennyire vált a mindenna­pok részévé. Ezekben a na­pokban pedig a városi és járási tanácsok vezetői to­vábbképzést tartanak a csök­kent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottsá­gok elnökeinek. Törődnek tehát a csökkent munkakör pcsségűekkel. Ez a törődés azonban nem csak gazdasá­ga érdek, hanem társadal­munknak egyik humánus alapelve és gyakorlata is. akik a csőszlányok kocsiba után vonulnak. És „humo­rizálnak”: bukdácsolnak, húzzák — vonják szegény csacsit, aki még ezt a sok „eimésséget” is kibírja, tűri a „sziporkázó” ötleteket. Sze­kerek, emberek vonulnak körül a községben, szürkül, hűvösodik, de nem fázol, ha első pinted kih,örpinted... Ezzel nincs is hiba, de a KISZ-fiatalok nyitótáncával sem. A kultúrház szépen feldí­szítve szőlővel, girlandokkal, alattuk leányok, legények párban szőlőágat tartanak, kezdi a zenekar is, hogy* „érik a szőlő, hajlik a vesz- sző...”, a táncosok méltóság- teljesen, szépen lejtenek, forgós, alsószdknya-röptető, esizmatoppantó, tapsoltató tánc. „Tegnap este kimen­tem a szőlőbe, megöleltem egy karót a sötétben...” Fergetegesen, színes kaval- kádban ropják a fiatalok, azután már mindenki. Kipi­rult arcok, gyöngyöző hom­lokok, mosolyok röppennek. Táncra tánc. Ropogósra las­sú, jólesik a pihenés, leány- ölelgetésre való, majd egy tüzes, vérpezsdítő... Akit szőlőlopáson érnek, zálogot fizet!... „Vidáman mulat a nép. Megtehetjük, sok mun­kával végeztünk, szép a ter­més, lesz is nyereség” — mondják téesztagok, így hót egészségünkre! Sokan fogad- koznak, hogy „nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem megyünk mi innen el!...” Kit érdekel most, hogy von­tatott volt a délutáni látvá­nyosság, hogy igazi hagyo­mány volt-e mindez, hogy mennyi volt a külcsín s mennyi a nemes tartalom? EL L Hozzászólás cikkeinkhez Mindenki gyorsan reagál „Van, de minek” — ezt a címet kapta K. I.-né Bartán lakó olvasónk október 1-én megjelent levele. Az 5. sz. vegyes­boltról volt szó, amely aratáskor is zárva tartott. A kis tele­pülés lakóinak gondot jelentett — és jelent szerintünk jelen­leg is — alapvető élelmiszerek beszerzése. Ez volt a kifogás. Nos, ez az „aratáskor” táv fogalom. Az üzlet betegség miatt valóban zárva volt június 14-től augusztus 20-ig — írta Fülöp Lajosné, a bolt vezetője. De mást is írt. Szerinte a levél csupán vádaskodás, kár volt közölni. Kis utánjárással a vá­dak semmissé váltak volna... miért nem fordultunk felet­teseihez ... Azért, mert tudtuk: a válasz úgysem várat sokáig magá­ra. Szekeres Sándor, a Törökszentmiklós és Vidéke ÁFÉSZ igazgatósági elnöke írta. A bolt betegség — és munkaerőhi­ány miatt — július 17-től augusztus 18-ig zárva volt. (A két dátum valahogy nem stimmel!) Ellenőrzéseik során mindig a helyén találták a bolt vezetőjét. Vitatja, hogy az egyszer zárva talált üzletbe a kenyeres kocsival, vagy a FÜSZÉRT- áruval újból visszamennek. Ennek ^felderítésére” nem vál­lalkozunk. De ... ' Tény: az ellátás hiányos. A boltvezetőt szóban és írásban többször figyelmeztették szakszerűtlen áruellátás, főleg azon­ban hanyag árukezelés miatt. A panaszos levél megjelenése előtt megtették a szükséges intézkedéseket a hibák megszün­tetése érdekében. Amilyen gyorsan érkezett a válasz, olyan gyorsan lesz rend — és főleg áru! — a vegyesboltban. Ezt re­méljük, s ezt várják a Bartán lakó emberek. sxerint Hivatásos és társadalmi pártfogók a szabadiakért Első pinted kihörpinted...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom