Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-01 / 230. szám

í T 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. október 1. A szerkesztőség postájából Takarékosság a javából Termelőszövetkezetünk párt- és gazdaságvezetősége is elkészítette 1975, évi ta­karékossági intézkedési ter­vét. Az ebből adódó felada­tokat ismertettük a szocia­lista brigádok vezetőivel, a párttagokkal, s segítségüket kértük. Így került sor például ar­ra, hogy a tsz I. sz. műhe­lyének vezetője, Rimóczi Gellért összehívta a műhely kollektíváját. Elhatározták, hogy adottságaikat szakmai tudásukat az erő- és mun­kagépek javításánál maxi­málisan kihasználják. Felül­vizsgálták az SZKD—5—R rizskombájn elhasználódott lánctalpát. Rájöttek, hogy a felújítást el tudják végezni. Az 55 ezer Ft-os lánctalp felújítása — amelyet egyéb­ként nem lehet kapni — 6550,— Ft-ba került. A lánc­talp felújításához egy prés­gépet is kellett készíteni, amely más munkákhoz is használható. Szövetkezetünk­nek 12 lánctalpas kombájn­ja van. Tessék számolni... S a gépek nem állnak. Tapasztalatait, ismereteit szövetkezetünk szívesen át­adja az érdeklődőknek, vi­szont hasonló jó tanácsot is örömmel fogadunk. Mihályi József Tiszasüly, Béke—Barátság Tsz Van, de minek Több mint egy éve bosz- szantja a Bartán lakó embe­reket az egyetlen bolt, ame­lyet legtöbbször zárva talá­lunk. Előfordul, hogy csupán egy-két órára nyit ki a bolt­vezető. Aratási szezonban is gyakran zárva volt, ezért nagy gondot okozott a leg­alapvetőbb élelmiszerek be­szerzése. Volt már példa arra. hogy a kenyeres autó háromszor- négyszer „próbálkozott”, ugyanígy a FÜSZÉRT-áru- val érkező kocsik. Mellesleg a kenyér legtöbbször ke­vésnek bizonyul. Akinek nem jut, mehet Örményesre, Törökszentmiklósra. Nyáron is terhes a feleslegesen meg­lett út, hát még esős, sáros ősszel, télen... A lakosság ellátása mellett senkinek nem fontos a bolt forgalma? K. I.-né Rartaa Játszótér az úttesten A Mátyás király út elké­szültével elhódították a jár­művek a gyermekek „biro­dalmát”. így most a járdára szorult kb. 150—200 gyerek és szülő. Ezen a „csíkon” sé­tálgatnak, tologatják a leg­kisebbeket, itt togyognak a járni tanulók. S köztük ci­káznak, manővereznek ke­rékpárjaikkal, görkorcsolyá­ikkal a nagyobbak. Olykor tollaslabda-parti egészíti ki a képet. Az igazság az, hogy néha a szép, széles Mátyás király úton van a „játszótér”. Lé­legzetelállító, amikor görkor­csolyázó, kerékpározó vagy éppen labdát kergető gyere­kek között száguldanak el a gépkocsik. A Liget út két épülete között van ugyan egy kicsinyke játszótér, de ott a mi gyerekekink már nem fémek. Tudok egy kez­deményezésről: építsünk tár­sadalmi munkában játszóte­ret. Ez érdektelenségbe —és nem közönybe — fulladt, mert a November 7. felüljá­ró környékére terveznék... Kicsit messze van. Feltétlenül más megoldást kell — lehet is — találni. Mert az „utánpótlással” szá­molnunk kell. Átmenetileg a kritikus délutáni órákban sebességkorlátozás is segí­tene. Horváth Attila Szolnok Ki kezdi újra? A nagy városszépítésben valahogy mindenki elfeled­kezik arról, hogy az állomás mellett is van három öt­szintes épület és néhány csa­ládi ház — meglehetősen mostoha körülmények kö­zött. Ez ügyben márciusban írtam a tanácsnak. Vála­szukban türelmet kértek. Azóta változatlanul — egye­lőre csak kerülgetéssel — le­het gyerekkocsival felver­gődni az élelmiszerbolt mel­lett. Amíg nincs sár. A mintegy 200 gyereknek van egy játszótere, három hintával, két mérleggel, két mászókával. És a bérlők még jönnek... Bizony előfordul, hogy némelyik gyerek a víz­toronyba látogatott unalmá­ban. A hátsó játszóterületre évekkel ezelőtt kupacban öntötték le a kavicsot. Las­san széttaposták, szétrugdos­ták. Most fűkupacak és sze­mét van. A homokozóban nincs homok. A földet túr­ják apró lapátjaikkal a ki­csinyek. Társadalmi munkában nem lehet valamit tenni? — te­heti fel a kérdést bárki. De. Tettek is. Csakhogy a fákat gépekkel tördelik ki, a gye­pet feltúrják. Építkezési te­rület. .. És jöhet a követke­ző kérdés. Ezek után a lakó­bizottság rá tudja-e majd venni az embereket, hogy kezdjék újra? Veress Józsefné Szolnok „Úttörő" úttörők. .. A jászberényi 1133. sz. Bercsényi Miklós úttörőcsa­pat Vác zi Mihály raja a napokban találkozott a vá­ros régi úttörőivel. A talál­kozón részt vett Hartmann Agnes és Nemes Andrásáé, akik a város első úttörőcsa­Tanácsd bérlakásra vagy tanácsi értékesítésű lakásra az jogosult, akinek nincs la­kása. Ide tartoznak azok is, akik más lakásában pl. a szülőknél családtagként vagy a bérlővel kötött megállapo­dás alapján — albérlőként, ágvbérlőként — laknak. Igényjogosult az is, akinek van ugyan lakása, de az nem éri el lakásigényének mérté­két. vagy egyéb oknál fogva számára nem megfelelő. Ilyen esetben a juttatás fel­tétele, hogy a kérelmező a korábbi lakását a lakásügyi hatóságnak vagy a bérbea­dónak visszaadja. A lakásbérletről szóló jog­szabály a tanácsokat hatal­mazza fel arra. hogy a helyi lakásépítési lehetőségek fi­gyelembe vételével tanács- rendelettel határozza meg azok körét, akik vagyoni, jö­vedelmi és szociális helyze­tük folytán tanácsi bérlakás vagy tanácsi értékesítésű la­kás igénylésére jogosultak. A tanácsi bérlakást az külön­bözteti meg a tanácsi értéke­sítésű lakástól, hogy az előb­bi tulajdonjoga az államé és a kiutaláskor meghatározott összegű lakásépítési hozzájá­rulást (lakáshasználatbavéte­li díjat), illetve havi lakbért kell fizetni. A tanácsi érté­kesítésű lakást kedvezményes áron és méltányos fizetési feltételekkel viszont megvá­sárolják. Szolnokon a városi tanács az 5 '1974. számú rendeletével határozta meg a tanácsi bér­patának tagjai voltak, Sán­dor Lászlóné és Kiss Bélá- né valamivel később lett úttörő. Ági néni úttörőnyakkendő­jét a piros fagyűrűvel, iga­zolványát és próbakönyvét hozta el az összejövetelre; Manci néni pedig az akkori úttörők életéről, játékairól beszélt. A pajtások sok kér­dést tettek fel az „úttörő’’ úttörőknek, majd dalokat, játékokat tanultak tőlük. Nemes Andrásné Jászberény Kutyák a libikókán Minden évben beoltják ve­szettség ellen a kutyákat. Dióhéjban Szeptember 10-én közöl­tük M. J. tiszaföldvári lakos levelét „Árokban a menet­rend” címmel. Nem kell em­lékeztetnünk az olvasót, mi­ről volt szó... Máthé János, a Volán 7. sz. Vállalat far- gami igazgatóhelyettese ar­ról tájékoztatott bennünket: a mezőhéki menetrend-osz­lop és- tábla helyreigazítá­sára megtették az intézke­dést. • • • Kálló Emőné besenyszögi olvasónk amiatt panaszko­dott, hogy májusban beadott segélykérelmét (márciusban kislánya született) nem in­tézték munkahelyén, a be­senyszögi iskolában. „Szülési segélyre várok” címmel kö­zöltük levelét szeptember 10-én. Fazekas Sándortól, a Pe­dagógusok Szakszervezeté­Iakásra jogosultak körét. Az első feltétel, hogy az igénylő és a vele közös háztartásban erő családtagnak az egy főre eső havi átlagjövedelme az 1 500,— forintot nem halad­hatja meg és jelentősebb va­gyonnal egyik sem rendel­kezhet. (A tanácsrendelet sze­rint jelentősebb vagyonnak azt az ingó vagy ingatlan va­gyont kell tekinteni, amely­nek a helyi forgalmi értéke eléri a 10Ö 000.— forintot.) Gyermektelen fiatal háza­soknál — kérelmükre — gyermek vállalása esetén az eav főre jutó havi átlagjöve­delem kiszámítása a vállalt gyermekre is tekintettel tör­ténik. Tanácsi értékesítésű lakásra az jogosult, akinek és a vele közös háztartásban élő családtagjainak egy főre jutó havi átlagjövedelme a 2 000— forintot nem haladja meg. Lakásépítő szövetkezeti tag, vagy OTP-társasházi la­kás tulajdonosa az lehet, áld tanácsi bér-, vagy tanácsi ér­tékesítésű lakásra jövedelmi, vagyoni, szociális körülmé­nyei folytán nem jogosult. A lakásigényléseket a helyi tanács szakigazgatási szervé­nél lehet benyújtani az e cél­ra rendszeresített forma- nyomtatvány 2 példányának kitöltésével. A formanyomtatvány dí­ját az igénylő köteles megfi­zetni. Hasznos tudni, hogy a lakásigénylés illetékköteles beadvány. A lakásigénylés il­letéke 50,— forint, melyet az igénylés nyilvántartásba vé­Ezt megszoktuk, szükséges — éppen a mi érdekünkben. A Néplap is közölte, hogy az idén kinek hol kell jelent­keznie négylábújával. A IX. kerületieknek az Abonyi úti játszótér mellett. Szeptember 23-án délután háromnegyed négy táján nagy nyüzsgést láttam a ját­szótéren. Felháborított, amit láttáim. A libikókához kötöt­ték a kutyákat, ott oltott az állatorvos. Felszólításomra, hogy menjenek ki a játszó­térről, ne terjesszék szán­dékosan a betegséget ott, ahol sok gyermek játszik nap mint nap, csupán arro­gáns választ kaptam. ♦ Juhász Ferenc Szolnok Joggsiiabaly szerint R lakásigénylésről Több olvasónk kérte és köztük K. József és L. Mi­hály szolnoki lakosok, hogy „jogszabály szerint” rova­tunkban tájékoztassuk őket a lakásigénylés feltételeiről. Hozzászólás cikkeinkhez nek besenyszögi bizottsága titkárától kaptuk a választ: a kérelmet továbbította Martfűre. Hogy miért csak szeptemberben? Ezt egy ki­csit — mindkét fél igazát bi­zonyítva — hosszadalmas lenne felsorolni. A lényeg: Kálló Emőné hamarosan megkapja pénzét. • • • „Hókusz-kókusz” ügyben (szeptember 13-án jelent meg munkatársunk ezen írá­sa) a következőket tudat­juk a kókusz-kedvelőkkel: a martfűi ABC-áruházban 11 forintot fizessenek — ha rit­kán van! — a kókusz-cse­megéért. Mert ennyi az ára. (Gondoljunk. másutt is.) Ne zavarja őket, ha több ár is szerepel a dobozon. Leg­feljebb jobban figyeljenek (mint a péztáros). Meri: nem a kókusz-csemege az egyet­len hókusz a mi kereskedel­münkben.­tele alkalmával okmánybé­lyeggel kell ellátni. A lakás­igénylési lapon feltüntetett adatok időközben megváltoz­nak az igénylő minden év no­vember 30-ig jelentheti be új igénylési lap 2 példányának kitöltésével. Ezek az igénylő­lapok már illetékmentesek. A lakásügyi hatóság éven­te — társadalmi bizottság közreműködésével — a lakás­elosztási tervben meghatáro­zott keretszám mértékéig névjegyzéket készít. A név­jegyzék összeállításánál, ' il­letve az igénylők sorrendjé­nek meghatározásánál Szol­nokon különös tekintettel kell lenni: az életveszélyes lakásban lakók helyzetére, a sok gyermekes lakásigény­lőkre, a zsúfolt lakásokban élőkre és azokra a családokra, amelyekben fertőző beteg van. a gyermeküket egyedül nevelő családfenntartókra, a lakásiigénylés beadásának időpontjára és nem utolsó­sorban a munkásokra, vala­mint a fiatal házasokra. A lakáselosztási névjegyzék­tervezetet a városi tanács épületében jól látható helyen 30 napos időtartamra ki kell függeszteni. Ezen idő alatt a névjegyzéket bárki megte­kintheti, arra észrevételt te­het. Ha az igénylőt az éves la­káselosztási névjegyzékbe nem lehet felvenni, de lakás­igénye a névjegyzék lejártát követő évben előreláthatólag teljesíthető lesz, a lakásügyi hatóság az említett névjegy­zék kifüggesztésével egyide­jűleg értesíti arról, hogy mi­lyen lakást kaphat. A keszthei Majormúzeum „Egyik iszik Meggyesben, a másik a Csrepesben.. Felújították a hínMeggyes csárdát Meggyes, Cserepes, Mor-: gó... mind híres, „patinás” csárda volt a Hortobágy kör­nyékén, átutazó vendégek pihenő-, betyárok, szegény- legények és pásztorok mula­tóhelye. Szerepük, jelentősé­gük az úthálózat változásá­val, a Közlekedés fejlőciésé- vel, a pusztai élet átalakulá­sával fokozatosan csökkent, hírüket gyakran csak vissza­emlékezések vagy népdalok idézik. A csárdák, vendégfogadók a borkimérésen és alkalmi étkeztetésen túl más, fonto­sabb funkciót is betöltötték. Általában egy napi járóföld­re, ívszerűen vették körül a nagyobb, vásártartási joggal rendelkező településeket, hogy az állataikat behajtók, illetve a vásározók egy-egy napi út után megpihenhesse­nek. Helyük a vásáros tele­pülések fontosságától függő­en akár évszázadokig sem változott. A Hortobágyi Nemzeti Park a 70-es évek elején vá­sárolta meg a Meggyes csár­dát, mely akkor már húsz éve csak tanyai lakóház volt. Az ottani csárdát 1952. augusztusában zárták be. Utolsó tulajdonosa a Czinege család volt, akiknek elődei 1902-ben vették meg az épü­letet. A klasszicista jellegű, nádtetős házat 1973—1975 között újították fel és ren­dezték be a századfordulón szokásosra. A híres Meggyes csárda a Budapestet Hatvanon át Debrecennel összekötő út mentén feküdt, de itt haladt el az alföldi mocsarakat ki­kerülő sóút egyik ága is. A századfordulón még a deb­receni, hortobágyi vásárra igyekvők biztos pihenőhelyet találtak itt, a csárda csak az országút új nyomvonalra terelésével vesztett jelentő­ségéből. Nevét a mellette levő, úgy­nevezett Meggyeshalomról kapta, bár a korábbi idő­szakban Kocsi csárda néven is emlegették. Berendezése egyszerű volt. Az ivóban né­hány pad állt az asztalok mellett, a fűtésre búboske­mence szolgált. A pihenni vágyók egyszerű fadikóra dőlhettek le. A kocsmáros az ivóban tartott italkészletét ráccsal ellátott kármentőben tartotta, melyet néhány falu­si kocsmában még ma is lát­hatunk. A meggyesi csárdás a ven­dégek étkeztetésére nem ké­szült külön, az ismerősöket sajátjából kínálta meg, az idegenek vagy tarisznyáztak, vagy megkérték a kocsmá­ros feleségét, hogy valami­yen egyszerű ételt — álta- ában lebbencslevest — ké- zítsen számukra. A csárda építésének idejé- e a korabeli iratokból is sak következtetni tudunk. . XVII. század végére az lföld nagy része a törökdú- s, a felszabadító harcok dlási és szabadságmozgal- ak következtében eléggé aéptelenedett. Nem vélet- iül vallja tehát Csuka Já- s szoboszlói pásztor 1757- a, hogy „ ... a Rákóczi ág előtt egy vagy két esz- tdővel... még híre sem it, sem a csárdának, sem arendégfogadónak...”. 714-ben már biztosra ve- hj, hogy ezen a részen Mgyes nevű csárda állt, mt tanúként a Debrecen Tiafüred közti határperben Sz>ó Ferencet, majd az őt kötő Űjszászi György mejyesi kocsmárosokat is kihlgatták. S.bó Ferenc az 1714-es hatújításkor volt a csárda kocaárosa, míg Újszászi Gyqy a vitatott határré­szen hogy „borának jobb folya légyen” épített a mai dinnáskunyhókhoz, csősz- házaroz hasonló, félig föld­be vjt csárdákat. Szintén a hatáier tanúja volt Dabas Györy is, aki körülbelül 1753-.1 bérelte a csárdát. 1766-fn is ő a kocsmárosa, amikc egy másik per kap­csán . csárda felgyújtásáról értesüink. A tűzre Dabasné asszon figyelt fel, „jaj Ga­lambot, de nagy szél kez­dett táladni”, mondta a szol- gálólánnak, majd „akarván tudni, ogy mi zúgás volna az, kirnnt,... meglátta, hogy a Kémny ég”. Valószínű, hogy a csárda ekkor leégett és a ma épületet az égés utáni évkben emelték. A Megyés csárda ma is megyehakron — Szolnok és Hajdú-Biiar — fekszik. Alatta i néphit szerint alagút hizódik, melyen ül­dözőik eld a szegénylegé­nyek, betyárok menekülhet­tek át a másik vármegyébe. Régen a pandúrok csak me­gyehatárig üldözték a bűnö­zőket, így érthető, miért volt Rózsa Sándornak egyik ked­venc tartózkodási helye. A helyreállított csárda a régi országút mellett fekszik, ma még nehezen megköze­líthető, ezért a jövő feladata nagyközönség előtti megnyi­tása. Felújítása, berendezése hasznos kezdeményezés, je­lentős idegenforgalmi neve­zetessége lesz a jövőben Ti­szafüred környékének. Füzest? A. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom