Szolnok Megyei Néplap, 1975. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-23 / 249. szám

1975. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megemlékezések a tanácsok megalakulásának 25. évfordulójáról (Folytatás az 1. oldalról.) — Hazánkban a tanács- rendszer megszervezése lé­nyegében akkor került na­pirendre — folytatta — ami­kor a hatalomért folytatott harc a nép javára eldőlt, amikor a letűnt társadalmi rendszer képviselői végképp kiszorultak a politikai és a gazdasági hatalomból, ami­kor a munkásosztály — élén a kommunista párttal — győzelemre vitte a proletár- diktatúrát. Olyan államszervezetre volt szükségünk, amely hatéko­nyan képes elltáni az állam védelmi, gazdaság-szervező és kulturális-nevelő funkció­ját és 'amelyik minden te­kintetben képes arra, hogy bevonja a lakosságot a szo­cialista építőmunka vonzó célkitűzéseinek megvalósítá­sába. Ezt csakis a népi de­mokratikus és valóban nép­képviseletre épülő helyi ál­lami szervezet kiépítése és megalkotása biztosíthatta. Az országgyűlés 1949 augusztu­sában elfogadta népköztár­saságunk alkotmányát, s alaptörvényünk kimondta a tanácsok létrehozásának szükségességét. A tanács- rendszer létrehozásával a dolgozó nép visszavonhatat­lanul részese lett az állam- hatalom gyakorlásának, az államigazgatásnak, v — A történelmi jelentősé­gű első tanácstörvény 1950- ben került a parlament elé. A törvénytervezet beterjesz­tője , Kádár János elvtárs joggal állapította meg, „a he­lyi tanácsok felállítása, ezek­nek — a jelenlegi helyi köz- igazgatási rendszerünkhöz képest fejlettebb — demok­ratikus rendszere, olyan ha­ladást jelent, amelyet nyil­vánvalóan örömmel fog üd­vözölni munkásságunk, dol­gozó parasztságunk, egész népünk”. Ezzel a törvénnyel „államunk új, erős tartópil­léreit hozzuk létre, mert a helyi tanácsokról szóló tör­vény végrehajtása után e té­ren is — közigazgatásunk, államigazgatásunk egész rendszerében — megvalósít­juk és befejezzük népi de­mokratikus államunk kiépí­tését”. Sokan ülnek most itt azok közül, akik a negyed századdal ezelőtti indulás nagy próbatételének lelkes, cselekvő részesei voltak, akik önzetlenül segítették a ta­nácsrendszer megalakulását. Ezt igazolja az első, az 1950. október 22-i tanácstagi vá­lasztás sikere is: a Hazafias Népfront jelöltjeinek a vá­lasztók 97,8 százaléka sza­vazott bizalmat. Ettől a nap­tól kezdve szerte az ország­ban, városokban^ és falvak­ban egyaránt mintegy 200 ezer tanácstag kezdett mun­kához, hogy megszolgálja a bizalmat. H tanácsok rendszere bevált — Az első tanácstörvény helyesen alakította ki a ta­nácsok szervezetét, működé­si elveit, mondta ki pártirá­nyításukat, jól jelölte meg szerepüket. Megfelelő _ kere­teket nyújtott a lakosság ál­lami munkába való bevoná­sához. A tanácsok azonban ezeket a kereteket, javarészt rajtuk kívül álló okokból, mégsem tudták kellő tarta­lommal megtölteni. Megala­kulásuk első éveiben az ál­lamélet irányításában is olyan szemlélet és gyakor­lat alakult ki, amely nem kedvezett a tanácsi munka teljes kibontakozásának, a tömegkapcsolatoknak. A ta­nácsok napi munkája, tevé­kenysége középpontjában eb­ben az időszakban döntő mértékben az állairti iránti lakossági kötelezettség tel­jesítése állt, ugyanakkor a szükséges anyagi eszközök és megfelelő hatáskörök híján nem tudták a kívánt mér­tékben kielégíteni a lakosság jogos kommunális, kulturá-v lis, egészségügyi, szociális és egyéb ellátási igényeit. —' Az utóbbi tizennyolc évben a párt- és államveze­tés — a következetes lenini politika útján haladva — helyreállította a törvényes­séget, minden korábbinál többet tett az államélet fej­lesztéséért, a szocialista de­mokrácia kibontakoztatásá­ért, és ezen belül a tanács- rendszer továbbfejlesztésé­ért. A Magyar Szocialista Munkáspárt helyes, a lakos­ság támogatását és bizalmát élvező politikája minden te­kintetben kedvező feltétele­ket teremtett a munkához. — A szocializmus alapjai­nak lerakása után, a fejlett szocialista társadalom épí­tésében a tanácsokra is új feladatok vártak — folytat­ta. — Gyorsítani kellett a gazdasági fejlődést, biztosí­tani a lakosság teljesebb kö­rű foglalkoztatását, életkö­rülményeinek ütemesebb ja­vítását, a kommunális, kul­turális szükségleteinek jobb kielégítését. Ezek a tenni­valók természetszerűen kö­vetelték az államélet hozzá­igazítását az új célokhoz. A Magyar Szocialista Munkás­párt az 1960-as évek közepén kezdeményezte az államélet, a szocialista demokrácia át­fogó fejlesztését. A párt egy­értelműen úgy értékelte, hogy a tanácsok rendszere bevált, továbbra is e szerve­zet keretei között kell meg­oldani a helyi államigazga­tásra váró. feladatokat. — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa egyértelműen megfogalmazta határozatában: „a tanácsok önállóságának növelése, ha­táskörük bővítése és fele­lősségük fokozása, önkor­mányzati jellegük erősítése, szocialista osztálypolitika.” A párt határozata, az ál­lami döntések, központi in­tézkedések nyomán új len­dülettel fejlődött és gazda­godott a tanácsok munkája — szögezte le dr. Papp La­jos, majd arról beszélt, hogy a tanácsoknak egyre jelentő­sebb szerepük van a helyi állami munka végzésében, a központi határozatok végre­hajtásában, a központi és a helyi érdekek összehangolásá­ban, a lakosság ellátásának, életkörülményeinek javításá­ban. A tanácsi testületi ülé­sek mindinkább olyan fóru­mok, amelyeken gyakran szenvedélyes vita után dön­tenek a terület, a település életének, fejlesztésének fon­tosabb kérdéseiben, teret kap az alkotókész kezdeményezés. II lakosság jobb ellátásáért — A tanácsok munkájá­nak eredményeiben nagy társadalmi szerepe van an­nak, hogy a lakosság egyre növekvő részt vállal a fel­adatok elvégzésében, a helyi problémák megoldásában. Ma már csaknem negyed- millió állampolgár tevékeny­kedik a tanácsok különféle bizottságaiban. Különösen sokat tett a lakosság a tele­pülések fejlesztéséért, szé­pítéséért. Az 1950-es évek elején az ilyen célú társa­dalmi munka értéke évente alig negyvenmillió forint volt a múlt évben megközelítet­te a 2 jnilliárdot. Az együtt­működésnek, a lakossági részvételnek fontos politikai jelentősége is van. — A tanácsok szervező, koordináló tevékenységének nagy szerepe van abban, hogy az egymilliónál több lakás felépítésével túltelje­sítjük az idén befejeződő 15 éves lakásépítési programot. A több mint 15 ezer tanácsi intézmény a lakosság i okta­tási, kulturális, egészségügyi és szociális ellátását segíti. Kiemelkedő eredmények szü lettek a gyermekintézmé­nyek fejlesztésében. Míg 25 esztendővel ezelőtt az óvo­dás korú gyermekek 24 szá­zaléka járhatott óvodába, ma már csaknem 75 százaléka. Ezer bölcsődés korú gyer­mekre 12 hely jutott, jelen­leg a százat is meghaladja. A tanácsok vállalataik létre­hozásával és állandó fejlesz­tésével is sokat tettek a la­kosság jobb ellátásáért. — A tanácsok fontos fel­adata az állampolgárok ügyeinek intézése, a szocia­lista törvényesség érvénye­sítése. A helyi tanácsszer­vek több száz új hatáskört kaptak. Ma már a hatósági ügyeknek mintegy 85 s"áza- lékát helyben, a városokban, kerületekben, községekben intézik, tehát ott, ahol a la­kosság él, és ahol megvan a közvetlen ismeret a döntés­hez. — Amikor a tanácsok fej­lődéséről szólunk, nem feled­kezhetünk meg a tanácsta­gokról,- a nép küldötteiről, akik önzetlenül vállalják megtisztelő, ám sokszor ne­héz, tengernyi szabadidőt felemésztő megbízatásukat, képviselik választóik érdeke­it, tolmácsolják javaslataikat. A lakosság megbecsülését, elismerését bizonyítja, hogy csaknem 3 700 olyan tanács­tag van hazánkban, akiket 1950. október 22-e óta újra és újra megválasztottak. II teslületi ellenőrzés szerepe — E helyről elismeréssel köszöntjük azt a félmillió állampolgárt is, aki a meg­előző években rövidebb- hosszabb ideig, mint tanács­tagok tevékenykedtek a he­lyi közéletben, a lakosság szolgálatában. — A fejlett szocialista tár­sadalom felépítésének fontos időszaka, új ötéves terv áll előttünk. Ezért ma minde­nekelőtt a feladatokra kell gondolnunk. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kongresszusa lelkesítő, egy­ben felelősségteljes és követ­kezetes munkát igénylő cé­lokat tűzött népünk elé. A nagy munkában jelentős sze­rep vár a tanácsokra. — Az országgyűlés leg­utóbbi plénumán elfogadott kormányprogram hangsú­lyozta, hogy a szocializmus építése hatékonyabb gazda­ságszervező, kulturális-neve­lő munkát, igazgatási tevé­kenységet követel az állam- igazgatás minden területén, így a tanácsi munkában is. Énnek érdekében jobban kell hasznosítani a szellemi és anyagi erőforrásokat, a he­lyi lehetőségeket, javítani a tanácsi intézmények irányí­tását és a vállalatok fel­ügyeletét. A tanácsok most dolgoznak területük, telepü­lésük V. ötéves tervének elő­készítésén. Felelősségteljes döntés előtt állnak, mert jó­részt e döntés realizálásától függ, hogy az elkövetkező öt évben hogyan tudják megva­lósítani, területükön a XI. kongresszus által kitűzött célokat — Az elmúlt 25 esztendő egyik legfontosabb tanulsá­ga, hogy munkánkban nem nélkülözhetjük a lakosság cselekvő támogatását, aktív részvételét. Ennek megfele­lően kell fejleszteni a taná­csi tevékenység demokrati­kus vonásait, még inkább él­ve a demokratikus fórumok adta sok lehetőséggel. A szocialista demokratizmus fejlesztésének, egyben a ta­nácsi munka hatékonyságá­nak fontos feltétele a tanácsi testületek meghatározó és irányító szerepének növelé­se, határozataik következete­sebb végrehajtásának, testü­leti ellenőrzésének megszer­V0ZGS0. — Huszonöt év távlatából megállapíthatjuk, hogy a ta­nácsok társadalmi-politikai rendszerünk nélkülözhetetlen intézményeivé váltak, a szo­cialista fejlődés aktív, elvá­laszthatatlan részesei lettek. Jelentős szerepet kaptak és nagy munkát végeztek a szo­cialista építésben. Megfelel­tek a várakozásnak. Politika­ilag, szervezetileg megerősöd­tek, a dolgozók érdekeit kö­vetkezetesen szolgáló, tekin­télyes állami szervekké, a munkáshatalom igazi képvi­selőivé váltak. — A tanácsrendszer a szo­cializmust építő társadal­munk szilárd bázisa volt és marad. A. negyedszázados eredményes munka jó bizto­síték, a lakosság széles körű bizalma jó alap ahhoz, hogy a tanácsok — a Magyar Szo­cialista Munkáspárt irányí­tásával — a jövőben is. si­kerrel tevékenykedjenek a fejlett szocialista társadalom építésén. E nagy nemzeti cél adjon a jövőben is erőt, bá­torítást és hitet minden ta­nácstagnak, aktívának és ta­nácsi dolgozónak — zárta be­szédét dr. Papp Lajos. Az ünnepség Bocnbándi Já­nos zárszavával s az Interna- cionálé hangjaival ért véget. , Fogadás az Országházban A tanácsod megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból szerdán a Parlament Vadász-termében fogadást adott a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa. Részt vett a fogadáson Biszku Bé­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Borbándi Jánce, a Minisztertanács el­nökhelyettese, továbbá az El­nöki Tanács és a kormány számos tagja, társadalmi és. politikai életünk több jeles vezetője, a különböző szintű tanácsolj sok, kiemelkedő munkát végző tagja, dolgo­zója. Kitüntetési ünnepség a Parlamentben A tanácsok megalakulásá­nak 25. évfordulója alkalmá­ból kitüntetési ünnepséget rendeztek szerdán az Ország­ház Kupola-csarnokában. Részt vett az ünnepségen Biszku Béla, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Péter János, az országgyűlés alelnöke, dr. Trautmann Re­zső, az Elnöki tanács helyet­tes elnöke, Rácz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője és dr. Papp Lajos államtit­kár, a Minisztertanács Taná­csi Hivatalának elnöke. A kitüntettek érdemeit Borbándi János, a Miniszter­tanács elnökhelyettese mél­tatta s nyújtotta át azokat a kitüntetéseket, amelyekkel az Elnöki Tanács, illetve a Mi­nisztertanács ismerte el a tar nácsi munka területén kifej­tett eredményes tevékenysé­güket. A Munkaérdemrend arany fokozatát tizenkilencen kap­ták meg. Ezüst fokozatában heten, bronz fokozatában tizenhár­mán részesültek, ötvenketten kapták meg „A 25 éves taná­csi munkáért” kitüntető jel­vényt. Kitüntetési ünnepséget ren­deztek a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalában is, ahol — Borbándi Jánosnak, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének jelenlétében — dr. Paop La- ios államtitkár, a Tanácsi Hivatal elnöke nyújtott át ki­tüntetéseket a tanácsi mun­kában, illetve á tanácsok irá­nyításában negyed százada kiemelkedően dolgozóknak. Új állami nagyberuházás Határozatok a közlekedés biztonságáért Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. A külügyminiszter tájékoz­tatta a kormányt Le Duan- nak, a VDP Központi Bizott­sága első titkárának vezeté­sével hazánkban járt kül­döttséggel folytatott tárgya­lásokról. A Vietnami Dolgo­zók Pártjának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának delegációja ok­tóber 3—8. között hivatalos, baráti látogatást tett Ma­gyarországon. A szívélyes, elvtársi légkörben, a testvéri szolidaritás szellemében foly­tatott megbeszéléseket a tel­jes nézetazonosság jel­lemezte. Több megálla­podás született a két or­szág közötti , kapcsolatok további elmélyítésére. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tu­domásul vette a magyar— vietnami gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság október 6—7. között Budapesten tartott V. ülésszakáról, valamint a két ország közötti gazdasági és műszakitudományo6 együtt­működés következő terv­időszakra előirányzott fej­lesztéséről szóló jelentést. A kormány intézkedett a fel­adatok végrehajtására. A kormány megtárgyalta és elfogadta Andrej Maríné­nak, a Szlovén Szocialista Köztársaság végrehajtó ta­nácsa elnökének szeptember 18—23. között hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásá­ról szóló tájékoztató jelen­tést. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság szeptem­ber 24—30. között Budapes­ten tartott V. ülésszakáról szóló jelentést és intézkedett a megállapodások végrehaj­tására. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tu­domásul vette a KGST vég­rehajtó bizottságának októ­ber 13—15. között Moszkvá­ban tartott 73. üléséről szóló beszámolót. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézke­déseket az ülésen elfoga­dott ajánlásokból eredő hazai feladatok végre­hajtására. A nehézipari miniszter ja­vaslatot tett a recski réz­érc-előfordulás részletes bá­nyászati kutatásához szüksé­ges létesítmények beruházá­sára. A kormány a javasla­tot állami nagyberuházás­ként jóváhagyta. Az egészségügyi miniszter és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke jelentést tett a népesedés alakulásáról és az eddig tett intézkedések kedvező hatásáról. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke a népesedéspolitikai fel­adatokról szóló 1973. évi kormányhatározat vég­rehajtásának vizsgálatá­ról számolt be. A Minisztertanács a jelen­tést jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány a munkaügyi és a nehézipari miniszter ja­vaslatára határozatot hozott a munkaköri ártalmakban megbetegedett bányászok re­habilitációjáról. A jövőben azok a bányászok, akik ere­deti munkakörükben egész­ségi okokból már nem vál­lalhatnak munkát, részleges keresetkiegészítést kaphat­nak, ha egészségi állapotuk­nak megfelelő külszíni mun­kakörben dolgoznak. A Minisztertanács tudomá­sul vette a közlekedés- és postaügyi miniszter jelenté­sét az október 14-i hajdú­sámsoni autóbuszbaleset vizsgálatáról, és határozato­kat hozott a tömegközleke­dés biztonságának fokozásá­ra teendő intézkedésekről. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Vb-ülés Jászberényben Az egészségügyi- és szo­ciálpolitikai osztály munká­járól tárgyalt tegnap Jász­berényben a városi tanács végrehajtó bizottsága. A je­lentés arról számolt be, hogy az osztály felügyelete alá tartozó kórház- rendelőinté­zeti egység, a 2. számú szo­ciális betegotthon, és az általános szociális otthon az elmúlt években önállóan gazdálkodó intézménnyé vált. Az osztály rendszeresen beszámoltatja az intézmé­nyeket arról, hogyan gazdál­kodnak a bérekre, a felújí­tásokra, a célfeladatokra ka­pott pénzzel. A tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy az önálló gazdálkodási jogkör kiszélesítése helyes volt. Az intézmények vezetői felelős­ségtudattal élnek önállósá­gúkkal. A vállalatoknak, az üze­meknek jó kapcsolatuk van az egészségügyi intézmé­nyekkel. Szocialista brigá­dok patronálják az öregek napközi otthonát, a bölcső­dét. Szocialista szerződés van a Hűtőgépgyár és a kór­ház között Jó az üzemor­vosi ellátás a város két nagy vállalatánáL Az osztály feladatai közé tartozik a szociális gondos­kodás. A városban 175 szo­ciális otthoni hely van. Az idén elkezdték a Hatvani úti otthon bővítését. Ciprusi parasztküldöttség Karcagon Tegnap Karcagra látoga­tott a Ciprusi Parasztszövet­ség hazánkban tartózkodó háromtagú delegációja Hrisztos Kurtelarisz főtit­kár-helyettes vezetéséveL A vendégeket a Nagykunsági Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetségének székházá­ban dr. Kasuba János, a vá­rosi pártbizottság titkára és Suba István, a területi szö­vetség titkára fogadta. A szövetség, a nagykun­sági termelőszövetkezetek munkájáról, a mezőgazdasá­gi termelés jellemzőiről, a város társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életé­ről dr. Kasuba János tar­tott tájékoztatót. Ezután a vendégek a Béke Termelő- szövetkezetbe látogattak, ahol Balogh József elnök és Juhász János párttitkár ka­lauzolásával megismerked­tek a szövetkezet életével. Meglátogatták a tsz berek­fürdői kertészetét, a bereki üzemegység majorját, a szá­rító üzemet. Ezután a gazda­ság székházában termelőszö­vetkezeti tagokkal beszélget­tek életükről. A látogatás tapasztalatait a delegáció tagjai a késő- délutáni órákban beszélték meg vendéglátó házigazdá­ikkal, majd továbbutaztak Békéscsabára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom