Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-01 / 230. szám
1975. október 1. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAF 5 A tv képernyője előtt Művészeti hetek A rádió elkíséri a hallgatót Növekszik a mOsoridő, változik az adások struktúrája Szolnok: napi másfél óra Izgalmas, szikrázó gondolatokkal terhes, kiélezett drámai helyzetekben bővelkedő művet vitt képernyőre a televízió Mihályfi Imre rendezésében. Páskándi Géza Apáczai Csere János sorsának egy rendkívül drámai pillanatát „teregeti ki” súlyos veretű dialógusokban, mélységeket feltáró monológokban. Történetesen arról a „pillanatról” van szó, amikor a puritánius elveket valló Apáczait egy ellene ki- kényszerített vita következményeiképpen a fejedelem, IL Rákóczi György fenyegetések kíséretében elbocsájtja állásából. Marosba rekesz- tem, levettetem a torony tetejéről — indulattal űzi el Gyulafehérvárról. Az időpont pedig 1655. szeptember 24. És ekkor Apáczai mindössze harmincéves. Fiatalember, bár éveik óta már betegség hervasztja testét. Mindezt hangsúlyozni talán nem jelentéktelen részlet- kérdés. Hisz a tévéjátékban, amin első látásra a legjobban megütközhettünk: a fel- világosultan gondolkodó tudós Apáczai szerepében a fiatal Oszter Sándor jelent meg. Nos, a tényeit ismeretében az évek számát tekintve nincs okunk gyanakodni szereposztási tévedésre. De, hogy mégis a szorongásnak ebben a nagyfeszültségű drámájában kevésnek, mondhatnám végül is súlytalannak érzem Osztert, az annak következménye, hogy a filozofikus Apáczai egyéniségéhez Oszter Sándor színészi alkata semmiképpen nem illik össze. Oszter nem lehet igazi Apáczai, megjelenésében ehhez túlságosan romantikus. Igaz, az önkényes hatalommal szellemi fegyverét szembeszegező tudós drámája ennek ellenére is hatott. Eltekintve a kissé túlbonyolított, önmagában visszavisszatérő bevezető jelenetsortól — a nyomorék koldusok groteszk játéka a történelemmel — valójában jól megszervezett feszes drámát kaptunk, az érvek, ellenérvek összecsapásának vibráló feszültségével. Egy jellegzetes történelmi kor, a XVII. századi Erdély „lelkiállapota” elevenedett meg — puritán kivitelben. Nem általában a szellem és a hatalom konfliktusát bontották ki, az ellentét konkrét történelmi- ségében jeleníttetett meg. A befolyásolható fejedelem maradi környezetével szembeforduló, „függetlenkedő” Apáczai drámájában a zsarnoki ötíkény lepleződik le, melynek éltető levegője a bizalmatlanság, módszerei közé tartozik az ok nélküli vádaskodás, a rágalmazás, melynek végső szava: a brutalitás. Ilyen környezetben még az sem adatik meg az igaznak, hogy mélybe vettetni maga választhassa meg a tornyát. A történelemből vett példa erre emlékezteti és figyelmezteti a nézőt; a parabolikus játéknak természetesen más, etikai tanulságai is vannaik, többek között az elvhű magatartás szépségét propagálja. Tisztességesen megoldott tévéjáték a Tornyot választok, még akkor is, ha játékstílusban némi bizonytalanságot lehet felfedezni, a naturális és a stilizált elemek arányában, s ha egy-egy szerepben kiugró színészi teljesítményekkel nem is találkoztunk. V. M. TiszafSIdvár Őszi újdonságok a művelődési házban A tiszaföldvári művelődési házban az eddigi öntevékeny művészeti csoportok, népművelési formák megőrzése mellett néhány új dolog megvalósítását is tervezik az ősz folyamán. A tervek között jelentős helyen szerepel a komplex matematikai oktatást segítő továbbképző fórum, amely okóber végén kezdődik. A továbbképző fórum részvevői tanítók és az alsó tagozatos gyerekek szülei lesznek. Az előadásokat és a bemutató foglalkozásokat a Szegedi Tanárképző Főiskola matematika tanszékének munkatársai tartják. Az előző évben is nagy sikerrel lebonyolított szocialista brigádok vetélkedősorozata az idén októberben kezdődik. Ha a tavalyihoz képest növekszik a benevezések száma, — amire lehet számítani —, akkor a versengést szakmánként rendezik. Színvonalasnak ígérkezik a pedagógusklub őszi programja. A klubban vendégszerepei egy-egy műsorral Jancsó Adrienne előadóművész, Faragó Laura népdalénekes és Adrovicz Iván gitárművész. Lesz közös színházlátogatás is. Ugyancsak októberben, a honismereti, múzeumi műemlékvédelmi hónap keretében nyílik meg a Csokonai életét bemutató kiállítás. A helytörténeti-munkásmozgalmi szakkör és a rajzszakkör pedig közösen rendez kiállítást a baráti országok népeivel való levelezésekből. — szabó — Szép ajándékkal szagait három hete a Szabó Ervin Könyvtár a Budapesten rendezett finnugor kongresszusnak: letette e rendkívül jelentős összejövetel asztalára a finnugor népek irodalmának 630 oldalas bibliográfiáját. A posta azóta meghozta a kötetet a szerkesztőségbe is. Első átlapo- zásra kimondható, hogy a tudományos kutatók, a téma szerelmesei anyagiakban ki- fejezetlenül értékes kézikönyvvel gazdagodtak. Jávori Jenő — Domokos Péter finn, továbbá Kozocsa Sándor és Radó György szovjet irodalmi bibliográfiájára építve — olyan gyűjr Október 6-tól heti 24 órával nő a műsoridő. A műsor szerkesztésében figyelembe veszik, hogy a lakosság nagyobbik részének az esti időszakban nem a rádió a tájékozódás, az ismeret- szerzés és a szórakozás elsőrendű forrása. Ugyanakkor a rádió szerepe megnövekedett a többi napszakban és általában az emberek hétköznapjaiban — mondotta dr. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese azon a tájékoztatón, amelyen a sajtó munkatársai ismerkedtek a rádió műsorszerkezetében bevezetésre kerülő változásokkal. A „mozgó" rádiózás, a kevésbé koncentrált hallgatási szokások elterjedése arra mutat, hogy a rádió „elkíséri” a hallgatót, hallgatják házi munka, séta, autózás közben és más körülmények között is. A rádió a különböző érdeklődésű hallgatóságának differenciáltabb műsorválasztékot biztosít. Ezt szolgálja az október 6-tól életbe lépő új műsorstruktúra, a műsorrendszer fejlesztése. Az új struktúrában heti 24 órával nő a műsoridő. Hétfőtől péntekig a 3. adó a jelenlegi 18 óra helyett 14 órától, szombatc«i pedig 12 temenyt adott közre, amely a finnugor népek költészeténeik, szépirodalmának eddigi legteljesebb ismertetője. Természetesen ez sem teljes, sőt kis túlzással azt mondhatnék: remiéjük mihamarább elavul, hiszen a rokon nyelvekből magyarra fordított művek száma hónapról hónapra nő. Jávori Jenő munkája mindenesetre olyan alap, amelyről a következők, a finnugoristák következő nemzedéke könnyebben léphet tovább. Külön említést érdemel Varga Hajdú István megkapóan ízlé- les, stílusos „finnugor” borítólapja. óra helyett reggel 8 órától sugároz műsort Ezen kívül heti egy órával bővül a szolnoki stúdió műsorideje is. A Kossuth adó hangban, tartalomban a magyar rádiózás hagyományait továbbvivő országos főadó. Feladata az alapos, különböző szintű, ismétlő és részletező információ, a direkt és indirekt agitáció és az oktatás. Itt jelennek meg a rádió „napi és hetilapjai”, az új struktúra ugyanis változatlanul hagyta a Reggeli Krónika három kiadását, továbbá a Déli Krónikát. Az esti rádióműsor kulcskérdése a politikai tájékoztatás és ezen belül fontos szerep jut az új Esti Magazinnak, amely a jelenlegi két Esti Krónika helyett, korábbi időpontban, meghosszabbított műsoridőben jelentkezik október 6-tóL Az Esti Magazin hétfőtől— péntekig a Kossuth adón 18.30—19.15-ig hangzik eL Szombaton azért nincs magazin, mert 16 órától — az eddigieknek megfelelően — a 90 perces „168 óra” című műsort kísérhetik figyelemmel a hallgatók. A Politikai adások főszerkesztője szeretné, ha minél többen Hallgatnák ezt a napi — összefoglaló — politikai műsort. Ezért az Esti Magazin adásnapján a vidéki stúdiók műsora — így a szolnoki is — 17 órakor kezdődik és 18 óra 30-kor fejeződik be, hogy a helyi adók műsora után a hallgatónak lehetősége nyíljon a Kossuth adón az Esti Magazin meghallgatására. Egyébként a Kossuth adón hangzanak el a legreprezentatívabb művészi műsorok. Itt jelentkezik számos speciális prózai és zenei rétegműsor, helyet kap itt a magasabb szintű ismeretterjesztés és a szórakoztatás is. A Petőfi adó feladata a gyors információ, a politikai és a kulturális hírszolgáltatás. Minden napszakban számos szórakoztató irodalmi és könnyűzenei műsor található ezen az adón. Itt kapnak helyet a „közönség-kapcsolatos” műsorok különböző változatai, továbbá az oldottabb ismeretterjesztő műsorok is. A gyors informálás és a rögtönzés lesz a jellemzője a „Hangszóró” című heti információs ifjúságpolitikai műsornak, amely október 10- én jelentkezik először. A két műsorvezető — Radnóti László és Sándor István — úgy tervezi, hogy — az eseményektől függően — akár a műsorkezdés előtt is eldönthetik, hogy a belpoliti- kus Radnóti, vagy az inkább külpolitikai érdeklődésű Sándor István üljön-e a mikrofon elé. Ugyancsak ők mondták el, hogy a kül- és belföldi tudósítói „stáb” 26 éven aluli újságírókból áll. Szolnokról például Forró Tamás, Gulyás Ferenc és Vágási Kálmán adja majd a jelentéseket A 3. adó programját, annak szerkesztését az intellektuális jellegű közönségigények határozzák meg. Jórészt itt hangzanak el a nagyobb terjedelmű zenei és prózai műsorok és műfajok. A műsorstruktúra gerincét ;— az egész adásnapot — a három adót átszövő hfrpe- riódusok adják. A megszokottnál lényegesen több híradást sugároz a Petőfi adó, de ezek többsége 3, vagy 5 perces és a célja az oldottabb műsort hallgatók gyors informálása. A rádió komoly gondot fordít a jövőben a vidéki stúdiók „rádiós napilapjainak” színvonalas szerkesztésére. Ilyen Szolnokon az „Alföldi Krónika”, amely naponta 18 órakor jelentkezik a 222 méteres középhullámon. Érdekes olvasmánynak ígérkezik a Rádió és Televízió Űjság 40. száma, amely már a műsorszerkezet részleteiről is felvilágosítást nyújt az érdeklődőknek, hiszen ez a lapszám már az október 6-al kezdődő műsorreform első heti megvalósítási programját is tartalmazza. ' Kőhíd! László Finnugor bibliográfia UTHZHS IRAKBflM 0 „béke városa“ Keleti utca — délben Bagdad kétmilliós fő- • város. Vagyis: a lakosság egyötöde él itt. Rohamos volt ,a fejlődés, az ipar, a kereset lehetősége idecsalta az elszegényedett földművest éppúgy, mint a sivatagban tevét nevelőt, a kurd viszály elől elmene- kültet és a szerencsére vadászót. A Tigris-parti város, amelyet 762-ben alapított al- Mansour, a „béke városa”, amint a neve jelzi, ma igazi metropolis. Igaz, nem a mi fogalmaink szerinti, hiszen hatalmas területen főleg földszintes házakból áll, mégis világváros. A híres és hírhedt kalifa, Harun al-Rashid emlékét ma már a város legrégibb utcája és a körötte levő bazár őrzi. Aztán mint szintvonalak tevődnek egymás mellé a városrészek. Régiek, faházakkal, egykori kereskedőházakból, aztán újabbak, az angol gvarmati időket idézők. Majd hirtelen minden átmenet nélkül égbeszökő magasépületek, amelyeket csupán egy pálmasáv választ el az agyagból épült, tízezreket befogadó teleptől. Mint egy- egy jelző emelkedik égnek a Mirjám-mecset, a Suq al- Ghazil minaret vagy az A1 Muetansdryah iskola, ahol a mohamedán filozófiai képzés folyik. A Sa’ doun utcán a légi- társaságok irodái mellett vidáman árul az utcai gyümölcsös, és a zsúfolásig teli emeletes autóbuszon gyömö- szölődnek a pizsamába vagy fehér, hosszú ruhába, vagy európai öltözékbe bujt utasok, a fekete abájában járó idős nők, és a miniruhás lányok. Hirtelen modem kórház tárul elénk, azután szerény épületben egy minisztérium, majd keleti pompával az elnöki palota, az egykori királyi székhely. Egy várost csak úgy lehet megismerni, ha bekóborolja az ember. Bagdadban ez szinte lehetetlen, a távolságok mérhetetlenek. A Tigrist átszelő hat híd bármelyikén átmenni a melegben egyenlő a napszúrással, és az ember szinte örül ha egy szűk utcába ér, ahová nem süt a nap. Zajos a város, hangos, az árus nem fukarkodik a hangerővel, és szívesen, szinte jókedvűen alkuszik, élvezvén a szócsata ízét. Megyek utcából sikátorba. hogy aztán a térre érjek, ahol az Ismeretlen Katona kubista stílusban készült emlékműve áll, ellentétként a mögötte álló me- csett előtt. Bagdad ma olyan, mint egy hatalmas építkezés. Daruk emelnek magasba kész elemeket, pár méterrel arrébb pedig végtelen egykedvűséggel keveri kézzel a cementet és a vizet a fiú, aki révetegen néz az előtte meredő falra. Gyalogolni mégis jó, ha izzasztó is, mert így derül ki, hogy az iraki emberék arca vidám, hogy a régi sárkunyhótelepeket dózerek tűntetik el, hogy a nyomor negyedei mind jobban összeszűkülnek a telepszerűen épített új városnegyedek között. És a gyaloglás azért is jó, mert az ember megtanul valami olyan bűvészmutatványt is, mint az utcai átkelés. Ebben a városban, ahol a közléke- dést a jó szerencse és az udvariasság reménye legalább annyira irányítja, mint a sajátos itteni KRESZ, az utca egyik oldaláról a másikra átjutás érzékelteti, hogy mi is a forgalom. Az autók orgiája látható, a Toytától a kiszuperált Im- palóig, a Lada-Zsigulitól a Buickig minden felvonul, az 1930 és 1975 közötti formák valamennyi változatában. Vannak szervizek is, ahol heves vitákban egyezkedik autós és szerelő a millió horpadás kikalapálásának árában, amihez ráadásul még egy Michelin-gumiköpenyt is rábeszél a tulajra az élelmes szerelő. A főváros, ahol olyan ke- vert-kavart minden, most került általános rendezés alá. Lengyel építészek elképzelései hozzák egy nevezőre a maradandó értéket és az újat, adnak jelleget Bagdadnak. Szép várost akarunk — mondta a Baath Párt fogadásán az egyik állami vezető. — Ha megfigyeli — folytatta —, díszítjük tereinket szobrokkal, épületeinket színes csempékkel, szívesen áldozunk parkokra, zöldterületekre. És az iraki művészek — akik legalább olyan modernek, mint európai társaik —, kapnak is megrendelést bőven, Egyre-másra készülnek a néha meghökkentően elvont, máskor plakátszerűen realista alkotások. Visszatérnék káldeus motívumok éppúgy, mint az arab díszítőelemek részei, a non- figuratívek foltjai és az asz- szír művészet robosztus elemei. Ebben a tarkaságban azért van valami rendszer, jól illik a Közel-Kelet fővárosába Bürget Lajos (Folytatjuk) Tornyot választok A főváros kulturális életének immár hagyományos eseménye a szeptemberben jelentkező Budapesti Művészeti Hetek. A kezdetben csak zenei programok köre az évek során egyre jobban kitágult, s az őszi szellemi csúcsforgalomban ma már a művészet szinte valameny- nyi ága helyet kap. Egy-egy eseményt pedig nemzetközi jellege folytán határainkon túl is érdeklődés kísér. De korántsem a Művészeti Hetek dicséretét akarom jegyzetemben „zengeni”, inkább oda akarok kilyukadni, hogy jóllehet mi vidéken élők közvetlen személyes résztvevői a különböző jeles eseményeknek nem lehetünk — idő, távolság, s egyebek miatt — hála a tévének, mégsem maradunk ki a jóból, sőt a televízió még azzal is segítségünkre van, hogy a jók közül is a legjobbakat szemeli ki számunkra. Két programról részletesebben. Az évfordulóra készült Bartók-sorozat igazi ünnep a képernyőn: hiányt pótló, eredeti alkotás. Széles körben nem volt még hasonló alkalom, hogy ennyit megtudjunk az egyébként is zárkózott, nem túl közlékeny alkotóművészről. A sorozat új és új színekkel gazdagítja az eddigi Bartók-portré- kat. Mert igaz, a dal teszi a dalnokot, de a dalból is többet érthetünk meg, ha a dalnak személye, személyisége is közelebb kerül hozzánk. Az életmű ismeretéhez az életkörülmények megismerése is hozzátartozik.
